Új Néplap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-27 / 174. szám

4. OLDAL TÜKÖR 2004. Július 27., kedd MEGYEI Törvényesen, szakszerűen, gyorsan A megyeszékhely új jegyzője, dr. Szakali Erzsébet július 15. óta látja el a beosztásával járó feladatokat. Szolnok- A pályáján milyen előzményei voltak en­nek a kinevezésnek?- Szolnokon, a Közgazdasági Techni­kumban érettségiztem, azután 1973. au­gusztus elsején beléptem a szolnoki városi tanácshoz gyakornoknak. Először a Ta­nácsakadémiát végeztem el Veszprémben, azután a budapesti Államigazgatási Főisko­lát, végül Pécsen jogi diplomát szereztem. Kezdetben gyámügyi területen dolgoztam, majd kisajátítási ügyeket intéztem. Foglal­koztam helyiséggazdálkodással, és az én feladatom volt a tulajdonszerzési korlátozás alóli fölmentési kérelmek intézése. 1987- ben lakásügyi csoportvezetői megbízást kaptam.- Milyen volt akkoriban az államigazga­tási munka?- Például kijártunk kisajátítási ügyeket intézni a városkörnyéki településekre, a tár­gyalásról magnófelvétel készült, amit a leíró irodában gépeltek le. A ’80-as években már Dr. Szakali Erzsébet Születési hely, év: Besenyszög, 1955 Lakóhely: Szolnok Családi állapot: elvált, egy gyermeke van Legmagasabb végzettsége: jogi diploma Dr. Szakali Erzsébet megkezdődött a közigazgatás korszerűsíté­se, megszűntek a járási hivatalok, létrejött az ügyfélszolgálati iroda.- Végig a városházán dolgozott? — 2002. március 1-től a megyei illetékhi­vatalban dolgoztam hivatalvezető-helyet­tesként. Csak az azóta eltelt két évben vol­tam távol a városházától.- Milyen elképzelésekkel adta be a pályá­zatát? — Véleményem szerint a közigazgatás szakma. Feladata, hogy az ügyfeleket törvé­nyesen, szakszerűen és gyorsan kiszolgál­ja. Minden állampolgárnak a saját ügye a legfontosabb, és nem érdeklik a hivatal kö­rülményei, belső nehézségei, joggal igény­li a lehető legjobb kiszolgálást.- A jegyző a törvényesség őre az önkor­mányzatnál, és igen nagy a felelőssége. Nem nyomasztja ez a felelősség? — Sokat gondolkoztam, mielőtt, szinte az utolsó pillanatban, beadtam a pályázato­mat. Úgy gondolom, hogy a jegyző feladata­it a jogszabályok alapvetően meghatároz­zák, ha nem is minden részletkérdésben. A politikusoké a politikai, a jegyzőé a szak­mai felelősség. Ha ezek nem mosódnak össze, akkor nem lehetnek súlyos gondok. Az is biztonságérzetet ad, hogy megbízom a munkatársaimban, a jó szándékukban és a szakértelmükben.- Bár két évig nem a városházán dolgo­zott, jól ismeri az önkormányzati munkát. Jegyzőként van-e valamilyen elképzelése esetleges változtatásokról? — Egyelőre tájékozódom, hiszen két év azért nem kevés idő. Úgy tervezem, hogy szeptemberben munkaértekezletet tartok, amelyen szó esik majd ezekről a kérdések­ről. Ha lesznek változások, azok célja az ügyfelek jobb, gyorsabb, szakszerűbb ki­szolgálása lesz. Az okmányirodában példá­ul bizonyára csökkenti majd a várakozási időt, hogy lecserélik a három évnél régebbi számítógépeket és a kiegészítő eszközöket. Ez tizennyolc számítógépet, nyomtatókat és egyebeket érint.- Volt már idén szabadságon? — Legföljebb egy-két napos szabadságon voltam, és huzamosabb időre nem is me­gyek el ebben az évben. A váltás miatt ez most nem lenne célszerű. b. a. Munka, előírások szerint Karcag Az önkormányzat, mint a Kátai Gábor Kórház fenntar­tója, intézkedési tervet foga­dott el 2002-ben. A teljesítést évente tárgyalják a képvise­lők. Amint a főigazgatói jelentésből kiderül, a kórházi ágystruktúra­változás nem követte az intézke­dési tervben megszabottakat, de a 21 fertőzőágy megszűnésével az ágyszám 556-ra mó­dosult. Ez már jelentő­sen közeledik a terv­ben meghatározott 481 ágyhoz. Bebizo­nyosodott, hogy a re­konstrukció során az ágyak elhelyezését alapvetően reálisan határozták meg, de lo­gikusabbnak bizo­nyult a szemészeti és a bőrgyógyászati osz­tály elhelyezése a volt fertőző­épületben. Az is bebizonyoso­dott, hogy így az osztályok igen jól funkcionálhatnak - tájékoztat dr. Zsembeli József. A kórház teljesítménymutató tendenciái követték az intézke­dési tervben leírtakat, az átlagos ápolási idő 9-ről 7,9 napra csök­kent, 70-ről 77 százalékra javult az ágykihasználtság is. Az intéz­ményi bevételek 98,8 százalék­ban, a tervezett kiadások 99 szá­zalékban teljesültek. Ez a képvi­selők szerint is az intézmény re­ális gazdálkodására utal. A tervezett dolgozói létszám 871, ebből tartósan 72 fő van tá­vol. Őket 42 dolgozóval helyette­sítik. A betöltetlen állásokból 24 orvosi, amely a folyamatos pá­lyáztatások során ígért kiemelt bérezés, lakás ígérte ellenére sem csökken, bár a rekonstrukció be­fejeztével valamelyest nőtt az ér­deklődés az orvosi állások iránt. A 794 fős átlaglét­szám megfelel az intézkedési terv­ben foglaltaknak. A kétmilliárdos rekonstrukció de­cemberben befeje­ződött, a meghatá­rozott feladatok teljesültek, kivéve a CT megvalósítá­sát és a sürgősségi ellátás beindítását. Az intézmény a közelmúltban felülvizsgálta ötéves szakmai fej­lesztési tervét is, melyben válto­zatlanul fontosnak tartják idén a rekonstrukció folytatásának pá­lyázatát. Ez a jelenlegi elképzelé­sek szerint mintegy 3,2 milliárd forintba kerülne. Dt Kézikönyv a biztonságért Jászság — Nem ördöngös feladat a HACCP-rendszer elkészítése a vendéglátó- és kereskedel­mi egységeknek — legalább­is ezt állítja az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Jászberényi Inté­zetének tiszti főorvosa, dr. Sárközi Mária. A munkafo­lyamatokat leíró, dokumen­táló rendszer „házilagos ki­dolgozásához” egy kézi­könyvet juttattak el a kistér­ség polgármesteri hivatalai­ba, ahonnan az ingyenesen kikölcsönözhető. Az Európai Unió elvárásai az élel­miszer-biztonság területén megkö­vetelik, hogy valamennyi vendég­Mindössze „csokorba kell szed­ni” a veszélyes pontokat, ahol sé­rülhet, fertőződhet, szennyeződ­het az élelmiszer. Biztos vagyok abban, hogy a Jászságban az ÁNTSZ Jászberény Városi Intéze­ténél nyilvántartott 555 vendéglá­tó (büfé, presszó, cukrászda, ét­terem, cukrászműhely, italbolt, bár, főző- és tálalókonyha, mun­kahelyi büfé stb.) és a 485 kis- és nagykereskedelmi egység több­sége házilag és ingyen el tudja készíteni a HACCP-t. Hiszen ha a saját napi százszor megtett útvo­nalunkon egyszer, kétszer nem vakon, megszokásból, hanem a jogszabályok szemüvegén át nézve, illetve az ÁNTSZ Jászbe­rény Városi Intézete titkárságán és a Jászberényen kívüli jász te­lepülések polgármesteri hivatalai látó- és kereskedelmi egység ren­delkezzen HACCP-rendszerrel. Az elkészítés és a kötelező alkalmazás határideje 2004. május 1. volt. En­nek ellenére sokan (főleg mikro- és kisvállalkozások) a mai napig nem készítették el, nem alkalmazzák azt. Az elkészítéshez az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Intézetei kézi­könyvet adtak ki, külön a vendég­látósok és külön a kereskedők ré­szére. A legtöbb vendéglátó és ke­reskedő részére a HACCP-rendszer elkészítése, elkészíttetése és beve­zetése gondot és - ha készítteti - anyagi terhet jelent (hét).- Sokan azt hiszik, valami bo­nyolult dologról van szó - mond­ja Sárközi Mária -, s az elkészí­tést külső szakemberre bízzák. Pedig semmi különös nincs ben­ne, csak le kell írni a jogszabályi előírások alapján, amit eddig is be kellett tartani: hogyan készül az étel, illetve mi történik az élel­miszerrel a boltba beszállítástól a pénztártól történő elviteléig. működési engedélyek kiadásáért felelős ügyintézőjétől fénymáso­lásra ingyenesen kikölcsönözhe­tő, mindössze két tucat oldalba összesűrített kézikönyv segítsé­gével végigmennek, maguk ki tudják szűrni a veszélyes ponto­kat. Ha ezek megvannak, azokat le kell írni, s papírra kell fektetni azt is, hogy a veszélyeket miként lehet elkerülni, a kritikus ponto­kon ellenőrizni.- Mi történik, ha elkészült ez a rendszer?- A HACCP-t nemcsak elkészí­teni, de alkalmazni is kell, és a hangsúlyt az alkalmazásra kell helyezni. Ellenőrzéseink arról tanúskodnak, Ijogy ez jelenleg még nem így van. Ezért a HACCP által megkövetelt adminisztráci­ót úgy kell megoldani, hogy beil­leszkedjen az egység mindenna­pi működésébe, viszonylag egy­szerűen megvalósítható legyen. Szerintem a kézikönyv ehhez is megfelelő „mankót” ad a vállal­kozók kezébe. BANKA CSABA Kettős kötődésben élni Szolnok Állampolgári esküt tartottak csütörtök délután a városhá­zán. Az ünnepség után, amíg a hivatalos okmányok aláírá­sa tartott, néhány új magyar állampolgárral beszélget­tünk. A nyolcvanhárom éves Bernát Sándor és felesége 1990 óta él Ma­gyarországon.- A székelyföldi Tekerőpatakon laktunk - mondta Bernát Sándor- né. - Két lányunk itt él, azért jöt­tünk át, hogy együtt legyünk ve­lük. Ők akarták, hogy ne hétszáz kilométerre éljünk egymástól. El­adtunk mindent, itt egy házat vet­tünk. A mi esetünkben visszaho- nosítás volt, mert már voltunk magyar állampolgárok. Úgy húz­ták meg a határt, hogy Tekerőpa­tak Észak-Erdéllyel egy időre visz- szakerült Magyarországhoz. A férjem szabó volt, én segítettem neki, azután más munkahelyeim is voltak. Örülünk, hogy még megértük, hogy újra magyar ál­lampolgárok lehetünk.- Nem volt nehéz otthagyni a szülőföldet, a rokonokat, ismerő­söket? Bernát Sándor szemét egy pilla­natra elfutotta a könny, bóloga­tott.- Ott töltöttük az egész életün­ket, persze, hogy nem volt köny- nyű. Rokonok, ismerősök marad­tak ott, de hát itt élnek a gyere­kek. Ha meglesz a magyar útleve­lünk, visszajárunk majd látogató­ba, ha bírunk. Sztanev Dimov Georgi és lánya, Sztanev Bianka története nem hétköznapi eset. Sztanev Dimov Georgi és a lánya, Bianka Bernát Sándor és felesége az ünnepség végén a pezsgés koccintás után igaz, mint mondják, jó nyelvér­zéke van, a magyaron és a bolgá­ron kívül már angolul is beszél. Ősztől a Verseghy Gimnázium ta­nulója lesz.- Nem okozott nehézségeket a többszöri költözködés Magyaror­szág és Bulgária között?- Voltak gondjaink - mondta Sztanev Dimov Georgi. - Amikor 1996-ban visszajöttünk, bemen­tem a munkaerő-szolgálati irodá­ba munkát keresni. A tisztviselő széttárta a karját, hogy Szolno­kon hatezer magyar van munka nélkül, hiába van két diplomán, mit akarok én. Végül azért talál­tam munkát, most egy reklám­cégnél dolgozom.- Mikor voltak utoljára Bulgári­ában?- 2000-ben.- Elég régen.- Lejártak a bolgár papírjaink, és már nem akartunk újakat, hi­szen folyt a honosítási eljárá­sunk. Ha meglesz a magyar útle­velünk, elmegyünk Bulgáriába. Ott él két testvérem és a rokon­ság.- Kelemen Anna az unokájá­hoz települ át Magyarországra a kárpátaljai Csongorból, egy Munkács melletti magyar ajkú községből.- Már többen is eljöttek a fiata­lok közül - mondta -, lassan az egész család áttelepül. A férjem­Az apa Bulgáriában találkozott egy magyar lánnyal, és összehá­zasodtak, majd Magyarországon telepedtek le, itt született Bianka 1989-ben. Ám az akkori törvé­nyek szerint Bianka bolgár állam­polgár lett. A születése után a csa­lád visszatért Bulgáriába, és hat évig ott laktak.' Bianka bolgár óvodába járt, majd a család úgy határozott, hogy mégis Magyar- országon telepednek le, a kislány már itt kezdje meg az iskolai ta­nulmányait. Ez 1996-ban történt, augusztus 24-én érkeztek meg, és szeptember elsején Bianka is­kolába ment. Az édesanyja meg­tanította magyarul, így nem oko­zott neki nagy gondot a változás, FOTÓKi CSABAI ISTVÁN mel együtt határoztuk el, hogy magyar állampolgárságot ké­rünk, de ő meghalt, mielőtt eljöt­tünk volna Csongorból. Én 1993 Kelemen Anna a hivatalos iratok aláírása közben óta élek itt. Mi is voltunk már ma­gyar állampolgárok, amikor Kár­pátalja visszakerült Magyaror­szághoz.- Maradtak rokonai odaát? — A húgom és a nővérem ott él a családjával. Tervezem, hogy meglátogatom őket, és a falut, ahol gyermekkoromtól éltem. BISTEY ANDRÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom