Új Néplap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-19 / 167. szám

2004. Július 19., hétfő AHOL 7. OLDAL ÉLŰN K MEZŐTÚR AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Vásári forgatag Túron A Túri Vásár látványos forgataga sok érdeklődőt vonz A túri vásárok gyökerei egé­szen a középkorig nyúlnak vissza. A vásári forgatagban jól megférnek egymás mel­lett a kézművesek és a „mu­tatványosok”, a művészeti programban fellépők. Idén a Mezőtúri Művészeti Na­pok rendezvénysorozat kereté­ben kerül sor a Visegrádi Négyek Találkozójára. Összművészeti fesztivál lévén, képzőművészeket és előadóművészeket is meghív­tak a találkozóra a visegrádi or­szágokból. A városi galériában augusztus 10-től 23-ig látogatható Ladislav Sabo szobrászművész kiállítása, melynek ünnepélyes megnyitója augusztus 20-án lesz. A Mezőtúri Művészeti Napok keretében zajló Visegrádi Négyek Találkozóján hét napon keresztül színes programok közül válogat­hatnak az érdeklődők. Fellép töb­bek között Boban Markovié, La­dányi Andrea, Laár András, a Besh o droM, a Bikini, Kispál és a Borz, de lesz Cserháti Zsuzsa-em- lékkoncert is. m Fazekasremekek a kúriában Szeptember 7-re tervezik a Túri Fazekas Múzeum meg­nyitó ünnepségét Ekkorra befejeződik a Bolváry-kúria felújítása, így az egyedülálló gyűjtemény végre méltó he­lyére költözhet — tudtuk meg dr. Tolnai Gábor múze- umigazga tótól. is előnyös múzeumi célokra, mert a város önkormányzata az elmúlt években jelentős összege­ket — részben pályázatokból — fordított arra, hogy a kúriát a műemléki szempontokat szem előtt tartva felújítsa. A megyei közgyűlés és a város önkor­mányzata tavaly állapodott meg A különleges mezőtúri fazekasművészet fejlődését kísérhetik végig a múzeum látogatói Már évekkel ezelőtt kinőtte a fa­zekasmúzeum a Damjanich úti épületet, amely 1983 óta - meg­alapításától - adott otthont az in­tézménynek. Tavaly ezért Mezőtúr önkor­mányzata múzeumi hasznosítás­ra ajánlotta fel a település talán legrangosabb műemlék épületét, a Bolváry-kúriát. Az épület azért a Bolváry-kúria múzeumként történő hasznosításáról. Ennek értelmében 2004 szeptemberére a Túri Fazekasmúzeum - amely kezdetben még csak a fazekas­emlékek őrzésével foglalkozott, napjainkban azonban már ellátja a helytörténeti, néprajzi érték- megőrző feladatokat is — a Bolvá- ry-kúriában kaphat helyet. __■ ÉVSZÁZ ADOK EMLÉKEI. Mezőtúr főterét az elmúlt századok szépen felújított építészeti emlékei öve­zik. A történelmi központot a több száz éves református templom uralja, de a városháza, a református gimnázium, a szálloda és a gondozott park is kedvelt az idelátogatók körében.___________fotó: mészáros Di cső múlttal a jövő felé Sok évszázados hagyományai vannak Mező­túrnak, melyekhez nem könnyű felnőni. A vá­ros vezetői úgy vélik, ápolni kell a település örökségét, s mindent meg kell tenni azért, hogy Mezőtúr újra a régi fényében tündököljön.- Tavaly ünnepeltük a város fennállásá­nak 625. évfordulóját, sok-sok évszázad­ra nyúlik tehát vissza a település történe­te - taglalja dr. Draskovits Dénes polgár- mester. — Itt áll az ország legrégebbi re­formátus gimnáziuma, melyet 1530-ban alapítottak. Az 1785-ös adatok szerint Mezőtúron 1390 házat számláltak, míg ugyanekkor Szolnokon csak 890 ház volt. Olyan múlt ez, melynek rangjához fel kell nőnünk. Úgy vélem, ehhez a legmegfele­lőbb út, ha kistérségi központként próbálunk to­vább fejlődni. Az elmúlt években komoly fejlesz­tések történtek. Ezt a folyamatot kell felgyorsíta­nunk, hogy korszerűbb legyen városunk. A közvilágítás felújí­tása, bővítése érdekében 3000 lámpatestet cseréltünk ki, illetve helyeztünk el. Elkészült a posta, amely a legmodernebbek közé tartozik. Befejeződött a szociá­lis otthon bővítése. Folyik legré­gebbi műemléképületünk, a Bolváry-kúria felújítása, ide köl­tözik majd a Túri Fazekas Mú­zeum. Ezzel párhuzamosan új helyre kerül a zeneiskola is, amelyet így végre egy épületben tudunk elhelyezni. Hamarosan megújul a piac. A szennyvízcsa­torna-hálózat befejezéséhez szükséges források előteremté­se szintén folyamatban van. S a legnagyobb beruházás: nemrégiben döntött az or­szággyűlés több mint másfél milliárd forintos címzett állami támogatásról a kórházunk javára. Ennek köszönhető, hogy 2006-ra felépül az új ho­telszárny, s valóban korszerű, a térséget egészség­ügyi szempontból kielégítő módon kiszolgáló in­tézménnyel büszkélkedhetünk majd. Ezzel azonban nem ér véget a fejlesztések so­ra, hiszen nagy problémát jelent a munkanélküli­ség. Ipari parkunkat jelenleg még csak egy cég választotta. Tárgyalunk egy fermentálóüzem léte­sítéséről. Rózsa Endre országgyűlési képviselőkkel együtt nem mondtunk le arról, hogy Mezőtúrra - az ipari park területére — költöztessünk egy bünte­tés-végrehajtási intézetet, amely ko­moly fejlődést jelenthetne a város szá­mára. Ez közel 300 ember számára nyújtana munkalehetőséget, s a már működő vállalkozások számára is hasz­nos lenne. Mezőtúrnak a legfontosabb kincse azonban az idegenforgalom. Természeti értékeink - a holtágrendszer és a gyógyvizünk -, illetve az országos hírű rendezvényeink egyre ko­molyabb vonzerőt jelentenek a turisták számára. Szeretnénk erősíteni a rendezvényváros jelleget, mind színvonalasabb, olykor kuriózumnak szá­mító programok szervezésével, megfelelő minő­ségű szállás- és vendéglátóhelyek létesítésével. Is­kolavárosi múltunkat szintén őrizni kívánjuk. ■ A szarvasi kompnál tartották első találkozójukat Szarvas és Mezőtúr vezetői. A kapcsolat- felvételt a két alpolgármester, Mlinárcsek János (balról) és dr. Gyalog Sándor szervezte A GAZDÁSZ Herbály Ger­gely a Mon­gol-Agrár Rt. vezérigazga­tó-helyettese­ként úgy is­meri Mezőtúr határát, mint a tenyerét:- Három­négy nagyobb szövetkezetnek, meg sok kis- és közepes vállal­kozásnak van földje a város ha­tárában. Nem könnyű tehát rendben tartani a sok dűlőutat, határszéleket. Főként, hogy je­lenleg gazdájuk sincs; sem a vá­ros, sem mi. Egyébként úgy lá­tom, sokat fejlődött Mezőtúr az utóbbi időben, de munkahe­lyekre még nagy szükség van. Emellett utak kellenek és teljes csatornázottság. No meg jó len­ne, ha a Berettyót végre sikerül­ne kitisztítani. Gyerekkoromban még fürödtünk a folyóban, most viszont koszos, hínáros. AZ IGAZGATÓ Tóth János a református gimnázium igazgatójaként a város meg­tartó erejét szeretné to­vább erősíteni:- Szeret­ném, ha Me­zőtúr iskolavárosként és a mű­ködő vállalkozások segítségével olyan megtartó erővel rendel­kezne, amely megállítaná az el­vándorlást, a létszámcsökke­nést. Jól működő gazdálkodó egységeket, jó foglalkoztatási le­hetőségeket, gyógyvízre alapo­zott turizmust és a holtágak megfelelő hasznosítását kívá­nom magunknak. Fontosnak tartom, hogy minden korosztály megtalálhassa a megfelelő mód­ját a szabadidő eltöltésének. Természetesen magam is igyek­szem, hogy a református gimná­zium még sikeresebben illesz­kedjen be a_város életébe. ■ A DOKTORNŐ Dr. Csurgó Ilo­na orvosként és képviselő­ként egyaránt sokat tesz vá­rosáért: — Mezőtúri vagyok, ide köt a csalá­dom is, termé­szetes hát, hogy érdekel, mi tör­ténik a városban. Örülök, hogy testületi tagként valamelyest be­folyásolni tudom a döntéseket, s örömmel látom, hogy nagyon sokat fejlődött az utóbbi évek­ben Mezőtúr. Persze kritikus szemmel nézve a települést, egy­értelmű, hogy sok tennivaló akad még, hiszen további mun­kahelyek kellenek, erősíteni kell a rendezvény- és fürdővárosi jel­leget és persze - ami a szívem csücske - fel kell építeni a kór­ház új épületét, elvégre az állam­tól kapott címzett támogatás óri­ási felelősséggel jár. A VÁLLALKOZÓ A Vos Logis­tics Hungary Kft. ügyveze­tőjeként ki­lencven kami­onra kell ügyelnie Nagy Imrének: — Eddig harminckét kamionnal végeztünk szállítmá­nyozási tevékenységet, most azonban újabb hatvan érkezik hozzá. Ezzel a járműparkkal a város egyik legnagyobb adófize­tő cégének számítunk.-Örülök neki, hogy látszik a változás Me­zőtúron, egyre szebb, virágo­sabb, rendezettebb, de úgy ér­zem, ahhoz, hogy igazán kelle­mes, barátságos városban élhes­sünk, az szükséges, hogy min­denki áldozzon egy keveset a sa­ját közvetlen környezetére. Nagy szükség lenne a szelektív hulla­dékgyűjtés megvalósítására, és hogy minél gyorsabb ütemben fejlődjön Mezőtúr. ____ ■ A DÍ SZPOLGÁR Uzsoki János díszpolgári cí­met kapott, miután az at­lantai olimpi­án távolugró­ként képviselte Mezőtúrt. Az­óta hazatért, s itt szeretné ka­matoztatni tapasztalatait:- Valójában csak azt tudom, mit szeretnék és mit nem szeret­nék látni Mezőtúron. Szeretnék sok-sok gyereket és testnevelőt látni a jól karbantartott pályá­kon, szeretném, ha új burkolatot kapna a fedett csarnok és szeret­ném, ha a gyerekek újra felfe­deznék a mozgás örömét, miu­tán lassan megszűnik a számító­gép varázsa. Viszont nem sze­retnék üldögélő pályamunkáso­kat látni, miközben boka fölé nő a fű a pályán, és nem szeretnék az ortopédiai rendelés előtt vára­kozó gyerekekkel sem találkoz­ni... ■ Polgármester: dr. Draskovits Dénes Alpolgármester: Mlinárcsek János Jegyző: dr. Németh Pál Aljegyző: dr. Hajdú Ilona A képviselő-testület tagjai: Zsibó Imre, Kádár József, Bankó Bélá- né, Kunné dr. Csurgó Ilona, Ko­vács Mihály, Szabó Zsigmond, Takács Imre, Herbály Kálmán, Iván Sándor, Gyarmati István, Juhász Béla, Kozák Zsolt, Lévai Sándor, Patkós Éva, Szabó Gá­bor, Szűcs Lajos. Polgármesteri Hivatal Mezőtúr, Kossuth tér 1. Telefon: 56/551- 900, fax: 56/350-971. Cigány Kisebbségi Önkormányzat (Mezőtúr, Kossuth tér 1.) Tagjai: Varga Gyula, Kiss Hajnal­ka, Ajtai Attila, Lakatos Béla, Raffael János. Lakosság száma: 19.299 fő. Megoszlása: 0-14 éves: 1883 fő 15-18 éves: 1779 fő 19-30 éves: 5201 fő 31-60 éves: 6200 fő 61-100 éves: 4236 fő Vállalkozások száma: 958. Mezőtúr Város Önkormányzata által alapított közalapítványok: Mezőtúr Város Sportjáért Köz- alapítvány, Mezőtúrért Közala­pítvány, Mezőtúri Művészeti Közalapítvány, Az Újvárosi Ta­nulók Jövőjéért Közalapítvány, Mezőtúr Városi Kórház-Rende­lőintézet Fejlesztéséért Közala­pítvány, Dr. Franz és Elisabeth Bender Közalapítvány A város története Mezőtúr mintegy húszezer lako­sú város Jász-Nagykun-Szolnok megye délkeleti részén. A Horto­bágy—Berettyó csatorna mentén fekszik, a 46-os út és a Buda- pest-Lökösháza nemzetközi vasútvonal szeli át. Egyike az or­szág legrégebbi településeinek, hiszen már a honfoglaláskor megtelepedtek itt a várost alapító ősök. A XIV. századtól az áruter­melés kibontakozásával előnyös helyzetbe került a környező tele­pülésekkel szemben, mert a Sár­rét mocsárvilágán átvezető egyetlen út a mezőtúri révnél kezdődött. Az átkelőhely meg­határozó tényező lett, melynek elismeréseként 1378-ban Nagy Lajos király mezővárosi rangra emelte a települést, és mint ilyen, vásártartási jogot kapott. A túri vásárok a XV. századtól intenzí­ven látogatottak és híresek vol­tak. A kereskedelem mellett vi­rágzott a kézműipar, melynek kiemelkedő képviselői voltak a fazekasok. Mezőtúr kulturális téren századokon át uralta a vi­déket. A város korán csatlakozott a reformációhoz, és az 1530-ban alapított protestáns iskolája a Ti­szántúl egyik legjelentősebb ok­tatási intézménye lett. Mezőtúr jelenleg is iskolaváros. Hat általá­nos, négy közép- és egy felsőfo­kú oktatási intézményében mintegy négyezer diák tanul. ■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom