Új Néplap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-11 / 135. szám
I 2004. Június 11., péntek AHOL 7. OLDAL ELÜNK JÁSZDÓZSA AZ UJ ÉVEZREDBEN Polgármester: Palotai Lászlóné Alpolgármester: Kovács István Jegyző: Szabó Benedekné Képviselő-testület: Angyal Norbertné, Bollók Etelka, Guba Imre, Kiss József, Kiss László, Nyúlné Kövér Melinda, Orosz István, Vajda Anna Mária. Polgármesteri Hivatal: Jászdózsa, 5122. Szent Mihály téri., Tel.: 57/436-060, Fax.: 436-020. E-mail: jaszdozsa@vnet.hu Ügyfélfogadási Rend: Hétfő és péntek: 8.00 -12.00 Kedd: 8.00 -16.00 Szerda: 8.00 -17.00 Csütörtök: Ügyfélfogadás nincs Közérdekű telefonszámok és címek: Általános Művelődési Központ: Széchenyi út 9. Tel/Fax.: 57/436-279. E-mali: dozsaisk@freemail.hu Könyvtár és Közművelődési Intézmény: Szent Mihály tér 11. Tel: 57/436-304 Tájház: Bozóky János u. 8. „Erdős" Otthon: Kossuth u. 15. 57/436-800 Orvosi Rendelő: Hajnal u. 4. Tel.: 57/436-190, Ügyelet: 30/535-2450 Fogorvosi Rendelő: Hajnal u. 2. 57/436-080 Állatorvos: 30/269-6788 Posta: Szent Mihály tér 3. Tel.: 57/436-000 Lélekszám: 2290 fő (2004. január 1-i állapot) 0-2 éves: 67 fő 3-5 éves: 59 fő 6-13 éves: 203 fő 14 - 17 éves: 88 fő 18 — 59 éves: 1245 fő 60 év felett: 628 fő A településről: Jászdózsa a Tárná folyó jobb partján, Jászberénytől 16 kilométerre helyezkedik el. 1910 óta nevezik hivatalosan Jászdózsának a községet, korábbi neve Jász-Dósa volt. A dósa szó a régi magyar nyelvben lelket jelentett. A község neve először Zsigmond uralkodásának idején, 1433-ban fordul elő egy oklevélben. A helyi hagyomány szerint azonban község már a tatárjárás idején is létezett. A falutól keletre található a Tatárhányás nevű terület, amelynek nevét onnan kapta, amikor — az öregek elmondása szerint - a tatárokkal vívott véres csatában elesetteket ide temették. A település igyekszik megőrizni minden hagyományát. Szép gondozott környezetben műemlékei (ötlyukú Tarna-híd, a község temploma), a főtér emlékművei (I., II. világháborús, és a Honfoglalási emlékmű), a tájház, a Tarna- holtág, a modern diákotthon élményekben gazdag kirándulási és pihenési lehetőséget jelentenek az ide látogatóknak. A lakosság zöme a földműveléssel foglalkozik, vagy a környező nagyobb városok ipari üzemeiben igyekszik munkát találni. A község elöregedő település, így kiemelt feladatként kezelik az idős embertársak felkarolását, de rendkívül fontos cél az is, hogy a falu fiataljait megtartsák, maradásra bírják. A falu szerény pénzügyi lehetőségei ellenére az elsők között kötelezte el magát a jászsági gáz- és telefonprogram megvalósítására. Programlehetőségként kínálkozik a Tarna-holtágon a horgászat, de jó alkalom nyílik a vadászatra a kajakozásra, kenuzásra is. ■ ,Nem lehetünk ipari centrum...’ TARNA-HID. A 31-es főútvonal felől a községbe érve a piactér előtt áll az 1811-1813 között épült híd. A községben egyszerűen csak „Kőhídnak” nevezik. A híd öt nyílású, kőboltozatos, magas, közepe felé emelkedik, rajta mellvédet találunk, amely szárnyfalakban folytatódik. Ez utóbbiakat faragott fedkövek borítják. A homlokfalból csak a pillérek ugranak ki. A háttérben a falu barokk temploma látható, amelyet 1777 és 1782 között építtetett a község tanácsa. A munkákat Quadri Kristóf tamamérai kőművesre bízták. ■ — Ha a település elhelyezkedését és jelenlegi adottságait számba vesszük, reálisan gondolkodva nem számíthatunk arra, hogy településünk ipari centrummá fejlődik. Lehet viszont a nyugalom szigete, egy hely, ahol bárki kipihenheti a mindennapok fáradalmait — vélekedett Kovács István a falu alpolgármestere, a Tarnamenti 2000 Mg Rt. vezérigazgatója. A település lehetőségeit összegezve elöljáróban kiemelte, hogy az önkormányzat finanszírozása rendkívül nehéz helyzetbe került az elmúlt időszakban. Igaz, sikerült stabilizálni a költségvetést, de a pedagógus-béremelés hatásai plusz terhet jelentenek. A beruházások, fejlesztések nem haladnak olyan ütemben, ahogyan azt korábban szerették volna. A képviselő-testület egyik meghatározó tagjának véleménye szerint a megoldást az jelentené a kistelepüléseknek, az ön- kormányzatoknak, ha világosan, a finanszírozást tekintve is meghatároznák, hogy egy-egy terület működtetése kinek a feladta. A falu nem gondolkodhat abban, hogy nagy ipari vállalkozások települjenek ide, hiszen a közelben két olyan város is van, amelyben már megvetették lábukat a nagy cégek. Az igazi lehetőséget az idegenforgalom és a turizmus jelentheti, illetve, hogy kihasználják az amúgy is meglévő remek adottságaikat. A nyugalom szigete lehet Jászdózsa, ahol az itt élők, s az ide látogatók egyaránt kipihenhetik fáradalmaikat. A horgászat, a vadásztatás, a lovas turizmus mindmind olyan terület, amelyhez minden adottsága meg van a falunak. Növelni szeretnék a megtartó erőt A megye észak-nyugati szegletében, a Tárná folyó mentén elhelyezkedő kistelepülés, Jászdózsa számára az egyik legnagyobb kihívás, hogy miként tartsa meg szülőfalujában a felnövekvő nemzedéket. Nehéz feladat, hiszen karnyújtásnyira van tőle a kistérség három városa Jászberény, Jászárokszállás és Jászapáti.- Miként próbálják növelni a község népességmegtartó erejét?- Meghatározó szerep jut ebben az általános iskolának - válaszol érdeklődésünkre Palotai Lászlóné polgármester asszony. — Az elvándorlás ugyanis ott kezdődik, amikor a szülők nem a helyi, hanem a környékbeli városok valamelyikének általános iskolájába íratják csemetéjüket. Korábban jellemző volt, most azonban már visszaszorulóban van ez a gyakorlat. Köszönhető ez annak is, hogy együttműködve a jászberényi Viganó Alapfokú Művészeti Iskolával, illetve a jászárokszállási Széchenyi István Általános Iskola és Zeneiskola pedagógusaival - helyben pár éve beindult a néptánc oktatás, illetve ebben a tanévben megkezdte működését a zeneiskola kihelyezett tagozata is. Fontos lépés volt ez. A továbbiakban az intézmény tárgyi feltételeinek javításán kell dolgozni, mert a legnagyobb lemaradás ezen a területen van. Érdekes folyamat, de megkezdődött a bevándorlás is a teÖsszlakosság Fő 2001-ben 2253 2002-ben 2260 2003-ban 2300 2004-ben 2290 Beköltözések Jászdózsára Fő 2001. 01. 01 -2001. 12. 31. 55 2002. 01. 01 -2002. 12. 31. 76 2003. 01. 01 -2003. 12. 31. ______A JEGYZŐ Sza bó Benedekné: - Tősgyökeres jász- dózsai vagyok. 2001 január 1- je óta látom el a polgármesteri hivatalban a jegyzői teendőket. Leginkább azt szeretném, ha Jászdózsán egyre több ember számára lehetne biztosítani a megélhetést. A legfőbb teendők egyike a munkahelyteremtés. Ezzel nem csak a létbiztonság, de az itt élők életszínvonala is emelkedhetne. Jegyzői munkám mindennapjaiban látom, hogy egyre több ember helyzete válik nehezebbé, küzd nap mint nap a szociális problémákkal. Rendkívül sok energiát kell arra fordítanunk, hogy az önkormányzati intézmények működését biztosítsuk. Jó volna, ha minden anyagi feltételt elő tudnánk teremteni a zavartalan működéshez. lepülésre, így sem az óvodában, sem pedig az iskolában nem küzdünk létszámproblémával.- A költözésről a szülők döntenek, őket hogyan lehet megtartani?- Szorgalmazzuk a munkahelyteremtő beruházások érkezését, de az önkormányzat legnagyobb feladata, hogy „kényelmesebb” települést hozzon létre. Alapvető cél, hogy emberközelibb, szolgáltatóbb önkormányzatot, polgár- mesteri hivatalt működtessünk, de tovább kell folytatni az infrastrukturális beruházásokat is. Az utak javítása, az ivóvízhálózat korszerűsítése, bővítése állandóan napirenden van. Nemrégiben sikerült megoldani a közvilágítás korszerűsítését. Mindezekhez stabil költségvetés és fejlesztésre fordítható pénz kell. A stabilitás mostanra megvan, nincs kifizetetlen számlánk. A büdzsé ugyan most is forráshiányos, de pályázatok útján próbáljuk ezt áthidalni. Fejlesztésekben pedig csak akkor gondolkodhatunk, ha pályázunk. A folyamatosan megújuló feladatra külön csapatot hozunk létre. Nekik „egyetlen” munkájuk lesz: folyamatosan figyelemmel kísérni a kiírásokat, illetve elkészíteni a pályázati anyagokat.- Tipikusan öregedő településként említik a falut. Hogyan próbálnak segíteni az idősebbeken?- Nemrégiben bővítettük gondozási központunkat. Egy igazgatás alá vontuk az idősek napközi otthonát, a házi szociális gondoskodást, a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatot, illetve a bennlakásos „Erdős” Otthont. Az új intézmény segítségével egységes egészként látjuk a faluban élők szociális problémáit, s gyógyírt is eszerint kereshetünk. 64 ■ A KÖNYVTÁROS Zsidei András- né: A községi könyvtár vezetője, de a könyvtár működésének szervezése, irányítása mellett a dózsai közművelődési munka egyik meghatározó személyisége. A művelődési ház épületének bezárását követően a könyvtár vállalta fel a volt intézmény funkcióit is.- Jó volna, ha új művelődési házzal gyarapodhatna a község, mert a könyvtár épületében alig- alig tudunk megfelelni a felmerülő igényeknek. A helybéliek szeretnének kamaraszínpadi előadásokat látni, kisebb zenés rendezvényeket fogadni. Ennek már végképp nem tud megfelelni a könyvtár. Szerencsére már készül a terv az önkormányzatnál egy vadonatúj művelődési ház megépítésére. A Dósai Napok minden évben megmozgatja a falu lakosságát. Ilyenkor nem csak a programokat várják az emberek, hanem azokat a településről elszármazottakat is, akik minden évben hazatérnek ilyenkor. Rég nem látott rokonok, barátok, egykori iskolatársak találkozhatnak ilyenkor. A művészetek és a honismeret szeretete mellett ez az a tény, amely segítségével immár tizedik alkalommal megrendezhették a falunapokat. A HELYTÖRTÉNÉSZ Gulyás János: A jászdózsai nyugdíjas tanárember évtizedek óta tevékenykedik a település helytörténeti, emlékeinek felkutatásáért. Alapító tagja és vezetője volt a húsz évvel ezelőtt létrejött honismereti szakkörnek. Igaz, ma már nem elnöke a civil szervezetnek, de tudása, felkészültsége, egyénisége ma is meghatározó.- Azt szeretném leginkább, ha itthon tudnánk tartani fiataljainkat. A civil szervezeteknek ebben rendkívüli felelőssége lehet. A helyi értékek védelmére, gyarapítására mozgósíthatnák a lakosságot, az önkormányzatnak pedig a munkahelyteremtésért kell dolgoznia. is. Ott van például a Kis Bondor- ka Táncegyüttes, amelynek tagjai helyi fiatalok, s az értő kezekben lassan igazi néptáncossá cseperednek, vagy Hargitai Géza Kos- suth-díjas hegedűművész, a Bartók vonósnégyes tagja, aki nagyszülei révén kötődik a településhez, s rendszeresen ellátogat a faluba, műsoron kívül is. A Bekecs zenekar is visszatérő vendége a falunapoknak, s az idén is bemutatta a több mint tíz évvel ezelőtt alakult együttes a műsorát. A Színpadon a Bekecs zenekar. Rég nem látott emberek jöhetnek össze A Dósai Napok minden évben - így volt ez idén is a múlt hét végén megrendezett falunapon - nagy találkozója a helyben élőknek és a boldogulást az ország, vagy akár a világ más részein keresőknek. A hazatérők és a vendégeket fogadók nem csak az emlékeiket, tapasztalataikat osztják meg a falu közösségével, de bemutatják elsajátított tudásukat ____AZ IGAZGATÓ Da lmadi Ti- borné: Egy évvel ezelőtt került Jászdó- zsára, amikor elnyerte az Általános Művelődési Központ igaz- gatói megbízását. Az intézményhez tartozik a helyi általános iskola, az óvoda, a könyvtár. - Az itt élők, dolgozók jelentős része azt szeretné elérni, hogy Jászdózsán a falusi környezet megtartásával, de a városokban elérhető minőségű szolgáltatások igénybevételével élhessenek. Ehhez kell igazodnia az ÁMK intézményeinek is. Szerintem a személyi feltételek adottak, a legnagyobb problémát a tárgyi eszközök fejlesztése jelenti — és talán mondanom sem kell -, de a szűkös anyagi források miatt ez igencsak nehéz feladat. könyvtárban számos fiatal mutatta be munkáit. Gyurcsik Aletta, Lukácsi Erzsébet, Lukácsi Éva és Lukácsiné Forgács Irén ipar- művészeti alkotásaikkal, grafikáikkal kápráztatták el a közönséget, de kézimunka-kiállítással jelentkezett a honismereti szakkör, és a szintén dózsai származású Bendó József is bemutatta képeit. ____A PLÉBÁNOS Gul yás Béla: 1924-ben született Jászdózsán. 1951-ben kezdte meg a lelkipásztori szolgálatot szülőfalujában, de néhány hónap után máshová helyezték. 1987-ben tért vissza Dózsára, s azóta - 1999-től nyugdíjasként - vezeti a község hívő közösségét. — Szívesen emlékszem vissza arra az időre, amikor a településen több mint ötezer ember élt, s minden misén tele volt a templom. Szerencsére manapság is rendszeresen eljárnak misére az emberek, de igazi teltház a templomban már csak az ünnepnapokon van. Örül a szívem, amikor látom a község hívő lakosságát az Isten házában. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. Palotai Lászlóné Született: Jászdózsán 1953-ban Iskolák: Általános Iskola Jászdózsa, Kállai Éva Gimnázium és Szakközépiskola Jászberény, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Szeged Főbb munkahelyek: Általános Iskola Jászdózsa, Klapka György Szakmunkás- képző és Szakközépiskola Jászberény Polgármester: 2002-től. Találkozón találkozva