Új Néplap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-22 / 170. szám

*2. OLDAL VILÁGTÜKÖR 2004. Július 22., csütörtök Ukrajna adott és elvett Válaszút előtt a kárpátaljai magyar felsőoktatás A beregszászi tanárképző főiskolának adományozott épület kulcsát két évvel ez­előtt két államelnök jelenlétében adták át az intézmény vezetőségének. Azóta majd­nem 100 millió forintot költöttek az ingat­lan felújítására. A jogállamiságot kérdő­jelezi meg a legújabb szlovák próbálko­zás, hogy a gyakorlatilag romokban át­adott épület tulajdonjogát visszaszerezze - nyilatkozta az Europressnek Orosz Ildi­kó iskolaigazgató. Beregszász Két éve, februárban, amikor Beregszász megyei jogú város lett, az akkori polgármes­teri testület úgy döntött, hogy a város terü­letén lévő, 1908-ban épült törvényszéki pa­lotát, amelyet annak idején a magyar állam épített, a magyar nyelvű tanárképző főisko­lának adományozza. Néhány hónap múlva a politikai választások következtében a vá­rosi testület összetétele megváltozott. Az új polgármester a tulajdonjogi okiratot nem is­meri el, ezért törvényszékhez fordult a tu­lajdonjog visszaszerzése érdekében. A bíró­ság a múlt héten megsemmisítette a két év­vel ezelőtti határozatot, ami azt jelenti: megszűnt a jogi alapja annak, hogy a fő­iskola tulajdonosa lehessen az épületnek.- A hosszú távú stabilizálás feltétele, hogy legyen egy saját ingatlanunk, ahol a belső terünket az oktatásnak megfelelően tudjuk kialakítani - magyarázta az Europressnek Orosz Ildikó igazgató. - A tu­lajdonjog elvesztésével veszélybe kerülhet a főiskola működése. Az épületet öt év múlva kellene kulcsrakész állapotba hozni, ekkor jár le az iskola bérleti szerződése a reformá­tus egyházzal, amelynek egyik ingatlanja területén folyik jelenleg az oktatás. Eddig mintegy 80 millió forintot fordítottunk a munkálatok elvégzésére, amit főleg magyar- országi önkormányzatok, alapítványok biz­tosítottak. Megjavították a tetőszerkezetet, kiépítették a középnyomású gázvezetéke­ket, kicserélték a gerendákat, a villamos hálózatot, a villanyhálózatot, a csatornázást, és a fűtési rendszer fő vázát. Orosz Ildikó a fiatalok kitelepülési szán­dékával kapcsolatban azt mondta, ha pozi­A főiskola A tanárképző főiskola az egyetlen Ukrajna által is elismert magyar nyelvű felsőoktatási intézmény. Összesen 700 diák tanul a falai között. Jövőre a szakok bővülésével majd­nem ezer diákra számítanak az intézmény vezetői. A főiskola nyolc évvel ezelőtt nyerte el az ukrán minisztérium oktatásra feljogosí­tó engedélyét. Mintegy 50 főállású tanárral dolgozik. A régióban összesen 110 olyan oktatási intézmény van, ahol magyar nyel­ven lehet tanulni. A Beregszászi Főiskola idén az Oktatási Minisztériumtól 90 millió fo­rintot kapott működési költségei biztosításá­ra. Ez a tanári bérek és a rezsi több mint háromnegyedére elég. tív irányba mozdul el az ország fejlődése, a kárpátaljaiak szívesen maradnának otthon. A felmérésekből kiderült, a végzősök 80 százaléka helyben talál magának állást. Uk­rajnában viszont nem történtek meg a poli­tikai jogi, stabilizálódási folyamatok. Még nem dőlt el, hogy a volt Szovjetunió utód­állama elindul-e a kelet-európai fejlett orszá­OROSZ ILDIKÓ *yj»í | | Nagydobrony (Ukrajna, Ung­■■L|t I vári járás), 1960. március 19. HÍ fjpdjK Tanulmányok: Ungvári Állami I *^'*"1 Egyetem matematika szak (1983), Debreceni Kossuth Wfr • Lajos Tudományegyetem, ne- Wj . mm veléstudományi doktori prog­Pályafutás: napközis nevelő, tanító, matematikatanár, igaz­gatóhelyettes, igazgató a nagydobronyi közép­iskolában (1983-1995); a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola tanára és főigazgatója (1989-től), a Kárpátaljai Magyar Pedagógus­szövetség elnöke (1991-től). gok jogi társadalmi rendjének irányába, vagy visszazuhan egy totalitárius rendszer­be - így látja ezt a főiskola igazgatója. Meg­nyugtató lenne, kiszámíthatóbb jövőt bizto­sítana, ha az állam 2006-ig, amikor újra par­lamentet választ, el tudna jutni a jogi garan­ciák biztosításáig - tette hozzá Orosz Ildikó. NAGY VAJDA ZSUZSA Visszaeséstől tart a távozó elnök Romano Prodi, az Európai Bizottság októberben távozó elnöke tart attól, hogy egyes tagállamokban a lakosság belpolitikai okokból megakadályozhatja az El) első alkotmányának ratifi­kálását - ami szerinte súlyos visszaesést jelentene az európai integráció folyamatában. be kell fejezni. Egyben megerősítette, hogy az alkotmányt Rómában, az EU elődjét 1957-ben létrehozó szerződés Strasbourg aláírási helyén látják el kézjegyükkel a tagországok ál­lam- vagy kormányfői október 29­Romano Prodi az Európai Parla­ment szerdai tanácskozásán szó­lalt fel a június végével befejező­dött ír, s az ezt követően megkez­dődött holland EU-elnökség ered­ményeinek, illetve programjának szentelt vitában. Az alkotmányt - amelyet az EU állam- és kor­mányfői júniusi brüsszeli csúcs- értekezletükön fogadtak el - a leg­jobb lehetséges kompromisszum­nak tartja, és arra figyelmeztetett: a most következő ratifikációs fo­lyamat során rá kell ébreszteni az embereket, hogy a népszavazá­sokon vagy a parlamenti viták végén hozott döntéseikkel ne sa­ját országuk belső helyzetére rea­gáljanak. Bertie Ahern ír miniszterelnök országa soros EU-elnökségének munkáját értékelő beszédében be­jelentette: a ratifikálási folyamatot - legyen szó akár népszavazásról, akár parlamenti szentesítésről - legkésőbb 2006. november 1-jéig én. A vitában felszólalt Jan Peter Balkenende holland miniszter- elnök is: júliustól Hollandia tölti be az EU soros elnöki tisztét. Balkenende a holland elnökség prioritásai között komoly teret szentelt az EU további bővítésé­nek. Mint mondta, Bulgáriával már befejeződtek a csatlakozási tárgyalások, Romániával pedig nagyon előrehaladott stádiumban vannak. Horvátor­szággal jövőre kez­dődnek a megbeszélé­sek, s decemberben az állam- és kormány­fők döntést hoznak ar­ról, vajon Törökország teljesíti-e a felvételhez szükséges politikai, emberi jogi követelményeket. Ha igen, vele is megkezdik a csatla­kozási tárgyalásokat. Balkenende elismerte, hogy sokan félnek Törökország felvételétől. Ugyan­akkor leszögezte: „Nem szabad, hogy az iszlámtól való félelem irá­nyítson minket. Akadályokat emelni bármely vallás elé - ez nem egyeztethető öszsze Európa közös értékeivel”. NYEMCSOK LÁSZLÓ Árverés átveréssel Azt beszélik a Békés megyei Kondoroson, hogy a helyi gazdákat milliókkal lenyúlták máshonnan érkezett „üzletem­berek”. A földárverésen, ahol egykori téesz-maradványföldekre licitálhattak, a nem éppen földművelésre szakosodott „vendégek” felverték az árakat, ha nem tettek a zsebükbe koponyánként és földterületenként százezreket, milliókat. Hogyan lehet néhány óra alatt milliókat keresni? A recept roppant egyszerű. Az ember kinéz magának egy jó kis földárverést. Jó kapcsolatok révén tudomást szerezhet róluk bárki az országban. Aztán odaautózik az ügyeskedő az árverésre, minden licitbe beszáll, leteszi a 10 százalék bánat­pénzt. Mivel földet esze ágában sincs vásárolni a helyi gazdákkal ellentétben, egyenként odamegy hozzájuk és aján­latot tesz. Ha a zsebébe raknak 200 ezret vagy kétmilliót ott és azonnal, nem licitál. A többség belement a „játékba”, mert kellett neki a föld, hiszen annak műveléséből él. A helyiek közül a legtöbb területnél nem lett volna rivális, hiszen ezek kicsiny földek, csak azoknak éri meg a vétel, akiknek a szom­szédságában vagy éppen a területébe beékelve található az adott terület. Mivel állítólag az önkormányzattól is kértek néhány százezret egy licitről való lemondásért, valaki kihívta a rendőröket. A nyomozók igazoltattak, törték a fejüket, hogy kimerít-e valamilyen törvényi helyet a fent említett folyamat. Nem találtak olyat, amit bizonyítani lehetne. A gazdák szerint az a búj, hogy a jelenlegi bérlőnek, a szom­szédnak, a helybelinek lényegében nincs elővásárlási joga, előnye. A település polgármestere azt mondta: elkeserítő, hogy a falu lakóinak a zsebéből ilyen egyszerűen milliókat vettek ki. Bárhol megtehetik, hiszen a maradványföldek árverése számos településen aktuális. Egy helyi termelő szerint nem ez az első eset, hogy az kaszál, aki nem is aratott. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 _________________________ÁLLÁSPONT_____________________ SZ ERI ÁRPÁD Tabac and sugar Ismét sajnálnom kellene az államot Rossz emberek ugyan­is cukrot hoznak be a határon túlról nagyon olcsón, s ezt a cukrot a bolti árnál még mindig jóval olcsóbban árusítják. Nekem. Ez pedig tűrhetetlen, hiszen én jól járok, az EU és Magyarország pedig rosszul: ez utóbbi kettő, miként az a hí­rekben olvasható, jelentős vám- és áfabevételtől esik el. Ezért tehát újra közösségi emberré kellene válnom, magyarán ismét a boltból kellene vennem a cukrot jó drágán - cserébe pedig az állam... Nos, mit is ad cserébe az állam? Az egyébként legkevésbé sem közösségi állam cserébe vámo­sokat ad nekünk. Akárcsak a régi szép időkben, amikor a vá­mosok még a vasfüggönyön túlról becsempészett, ott olcsó, nálunk drága termékekre vadásztak: ez volt a közismerten hatékony válasza az akkori rendszernek a gazdasági kihívá­sokra. A fináncokat egyelőre a jövedéki adót alaposan csök­kentő cigarettacsempészek ellen vetik be: háromszáz pénz­ügyőr kajtat országszerte utánuk, hiszen ők a hazai árhoz képest szintén sokkal olcsóbban árusítják a füstölnivalót. A vám- és pénzügyőrség szóvivője utalt arra, hogy a költői vénára valló tabac-akció a dohánygyártók szövetségével kö­tött megállapodás után indult útjára. Rá is fér ez a fajta államilag támogatott védelem a köztu­dottan kiszolgáltatott dohánygyártók szövetségére. Ám bizta­tó jelként a hazai cukoripar képviselői és a nagykereskedők is az államhoz, jelesül a Pénzügyminisztériumhoz fordultak. A tárca vezetője erre, olvasható ugyancsak a hírekben, levélben fordul egyenesen az Európai Bizottsághoz a kéréssel, hogy az EU szigorítson a cukorra vonatkozó szabályozásán. Megvan tehát az esélye annak, hogy a cukorfront kérdéseire is megér­kezzen az ideillő szabadpiaci válasz: például a sugar-akció, újabb háromszáz pénzügyőrrel. Hiszen szegény ez a mi álla­munk, de azért annyira nem, hogy nekünk, jómódú polgárai­nak ne akarjon még több jót tenni, kerül, amibe kerül. EGYETÉRTEK: 06-90430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430423 TELEFONÁLJON! Ma egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft + áfa/perc + kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Hírek Hirdetés Ján Slota, a Szlovák Nemzeti • Párt frontembere fizetett hirde­tésben fújt „riadót”, miután egy törvénymódosítás lehetőséget ad a szlovákiai magyaroknak vissza nem igényelt földjeik tu­lajdonjogának rendezésére, mti Falbontás Határozatban követelte az ENSZ Közgyűlése a ciszjordá- niai fal lebontását Izraeltől, mti Tűzpárbaj Két feltételezett szélsőséges meghalt, három társuk megse­besült a szaúdi biztonsági erők­kel vívott rijádi tűzharcban, mti Emberrablók Újabb hat külföldi teherautó- sofőrt rabolt el egy fegyveres csoport Irakban. Az ember- rablók azzal fenyegetőznek, hogy lefejezik túszaikat, mti ■ Vízumgondok a Vajdaságban Vajdasági magyar sajtóértesülések ellenére nem változott a vízumkiadási gyakorlat Magyarország szerbia-montenegrói konzulátusain. Szabadka A Magyar Szó című újvidéki na­pilap szerdán címlapján arról írt, hogy a szabadkai konzulá­tus ezentúl szigorúbban alkal­mazza a vízumigényléssel kap­csolatos feltételeket. A lap sze­rint a magyar vízumkérvény­hez mostantól csatolni kell az utazás célját igazoló dokumen­tumot, ami lehet családi meg­hívólevél vagy gyógykezelésről szóló igazolás, turisták eseté­ben pedig a szállásról szóló bi­zonylat. Szükség van emellett hazai bankszámlakivonatra is; ez bizonyítja, hogy az illető ele­gendő pénzzel (legalább napi ezer forinttal) rendelkezik a magyarországi tartózkodáshoz. A lap idézi Pető János sza­badkai vezető konzult, aki sze­rint Magyarország igyekszik fo­kozatosan áttérni a schengeni rendszerre, így kötelességük a vízumkényszerrel kapcsolatos előírásoknak is megfelelni, s egyre szigorítani a feltételeket. Pető János szerdán cáfolta az újvidéki lapban megjelent infor­mációkat, amelyek szerinte vél­hetően félreértésen alapulnak. Szó sincs arról, hogy szigorúb­ban alkalmaznák a vízumigény­léssel kapcsolatos feltételeket. Csupán arról van szó, hogy ed­dig elég volt beikszelni a vonat­kozó kérdést a vízumkérdő la­pon, most pedig papírokat is fel kell mutatni. Amennyiben az igénylő mégsem tud ilyen do­Nüwarüó 7>‘ GtMOKRATlKtfE KÓZvitEliMf NAPILAPJA kumentumokat felmutatni, ele­gendő, ha a főkonzulátuson ki­tölt egy nyilatkozatot, amely­ben büntetőjogi felelőssége tu­datában leírja utazása célját, és kijelenti, hogy rendelkezik a megfelelő pénzösszeggel a ma­gyarországi tartózkodáshoz. Markó József, a belgrádi kül­képviselet vezető konzulja ha­sonlóképpen úgy véli, hogy Ma­gyarország uniós csatlakozása után sem tartalmilag, sem for­mailag nem változtak a vízum­kiadás feltételei. Markó szerint május 1. óta a konzulátus mun­kájában annyi változás történt, hogy dokumentálnia kell az egyes vízumkérelmek ügyében hozott döntéseket. a Sikertelen akció Trebinje A boszniai szerb rendőrség szerdán ismét sikertelen kí­sérletet tett a legkeresettebb hágai vádlottak, Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnök és hadsereg­parancsnoka, Ratko Mladics elfogására. A belgrádi állami rádió helyszíni tudósítása szerint a rendőrség a horvát és a montenegrói határ közötti beszögellésben fekvő dél­boszniai Trebinjénél indított haj­szát a hágai vádlottak után. Az akció kora hajnalban kezdődött. A biztonságiak Trebinje mellett egy motelt és egy laktanyát kutat­tak át, de nem jártak sikerrel. A rendőrségi közlemény szerint a déltájban véget ért hajsza sikerte­len volt, mivel egyik vádlottat sem találták a helyszínen. A rendőrségi jelentés „hágai vádlottakról” tesz említést, nyu­gati hírügynökségek azonban rendőrségi forrásokra hivatkozva közölték, hogy a biztonságiak Karadzsicsot és Mladicsot keres­ték, akiket a legsúlyosabb hábo­rús bűntényekkel, egyebek mel­lett népirtással vádol a Hágai Nemzetközi Törvényszék. Karadzsics elfogásával eddig számtalan esetben próbálkozott a boszniai békefenntartó haderő, az SFOR, de hiábavalónak bizo­nyult minden próbálkozás. Haj­szát indított ellene két alkalom­mal a boszniai szerb rendőrség is, hasonlóképpen sikertelenül. A boszniai szerb hatóságok az 1995. évi daytoni egyezmény alá­írása óta eddig egyetlen hágai vádlottat sem kerítettek kézre, jóllehet az utóbbi hetekben-hó- napokban valamivel nagyobb hajlandóságot mutatnak erre, b

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom