Új Néplap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-09 / 159. szám
MELEG, PÁRÁS IDŐ VÁRHATÓ Részletek a 11. oldalon 9 77086 04159 apróban ÓRIÁS! AZ AZONNALI ELADÁS LAPJA! KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL! AHOL ÉLÜNK Alattyán az új évezredben 7. oldal Megérkezett a kánikula A nagy meleg mindenkinek megterhelő lik a koncentrálóképesség, fáradékonyabbak, álmosabbak, ingerültebbek vagyunk. Azok pedig, akik szív- és érrendszeri panaszokkal küszködnek, még nehezebben viselik ezt az időszakot. A legjobb helyzetben a vízparton hűsölők vannak, bár nekik is vigyázniuk kell a káros ultraibolya sugarak miatt. Túl hosszú ideig nem szabad a tűző napon maradni, felhevült testtel a hideg vízbe ugrani pedig akár végzetes is lehet. Ha tehetjük, legalább 11 és 15 óra között tartózkodjunk a hűvös szobában. Egy rövid déli pihenő segít abban, hogy könnyebben elviseljük a forróságot. Arra is figyelnünk kell, hogy lehetőleg könnyű ételeket együnk, s ne feledkezzünk meg a megfelelő folyadékbevitelről sem. Átlagosan napi két liter folyadékot — elsősorban teát, ásványvizet — meg kell innunk ahhoz, hogy pótoljuk az izzadással elveszített vizet. Fokozottan figyeljünk az ételek tárolásá- A meleghez ráadásul még megle- ra is, hiszen a nagy melegben hetősen magas páratartalom is még könnyebben megromlik az társul, így még forróbbnak érez- ennivaló, ami komoly fertőzések zük a levegőt. A kánikula min- forrása lehet. (Körkérdésünk a denki számára megterhelő, rom- 16. oldalon) Egészségügy Visszavonhatatlanul megérkezett a kánikula, jócskán harminc fok fölé kúszott a hőmérő higanyszála. A forróság az egészséges szervezetet is megterheli, de főként a szív- és érrendszeri panaszokkal küzdőknek és az idősebbeknek kell vigyázniuk, ha napra mennek. SZS A csapból is szúnyog folyt JÁSZJÁKÓHALMA Néhány nappal ezelőtt meglepődve tapasztalták jó néhány házban, hogy a csapból nemcsak víz, de valamilyen rovarlárva is a pohárba került. Az ivóvíz-hálózatot már fertőtlenítették, de a hiba okát egyenlőre még nem találják. Mint később kiderült, szúnyog- lárvák kerültek az ivóvízrendszerbe. Lukácsi Pál polgármester érdeklődésükre elmondta, eddig még nem sikerült azonosítani az úgynevezett „fertőzési gócpontot”. Az észlelést követően azonnal fertőtlenítették a rendszert, s megkezdték annak feltérképezését, hogy hol is kerülhetett a hálózatba a hívatlan vendég. Az eset miatt nem kellett vízkorlátozást vagy különleges intézkedéseket elrendelni. A hatóság megállapította, hogy emberi fogyasztásra minden további nélkül alkalmas a jákóhalmi víz. A helyi vízmű szakembereivel arra gyanakodnak, hogy egy lakatlan ingatlannál keletkezett csőtörés, s a vízóra-leolvasó aknában felgyülemlett vízbe petézhetett egy szúnyog. A rendszeresen elvégzett vízforgatások alkalmával keletkező szívó hatás eredményeként kerülhetett a pete a hálózatba, s ott kifejlődve a lárva a poharakba.- A falu ivóvízhálózata régi, elavult, szinte hetente kell csőtörést javítani. Rendkívül nehéz azt kideríteni, hogy hol keletkezett akkora törés a rendszerben, ame- lye át a rovar petéje belekerülhetett - tette hozzá a polgármester. Sárközi Mária, az ÁNTSZ Jászberény Városi Intézetének tiszti főorvosa elmondta, a vízműnél nem találtak olyan rendellenességet, amely problémát okozhatott. Mire kiértek, az ott dolgozók már megkezdték a rendszer fertőtlenítését. BANKA CSABA Török kori fahídra bukkantak A kortörténelmi műemlék feltárása hazai, sőt európai jelentőségű A közelmúltban elvégzett radiokarbon- és a dendrokrono- lógiai vizsgálatok egyértelműen igazolták, sikerült beazonosítani Szolnok és egyben hazánk legkorábbi állandó Tisza-hídjának, a középkori török fahídnak a helyét — derült ki a városházán tegnap tartott különleges sajtótájékoztatón. Szolnok Dr. Kertész Róbert régész tablókon mutatta be a feltárási munkákat és korabeli metszeteket FOTÓ: BUGÁNY JÁNOS Az élménydús sajtótájékoztató rendkívüliségét az adta, hogy a feltárás eredményei nem csupán Szolnok, hanem hazánk hiányos történelmi emlékeit egyaránt gazdagítják. Mint arról dr. Kertész Róbert régész beszámolt, a Tisza 2003- as nyári, rekordokat megdöntő alacsony vízállásának (-279 cm) köszönhetően facölöp-ma- radványok bukkantak a felszín fölé a jelenlegi híd déli lábánál, mintegy 70 méterre keletre. Erre lett figyelmes augusztus 19- én Lakatos László éles szemű üzletember, aki nem csupán értesítette a szolnoki régészeket, hanem a későbbiekben ötven százalékban finanszírozta is a közel 800 ezer forintos költséggel járó kutatást. Kertész Róbert a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozó dr. Morgós András főrestaurátorral, illetve néhány vizes szakemberrel összefogva megkezdte a feltárást a víz alatt, valamint a parton. A kutatás során megállapították, hogy a cölöpmaradványok a mederbe vannak süllyesztve. Ezt követően elvégezték a vízzel borított mederben található fagerendák geodéziai felmérését, valamint az abszolút kormeghatározáshoz szükséges radiokarbon (14C), illetve dendrokronológiai (faévgyű- rűs-keltezés) vizsgálatokat megelőző minta- vételezést. Dr. Szántó Zsuzsanna laborvezető tájékoztatójában elmondta, a Magyar Tudományos Akadémia Debrecenben működő Atommagkutató Intézete 1513 és 1581 közé datálta a fahídhoz beszerzett tölgyfák kivágásának idejét, míg az évgyűrűs vizsgálat 1560-ra keltezte a fa „halálát". Mindezek a koradatok szinte egybeestek a fennmaradt történeti forrásokéval: Hrusztán budai pasa magyar mesteremberek által 1562-ben faludat építtetett a Tiszán Szolnoknál. A cölöp- jármos híd hazánk legkorábbi állandó Tisza- hídja, s egyben a török kori hídépítés-történet legnagyobb alkotása volt. _______________________________(FOLYTATÁS A2 5. OLDALON) Ér telmetlen a meggybojkott? Tiszajenő A százötven forintos felvásárlási ár indokolt lenne, de azt is be kell látni, ha valamiből több van, az olcsóbb — mondta Szlovák Mihály. A tiszajenői falugazdász arra reagált, miszerint értékesítési bojkottra, a gazdasági kapcsolatok megtorló célú megszüntetésére szólította fel az érintett kerttulajdonosokat a Meggytermelők Országos Szövetsége. A szövetség arra kéri a meggytermelőket, hogy 150 forint kilogrammonkénti ár alatt senki ne adja el I. osztályú gyümölcsét a felvásárlóknak. Mónus Bertalan elnök hozzátette: a bojkottra szóló felhívás azt szolgálja, hogy a termelők egységesen léphessenek fel a kereskedők és a feldolgozók ösz- szefogásával szemben, amely a meggyfelvásárlási ár kilogrammonkénti 80 forintra történő leszorítására irányul. A meggytermelők szövetségének elnöke kifejtette: 1997 és 2003 között a magyar meggy felvásárlási árának átlaga kilogrammonként 197 forint volt. Az idén a termésmennyiség a tavalyi szinten várható, a gyümölcs minősége viszont jobb. Semmi nem indokolja tehát a termelői önköltségi szintnek megfelelő jelenlegi felvásárlási árat - jelentette ki. Tiszajenőn 101 hektáron található meggyes. A helyi falugazdász, Szlovák Mihály azzal a kijelentéssel vitatkozna, hogy az idei termés mennyisége ugyanannyi, mint tavaly volt. _________________IFOLYTATÁS AZ 5. OLDALON) Ít élkezési szünet július 19-től Igazságügyi információ Az országban egységesen július 19-től augusztus 20-ig ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. Az egy hónap alatt nem tartanak tárgyalásokat sem polgári, sem büntetőügyekben. Ezen időszak alatt csak az ügyeleti rendszer működik. Azaz ekkor is fogadják a panaszokat, beadványokat, és nem lesz szünet a büntetés-végrehajtási ügyek kezelésében sem, így dolgoznak a nyomozási bírák is. tj ■ A meggy 80-85 százalékát már leszedték a gazdák fotó: csabai istván E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. www.eon-tiszantul.com Az Ön áramszolgáltatója.
