Új Néplap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-08 / 158. szám
I 2004. Július 8., csütörtök AHOL 7. OLDAL ELÜNK MEZŐHÉK AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Lépésről lépésre A Páldi János Általános Művelődési Központ magába foglalja az általános iskolát, az óvodát, a művelődési házat és a könyvtárat. Már 1874-ben működött iskola a térségben a gazdák társaságba állásának köszönhetően. 1907-ben azután állami kezelésbe került a Kishékparti iskola, a század közepén pedig felépült a belterületi iskola is. A hetvenes évekre a tara az iskola Mezőhéken, s 1993- tól ÁMK-ként működik az intézmény, Sági István irányítása alatt. Jelenleg 16 fővel - köztük vidéki bejáró tanulókkal - működik az alsó tagozat, az 1-2. és 3-4. osztályok összevonásával. A megyében egyedüliként a Lépésről lépésre alternatív pedagógiai program alapján folyik a munka, a fogyatékos diákok integrált oktatásban vehetnek részt. Az óvoda egyetlen csoportjába ősztől tiPáldi János emlékére a közelmúltban domborművet avattak az iskolában CSENDESEN SZÉP. Szépen rendben tartott park, barátságos összkép jellemzi Mezőhék központját. A templom - amely otthont ad a katolikus és református szertartásoknak is - kitűnően szimbolizálja az itt élők összetartását. ■ nyai iskolák körzetesítése volt zenegy apróság jár, természete- jellemző, így 1976-tól a felsős, sen vegyes csoportban, szintén a 1981-től az alsós tanulók is Mes- Lépésről lépésre pedagógiai terszállásra jártak. A rendszervái- program alapján, tást követően, 1991-től nyitott új- __________________________S Fű szerüzem a falu szélén Az üzemben most éppen petrezselyemszezon van, tisztítják, aprítják és szárítják a kedvelt zöldségfélét A település legnagyobb üzeme a Házi Piros Paprika Kft., amely nemcsak a helyieknek, de a környékbelieknek is munkát biztosít. A Házi Piros Paprika Kft. 1990- ben alakult. Tevékenysége főként a fűszerek — közöttük is első helyen a világhírű magyar paprika - feldolgozására, csomagolására és forgalmazására terjed ki. Az ellenőrzött termeltetés, felvásárlás és beszerzés az alapja a kiváló minőségben előállított végtermékeknek, ehhez korszerű szárító-, őrlő- és csomagolóberendezések nyújtanak segítséget, amelyek biztosítják a piaci igények gyors és rugalmas kielégítését. Az állandó termékfejlesztés teszi lehetővé, hogy a hagyományos fűszerek mellett mindig újabb fűszerkeverékek, ételízesítők jelenjenek meg a piacon tetszetős, aromazáró csomagolásban. Mind belföldön, mind külföldön keresettek a Házi Arany márkával forgalmazott élelmiszer-ipari alapanyagok: szárított hagyma, petrezselyem, kapor és más gyökér- zöldség. Az ISO 9002 és HACCP rendszerek szerinti gyártás, a saját laboratórium által végzett folyamatos ellenőrzés és a minőség felügyelete garancia lehet a cég minden partnere számára. Mezőhék a fejlődés útján Mezőhék egyre fejlettebbé válik. Infrastruktúrája irigylésre méltó lehet sok település számára, köszönhetően elsősorban a polgár- mester, Halász Vince erőfeszítéseinek. A nagy kiterjedésű mezőség nemcsak a település nevének meghatározásában játszott jelentős szerepet, de a mezőgazdaság legfőbb termelőeszközét, a földet is adta. A földterület nagysága - a közigazgatási terület 8900 hektár -, valamint minősége - értéke átlagosan 33 aranykorona - Mezőhék mezőgazdasági jellegét egyértelművé teszi - hangsúlyozta a település polgármestere, Halász Vince. Területén egy termelőszövetkezet és állami gazdaság alakult meg, amelyek hosszú távra meghatározták a község gazdasági helyzetét. A két mezőgazdasági egység az évek folyamán jelentős szerkezeti változáson ment át, de a jó minőségű föld biztosította a gazdálkodás eredményességét, így a fejlesztések sem maradtak el. Ennek fontos kérdése volt az öntözőrendszer kiépítése, és így az összterület 65-70 százaléka öntözhetővé vált, új növényi kultúrák - fűszerpaprika, petrezselyemlevél, vöröshagyma, sóska, kapor - honosodtak meg, majd a növények feldolgozása is helyben valósult meg. Összességében Mezőhék gazdaságai országos viszonylatban is elismerésre méltó eredményt értek el, ám a kiemelkedő gazdasági sikerek sajnos nem eredményezték a település fejlődését. A kereskedelem, közművelődés, egészségügy „gyengélkedése” miatt mind többen vándoroltak a környező nagyközségekbe, városokba, ráadásul a ’70-es években divatos társközségek létrehozása is rányomta bélyegét a fejlődésre. Ez a döntés megpecsételte Mezőhék sorsát, mivel a településről elvitték az iskolát, a közigazgatást és a termelőszövetkezet központját. A középületek lepusztultak, az infrastruktúra kilátástalan helyzetbe került, az oktatás, közigazgatás megszűnt. A közös tanács azonban 1990. október 1-jén megszűnt, és ettől kezdve a község közigazgatásilag ismét önálló lett. Az új helyzetben a lehetőség számbavételével teljesen új irányt határoztak meg a település vezetői. A legfontosabb cél Mezőhék megmaradása. A jövő érdekében önállóságra törekednek minden területen. Ennek eredményeként visszakerült az általános iskola alsó tagozata, a középületeket nemcsak felújították, hanem korszerűsítették is, bevezették a földgázt, szilárd burkolattal látták el a belterületi utak 75 százalékát, kiépült a szennyvíztisztító és szennyvízelvezető rendszer, főzőkonyhát és templomot építettek, elkészült az új ravatalozó, kiépült a teljes telefonhálózat, s az intézményeket számítógépekkel, internetelérhetőséggel látták el. A beruházások, fejlesztések természetesen azt szolgálják, hogy a lakosság élhetőbb települést kapjon, érdemes legyen Mezőhéken lakni, letelepedni, családot alapítani. A fiatal házasok rendkívül kedvező áron vásárolhatnak önkormányzati telkeket, visz- sza nem térítendő támogatás jár lakásvásárláskor, s százezer forintot kap minden újszülött. Eközben az idősebb generációról sem feledkeztek meg, ők mentesülnek a kommunális adó alól. Közúton gyorsan és könnyen megközelíthető a község, így ma már semmi sem áll a fejlődés útjában. Hamarosan tehát még szebb, eredményesebb, élhetőbb településsé válhat Mezőhék. Halász Vince A KÖNYVTÁROS A KÉPVISELŐ A VÁLLALKOZÓ A GAZDÁLKODÓ Az „őslakos” Erős Anita képviseli a falu kulturális életét. Egyszerre könyvtáros és vezetője a művelődési háznak, de az ünnepségek, rendezvények szervezéséből is kiveszi a részét. — Két éve vettem át a több mint hétezer kötetes könyvtárunkat, s nemrégiben lehetőség nyílott rá, hogy internetes szobát és külön gyermekkönyvtárat alakítsunk ki. A kicsik ennek különösen örülnek, hiszen ők a legszorgalmasabb látogatóim. Számukra rendszeresen szoktunk különböző foglalkozásokat is szervezni. Természetesen azért a felnőttek is gyakran megfordulnak a könyvtárban, nekik a megyei könyvtárból szoktuk havonta cserélni a legújabb könyveket. ■ Szabó Péter Martfűn dolgozik ugyan, de mezőhéki- nek vallja magát, sőt képviselőként igen sokat tesz településéért:- Martfűn dolgozom egy autókereskedésben, de minden Mezőhékhez köt. Itt nőttem fel, itt él a családom, jól érzem itt magam. Szerencsére a bejárás sem okoz gondot, hiszen a közúti közlekedés igen jól szervezett a faluból. Gyakorlatilag minden van, ami a városban, sőt még több is: a csendet, nyugalmat ott nem találnám meg. Ami pedig esetleg még fejlesztésre szorul, abban erőmhöz mérten segítek, hiszen második éve dolgozom a település képviselő-testületében. Juhász József nem csupán a Házi Piros Paprika Kft. m e z ő h é k i üzemét vezeti, de alpolgármesterként is tevékenykedik a faluban:- Több mint 25 éve, 1978-tól dolgozom az üzemben, s a rendszerváltás óta, 1990-től alpolgár- mesterkedem. Úgy érzem, élhető település Mezőhék, bár bevallom, elsősorban az üzemet szeretem. Ebben a nyugodt, csendes faluban ugyanis munkát biztosít mindazok számára, akik el akarnak helyezkedni. Alpolgármesterként azon dolgozom, hogy minél jobb legyen az itteniek élete. Ezt a közlekedés és a háziorvosi ellátás további javításával lehetne elérni, illetve minden erőmmel tiltakozom a kis- posták bezárása ellen. ■ Gonda Ferenc- né tizenhét esztendővel ezelőtt került Mezőhékre, s úgy érzi, már nem tudna városban élni:- Panelházból menekültünk vidékre annak idején a családdal, nem tudtuk megszokni a szűk, emeleti lakást. Már el sem tudom képzelni, hogy visz- szamenjünk, hiányozna a csend, a nyugalom. Pedig itt sem könnyű az élet, mert nagyon kevés a munkalehetőség. Csak a családi gazdaságnak - állattenyésztéssel foglalkozunk — és a takarmányboltnak köszönhetjük, hogy megélünk. Most érettségiző ikerlányaim viszont nehéz helyzetben vannak: munkát keresnének, de a környéken igen nehéz megfelelőt találni. ■ D. Nagy Mihály szinte már „őslakosnak” számít, hiszen az ötvenes évek elejétől él a településen.- Még 1953-ban kerültem Mezőhékre, gyakorlatilag benősültem a faluba. Azóta itt élek, huszonkilenc éven át dolgoztam a termelőszövetkezetben. Ma már nyugdíjas vagyok, feleségem meghalt, gyerekeim máshol telepedtek le, én viszont itt érzem otthon magam. Tanúja voltam, ahogy hosszú évtizedekig szinte semmi sem változott, de látom, hogy az utóbbi néhány évben viszont nagyon sokat fejlődött a falu. Ma már szinte minden elérhető, amiért korábban máshová kellett utazni. Polgármester: Halász Vince Alpolgármester: Juhász József Jegyző: Dr. Szűcs Attila Testületi tagok: Juhász József, Jónás Ferencné, Kiss Zoltán, Kovács Ferencné, Szabó Péter Polgármesteri Hivatal: Mezőhék, Felszabadulás út 1. Telefon: 56/314-001 Intézmények: Páldi János Általános Művelődési Központ Sági István igazgató Általános Iskola Mártírok út 9. Telefon: 56/314-017 Orvosi rendelő: Dr. Szabó Bálint háziorvos Mártírok út 5. telefon: 56/314-010 A település története írásos anyagok a XIV-XV. században tesznek említést először a Hék-Héki pusztaságról. Mezőhék közigazgatási területén ugyanis az évszázadok során jelentős tanyavilág alakult ki anélkül, hogy tulajdonképpeni település létrejött volna. 1874 tavaszán az itteni gazdák társaságba álltak, hogy iskolát létesítsenek. Önálló közigazgatással rendelkező községet azonban nem hoztak létre. Ezt a második világháború után kormányutasítással hívták életre. 1951-ben a Belügyminisztérium elrendelte a héki tanyaközpont önálló községgé alakítását. A községi tanács 1951. december 30-án alakult meg. Az új község nevét a határrészek nevei és földrajzi táj meghatározása alapján kapta, amely összetett szó: Mező hék, utalva arra, hogy az itteni lakosok Kéknek nevezték azokat a kiszáradt folyómedreket, amelyek egykor a Tisza és a Körös folyók vízrendszeréhez tartoztak. Ennélfogva a Belügyminisztérium 1953. július 17-én kiadott rendeletével az új település elnevezését Mezőhék néven határozta meg. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.
