Új Néplap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-03 / 128. szám

6. OLDAL MEGYEI T Ü K Ö R 2004. JÚNIUS 3., CSÜTÖRTÖK Karamazovék versenyben Negyedik alkalommal rendezik meg a Pécsi Országos Színházi 'Találkozót, amelyen ezúttal ti­zenöt produkció versenyez, kö­zöttük a kamara kategóriában a szolnoki Szobaszínház előadása is, A Karamazov testvérek, me­lyet Telihay Péter vitt színre. A válogatást és választást Csengery Adrienn operaénekes végezte, százötven előadást tekintett meg, s ezt követően döntött, hogy a versengő produkciók kö­zé beválasztja a szolnokit. Mi­lyen szempontok alapján történt a választása? - kérdeztük tőle azon a sajtótájékoztatón, ame­lyen a június 3-tól 12-ig tartó nagy esemény gazdag program­ját ismertették meg a sajtó képvi­selőivel.- Szolnok a szívem csücske - kezdte -, és igen jó barátságban vagyok Szikom Jánossal, a szín­ház direktorával. Amikor például a Székelyfonót mutatták be, ami­nek igen-igen örültem, tanácsa­immal segítettem a bemutató lét­rejöttét. S teszem talán majd jö­vőre is hasonlóan, amikor a Bo­héméletet kívánják színre vinni. Telihay Pétert pedig régóta isme­rem, már Komáromban végzett munkásságát is figyelemmel kí­sértem, és igen tehetséges rende­zőnek tartom. Láttam az Oresz- teiaját is, az kevésbé fogott meg, ott éreztem problémákat, de itt, a Karamazovok megjelenítésében, ahogy mondanánk, igazán bejött minden. Jellemző egyébként, hogy fiatalok társaságában néz­tem meg, de a súlyos drámát, mely formai megoldásaiban is összetett és újszerű, az ifjú kö­zönség teljes mértékben tette ma­gáévá, igazi siker volt, ismétlem, zseniális, ahogy Dosztojevszkij gondolatai itt megszólalnak, aho­gyan az előadás megmutatja a testvérek sorsának közös gyöke­reit. A pécsi bemutató június 10- én, az ottani stúdiószínpadon lesz, méghozzá két előadásban, tekintettel az előzetes nagy ér­deklődésre. A vidéki színházak közül a szolnoki mellett a nyír­egyházi, a kaposvári, a pécsi és a zalaegerszegi szerepel még a ver­senyprogramban a fővárosiakon kívül. VALKÓ MIHÁLY A vizsgák csupán szintfelmérők. Ha átvennénk a nyugati példát, visszaesnénk FOTÓ! BAKOS JUDIT Ugyan még javában tartanak a hangszeres vizsgák a szol­noki Bartók Béla Zeneisko­lában, de az intézet már a következő tanév növendéke­it toborozza. A felvételi meg­hallgatások a hét elején lesznek.- Uniós csatlakozásunk kapcsán is bátran kijelenthetem, hogy ne­künk magyaroknak nem kell minden esetben a közösség által kijelölt úton haladnunk, sok eset­ben Európa is tanulhat tőlünk - utalt dr. Kosztin Béláné igazgató a többek között Bartók Béla és Ko­dály Zoltán fémjelezte hazai ze­nekultúrára. - Ha zeneoktatás­ban a nyugati példát követnénk, színvonalcsökkenés következne be. Ide külföldiek járnak tanulni, a magyar zenészek pedig világhí­rűek. A hagyományos hazai ze­neiskolák, tudtommal, próbálják a magyar tradíciókat megtartani. Mi hasonlóan cselekszünk, azon­ban a korral is haladunk, és nem hagyjuk figyelmen kívül a frissí­tés lehetőségét sem. Iskolánk a klasszikus zene oktatásán túl a közelmúltban beemelte a koráb­bi tanszakokhoz az egyre na­gyobb népszerűségnek örvendő dzsessz műfajt is. Jelenleg akár a populárisabb stílust képviselő szintetizátort is taníthatunk diák­jainknak, de tangóharmonikán és hárfán kívül most már szinte minden hangszer oktatásával rendelkezünk. A Bartók Béla Ze­neiskola személyiségfejlesztő is­kola, amely növendékeinek élet­kori sajátosságait figyelembe vé­ve, azok képességeit a zene esz­közeivel erősíti. Értéket kínálunk, amelyet a fiatalok a későbbiek­ben az élet minden területén ka­matoztathatnak. Nálunk önbizal­mat szerezhetnek még azok is, akik a közelgő felvételi meghall­gatásokon óvatoskodva nézege­tik, forgatják a zeneszerszámo­kat, ismerkednek a hangszerek­kel - mondta Kosztin Béláné. MÉSZÁROS QÉZA Ferencesek vendégségben A jeles évforduló ünnepségsorozatának szerdája ferences nap volt. A rend mai követői minden égtájról Szolnokra érkeztek, hogy együtt mondjanak áldást alapító elődjeikre fotó: csabai istván Pünkösdvasárnaptól Szentháromság-vasár­napig tart a megyeszékhely mindmáig egyet­len műemlék épületének jubileumi ünnepsé­ge. A 2SO. évfordulóra a Belvárosi Nagytemp­lom alapítói, a ferences rendiek is eljöttek. Szolnok Egy 1714. július 12-i kamarai összeírás szerint: „... A külső város négy utcából áll, e mellett a Tisza partján a ferenceseknek van egy faháza, melyben három páter és egy laikus él, akiknek van egy hit­vány templomuk, hosszú, istálló formájú, nincs kipadozva és náddal van fedve...” - ez a hitvány épület volt a mai Belváros Nagytemplom elődje. Mint az a jubileumi héten elhangzott egyház­történeti előadásokból megtudható volt, az 1700- as években, a török kiűzése után a megüresedett Szolnok nehéz időket élt át: mind a Thököly-, mind a Rákóczi-felkelés sok szenvedést hozott. Csak 1710-től népesült be a város. A Gyöngyös­ről érkező ferencesek a mai templom környékén deszkából ácsoltak maguknak kunyhókat, és egy kezdetleges kápolnát építettek. A plébánia törté­netét lejegyző História Domus által elsőként megnevesített személy Bezdiczky Ignác, Rózsa­hegyről Szolnokra áthelyezett sótiszt, aki járatos lehetett az építészetben is, mert a mai helyen olyan templom alapjait rakatta le, amely a későb­biekben folyamatosan bővíthető volt. Ez a temp­lom a jelenlegi szentélyhajó felé eső első fele 1723-ban készült el. A ferencesek Giovanni Bat­tista Carlone olasz építésszel kolostort is emeltet­tek, amely 1733-ban*volt beköltözhető állapot­ban. A város rohamosan fejlődött, lélekszáma néhány év alatt megduplázódott. A História Do­mus szerint: „Október 9-én (1736) letétetett a templom hajójának fundamentuma, mégpedig annak a nemes Űrhölgynek, Vörös Honának bő­kezűségéből, aki az építkezésre 1000 Rajnai Fo­rintot felajánlott, akinek emléke áldott legyen!” Az 1743-44-es súlyos áldozatokkal járó pestis- járvány a várost kissé megtörte, az építkezést ’45-ig megszakította. Az 1753-as évben lett a szolnoki ferences kolostor önálló konvent, el­szakadt Gyöngyöstől. A szentélyt és az újonnan épült hajót végül 1754-ben - épp 250 esztendő­vel ezelőtt - nyitották össze, s amikor elkészült a díszes bejárati kapu, használatba vették a fe­rencesek és a hívők a templomot. Igaz, folyama­tosan építgették, szépítgették az épületet, s a mai formáját 1835-ben kapta meg. A jubileumi hétben a Belvárosi Nagytemplom­ban járó ferencesek számos érdekességet tud­hattak meg a jelenleg a katolikus egyházközség által „működtetett” épületről, annak életéről. Például, hogy a templom alatt kripta is volt. Utoljára 1849. január 9-én temettek ide, amikor Kossuth Lajos húgának, Zsuzsannának és Mesz- lényi Rudolfnak - akik az osztrákok elől mene­kültek - egyéves kisfia Szolnokon elhunyt. MÉSZÁROS QÉZA Utat nyitottak a természetnek A múlt évben elkészült zsilipeket idén tavasszal állították először a tiszai élővilág gyarapí­tásának szolgálatába fotói csabai istván Nagykörű Sok milliónyi halivadék vi­lágra jöttéhez biztosított az elmúlt hetekben ideális fel­tételeket a település határá­ban évek óta folyamatosan bővülő kubiktórendszer. Hogyan lehetne egyszerre megol­dani a Tisza mentén a mezőgaz­daság régóta húzódó válságát és az időről időre visszatérő termé­szeti katasztrófák következmé­nyeit? Ezekre a kérdésekre immár öt éve keresik a választ Nagykörű­ben. Nem is eredménytelenül, hi­szen ma már sikeresen működik az a fokgazdálkodás elvein alapu­ló modell, amelyet a helyi önkor­mányzat minisztériumok és civil szervezetek támogatásával alakí­tott ki az elmúlt esztendők során. A kísérleti program legújabb vívmánya az egyik legnagyobb nemzetközi természetvédelmi tömörüléssel jó ideje tartó együttműködésnek köszönhető - tudtuk meg Nagykörű polgár- mesterétől. Dr. Veres Nándor el­mondta: a WWF Magyarország támogatta a község határában, a Tisza árterének eddig mintegy négy kilométeres szakaszán ki­alakított kubiktórendszer zsili­péinek megépítését. S bár a beru­házás a múlt év végére befejező­dött, a műtárgyak csak nemrégi­ben „vizsgáztak”. A tavaszi ára­dásokat követően ugyanis ezek segítségével zárták el a víz útját mindaddig, míg a kiöntéseken vi­lágra jött halivadékok el nem ér­ték az életképes nagyságot. S mi­után az időjárás is segítette a kez­deményezés irányítóinak mun­káját, immár bizonyos: a körűi kubiktóprogram idén sok millió természetes úton felcseperedett uszonyossal gazdagítja a szőke folyó faunáját. BUQÁNYJÁNOS AGRÁRTÁMOGATÁSOK rri Lií\/ÁC ELŐFINANSZÍROZÁSA ILLnlVAj FAKTORÁLÁSSAL I Tájékoztatjuk a megyei mezőgazdasági vállalkozókat és vállalkozásokat, hogy a megyei agrárkamara tanácsadói székhelyeiken térítésmentes szolgáltatásként elvégzik a 91/2004. (V. 21.) FVM rendelet keretében biztosított támogatáseló'leg lebonyolítását azok számára, akik az OTP Bank Rt.-től kívánják igényelni az előleget. Ezen belül: Jászapátiban: hétfői, szerdai, csütörtöki, Kunhegyesen: keddi, szerdai, Tiszafüreden: hétfői, szerdai, csütörtöki, Szolnokon: hétfői, keddi, szerdai, csütörtöki napok 8.00-12.00 óráig terjedő időszakában, közvetlenül az OTP helyi fiókjában biztosítják a szolgáltatást. Akár információért, akár pedig a konkrét ügyintézés lebonyolításáért keressék a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara tanácsadóit, illetve a kamara munkatársait. (Szolnok, Baross út 20., telefon: 56/420-437, e-mail: jnszmak@agrarkamara.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara Tegyük el télire! Befőzésnél a legfontosabb szabály, hogy az edények, eszközök tiszták legyenek, különben megromlik a lek­vár! Ezért az üvegeket min­denkor alaposan mossuk ki, és tiszta ruhára borítva cse­pegtessük le. Ne törölges- sük! Eperlekvár Hozzávalók kb. 5 db 2 dl-es üveg­hez: 1 kg eper, 60 dkg cukor, 2 evőkanál gyümölcspálinka. Elkészítés: Az epret megmos­suk, megtisztítjuk, alaposan lecse­pegtetjük, majd lábasba tesszük, rászórjuk a cukrot, és kb. 1 órát állni hagyjuk, hogy levet eresszen. Leöntjük az eperről a levet, az ep­ret kevergetve sűrű péppé főzzük. Vigyázva keverjük, hogy a sze­mek ne törjenek nagyon össze! Hozzáöntjük a pálinkát. A forró lekvárt az előkészített üvegekbe szedjük, lezárjuk, pár percre fejte­tőre állítjuk, majd száraz dunszt- ban hagyjuk kihűlni. Főzés nélkül is készülhet: Szór­junk 1 kg megtisztított eperre 90 dkg cukrot. Addig keverjük, amíg a cukor teljesen elolvad. Töltsük üvegekbe, szórjunk rá 1 késhegy­nyi nátriumbenzonátot és zárjuk le. Jelölt hal kétezret ér Még mindig több mint négyezer olyan jelölt hal (balin, compó, csuka, harcsa, kecsege, márna, ponty, süllő) úszik a Tiszában, a Tisza mellékfolyóiban és a Tisza­iéban, amelyet a Tisza-Szamos Kht. munkatársai jelöltek meg. A haljelek 1,5 cm hosszú, 1,5 mm széles narancssárga mű­anyag csövecskék, a halak bal oldalán, a hátúszó környékén találhatók. A jelek egyik olda­lán Tisza-Szamos KBI felirat lát­ható, a másik oldalán T betű és négyjegyű szám. A társaság ké­ri, hogy jegyezzék fel a haljelen látható számot, a hal faját, tö­megét, testhosszát, a fogás pon­tos helyét, idejét és az adatokat — a méretes halakról levett hal­jellel együtt - küldjék be a Ti­sza-Szamos Kht. címére (1211. Budapest, Szabadkikötő út 4.) A méreten aluli halat - az ada­tok felvétele után - a halj ellel együtt engedjék szabadon! Minden adatközlőnek 2000 forintot küldenek készpénzben, valamint egy tekercs Shimano horgászzsinórt. Az adatközlők között 2004 decemberében egy Yamaha csónakmotort sorsol­nak ki. A díjak csak a Tisza-Sza­mos Kht. által kibocsátott jelek­re vonatkoznak. tóth andrás Indokolt a rendőri jelenlét Megyei információ Szerencsére a megyénkben működő bíróságokon alig- alig fordul elő bármiféle ag­resszív megnyilvánulás, dr. Nánási Illés, a megyei bíró­ság elnöke mégis indokolt­nak tartja a rendőri jelenlé­tet a bírósági épületekben. A Legfelsőbb Bíróság és az Or­szágos Igazságszolgáltatási Ta­nács elnöke, dr. Lomnici Zoltán és Lamperth Mónika belügymi­niszter között született egyezség szerint a jövőben rendőrök ügyelnek majd a bírósági épüle­tek rendjére. A bíróság részéről felmerült kérés alapját az jelenti, hogy az elmúlt évben történt rendkívüli események száma jó­val meghaladja a korábban ta­pasztaltat. A biztonsági cégek emberei egyébként sem jogosul­tak intézkedésre az esetleges rendbontások elkövetőivel szemben, és nem is állnak ren­delkezésükre az ehhez szüksé­ges eszközök. Megyénket nagyon csekély számú ilyen jellegű atrocitás jel­lemzi - tudtuk meg dr. Nánási Illéstől. Ha mégis előfordul vala­milyen rendbontás, az akkor is jellemzően a büntető vagy más peres ügyekben szereplő ellen­érdekű felek egymás között vitá­ja kapcsán robban ki. A megyei bíróság elnöke ettől függetlenül szükségesnek tartja a rendőri je­lenlétet, mivel az elejét veheti a konfliktusoknak, illetve azokat jogszerűen lehet ezáltal orvo­solni. A nyugati társadalmak­ban egyébként is az a jellemző, hogy a bírósági épületekben a rendőrség látja el a biztonsággal kapcsolatos feladatokat. ____________________ HORVÁTH GYŐZŐ Fahéjas szederdzsem Hozzávalók kb. 4 db 2 dl-es üveg­hez: 50 dkg szeder, 25 dkg befőző- cukor speciál 2:1, 3 csipet fahéj, 1 evőkanál citromlé Elkészítés: A szedret kiválogatjuk, óvatosan megmossuk, alaposan lecsepeg­tetjük. Összekeverjük a cukorral, a fahéjjal és a citromlével. A masszát magas üvegedénybe töltjük, és le­fedve a mikrosütőben 180 W telje­sítménynél 5 percig főzzük. Meg­keverjük, újra lefedjük és 600 W fokozaton további 6 percig főzzük. Azonnal üvegekbe töltjük, lezár­juk és hűvös helyre rakjuk. __________(FÓRRÁ»! KIBKBQY1D KONYHÁJA! Ze neoktatásban jók vagyunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom