Új Néplap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-11 / 135. szám

I 2004. Június 11., péntek AHOL 7. OLDAL ELÜNK JÁSZDÓZSA AZ UJ ÉVEZREDBEN Polgármester: Palotai Lászlóné Alpolgármester: Kovács István Jegyző: Szabó Benedekné Képviselő-testület: Angyal Norbertné, Bollók Etel­ka, Guba Imre, Kiss József, Kiss László, Nyúlné Kövér Melinda, Orosz István, Vajda Anna Mária. Polgármesteri Hivatal: Jászdózsa, 5122. Szent Mihály téri., Tel.: 57/436-060, Fax.: 436-020. E-mail: jaszdozsa@vnet.hu Ügyfélfogadási Rend: Hétfő és péntek: 8.00 -12.00 Kedd: 8.00 -16.00 Szerda: 8.00 -17.00 Csütörtök: Ügyfélfogadás nincs Közérdekű telefonszámok és címek: Általános Művelődési Központ: Széchenyi út 9. Tel/Fax.: 57/436-279. E-mali: dozsaisk@freemail.hu Könyvtár és Közművelődési Intézmény: Szent Mihály tér 11. Tel: 57/436-304 Tájház: Bozóky János u. 8. „Erdős" Otthon: Kossuth u. 15. 57/436-800 Orvosi Rendelő: Hajnal u. 4. Tel.: 57/436-190, Ügyelet: 30/535-2450 Fogorvosi Rendelő: Hajnal u. 2. 57/436-080 Állatorvos: 30/269-6788 Posta: Szent Mihály tér 3. Tel.: 57/436-000 Lélekszám: 2290 fő (2004. január 1-i állapot) 0-2 éves: 67 fő 3-5 éves: 59 fő 6-13 éves: 203 fő 14 - 17 éves: 88 fő 18 — 59 éves: 1245 fő 60 év felett: 628 fő A településről: Jászdózsa a Tárná folyó jobb part­ján, Jászberénytől 16 kilométerre helyezkedik el. 1910 óta nevezik hivatalosan Jászdózsának a közsé­get, korábbi neve Jász-Dósa volt. A dósa szó a régi magyar nyelvben lelket jelentett. A község neve elő­ször Zsigmond uralkodásának ide­jén, 1433-ban fordul elő egy okle­vélben. A helyi hagyomány szerint azonban község már a tatárjárás idején is létezett. A falutól keletre található a Tatárhányás nevű terü­let, amelynek nevét onnan kapta, amikor — az öregek elmondása szerint - a tatárokkal vívott véres csatában elesetteket ide temették. A település igyekszik megőrizni minden hagyományát. Szép gon­dozott környezetben műemlékei (ötlyukú Tarna-híd, a község temploma), a főtér emlékművei (I., II. világháborús, és a Honfogla­lási emlékmű), a tájház, a Tarna- holtág, a modern diákotthon élmé­nyekben gazdag kirándulási és pi­henési lehetőséget jelentenek az ide látogatóknak. A lakosság zöme a földművelés­sel foglalkozik, vagy a környező nagyobb városok ipari üzemeiben igyekszik munkát találni. A köz­ség elöregedő település, így ki­emelt feladatként kezelik az idős embertársak felkarolását, de rend­kívül fontos cél az is, hogy a falu fi­ataljait megtartsák, maradásra bír­ják. A falu szerény pénzügyi lehe­tőségei ellenére az elsők között kötelezte el magát a jászsági gáz- és telefonprogram megvalósításá­ra. Programlehetőségként kínálko­zik a Tarna-holtágon a horgászat, de jó alkalom nyílik a vadászatra a kajakozásra, kenuzásra is. ■ ,Nem lehetünk ipari centrum...’ TARNA-HID. A 31-es főútvonal felől a községbe érve a piactér előtt áll az 1811-1813 között épült híd. A községben egyszerűen csak „Kőhídnak” nevezik. A híd öt nyílású, kőboltozatos, magas, közepe felé emel­kedik, rajta mellvédet találunk, amely szárnyfalakban folytatódik. Ez utóbbiakat faragott fedkövek borít­ják. A homlokfalból csak a pillérek ugranak ki. A háttérben a falu barokk temploma látható, amelyet 1777 és 1782 között építtetett a község tanácsa. A munkákat Quadri Kristóf tamamérai kőművesre bízták. ■ — Ha a település elhelyezke­dését és jelenlegi adottságait számba vesszük, reálisan gondolkodva nem számítha­tunk arra, hogy településünk ipari centrummá fejlődik. Le­het viszont a nyugalom szige­te, egy hely, ahol bárki kipi­henheti a mindennapok fára­dalmait — vélekedett Kovács István a falu alpolgármestere, a Tarnamenti 2000 Mg Rt. ve­zérigazgatója. A település lehetőségeit össze­gezve elöljáróban kiemelte, hogy az önkormányzat finanszírozása rendkívül nehéz helyzetbe került az elmúlt időszakban. Igaz, sike­rült stabilizálni a költségvetést, de a pedagógus-béremelés hatá­sai plusz terhet jelentenek. A beruházások, fejlesztések nem haladnak olyan ütemben, ahogyan azt korábban szerették volna. A képviselő-testület egyik meghatározó tagjának vélemé­nye szerint a megoldást az jelen­tené a kistelepüléseknek, az ön- kormányzatoknak, ha világosan, a finanszírozást tekintve is meg­határoznák, hogy egy-egy terület működtetése kinek a feladta. A falu nem gondolkodhat ab­ban, hogy nagy ipari vállalkozá­sok települjenek ide, hiszen a kö­zelben két olyan város is van, amelyben már megvetették lábu­kat a nagy cégek. Az igazi lehető­séget az idegenforgalom és a tu­rizmus jelentheti, illetve, hogy kihasználják az amúgy is meglé­vő remek adottságaikat. A nyugalom szigete lehet Jász­dózsa, ahol az itt élők, s az ide lá­togatók egyaránt kipihenhetik fá­radalmaikat. A horgászat, a va­dásztatás, a lovas turizmus mind­mind olyan terület, amelyhez minden adottsága meg van a fa­lunak. Növelni szeretnék a megtartó erőt A megye észak-nyugati szegletében, a Tárná folyó mentén elhelyezkedő kistelepülés, Jászdózsa számára az egyik legnagyobb ki­hívás, hogy miként tartsa meg szülőfalujá­ban a felnövekvő nemzedéket. Nehéz feladat, hiszen karnyújtásnyira van tőle a kistérség három városa Jászberény, Jászárokszállás és Jászapáti.- Miként próbálják növelni a község né­pességmegtartó erejét?- Meghatározó szerep jut ebben az általános iskolának - válaszol érdeklő­désünkre Palotai Lászlóné polgármester asszony. — Az elvándorlás ugyanis ott kezdődik, amikor a szülők nem a helyi, hanem a környékbeli városok valame­lyikének általános iskolájába íratják csemetéjüket. Korábban jellemző volt, most azonban már visszaszorulóban van ez a gyakorlat. Köszönhető ez an­nak is, hogy együttműködve a jászberé­nyi Viganó Alapfokú Művészeti Iskolá­val, illetve a jászárokszállási Széchenyi István Általános Iskola és Zeneiskola pedagógu­saival - helyben pár éve beindult a néptánc okta­tás, illetve ebben a tanévben megkezdte működé­sét a zeneiskola kihelyezett tagozata is. Fontos lé­pés volt ez. A továbbiakban az intézmény tárgyi feltételeinek javításán kell dolgozni, mert a legna­gyobb lemaradás ezen a területen van. Érdekes folyamat, de megkezdődött a bevándorlás is a te­Összlakosság Fő 2001-ben 2253 2002-ben 2260 2003-ban 2300 2004-ben 2290 Beköltözések Jászdózsára Fő 2001. 01. 01 -2001. 12. 31. 55 2002. 01. 01 -2002. 12. 31. 76 2003. 01. 01 -2003. 12. 31. ______A JEGYZŐ Sza bó Bene­dekné: - Tős­gyökeres jász- dózsai vagyok. 2001 január 1- je óta látom el a polgármeste­ri hivatalban a jegyzői teen­dőket. Leginkább azt szeretném, ha Jászdózsán egyre több ember számára lehetne biztosítani a megélhetést. A legfőbb teendők egyike a munkahelyteremtés. Ez­zel nem csak a létbiztonság, de az itt élők életszínvonala is emelked­hetne. Jegyzői munkám minden­napjaiban látom, hogy egyre több ember helyzete válik nehezebbé, küzd nap mint nap a szociális problémákkal. Rendkívül sok energiát kell arra fordítanunk, hogy az önkormányzati intézmé­nyek működését biztosítsuk. Jó volna, ha minden anyagi feltételt elő tudnánk teremteni a zavarta­lan működéshez. lepülésre, így sem az óvodában, sem pedig az is­kolában nem küzdünk létszámproblémával.- A költözésről a szülők döntenek, őket ho­gyan lehet megtartani?- Szorgalmazzuk a munkahelyteremtő beru­házások érkezését, de az önkormányzat legna­gyobb feladata, hogy „kényelmesebb” települést hozzon létre. Alapvető cél, hogy emberközelibb, szolgáltatóbb önkormányzatot, polgár- mesteri hivatalt működtessünk, de to­vább kell folytatni az infrastrukturális beruházásokat is. Az utak javítása, az ivóvízhálózat korszerűsítése, bővítése állandóan napirenden van. Nemrégi­ben sikerült megoldani a közvilágítás korszerűsítését. Mindezekhez stabil költségvetés és fejlesztésre fordítható pénz kell. A stabilitás mostanra megvan, nincs kifizetetlen számlánk. A büdzsé ugyan most is forráshiányos, de pályázatok útján próbáljuk ezt áthidalni. Fejlesztésekben pedig csak akkor gon­dolkodhatunk, ha pályázunk. A folyamatosan megújuló feladatra külön csapatot hozunk létre. Nekik „egyetlen” munkájuk lesz: folyamatosan figyelemmel kísérni a kiírásokat, illetve elkészíte­ni a pályázati anyagokat.- Tipikusan öregedő településként említik a fa­lut. Hogyan próbálnak segíteni az idősebbeken?- Nemrégiben bővítettük gondozási közpon­tunkat. Egy igazgatás alá vontuk az idősek nap­közi otthonát, a házi szociális gondoskodást, a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatot, illetve a bennlakásos „Erdős” Otthont. Az új intézmény segítségével egységes egészként látjuk a faluban élők szociális problémáit, s gyógyírt is eszerint kereshetünk. 64 ■ A KÖNYVTÁROS Zsidei András- né: A községi könyvtár veze­tője, de a könyvtár mű­ködésének szervezése, irányítása mel­lett a dózsai közművelődési munka egyik meghatározó személyisége. A művelődési ház épületének bezá­rását követően a könyvtár vállalta fel a volt intézmény funkcióit is.- Jó volna, ha új művelődési házzal gyarapodhatna a község, mert a könyvtár épületében alig- alig tudunk megfelelni a felme­rülő igényeknek. A helybéliek szeretnének kamaraszínpadi előadásokat látni, kisebb zenés rendezvényeket fogadni. Ennek már végképp nem tud megfelel­ni a könyvtár. Szerencsére már készül a terv az önkormányzat­nál egy vadonatúj művelődési ház megépítésére. A Dósai Napok minden évben megmozgatja a falu lakosságát. Ilyenkor nem csak a programo­kat várják az emberek, hanem azokat a településről elszárma­zottakat is, akik minden évben hazatérnek ilyenkor. Rég nem látott rokonok, barátok, egykori iskolatársak találkozhatnak ilyenkor. A művészetek és a honismeret szeretete mellett ez az a tény, amely segítségével im­már tizedik alkalommal meg­rendezhették a falunapokat. A HELYTÖRTÉNÉSZ Gulyás János: A jászdózsai nyugdíjas ta­nárember év­tizedek óta te­vékenykedik a település helytörténeti, emlékeinek felkutatásáért. Alapító tagja és vezetője volt a húsz évvel ezelőtt létrejött honismereti szakkörnek. Igaz, ma már nem elnöke a civil szer­vezetnek, de tudása, felkészült­sége, egyénisége ma is meghatá­rozó.- Azt szeretném leginkább, ha itthon tudnánk tartani fiatal­jainkat. A civil szervezeteknek ebben rendkívüli felelőssége le­het. A helyi értékek védelmére, gyarapítására mozgósíthatnák a lakosságot, az önkormányzat­nak pedig a munkahelyteremté­sért kell dolgoznia. is. Ott van például a Kis Bondor- ka Táncegyüttes, amelynek tagjai helyi fiatalok, s az értő kezekben lassan igazi néptáncossá csepe­rednek, vagy Hargitai Géza Kos- suth-díjas hegedűművész, a Bar­tók vonósnégyes tagja, aki nagy­szülei révén kötődik a település­hez, s rendszeresen ellátogat a fa­luba, műsoron kívül is. A Bekecs zenekar is visszatérő vendége a falunapoknak, s az idén is bemu­tatta a több mint tíz évvel ezelőtt alakult együttes a műsorát. A Színpadon a Bekecs zenekar. Rég nem látott emberek jöhetnek össze A Dósai Napok minden évben - így volt ez idén is a múlt hét vé­gén megrendezett falunapon - nagy találkozója a helyben élők­nek és a boldogulást az ország, vagy akár a világ más részein ke­resőknek. A hazatérők és a ven­dégeket fogadók nem csak az emlékeiket, tapasztalataikat oszt­ják meg a falu közösségével, de bemutatják elsajátított tudásukat ____AZ IGAZGATÓ Da lmadi Ti- borné: Egy évvel ezelőtt került Jászdó- zsára, amikor elnyerte az Általános Művelődési Központ igaz- gatói megbízását. Az intéz­ményhez tartozik a helyi általá­nos iskola, az óvoda, a könyv­tár. - Az itt élők, dolgozók je­lentős része azt szeretné elérni, hogy Jászdózsán a falusi kör­nyezet megtartásával, de a vá­rosokban elérhető minőségű szolgáltatások igénybevételével élhessenek. Ehhez kell igazod­nia az ÁMK intézményeinek is. Szerintem a személyi feltételek adottak, a legnagyobb problé­mát a tárgyi eszközök fejleszté­se jelenti — és talán mondanom sem kell -, de a szűkös anyagi források miatt ez igencsak ne­héz feladat. könyvtárban számos fiatal mu­tatta be munkáit. Gyurcsik Alet­ta, Lukácsi Erzsébet, Lukácsi Éva és Lukácsiné Forgács Irén ipar- művészeti alkotásaikkal, grafiká­ikkal kápráztatták el a közönsé­get, de kézimunka-kiállítással je­lentkezett a honismereti szakkör, és a szintén dózsai származású Bendó József is bemutatta képeit. ____A PLÉBÁNOS Gul yás Béla: 1924-ben szü­letett Jászdó­zsán. 1951-ben kezdte meg a lelkipásztori szolgálatot szülőfalujá­ban, de néhány hónap után máshová helyezték. 1987-ben tért vissza Dózsára, s azóta - 1999-től nyugdíjasként - vezeti a község hívő közösségét. — Szívesen emlékszem vissza arra az időre, amikor a települé­sen több mint ötezer ember élt, s minden misén tele volt a temp­lom. Szerencsére manapság is rendszeresen eljárnak misére az emberek, de igazi teltház a tem­plomban már csak az ünnep­napokon van. Örül a szívem, amikor látom a község hívő lakosságát az Is­ten házában. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. Palotai Lászlóné Született: Jászdózsán 1953-ban Iskolák: Általános Iskola Jászdózsa, Kállai Éva Gimnázium és Szakközépiskola Jászberény, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Szeged Főbb munkahelyek: Általános Iskola Jászdózsa, Klapka György Szakmunkás- képző és Szakközépiskola Jászberény Polgármester: 2002-től. Találkozón találkozva

Next

/
Oldalképek
Tartalom