Új Néplap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-23 / 145. szám
I 2004. Június 23., szerda 13. OLDAL KÖRNYEZE T V É D ELEM Kopogtat a KIOP A Nemzeti Fejlesztési Terv Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Programja (KIOP) keretében a környezetvédelmi és a gazdasági tárca öt környezetvédelmi és egy energiagazdálkodási pályázatot ír ki. Idén az öt környezetvédelmi pályázatra összesen mintegy 6,6 milliárd, az energiagazdálkodásira pedig 1,2 milliárd forint — összesen mintegy 7,8 milliárd forint - fordítható. A pályázatokat július 15-től folyamatosan lehet benyújtani. A TÁMOGATÁS KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLTERÜLETEI:- ivóvízminőség-javítás (kódszám: KIOP-2004-1.1.1.0)- szennyvízelvezetés és -tisztítás (KIOP-2004-1.1.2.0)- állati hulladékok kezelése KIOP-2004-1.2.0)- egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése (KI0P-2004-1.3.0)- környezeti kármentesítést, a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelmét céltó beruházások (KIOP-2004-1.4.0) ■ Engedélyhez kötik a széndioxid-kibocsátást Az Európai Unió előírásai szerint 2005. január 1-től csak engedély birtokában bocsáthatnak ki szén-dioxidot a legnagyobb hazai ipari fogyasztók. A környezetvédelmi és a gazdasági tárca június 15-én társadalmi vitát indított a 2005 és 2007 között kibocsátható káros anyag mennyiségét, valamint a kiosztás módszerét meghatározó Nemzeti Kiosztási Terv alapelveiről. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Kiotói Jegyzőkönyvében a fejlett országok elkötelezték magukat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Hazánk a 2008-2012-es időszakig 6 százalékos, az EU régi tagállamai pedig áüagosan 8 százalékos csökkentést vállaltak az 1985-87-es szinthez képest. Az EU a hatályba még nem lépett jegyzőkönyvben foglaltak megvalósítása érdekében irányelvet fogadott el, ez 2004 májusától Az üvegházhatású gáz kibocsátáskereskedelem által érintett cégek megyénkben Alfa-Nova Kft. (Szolnok) Bunge Rt. (martfűi növényolajgyár) Electrolux Lehel Kft. (Jászberény) Kunsági Téglaipari Kft. (Kisújszállás) Neusiedler Szolnok Papírgyár Rt Szolnoki Cukorgyár Rt. Wienerberger Téglaipari Rt. (Mezőtúr) Magyarország számára is kötelező. Eszerint 2005. január 1-től csak kibocsátási engedély birtokában bocsáthatnak ki szén-dioxidot a legnagyobb hazai ipari fogyasztók, mintegy 160 vállalkozás. A 2005-2007-es időszakban ki- bocsátható szén-dioxid kiosztandó mennyiségének, illetve a kiosztás rendjének meghatározására szolgál a Nemzed Kiosztási Terv (NKT), amelynek alapelveit június 15-én társadalmi vitára bocsátotta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM), valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM). Az állam a Nemzeti Kiosztási Terv alapján az érintett létesítményeknek évente kibocsátási egységeket oszt szét. Egy kibocsátási egység arra jogosítja majd fel az adott céget, hogy egy tonna szén dioxidot bocsásson Id, a jogosultság viszont szabadon átruházható lesz—jelentette be Őri István, a zöldtárca közigazgatási és Hatvani György, a GKM helyettes államtitkára. A jövő évtől kötelező engedély egyébként nem korlátozza majd a kibocsátható szén-dioxid mennyiségét, azonban kötelezi a létesítményeket arra, hogy minden év végén annyi „széndioxid-kibocsátási egységet” adjanak vissza az államnak, amennyi szén dioxidot az adott évben kibocsátottak. A létesítmény által visszaadandó kibocsátási egységek származhatnak az állam által korábban kiosztott mennyiségből, de ha ez nem elég, további egységeket kell vásárolniuk; a fölös egységek viszont eladhatóak. Hazánk egyébként a Kiotói Jegyzőkönyv kapcsán vállalt kibocsátáscsökkentési kötelezettségeit várhatóan a 2007-ig terjedő időszak ipari és az energetikai széndioxid-kibocsátásainak korlátozása nélkül képes elérni, ezért a kibocsátáskereskedelemben részt vevő vállalatok számára kiosztott kibocsátási egységmennyiség fedezni fogja a szükségleteket. Az NKT alapelveire az észrevételeket, véleményeket június 30-ig várja a két tárca. Az NKT végleges változata a társadalmi és ágazati egyeztetések lefolytatása, illetve az adatok és előrejelzések pontosítása után szeptemberben készül el, a dokumentumot pedig az Európai Bizottság hagyja majd jóvá. ■ Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készül. Szerkeszti: Baranyi György baranyig@axels.hu Emberséges” denevérkilakoltatás? Egyre több lakóközösség igyekszik megszabadulni hívatlan, sokak által nem szívesen látott „albérlőitől” a megyeszékhelyen. A panelhézagok között megtelepedett denevérek jelenléte még ma is nyugtalanítja, zavarja, aggodalommal tölti el az emberek jelentős részét. Ám úgy tűnik, a Szolnok ispán körút 9. számú házban élők megtalálták a „bőregerek” kényszerű kilakoltatásának ,',leghumánusabb” módját. Szolnok A napokban egy, a denevérek sorsáért aggódó olvasónk jelezte: a lakógyűlés döntése nyomán ipari alpinisták elkezdték a ház panelhézagainak szigetelését. Utóbb kiderült: a hír valóban igaz. A munka megrendelői azonban az ilyen esetekben kötelező szabályokat betartva jártak el. S ezzel már-már precedenst teremtettek. — Nem bíztunk semmit a véletlenre — erősítette meg értesüléseinket a ház közös képviselője. - Miután tájékozódtunk a beruházás feltételeiről, írásban kértünk engedélyt az illetékes természetvédelmi szakhatóságtól. Emellett a Hortobágyi Nemzeti Park szakértője a kivitelezés előtt járt is a helyszínen. A lakók tapasztalatai mellett az ő becsA kivitelezést végző ipari alpinisták hagytak (bőr)egérutat a panelhézagokban tanyázó denevéreknek fotó: bakos judit A denevér a hiedelmek ellenére ártalmatlan és rendkívül hasznos állat FOTÓ: A SZERZŐ gén, kora ősszel zárják majd le. A korábbi otthonuktól megfosztott bőregér-kolónia számára azonban úgynevezett denevérládát vásárol majd a ház, amely a hozzáértők szerint megóídja az állatkák lakhatási problémáit. Ráadásul a Jászkun Természetvédelmi Szervezet irányítója szerint az első ily módon telepített mesterséges „dene- vérköltőhely” lesz a városban. Urbán Sándor ugyanis elmondta: bár az ablakokra erősített szúnyoghálóval a lakásból egyszerűen és humánusan kire- keszthetők az „éjszakai látogatók”, az utóbbi években mégis számos belvárosi panelház hézagait tömhették el a megyeszékhelyen. Ám a kis- emlősök érdekeit - tudomása szerint - eddig még sehol sem tartották szem előtt. Ezt felismerve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megyei szervezete programot dolgozott ki a hasznos és védett jószágok megóvása érdekében. Ennek részeként a természetvédők is tervezik denevérodúk kihelyezését Szolnokon. Az akció pénzügyi fedezetét azonban eddig még sikertelenül próbálták előteremteni a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatához benyújtott pályázataikkal. Pedig a denevéreket és élőhelyüket hazánkban a világon elsőként, még a század elején nyilvánították védetté. Fontos volna tehát - a többi védett és felbecsülhetetlen természeti értéket képviselő állattal együtt - megismerni őket és megtalálni a békés egymás mellett élés lehetőségeit — vélekedett a szakember. BUGÁNY JÁNOS lései alapján kaptunk pontosabb adatokat arról, hogy az épület elemeinek illesztései között hol és mennyi denevér lakik. Lentuloy Györgynétől azt is megtudtuk: ennek ismeretében az ipari alpinisták a panelhézagok szigetelése során egyelőre kihagyták a denevérlakta részeket. A kivitelezésre kötött szerződés is tartalmazza: a „vészkijáratokat” csak a fialási időszak véEurópában összesen 32 féle denevérfaj ismert, ezek mindegyike rovarevő. Hazánkban ebből 26 féle fordul elő, ám mindössze három különböző faj lakik panelhézagokban. A denevérek „városiasodása” szinte a panelházak megjelenésével egyidős jelenség. A szakemberek szerint azonban a szolnoki invázió egyik kiváltó oka lehet az is, hogy az elmúlt években igen sok — a denevéreknek addig természetes életteret biztosító — öreg, odvas fát vágtak ki a város környékén. Megszámlálhatjuk a gólyákat Madárvédelem Ötven-hatvan évvel ezelőtt 15-16 ezer pár fehér gólya fészkelt Magyarországon, ma csak ennek harmada, 5000-5500 lakott fészek található. A madarászok az idei évben egész Európában megszervezik a fehér gólyák fészkeinek számlálását. Az összegyűlt adatok segítenek majd abban, hogy pontosabban ismerjük a madarakat, tudjuk mit kell tenni védelmük érdekében. A cenzusra azért van szükség, hogy megismerjük az állomány nagyságának változásait és a csökkenést okozó tényezőket. A számlálásban bárki segíthet. Ha gólyafészket találunk, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől (MME) beszerezhető gólyafelmérő lapot ki kell tölteni és visszaküldeni az MME címére. Ha több fészket is ismerünk, a felmérőlap fénymásolható. Akár külön, üres lapra írva is meg lehet válaszolni a kérdéseket. A következő adatokra van szükségünk: a gólyafészek címe (például település, utca-, házszám), mire épült a fészek (fa, kémény, villanyoszlop), van-e fészektartó állvány, foglalta-e gólya a fészket, magányos gólya vagy gólyapár telepedett-e meg, hány fiókát nevelt a pár? _________________________________(MV) KÉ SIK A TISZAVIRÁGZÁS. Valószínűleg az átlagosnál hűvösebb időjárásnak tulajdonítható, hogy egyelőre még csak elvétve lehet repülő kérészt látni a Közép-Tiszán. Szakemberek szerint azonban mindez korántsem jelenti azt, hogy idén már nem is gyönyörködhetünk a június közepe táján „menet- rendszerű” tömeges tiszavirágzásban. Várhatóan csak a megszokottnál egy-két héttel később játszódik majd le a Tisza megyei szakaszán ez a világszerte egyedülálló látványossá- got kínáló, páratlan jelenség, bj Karcag Négy éve alakult meg a városban a Szirtisas Környezetvédelmi Egyesület, melynek célja többek között az önkormányzattal és a városgondnoksággal együttesen tenni a város környezetvédelméért. Az egyesület most megválasztott új elnöke Kentési Sándor, aki egyben a Városgondnokság környezetgazdálkodási részlegvezetője is. Az egyesület az elmúlt években jó kapcsolatot alakított ki a város intézményeivel. A nevezetes napokon - madarak, fák, föld - több rendezvényt is tartottak, valamint hulladékgyűjtési akciókat is szerveztek. Kentési Sándor nagyon fontosnak tartja a környezetvédelmi nevelést már gyermekkorban elkezdeni, így a jövőben több kiállítást és előadást is terveznek. Ennek érdekében a Hortobágyi Nemzeti Közösen a környezetünkért Park szakembereivel felveszi a kapcsolatot, valamint a természetvédelmi értékek - például a nemzeti park, a kunhalmok, a Kecskeri puszta, a Zádor-híd - minél szélesebb körben való megismertetését is célul tűzte ki az egyesület. Az önkormányzat, a város- gondnokság, valamint a Nefag Rt. közösen most készíti elő az erdei tornapályát. A munkákban a „szirtisasok” szakemberei is részt kívánnak venni. Az önkormányzati tulajdonú csemetekertben több ezer facsemete van, amelyek közül jó néhány a leendő oktatóbázisra kerül majd. Szeretnék bemutatni a gyerekeknek a különböző fafajokat és -fajtákat, melyek e terület talajaira kihelyezhetők. Szemétszedési akción Az egyesületben a környezetvédelmi-, agrár- és szakmérnökök mellett jogász, orvos is van. A „szirtisasok” kapcsolódnak a Városgondokság környezet- és természetvédelmi munkájához is. Mint megtudtuk, a csemete- kertben évente két alkalommal a város lakosai is kaphatnak ingyen facsemetét. Ezzel is az a cél, hogy minél több fát ki tudjanak ültetni a közterületekre. Innen látják el a közparkokat, a főteret is csemetével. Az idősebb fák ősszel a Tán- csics-lakótelepre, a Kisföldek közötti területre kerülnek, valamint elkezdődik a kemping fásítása, sövénnyel való ellátása is. Ugyancsak ekkor fognak hozzá a szi- lárdhulladék-lerakónál a véderdő kipusztult fáinak pótlásához is. A városban mintegy 2,6 hektáros a zöldfelület, így a szakembereknek oda kell figyelni a füvesítésre, fásításra. A közelmúltban a főtér egy része jelentős felújításon esett át. Már kihelyezték az öntözőberendezéseket, elvetették a fűmagot is, és a palánták is szépen virágoznak. A város szépítéséből - fűnyírás, takarítás - a gondnokság szakemberei jelentősen kiveszik részüket, munkájukat mostantól két új, nagy értékű gép is segíti. Az egyesület tagjai nyáron sem pihennek, nyitott szemmel járnak a városban, és odafigyelnek a környezetvédelemre, a tisztaságra. Szakembereik közben már a jövő tanévben a gyermekek számára szervezendő programokra is készülnek. _______ DE