Új Néplap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-08 / 158. szám

4. OLDAL A SZERKESZTŐS É G POSTÁJÁBÓL 2004. Július 8., csütörtök ; Az ország lobogója Hetven évvel ezelőtt (1934. júli­us 1-jén) ünnepélyes keretek kö­zött avatták fel az országzászlót az Eötvös téren. Délután négy órakor felhúzták a fehér mész­kőből épített hármashalom tete­jén álló zászlórúdra a nemzeti­színű, címeres lobogót, az or­szágban a százegyediket. A zászlótartó rúdra spirálisan felfelé menő nemzetiszínű sza­lag volt festve, valamint a csú­csán egy esküre emelt kézfej nyitott két ujja aranyszínű volt. A zászló nem volt teljesen fel­húzva, jelezve azt, hogy az or­szág Trianon óta csonka. A tal­pazat aljától mintegy kettő mé­ter magasan — a halom középső részén - színes, apró kövekből és mohából ki volt rakva a nagy Magyarország térképe, benne más színnel a megcsonkított rész, alatta felirat: Maradhat ez így? Nem, nem, soha! Az avatás végén a jelenlévők elvonultak a zászló előtt, miközben a katona­zenekar pattogós indulót ját­szott. 1938-ban a zászlót és he­lyét felújították, új oldalvilágí­tással látták el, és a feliratot ne­onbetűkre cserélték. Ez szép színfoltja volt a városnak. SZUROVECZ PÁL, SZOLNOK Olvasókönyv felnőtteknek is Boros Bálint és Antal a besenyszögi falunapon dedikálták nagy sikerű alkotásukat A besenyszögi származá­sú Boros fivérek új, külle­mében is tetszetős könyv­vel gazdagították a hazai honismereti irodalmat. A „Szülőfalum, Beseny- szög” címet viselő, 323 ol­dalas mű a besenyszögi ál­talános iskolai tanulók számára íródott azzal - a szerzői bevezetőben is megfogalmazott - peda­gógiai céllal, hogy erősít­se, megalapozottá tegye a helybeli fiatalok szülő­földjükhöz való ragaszko­dását. Nem tankönyvnek szánták a szerzők, hanem valóban olyan mindennap forgatható olvasókönyv­nek, amelyből szórakoztató formában ismerked­hetnek meg falujuk történetével, földrajzával, ter­mészeti viszonyaival, az itt élő emberek szokása­ival, hiedelmeivel, játékaival, egyszóval népraj­zával. Másfél évtizedes kutató-feltáró munka ered­ményeként született meg ez az alkotás, amely megírása közben is csiszolódott, újabb adatokkal bővült, szerkezetében is többször - ha nem is lé­nyegesen —, de mindenképpen előnyére válto­zott. Belső arányait tekintve is tükrözik a szerzők már említett nevelő szándékát. A könyv terjedel­mének fele foglalkozik a falu fekvésének, „termé­szetrajzának”, régi és közelmúltbeli történetének sokoldalú bemutatásával. A második rész bőven szól a gyermekek érzelem- és képzeletvilágához közel álló helyi sajátosságokról. A kötetet a helyi mondavilág, szóbeli hagyo­mány néhány darabja és visszaemlékezések köz­lése zárja. A maga nemében úttörő jellegű olva­sókönyv olvasmányos, gördülékeny, s főleg szemléletes stílusa a felnőttek érdeklődését is minden bizonnyal leköti. SZURMAY ERNŐ Védjük madarainkat! A közelmúltban olvastam az Új Néplapban a Búvárok a vízto­ronyban című cikket, amely sze­rint Jászjákóhalmán százezer forintot fizettek azért, hogy egy gólyapárnak ne essen baja. Né­hány nappal később a Gólya­mentő tűzoltók című írásban ar­ról értesültem, hogy Jászberény­ben a helyi tűzoltók a helyére tettek egy gólyafészket, amelyet a vihar lefújt. Mindez szép do­log és dicséretre méltó tett. Ta­vasszal lakóhelyemre is megér­keztek a gólyák, amelyek fész­keket raktak. Az egyik utcában is hasonlóképpen cselekedtek a madarak, azonban nyugalmu­kat néhány „jól nevelt” gyermek megzavarta. A fiatalok sárkányt eregettek, amely megrémítette az álatokat, és elröpültek, majd később végleg elköltöztek on­nan. Ki tudja, hol találtak nyu­godt, békés helyet... ______________KOVÁCS FEWENCNÉ, ÚJ SZÁSZ Mu nka nélkül Lányom nappali tagozaton ta­nul, most fejezte be a 11. osz­tályt. Már május közepén jelent­kezett az egyik diákmunka-köz­vetítőnél, ahol regisztrált tag, vi­szont a gyakori érdeklődés elle­nére még ma sem kapott megfe­lelő ajánlatot. Nem hiszem el, hogy ekkora városban csak szó­rólapterjesztésre és gyümölcs­szedésre van lehetőség. Hol van­nak az egyéb munkalehetősé­gek? NÉV ÉS ClM a szerkesztőségben Rovarkutatók a Tiszazugban Együttműködés a természet megismeréséért Túri Zoltán (Tiszazugi Földrajzi Múzeum) és Hans-Günter Fiebig, a Gráfenbergi Testvérvárosi Egye­sület elnökének kezdeményezé­sére a közelmúltban két német rovarkutató érkezett a megyénk­be. A többek között Kenyát és Ve­nezuelát is megjárt Malte Janicke s ifjú kollégája, Uwe Köcher azért látogatott el hozzánk, hogy a négynapos terepbejárás során mi­Malte Janicke munka közben nél alaposabb képet kapjanak a Tiszazug jellegzetes élőhelyeiről. A biotópok kiválasztásában és a szakmai programok lebonyolítá­sában Sziankó István nyugalma­zott múzeumigazgató, valamint a földvári múzeum szakdolgozói voltak a német kutatók segítségé­re. Az entomológusok bázisukat a szolnoki Damjanich János Múze­um vendégszobáiban alakították ki, innen kiindulva vezettek aztán hosszabb-rövidebb túrákat a Ti­sza és a Körös folyók által közre­zárt terület különböző pontjaira. Az első napon - miután betekin­tést nyertek a Tiszazugi Földrajzi Múzeum természettudományos gyűjteményébe — a „virágzó Ti­sza” kedvéért rögtönzött kirándu­láson vettek részt a szandai ma­gaspartnál. Ám a várva várt ter­mészeti tünemény ez alkalom­mal elmaradt, a kérészek látvá­nyos násztánca helyett csupán egy kiadós zápor jutott a kis csa­pat osztályrészéül. Hosszas bán- kódásra mégsem volt ok, hisz a következő nap alkonyán már tel­jes pompájában bontakozott ki e ritka jelenség. A későbbiekben felkeresték még a Csépai-fertő egyedülálló vízivilágát, a Márnái Holt-Tiszát, az észak-tiszazugi homokvidéket, de behatóan ta­nulmányozták a tiszaugi ártéri er­dőségek és a Körös-torok sajátos rovarfaunáját is. Megfigyeléseik vélhetően nagyban hozzájárul­nak majd ahhoz, hogy a földvári múzeum 2006-ban megnyíló új állandó kiállítása a jelenleginél át­fogóbb képet adjon a nevezett kistáj állat- és növényföldrajzi sa­játosságairól. A mostani programsorozat csupán a kezdeti, bevezető lépése volt egy hosszabb távra tervezett szakmai együttműködésnek, mely reményeink szerint számos új adalékkal szolgál majd a Tisza­zug természeti viszonyainak jobb megismeréséhez. MEZŐ SZILVESZTER A levelekből válogatunk, A kiválasztott írások - a levélíró előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjá­val. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Utcanévváltozás kellene Hol van itt a Gyermekváros? Az ország egyik legkorszerűbb intézménye Szolnokon, a Szé- chenyi-lakótelepen található, a Gyermekváros út 1. szám alatt. A felújított épületben - egyedülálló példaként - eltérő szociális hát­terű fiatalok élnek együtt: hátrá­nyos helyzetű fiatalok, akiknek a szakmai képzése és kollégiumi ellátása történik (Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Sipos Orbán Szakképző Iskola és Kollégium), valamint Szolnok város gimnázi­umaiban, szakközépiskoláiban tanuló kollégisták (Városi kollégi­um 5. tagegysége). A lakótelep elején az utcanév­eligazító táblán Gyermekváros út felirat található. De hol van itt a Gyermekvá­ros? Már több éve, hogy a város kü­lönböző részein, lakásotthonok­ként működnek az épületből ki­költözött csoportok (akkor ez is egyedi kezdeményezés volt). Az „út”, a két épületével és az azóta felépült templomával meg­érne egy „keresztelőt”, vagyis névváltoztatást. Lehetne például: Kereszt út — mivel összeköti a bérházakból álló részt a Rózsa­dombként is emlegetett kertes házas területtel. A szépen parko­sított, virágokkal beültetett rész lehetne például Orgona út, Aranyeső út, Akác/Akácos út; vagy akár az iskola névadójáról is elnevezhetnék: Sipos Orbán út (a 2-3 tábla, bélyegző cseréje nem lenne jelentős kiadás). KÁLMÁNNÉ LIGETI ÉVA Levélírónk észrevételével Szolnok Megyei Jogú Város al­jegyzőjéhez fordultunk, aki a következőket válaszolta: „... A Gyermekváros utcában megközelítőleg 450 lakó-, illetve tartózkodási hellyel bejelentett személy szerepel nyilvántartá­sunkban. A jelenlegi elnevezés megváltoztatásával az érintettek­nek jószerével az összes okmá­nyukon át kellene vezettetniük a módosítást, azonkívül több köz- igazgatási szervnél, szolgáltató szervezetnél is be kellene jelente­niük a változást, amely roppant időigényes és jelentős költségki­hatással jár. A több évtizedes, köztudatban is meggyökeresedett Gyermekvá­ros elnevezés véleményem szerint még mindig időszerű, hiszen ott gyermek- és fiatalkorúak tartóz­kodnak, laknak és tanulnak több intézményben. ” DR. MOLNÁR TIBOR ALJEGYZŐ PARASZTHÁZAKAT FESTETTEK. Negyvenegy éve már, hogy lengyelországi testvérmegyénkben, a tamówi Zalipie községben nemzetközi zsűri dönti el, melyik a legszebben kifestett parasztház. Ebben az évben - a Tamówi Múzeum meghívására - a zsűri mun­kájában részt vett Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Hortiné dr. Bat- hó Edit, a Jászberényi Jász Múzeum igazgatója, valamint Báli Zoltán, a Szolnoki Lengyel-Magyar Klub képviselője is. Képünkön az egyik ifjú „pingálómester”. ___________________________(beküldött fotói LÁ TOGATÁS GYÖNGYÖSÖN. A szolnoki Pedagógus Nyugdíjas Klub a Damjanich János Múzeum Ba­ráti Kör szervezésében felejthetetlen napot töltött Gyöngyösön. Élmény volt betekinteni a Mátra Múze­umba, lenyűgöztek minket a Szent Borbála-templom festményei, valamint látogatást tettünk a volt feren- ces templom és kolostorba is. A programdús napot főtéri sétával zártuk._______ almási józsefné Néh ány mondatban JÁSZBERÉNY. Tolvajt értek tetten és fogtak el a Termál für­dőben. A harmincéves, kompolti férfit azzal gyanúsítják, hogy a szoláriumból ellopott egy pén­zeskazettát a benne lévő néhány ezer forinttal együtt. A rendőrség kezdeményezi a férfi bíróság elé állítását. MRFK FEGYVERNEK. A helyi képvi­selő-testület tárgyalta a környe­zetvédelmi, valamint az állattar­tásról és állati hulladék elhelye­zéséről szóló rendelettervezete­ket, de több módosító javaslat miatt mindkettő átdolgozását in­dítványozta. MG KUNHEGYES Anyagi okok mi­att marad el - a már hagyomá­nyosnak mondható - Mocorgó gyermektábor Kunhegyesen. Tar Tímea Tünde, a helyi gyermek- jóléti szolgálat vezetője elmond­ta: eddig minden évben pályáz­tak a Kunhegyes Város Önkor­mányzatának civil közösségek számára kiírt támogatására, amely a tavalyi évben ötvenezer forintot jelentett. Idén azonban a város költségvetése ezt nem tette lehetővé. Ezen felül helyi vállal­kozók finanszírozták a rendez­vényt. A hátrányos helyzetű gyermekek számára létrehozott tábor napközis jellegű volt, napi öt étkezést tartalmazott, amely már önmagában is megkönnyí­tette a családok helyzetét. A tá­bort hatodik alkalommal rendez­ték volna meg. kt KUNMADARAS. Egy harminc­hét éves kunmadarasi nő kérte a rendőrség segítségét, mivel a hi­telezője és annak rokona megfe­nyegette, ha nem adja meg két­százezer forintos tartozását, kürt- ják a családját. A feljelentő sze­rint az adósságot már kamatostul törlesztette, ennek ellenére állan­dóan zaklatják. A rendőrség vizs­gálatot indított az ügyben, mrfk SZOLNOK. A Jász-Nagykun- Szolnok megyei közgyűlés által alapított tehetséggondozó ösz­töndíjra fordítható keret a 2004— 2005-ös tanévben hatmillió fo­rint, melyből ötven megyei, ál­landó lakóhellyel rendelkező - bármely felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló - hall­gató tanulmányait tudja támogat­ni az önkormányzat, akiknek szociális helyzete lehetetlenné tenné tanulmányaik megkezdé­sét. A pályázatokat augusztus 15-ig kell benyújtani a megyei önkormányzati hivatal művelő­dési és népjóléti irodájához, mc SZOLNOK. Betörőt értek tetten a szolnoki rendőrök szerdán haj­nalban. A harmincnyolc éves, szolnoki férfi a Fiumei úti óvodá­ba tört be, de még mielőtt zsák­mányával együtt elhagyhatta vol­na a helyszínt, a rendőrök elfog­ták és őrizetbe vették, mrfk

Next

/
Oldalképek
Tartalom