Új Néplap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-25 / 147. szám

I 2004. Június 25., péntek AHOL 7. OLDAL ELÜNK Polgármester: Eszes Béla Alpolgármester: Révész Ferencné Jegyző: Dr. Voller Angéla Képviselő-testület tagjai: Dr. Danicz László, Dr. Agyi Éva, Bori István, Pethőné Vígh Kata­lin, Viller Józsefné, Kobela Jó­zsef, Sziráki Ferencné, Zombori József Polgármesteri Hivatal: 5143. Jánoshida, Fő u. 28. ' Tel.: 57 / 558-060 Fax.: 57 / 558-061 E-mail: janoshida@vnet.hu Ügyfélfogadás: Kedden szünetel, minden más napon 8 -16 óráig Pénteken 8 -13 óráig Fontosabb telefonszámok: Orvosi rendelő: 57 / 458 - 017 57 / 458 - 421 Fogorvosi rendelő: 57 / 458-031 JÁNOSHIDA AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Hagyomány és szórakozás PREMONTREI ÖRÖKSÉG. III. Béla király idején, 1186 táján a premontrei rend templomot, később pe­dig rendházat épített, amely köré települt a későbbi Jánoshida község. A rend tagjai által épített román stílusú templom maradványa immár az Alföld legidősebb építészeti emlékeként jelennek meg. A néhány évvel ezelőtt elhunyt Sebestyén Albert atya kezdeményezésére tartják meg itt minden évben kétszer a Fa­timái Napokat, amelyre május 13-án és október 13-án ezrek zarándokolnak el. Az egykori rendház soká­ig állt kihasználatlanul. Mára új funkciót találtak a leromlott állapotban is impozáns épületnek. A jászbe­rényi Jász Múzeum raktárát, illetve állandó egyháztörténeti kiállítást rendeznek be itt a közeljövőben. Az átalakítás, a felújítás előkészítése, pénzügyi feltételeinek megteremtése már megkezdődött. _________■ .Virágos od]'on” a település A falu alpolgármestere, Révész Ferencné nevéhez fűződik a vi­rágos településért mozgalom elindítása, és sokadmagával rengeteget tesz azért, hogy a mozgalom to­vábbfejlődjön, fenn­maradjon Jánoshidán. Mint mondta, az elmúlt években szemmel lát­ható a település fejlődé­se, de az elért eredmé­nyekkel soha nem le­hetnek igazán elégedettek, min­dig új feladatok jönnek, amelye­ket meg kell oldani. Egyik legfontosabb feladat a településen a szennyvízhálózat kiépítése. Az önkormányzatnak rengeteget kell dolgoznia azon, hogy a még hiányzó infrastruktu­rális beruházást meg lehessen valósítani. Egyenlőre még azt sem lehet világosan tudni, hogy a településnek önmagában vagy másokkal társulva lehetne a leg­hatékonyabban támogatási ösz- szegeket szerezni a több száz milliós munkálatokhoz. A turizmus fejlesztéséhez a történelmi hagyaték jobb kiakná­zása mellett a Zagyva folyó adta lehetőségeket kellene mind job­ban kiaknáznia a falu­nak, de rendkívüli szükség van a már terv­be vett sportpálya fel­újításra is. Segítőivel, s a moz­galom támogatóival rendkívül sokat tesznek azért, hogy a község mind tetszetősebb, ren­dezettebb legyen. Minden évben három alkalommal értékelik, hogy mikor melyik porta előtt a legszebb az utcaszakasz, s az e célra létrehozott bizottságok vé­leményének összegzésével ala­kul ki a sorrend, amely alapján díjakat osztanak. „Szemmel lát­ható a fejlődés a falu közterülete­in” állapította meg az alpolgár­mester, amikor a mozgalom ered­ményeiről kérdeztük. Reményét fejezte ki, hogy egyszer elnyerik a Virágos Falu kitüntető díjat az országos versengésben. Védőnő: 57 / 458 - 422 Gondozási Központ: 57 / 458 - 406 57 / 458 - 750 Faluház: 57 / 558 - 081 Óvoda: 57 / 458 - 032 Iskola: 57 / 558 - 000 Konyha: 57 / 458 - 427 Polgárőrség: 30 / 427 - 85 - 39 Rendőrség, Körzeti Megbízott: Vígh László 30/438- 15 -32 A településről: A Jászság délnyugati, Jász- Nagykun-Szolnok megye észak- nyugati részén található, a Zagy­va folyó jobb partján, 36 kilomé­terrel azelőtt, hogy az a Tiszába ömlik. A falu területén és köz­vetlen környékén igen sok régé­szeti lelet került napvilágra. Az első emlék egy csiszolt kőbalta volt, de az őskor számos idősza­kából kerültek elő tárgyi emlé­kek. A térség lakott volt a nép- vándorlások korában is, szarma­ta és avar jelenlétet tártak fel a kutatók. Nagy jelentőségű a több mint 200 feltárt avar sír, az avar kettős síp vagy a meglelt ár­pád kori sírok is. A régészek vé­leménye szerint a község terüle­te az avar kortól a honfoglaláson át napjainkig folyamatosan la­kott. A község neve az idők fo­lyamán többször változott, míg jelenlegi nevét a XII. században akkori birtokosáról, Jánosról, és a Zagyván itt átívelő hídról kap­ta. Prépostságot 1186-ban alapí­tottak itt a premontrei rend tag­jai. A templom és a rendház biz­tonságot adó közelébe teleped­tek az emberek és így alakult egyre nagyobb község itt. Az évszázadok alatt folyama­tosan fejlődő népi kultúra egyik megnyilvánulási területe a népvi­selet, amelynek jellemző darab­jai voltak a kendő alatti főkötő, a hímzett vőlegénying, a fehér fe­kete szűr, és a színes hímzésű ködmön. Népi szokások közül jellegzetes volt a nagycsütörtöki, Szent-György napi zajkeltés (fé- regűzés) pünkösdölés, Luca - disznó alakoskodás, betleheme- zés, disznótori kántálás és bú­csú, de volt lélek- és táltoshit is. Jánoshida földrajzi helyzete, a jó termőföld, az állattartásra alkalmas legelők, s a Zagyva fo­lyó évszázadokon át meghatá­rozta a település gazdasági éle­tét. A XX. század második feléig az agrár tevékenység játszotta a legfontosabb szerepet a község­ben, a lakosság döntő többsége mindig a mezőgazdaságban dol­gozott, a II. világháború után nőtt meg az iparban foglalkozta­tottak száma. ■ Élhető környezetre van szükség Egyaránt gondolnak fiatalokra, idősekre Az önkormányzat legfontosabb feladataként je­lenik meg egy olyan falu megteremtése, amely­ben az itt élők jól érzik magukat. Gondoskodni szeretnének az időskorúakról, ugyanakkor sze­retnék elérni, hogy a fiatalok nem vágyódjanak el a szülőhelyről. Eszes Béla polgármester rá­mutatott: e cél mentén szervezték mun­kájukat az elmúlt években. — Minél lakhatóbbá szeretnénk tenni a települést, javítani a helyiek közérzetén, egy kicsit változtatni a közgondolkodá­son. Biztató mindebben, hogy nem csak jómagam, de az önkormányzat többi tagja is hasonlóan vélekedik.- Egy kis falu hogyan teremthet jobb lehetőségeket a fiataloknak? — A nevelési, oktatási intézményekben olyan ellátást szeretnénk biztosítani, amelyhez képest a városokban sem ajánlanak színvonalasabb fel­tételeket. Óvodánkat már most a megye leg­szebbjei között lehet említeni, az általános isko­lában pedig folyamatosan javítjuk a körülménye­ket. A létesítményre az utóbbi években több mint száz millió forintot fordítottunk. Fontos, hogy szabadidejüket egyre színvonala­sabb körülmények között tölthessék el a helyiek. Ezt a célt szolgálta a szabadidőpark kialakítása, és ennek érdekében újítjuk meg idén a sportpá­lyát, Uletve a sportöltözőt. Terveink között szere­pel a községünk 53 fokos termálvizének haszno­sítása, egy tanmedencét szeretnénk építeni, amely a felnőttek sportolására is lehetőséget te­remtene. Fontos cél mindemellett a munkahelyterem­tés, az adottságok miatt azonban rendkívül ne­héz olyan befektetőt találni, aki munkahelyte­remtő beruházásokat valósítana meg a község­ben. Kedvező jelek azonban vannak.- Nagy számban élnek idős korúak is a köz­ségben...- Az önkormányzat 1999-ben, tíz éves szünet után élesztette újjá az idősek klubját, 2002-ben pedig kialakítottuk a gondo­zási központot, amelyben a házi segít­ségnyújtás, a szociális étkeztetés, a csa­ládgondozás szakterületei is helyet kaptak. Rövidesen el kell gondolkod­nunk egy bennlakásos idősek otthona létrehozásán is, hogy az életüket a tele­pülésen eltöltött embereknek idős ko­Lakosságszám: 2818 Kor szerinti megoszlás: 0-3: 80 4-13: 436 14-18: 118 19-60: 1526 60- : 658 rukra ne kelljen máshová költözniük, ha bennla­kásos otthonba szeretnék tölteni napjaikat.- Mit tesznek a településkép javításáért? — Szeretnénk, ha a falu egésze minél szebb, rendezettebb, virágosabb lenne. Egy néhány éve kezdődött mozgalommal, egy verseny keretében próbáljuk ösztönözni a falubelieket, hogy ne csak kiskertjeiket, hanem a házaik előtti utcasza­kaszokat is tartsák rendben. A kezdeményezés sikeresnek bizonyult, mert egyre többen érzik fontosnak mindezt. Már 1996 óta hagyomány Já­noshidán, hogy az Iván Napi búcsú idején, június végén fa­lunapokat tartanak. A katoli­kus ünnep köré szervezett nép­ünnepély minden alkalommal megmozgatja a község apraját és nagyját. A múlt évben átkeresztelték a rendezvényt, és a Falunapok he­lyébe a „Hidi”-napok elnevezés került. Nem csak a név változott meg, de bővült a programsor is. Felelevenítették az egykori kéz­művesvásárok hangulatát és a ma élő gyermekeknek is bemu­A kézművesek a legkisebbeknek is bemutatják mesterségük fogásait Az állandó programok közé tar­tozik, hogy megkoszorúzzák a Zagyva hídnál felállított Szent Já­nos szobrot, átadják a Jánoshida Községért kitüntető díjat. A kul­turális műsor részeként helyi és környékbeli művészeti csoportok mutatják be műsoraikat. A szom­bat délelőtti, délutáni események színtere a Szabadidő Park, míg az esti szórakoztató műsorra már a sportpályára várják az érdeklődő­ket. tatták azokat a játékokat, ame­lyekkel nagyapáik, dédapáik mú­latták az időt, amikor még ők is kicsik voltak. Vasárnap a búcsú és a kirakodóvásár várja a szóra­kozni vágyókat, délelőtt 11-kor megtartják a hagyományos szentmisét és a búcsúi körmene­tet. A 2004-es esztendő egyfajta főpróba is a jánoshidaiak számá­ra, hiszen jövőre a Jászok Világ- találkozójának ad majd helyet a kistelepülés. ___________________ _■ A JEGYZŐ Dr. Voller An­géla két évvel ezelőtt vette át elődjétől, Molnár Ist- vánnétól a jegyzői stafé­tát a falu pol­gármesteri hi­vatalában. A fiatal közigazgatási szakember egyike azoknak a diplomások­nak, akik a felsőfokú tanulmá­nyaikat követően visszatértek szülőfalujukba, hogy megszer­zett tudásukat helyben kama­toztassák. - Jó ütemben fejlő­dik a település, amelynek rend­kívül kedvező adottságai van­nak a továbblépéshez. Jánoshi­da jövője szempontjából azon­ban rendkívül nagy szükség vol­na újabb munkahelyekre, hogy az aktív korúak helyben dolgoz­hassanak, mert így kisebb a va­lószínűsége annak, hogy el- hagyják a falut. _________________■ A GAZDÁLKODÓ Bathó Károly 1995 óta me­zőgazdasági vállalkozó, sokáig kizáró­lag állatte­nyésztéssel, az utóbbi években már földművelés­sel is intenzíven foglalkozik. 2001-ben megválasztották a he­lyi Gazdakör elnökének. - Óri­ási szükség van arra, hogy a gazdák összefogjanak, és együtt próbáljanak meg úrrá lenni a mezőgazdaságot ért nehézsége­ken. Együtt mind az alapanyag beszerzésnél, mind pedig az áruk értékesítésénél jobban tudjuk érvényesíteni érdekein­ket, mint egyenként. Azon le­szek, hogy ezt az összefogást minél jobban erősítsem a tele­pülésen élő gazdálkodók között is. A PÉK Szabó Ferenc családi vállal­kozás kereté­ben feleségé­vel együtt ve­zeti az 1991 óta működő helyi péksé­güket. Mindig is Jánoshidán élt, s nagy hangsúlyt helyez ar­ra, hogy folyamatosan csak kivá­ló minőségű pékáruval lássák el a környező településeket. - A falu úthálózatának fejlesztése, azok állagának javítása még sok feladatot adhat az önkormány­zatnak. Talán még ennél is fon­tosabb lehetne, hogy valamilyen úton-módon javítsanak a köz- biztonságon, hogy az itt élők biztonságérzete növekedjen. A munkahelyteremtés szempont­jából lényeges lehet, hogy a már meglévő vállalkozókat, vállalko­zásokat is támogassa az önkor­mányzati ________________________■ A HÁZIORVOS Dr. Danicz László házior­vos közel har­minc éve látja el feladatát Já- no shidán . Nem itt szüle­tett, de család­jával letelepe­dett a faluban.- Az elmúlt másfél évtizedben szemmel láthatóan fejlődött a település, elég, ha csak a gáz-, és telefonhálózatra, a megújított közvilágításra gondolunk, igaz néhány éve várunk már a kábel­tévére, de talán ez is hamarosan megoldódik. Az egészségügyi ellátás jónak mondható, két sta­bil háziorvosi körzetben látjuk el kollégámmal a betegeket. A rendelők felszereltsége a köve­telményeknek megfelel, egyedül a bútorokat, illetve a számítógé­pes rendszert lehetne megújíta­ni. A FODRÁSZ Káplámé Bá­lint Gabriella, helyi vállalko­zó 1998-ban nyitotta meg szépségsza­lonját a tele­pülésen, ahol a női és férfi fodrászat mel­lett manikűr-pedikűr, műköröm építés és szolárium várja a szé­pülni vágyó nőket és férfiakat. - Nagyon sokat fejlődött az el­múlt években Jánoshida. A kör­nyező településekhez képest is szembetűnő a különbség. Egyre rendezettebbek, virágosabbak az utcák. Pozitív dolog, hogy az infrastruktúra ellátottsága is egyre gyarapodik, azt azonban meg kell jegyezni, hogy hely­ben nagyon kevés a munkahely. Az itt élők nagy részének más településekre kell eljárni dol­gozni. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom