Új Néplap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-28 / 149. szám
4. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2004. Június 28., hétfő ? JPÜ Művésztelepi ARTjáró Szolnok Művésztelepi ARTjáró címmel tartották meg a hétvégén a hagyományos művésztelepi kerti ünnepélyt az alapítás 102. évfordulója tiszteletére. A gazdag programban színházi, zenei és táncrendezvények mellett kiállításmegnyitó és emléktábla-avatás is szerepelt. Bár a műsor már pénteken délután megkezdődött, a hagyományos kerti ünnepély szombaton délelőtt nyílt meg Pogány Gábor Benő szobrászművésznek, a Szolnoki Művészeti Egyesület alel- nökének köszöntőjével, majd Botka Lajosné polgármester megnyitó beszédével, amelyben méltatta sá vált szolnoki művésztelepi kerti ünnepségen. . A közönség a fák árnyékában tartott megnyitó után a kiállítótermekbe vonult, ahol Sváby Lajos képeiből nyílt kiállítás. Megnyitó beszéd nem hangzott el, azt egy másik művészeti ág, a zene helyettesítette: Patkós Balázs Ysaye Ballada című művét adta elő. A közönség a kert fái alatt találkozott Sváby Lajossal, aki a magyarországi művészetek gyakran megszakított fejlődésének sajátosságairól, történelmi okokból bekövetkezett sokszori újrakezdéséről beszélt, végigkövetve a képzőművészet fejlődését Zsig- mond és Mátyás korától napjainkig. Az előadás után tartalmas beszélgetés kezdődött a művész Ez alkalomból megemlékezett az osztrák festő pályájáról, szolnoki kötődéseiről, és a szolnoki képzőművészet kialakulásában játszott szerepéről. Az emléktáblán Pettenkofen portréja látható, a következő szöveggel: „Adolf Müller német festő egykori háza. Gyakran volt itt szállóvendég 1851 és 1881 között a szolnoki művésztelep elindítója, August von Pettenkofen (1822-1889) osztrák festőművész.” Az ünnepség délután a program szerint színházi, zenei és táncrendezvényekkel folytatódott, többek között föllépett a Híd Színház, valamint Báli József vezényletével a Szolnoki Szimfonikus Zenekar. A nap folyamán a gyermekek számára is gondos Dr. írás Mátyás az emléktábla leleplezése előtt August von Pettenkofen munkásságát, a szolnoki művésztelep kialakulásában játszott szerepét méltatta. fotó; bakos judit annak jelentőségét, hogy a művésztelep megnyitja a kapuit a közönség előtt. Elismeréssel adózott az egyesületnek a gazdag programért, azért, hogy több művészeti ág találkozik az immár hagyományosés a közönség között, majd a résztvevők átmentek a Szent 1st ván tér 5. számú házhoz, ahol dr. írás Mátyás, a Szolnoki Művészeti Egyesület elnöke leleplezte August von Pettenkofen emléktábláját. kodtak programról a rendezők: az Önálló Vizuális Alapiskola nyitott műhelyében rajzban, festésben, mintázásban, linómetszésben is kipróbálhatták tehetségüket. BISTEY ANDRÁS Kaszkadőrök és zászlóforgatók, azaz fergeteges Hidi napok A hagyományőrzés jelentős szerepet kapott a kétnapos programsorban fotó: sárközi jános Jánoshida Hagyományosan a Szent Iván napi búcsú idején rendezik Jánoshida falunapját, a „Hidi” napokat. A kétnapos eseménysort idén is a hagyományápolás, illetve a szóra koztatás jellemezte. Az eseménysor a Zagyva-hídnál felállított Szent János-szobor megkoszorúzásával kezdődött, majd az ünneplők a falunapok új helyszíneként kijelölt szabadidőparkba vonultak át. A szabadidőpark két éve vált a szabadtéri rendezvények, a szabadidős elfoglaltságok egyik központi helyévé. Ekkor a mélyen fekvő, korábban nádas, mocsaras településrészt feltöltötték és szökőkúttal, játszótérrel, aszfaltos, illetve salakos sportpá lyákkal látták el. Átadták a Jánoshida Községért díjakat, amelyet idén Zámbori Jánosáé, a faluház vezetője több évtizedes, a kultúra területén végzett áldozatos munkájáért vehetett át. A másik díjazott, Zámbori József pedig a közösségi életben végzett munkájával érdemelte ki az elismerést. Á kulturális műsor részeként bemutatkozott Jánoshida testvértelepüléseinek egy- egy kultúrcsoportja a szerbia- montenegrói Hajdújárásból, illetve a bácskai Jánoshalmáról. Megmutatták magukat a helyi, illetve környékbeli hagyományőrző közösségek is, ahogy bemutatták tudásukat a kézművesek is. Délután sokakat vonzott az iskolások bemutatója, az olaszországi Asti városából érkezett zászlóforgató csoport, s ugyancsak számos kíváncsiskodó figyelte az utcai motorosok látványos kaszkadőr-bemutatóját is. Este zenés műsorok, és tűzijáték várta az érdeklődőket. Vasárnap sor került a hagyományos ünnepi szentmisére és a búcsúi körmenetre. Egész nap kirakodó vásár és szabadidős programok várták a helybélieket. BANKA CSABA (Folytatás az 1. oldalról) A verseny díszvendége Kunhegyes volt. A hegyesiek üdvözletét Kontra Józse/'polgármester tolmácsolta. — E nemes kezdeményezés nem pusztán a lokális gondolatok jegyében született meg. Arról is szól, hogy a települések együtt őrizzék a Nagykunság értékeit, örökségét, terjesszék szerte a nagyvilágban. Egyesek szerint ezt lehetne egyedül csinálni, de mit ér a kincs, ha csillogását föld vagy bezárt ajtók takarják, mit ér, ha a közösségek nem élvezhetik aranyló sugarát. Mi kunok azt valljuk, csupán összefogással, szoros együttműködéssel tudunk a múlt értékeire építve szebb jövőt teremteni. Erre példa a mai nap is. A bensőséges, családias hangulatban számos amatőr szakács fogja bizonyítani, hogy a Nagykunság legkedveltebb, leg- ízletesebb eledele nem más, mint a birkahúsból készült étel. Kívánom, hogy bőségesen fogyjék mellé a kisüsti pálinka is! — Azt szokták mondani, egy birkafőzés sok mindenről szól. Had idézzek egy karcagi mondást: a nagykunsági szikes talajt három dolog bírja, a szilva, az otelló szőlő meg a birka. Van benne igazság. Ahhoz, hogy a birkaételhez étvágyat csináljunk szükség van a szilvából főzött pálinkára. Ahhoz, hogy az emésztés könnyebb legyen, szükség van jófajta savany- kás borra. Nem véletlen hát, hogy ez a három összekapcsolódik a nagykunsági emberek életében. A szilvát nagyon elrontani nem lehet. A jófajta kaparós karcagi pálinka meghozza az étvágyat, a bor kiforrja magát. Egyet lehet elrontani, ez a birka. Azért jöttünk ma itt össze, hogy ellessük azokat a mesterségfogásokat, amelyek a birkakészítéshez szükségesek. Kívánom a főzőknek, legyenek szakavatott szereplői azoknak a mesterségbeli fogásoknak, amelyekkel Száznál több birkát faltak fel a birkaételek elkészíthetők — mondta köszöntőjében Varga Mi hály országgyűlési képviselő, majd megkezdődött a verseny. A főzők készítették ételeiket, közben a színpadon szólt a zene, felléptek amatőrök és profik egyaránt. A zsűri, élén Benke László olimpiai bajnok mesterszakács- csal ezek után értékelt. A profik nem voltak könnyű helyzetben, de igyekeztek igazságos döntést hozni. A hetvennyolc főző száz- huszonnyolc kondérban főzött. A zsűri ennyi birkapörköltet kóstolt úgy, hogy közben nézte a pörkölt színét, ízét, küllemét, azt, mennyire figyelt oda a főző a darabolásra. A verseny győztese a karcagi ifj. Csontos György lett, aki juhász édesapjától leste el a Hubai Imre kóstolja saját főztjét A verseny alatt volt birkanyírás is Voltak akik egyszerre több kondérban is főztek szakma fortélyait. S hogy mi a titok?- Édesapám nyájából választottam egy ötéves birkát, ami kívánta a fűszert, és én megadtam neki — ennyi. Mondhatja bárki, hogy ez önzőség, de több negyedik helyem mellé már vártam az elsőt. A Csontosok több nemzedékre visszamenően juhászok, birkafőzők, így reméltem, hogy közülünk bejut valaki a döntőbe. Édesapám, édesanyám, öcsém és én főztünk ma. Nagyon jó érzés hogy első lettem, de köszönöm édesapámnak is, hiszen az alapokat tőle tanultam. Az eredményhirdetés alatt az édesapa vállán békésen aludt a Csontos család legifjabb tagja, György, aki már pénteken este birkát főzött. Homokot, földet hordott össze és mondta: apa, kóstold meg. Innentől indul a főzési hajlam — mondta az ifjú apa, aki reméli, hogy a Csontos dinasztiából a hat legjobb között lesz jövőre is valaki. A második helyen Géléi Tamás végzett Kunmadarasról, aki szintén nem először indult. Nem számított ilyen jó helyezésre, az első hatba várta magát. Az elmúlt 20 év alatt kialakította saját stílusát, szinte szertartásosan készíti a birkát. Titka egyszerű, csak azt használja, amit a kunsági ember használt régen. A harmadik helyen Laboncz János végzett Karcagról. Neki sincs titka, édesapjától tanulta a főzést, aki szerint kell egy jó birka a pörkölthöz, só, paprika, hagyma bele és utána folyamatosan ízesíteni kell. — A nyúzásban édesapám irányított. Az a nehezebb, mint a főzés. Fülöp Gábor barátommal ko zösen főztünk. Én voltam a főző, ő meg a tüzelő és kóstoló - mondta a díjazott. A zsűritől rajtuk kívül még tizenhármán vettek át különdíjat. Karcagon a közönség is szavazott, hiszen sok száz adag birkapörkölt fogyott el szombaton... DARÓCZI ERZSEBET
