Új Néplap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-28 / 149. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2004. Június 28., hétfő Irak és Afganisztán a NATO-csúcson Rendkívüli biztonsági intézkedések között kezdődött meg vasár­nap este a NATO két napon át tartó isztambuli csúcstalálkozója. A tanácskozáson részt vesz Medgyessy Péter miniszterelnök is. A tüntetők Bush amerikai elnök távozását követelték fotó: europress/epa NATO-történet 1945: San Franciscóban aláírják az ENSZ alapokmányát. 1946i Winston Churchill meghir­deti a „vasfüggönyt”. 1949: a kommunista terjeszkedés megállításáért 12 ország létrehozza a NATO-t (Egyesült Államok, Kana­da, Belgium, Dánia, Franciaország, Izland, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália és Nagy-Britannia). 1952: csatlakozik Görögország és Törökország. 1953: taggá válik a Német Szö­vetségi Köztársaság (az újraegyesí­tett Németország 1990-től NATO­tag). 1966: Franciaország kilép a szö­vetség integrált katonai szervezeté­ből. 1970: Bécsben megkezdődnek az amerikai-szovjet hadászati fegy­verkorlátozási tárgyalások. 1972: aláírják a SALT-I. egyez­ményt. 1979: aláírják a SALT-II. szerző­dést (az USA nem ratifikálta). 1982: Spanyolország NATO- csatlakozása. 1987: Bécsben megkezdődnek a NATO és a Varsói Szerződés tag­államai között a tárgyalások az európai hagyományos erők csökkentéséről. 1991: hivatalosan is felbomlik a Varsói Szerződés. 1992: a NATO hajói őrjáratoznak a volt Jugoszlávia ellen bevezetett fegyverembargó ellenőrzésére. 1994: Csehország, Lengyelor­szág és Magyarország csatlakozik a védelmi szervezet partnerségi programjához. 1999: Csehország, Lengyel- ország és Magyarország felvételt nyer a NATO-ba. A szervezet 78 napig bombázza Jugoszláviát, mert Belgrád elnyomja a koszovói albánokat. 2004: hét újabb ország csatlako­zik a NATO-hoz (Észtország, Lettor­szág, Litvánia, Bulgária, Románia, Szlovákia és Szlovénia), ezzel a vé­delmi szövetség 26 tagúvá bővül. További három ország jelezte hiva­talosan belépési szándékát: Albá­nia, Macedónia és Horvátország. Mindhárman remélik, hogy mielőbb meghívást kapnak a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Moszkvát aggasztja, hogy az észak-atlanti szervezet szovjet utód­államokat fogadott magába, s a jö­vőben továbbiakat is magához vonzhat. Az újabb NATO-bövités fel­élesztette Oroszország bekerítéstől való félelmeit. A Kreml politikusai szerint még az új kihívások (nem­zetközi terrorizmus, atomfegyverek terjedése, drogcsempészés) sem indokolták Észtország, Lettország és Litvánia NATO-felvételét. Kihívások és válaszok Új helyzet állt elő a transzatlanti kapcsolatokban, és a kihívá­sokra új válaszokat kell találni - jelentette ki Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár. a NATO nem térhet ki a fokozot­tabb felelősségvállalás elől Irak­ban sem. „Ha a szuverén bagdadi kormány kéri, a NATO nem fog elzárkózni. Hi­szen nincs másik olyan szervezet, amely képes lenne létrehozni, felvo­nultatni, irányítani és fenntartani egy hatal­mas multinacionális-ka­tonai akciót” - hangsú-“ lyozta a főtitkár. Az észak-atlanti szö­vetség kiemelt figyelmet szentel a Nyugat és a tágabb Közel-Kelet kapcsolatának is. Jaap de Hoop Scheffer helyesli az úgynevezett Brüsszel A védelmi szervezet egyik fel­adata a további béke- fenntartás Afganisz­tánban. A főtitkár a helyszínen járva tár­gyalt Karzai elnökkel, és ez is azt támasztotta alá, hogy az ázsiai or­szág épít a nemzetközi segítségre. ígéretesen nő a központi kor­mányzat befolyása, a koalíciós erők elszántan küz­denek a tálibok és az al-Kaida ellen. Jaap de Hoop Scheffer szerint „mediterrán dialógust”, ám el­odázhatatlan az együttműködés katonai téren. Az összefogás jó példája Bosznia, ahol az év végén az Európai Unió a NATO-tól átve­szi a feladatokat. „Sikereket ér­tünk el, és a bevetett 60 ezer fő­nek ma már csak egytizedére van szükség.” Ám ez nem jelen­ti Bosznia elhagyását, hiszen a NATO továbbra is támogatja majd az EU-missziót. A boszni­ai NATO-jelenlét segíti majd a kormányt a védelmi reformban, és más téren is. Szintén lénye­ges, hogy Szerbia-Montenegró igyekezzen megfelelni a part­nerségi követelményeknek, és működjön együtt a hágai nemzetközi bírósággal - hang­súlyozta a főtitkár. Háttér: a szövetség működése Az észak-atlanti szövetség nem nemzetek feletti szervezet, hanem szuverén államok önkéntes együttműködésére szerveződött. A NATO-n belül nincs olyan központi fennhatóság, amely saját aka­ratát vagy véleményét erőltethetné rá a tagállamok­ra, mint ahogyan egyetlen nemzet sem teheti meg ezt. A szövetség alapelvének következményeként a tagállamok valamennyi NATO-testületben képviselte­tik magukat. A képviselők egyrészt saját országuk ál­láspontját közvetítik, másrészt pedig továbbítják a szövetségesek nézeteit országuk vezetésének. Előfordulhat, hogy a tagországok politikája jelen­tősen különbözik szövetségeseikétől. Ha nem sike­rül a nézeteket egyeztetni, az egyes tagállamok az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon cseleked­hetnek, a szolidaritás elvét viszont nem veszélyez­tethetik. A NATO konzultációs csatornái, amelyek a tagál­lamok rendelkezésére állnak, lehetővé teszik az ál­landó párbeszédet és a nemzeti politikák kölcsönös megértését. A véleménykülönbségek feloldását, amennyire csak lehetséges, a közös biztonságpoli­tikai érdekek megvédése, a politikai szolidaritás és a szövetség működési egységének megőrzése mel­lett próbálják elérni. Az Észak-atlanti Tanács elsődlegesen politikai testület, amelynek feladata a 26 tagország kormá­nya közötti kapcsolat megteremtése. A tanács kere­tében zajló konzultációk lehetővé teszik, hogy az egyes nemzeti hatóságok kifejthessék nézeteiket a közös érdekeket érintő vagy együttes határozatokat igénylő kérdésekben. A tanács általában állandó képviselői vagy nagyköveti szinten hetente egyszer ülésezik, de gyakrabban és előzetes bejelentés nél­kül is összeülhet. Külügyminiszteri szinten évente legalább kétszer ülésezik, és ha a körülmények úgy kívánják, az állam- és kormányfők részvételével csúcstalálkozót hívnak össze. MÚROCZ KÁROLY Kistérségi nagykctosz Az EU és a térségek bűvöletében lázasan tervezgetnek országszerte. Pályázatok ezreit írják hozzáértők és félig-med- dig amatőrök, hiszen mindegyik térség fejlődni szeretne: felzárkózni az előtte haladókhoz. Országos káosz lett belőle. Van-e üdvözítő megoldás? Olyan, amely a pici falvaktól a kis- és a közepes városokon át a régióig életképes, nincs és nem is lesz. Olyan viszont, amely a települések döntő több­ségének jó, sőt kitűnő, minden bizonnyal kialakítható. Rengetegen keresik a kiutat. Demokrácia van, ez természetes. Ugyanakkor félek, a sok bába között elvész a gyerek. Esetünkre alkalmazva: euró- és forintmilliók maradhatnak a nagy kalapban a késedelem okán. Kistérségi fejlesztési tanácsok dolgozzák ki az elképzeléseket a jövőről, pályázik folyamatosan az ország hét régiója, valamint az eurorégiók is. Utóbbiak a szomszédos országok, illetve a régi EU-tagok hasonló szerveződéseivel egyeztetnek. A káoszban külön utakat is járnak falvak és városok, esetleg a partnertelepülésekkel összefogva. Mi lesz a fejlett kistérségek elmaradott falvaival? Esélyeik szinte a nullával egyenlők. És ha nem alakulnak meg az úgy­nevezett többcélú kistérségi társulások? Marad, sőt várhatóan növekszik az egyre többszintű bürokrácia. Nincsenek biz­tonságban a kisközségek általános iskolái, óvodái - a munkaerőt megtartó és a települést összetartó intézmények sorsa bizonytalan. Ráadásul a mindenkori politikai és gazdasági lobbik ütközésének is színtere a 168 kistérségből álló Magyarország. Most rutinos, gyors, hozzáértő szakemberek hadára lenne szükség, akik - nyilván csak ha döntési helyzetbe kerülnek - a legutolsó eurócentet is hazahozzák Brüsszelből. Szinte minden óra az utolsót jelenti egy-egy pályázatnál. Ki nevet a végén?-verseny ez felnőtteknek, és nagyon ritka az „újra dobhat” mező. EGYETÉRTEK: 06-90-330-422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft + áfa/perc + kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. ________ __________ÁLLÁSPONT____________________ Az olvasó mondja POLITIKAI BIZONYÍTVÁNY - JÚNIUS 21. Férfi: - Nem értem, miért nincs pénz az iskolákra, amikor ha­talmas végkielégítéssel távoznak posztjukról a bankárok, és még arra is futja, hogy katonákat küldjünk Irakba. Miért nem jut akkor az oktatásra, a gyerekek képzésére? KUÓZANÍTÓ MAGYAR VALÓSÁG - JÚNIUS 24. Nő: - Az ír politikusok még ellenzékben is felismerték az ország felemelkedésének lehetőségét, és önző pártérdekek miatt nem lehetetlenítették el az országot. Nem sulykolták az emberek fe­jébe azt, hogy félniük kell, vesztesek lesznek. Nem kotorász­tak a politikus rokonainak a zsebében. MELLÉKHATÁSOK - JÚNIUS 24. Nő: - Az új gyógyszereknek számos mellékhatásuk van, a régi, bevált kapszulák pedig eltűnnek a piacról. Az újak ráadásul igen drágák. KÉPVISELŐK NYELVPÓTLÉKKAL - JÚNIUS 23. Nő: - Ezek az európai uniós képviselők olyan sok fizetést kap­nak majd a munkájukért, hogy nem történne nagyobb baj, ha egy hétig gyomlálhatnák ők is a parlagfüvet. Férfi: - Az Unió parlamentjébe beválasztott magyarok a hazai viszonyokhoz képest magas fizetést kapnak, de más orszá­gok képviselőihez képest meglehetősen szerény a tiszteletdí­juk. Az lenne a kérdés, hogy ezek a pártkatonák megfelelően szolgálják-e az egyetemes magyar érdekeket. Hírek Szaddám börtönt vált Jövő év január végéig megtartják a választásokat Irakban - jelentette ki Ijád Állávi, az iraki átmeneti kormány vezetője, aki azt is közölte, hogy július elején iraki börtönbe szállítják Szaddám Húszéin volt diktátort, s ott iraki börtönőrök felügyelete alatt lesz majd. mti Portugál jelölt Jósé Manuel Durao Barroso portugál miniszterelnököt javasolja ked­den az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezletén az Európai Bizott­ság elnöki tisztségére, a távozó olasz Romano Prodi helyére - jelen­tette be Berüe Áhern, az EU soros elnökségét adó Írország kor­mányfője. MTI Emlékünnepség Élete legszebb pillanatának nevezte vasárnap Alois Mock volt osztrák alkancellár és külügyminiszter, hogy 15 évvel ezelőtt Horn Gyula ak­kori külügyminiszterrel együtt átvágta a vasfüggönyt jelképező szö­gesdrótot a magyarországi Fertőrákos és az ausztriai Szentmargit- bánya (Sankt Margarethen im Burgenland) közötti határszakaszon. Az egykori határnyitás helyszínén tartott ünnepségen jelen volt Horn Gyula is. mti Pápai megrovás A kínzások durván sértik az emberi jogokat, az emberi méltóságot - erősítette meg ismét II. János Pál pápa vasárnap a Vatikánban. Szo­kásos Úrangyala imádsága keretében csaknem húszezer hívő és tu­rista előtt mondott beszédében a katolikus egyházfő emlékeztetett arra, hogy szombaton tartották a kínzások elleni világnapot, s ez alkalomból ítélte el újólag és határozottan e jogsértéseket, mti ■ Isztambul A hatóságok a rendbontások és a merényletek veszélyétől tartva 26 ezer rendőrt mozgósítottak Tö­rökország legnagyobb városában, s lényegében egy egész városne­gyedet lezártak a csúcs helyszí­néül szolgáló kongresszusi köz­pont körül. Az óvatosságot az el­múlt napok eseményei is indokol­ják: egy pokolgépes merénylet­ben csütörtökön a török nagyvá­rosban négy ember meghalt, 21 további személy megsebesült, de még szombaton is - az egymást követő ellenőrzések dacára - po­kolgép robbant egy isztambuli fe­lüljárón. Emellett a hatóságok több tízezres tüntetésekre számí­tanak: a különböző, sokszor egy­mástól is nagyon távol álló szer­vezetek (iszlám radikálisok, na­cionalisták vagy szélsőbaloldali csoportosulások) erre a néhány napra félretették ellentéteiket, hogy közösen tiltakozzanak a NATO-csúcsértekezlet, s különö­sen a köreikben rendkívül nép­szerűtlen George Bush amerikai elnök látogatása ellen. A tanácskozás vasárnap este a tagállamok védelmi miniszterei­nek megbeszélésével kezdődött. Ez az első olyan NATO-csúcs, amelyen a szervezet március vé­gén felvett hét új tagállama (Ro­mánia, Bulgária, Szlovénia, Szlo­vákia, Észtország, Litvánia és Lettország) is teljes jogú tagként vesz részt. A találkozó érdemi kérdései közül a legnagyobb ér­deklődéssel várt témában, az iraki szerepvállalás ügyében szomba­ton megszületett az előzetes egyezség: a NATO részt vesz majd az iraki fegyveres erők ki­képzésében. Továbbra is nyitott a másik fő témakör, a NATO afga­nisztáni hadműveletének ügye. A katonai szövetség vezette afga­nisztáni biztonsági erőknek, az ISAF-nak az isztambuli csúcsig öt új vidéki újjáépítő csoport létre­hozásával ki kellett volna terjesz­tenie jelenlétét az ország északi körzetében. Ebből azonban eddig semmi sem valósult meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom