Új Néplap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-19 / 142. szám

4. OLDAL MEGYEI TŰKOR 2004. Június 19., szombat A legtöbb ember életében adódik havon­ta egy, legfeljebb két olyan nap, amikor pénzhez jut. Azért kettő, mert akadnak olyan nyugdíjasok is, akik valahol még dolgoznak. Szóval, a fizetésnap abban különbözik a többitől, hogy ekkor pénz áll a házhoz. Vajon ilyenkor többet en­ged meg az ember magának, mint más­kor? Egyáltalán, miben és mennyiben más a fizetésnap a többitől? Riport Kiss Lászlóné szolnoki nyugdíjas, mégpedig a nevéhez méltóan kisnyugdíjas.- Takarítottam harmincnyolc évig, ezt a munkát sehol se fizetik meg. Az uram esz­tergályos volt, az ő nyugdíja 58 ezer, az enyém 41. Néha, ha egy kicsit kifutok a pénzből egy váratlan kiadás miatt, úgy vár­juk a postást, mint a Messiást. Ideig-óráig megment bennünket.- Ez a mentőöv meglátszik a bevásárlá­son?- Egy kicsit többet engedek meg ma­gunknak. Az öreg kap négy doboz cigaret­tát, hadd füstölögjön! Mellé két deci körtét is, természetesen üvegben. Nekem az édesség a kedvencem, ilyenkor két tábla csoki is bekerül a bevásárlókosárba. Van mellettünk egy kis bolt, oda járok, mert a többi messze van. Egy kicsivel drágább, de az égvilágon minden kapható. Ráadásul az én lábam már nem szereti a hosszú mene­telést. Szívós Ferenc a kunhegyesi Közép-Tisza Állami Gazdaságnál meg a jogutódjánál 48 évet lehúzott. Traktorosként, mégpedig egy helyen.- 68 ezer 500-at hoz a postás, és ilyenkor, amikor átveszem, megengedem magamnak azt a luxust, hogy átmegyek az „irodába”.-Az mi?- Egy kis aranyos kocsma. No, nem egye­dül, vagyunk a környéken öten-hatan, és ilyenkor megiszunk egy-két sört, meg ami talán még fontosabb: elbeszélgetünk. Fél­óra, esetleg egy óra, ennyi idő alatt kitár­gyalunk mindent: a politikát, a focit, az or­szágot, a választást, a családot. A pénz töb­bi része a feleségemet illeti, nálunk is ő a pénzügyminiszter, ő osztja be, mire elég. A neve elhallgatását kérő, közismert úr így beszél: - Zsebpénzt kapok a páromtól ilyenkor, már tizenöt éve.- Mennyi, ha szabad kérdeznem?- Akkor, 1989-ben nagyon jó volt, most kevés. Napi száz forint.- Dehát azóta rengeteget inflálódott, rom­lott ez az összeg.- Én is ezzel érvelek, de eddig hajthatat­lan volt, mert azt mondja, nagy a család, már van három unoka is, és az ő szakköre­iket, táboraikat, órán kívüli elfoglaltságai­kat is mi fizetjük. És ez évről évre több, akár az ingyenes oktatás.- Csak éppen az ön zsebpénze nem.- Igen, így igaz — mosolyog, és széttárja a karjait, mint aki azt mondja: nincs mit tenni, ez van. Fizetésnapon Kovács Andrásáé Kenderesen régebben azt a szokást alakította ki, hogy a fizetésna­pon bevásárolt. — Most más a helyzet, mert egyre több a nagy áruház. Bár arra is rájöttünk, tulaj­donképpen igazából ott is az az olcsóbb, ami akciós. Ilyenkor bevásárolok, és kifi­zetjük a számlákat. — És ha netalántán kifut a pénzből? — Megyek a papához, ő segít - állítja ne­vetve. Tigyi Lászlóék Tiszasason laknak. Vajon náluk mi a helyzet? - kérdezem a felesé­get, Icát. — Én mindig spórolok, és szerintem ezzel a szokásommal nem vagyok egyedül. Szó­val, fogom a forintot, számolom, hogyan jönnék ki jobban, főleg fizetés körül, előtt. Nekünk az a szerencsénk, hogy a nagybe­vásárlást a lányunk végzi, aki Pesten lakik, és ott a nagy áruházakban mindig van vala­milyen kedvezményes kínálat. — Ilyenkor pluszkiadás előfordul? — Veszek magamnak édességet, a férjem­nek sört, dehát azzal csak óvatosan, mivel mindketten már gyógyszereken is élünk. Szűcs Kálmán, hogy is fejezzem ki ma­gam finoman, agglegény. Még ugyan abban a korban van, hogy ha akarna, változtathat­na a sorsán, de erre a kérdésre a fejét ingat­ja. — Volt egy élettársam, de csak fizetésna­pokon értékelt. Az pedig egy van havonta. Elváltunk, felment Pestre, februárban visz- szajött volna...- Maradj ott, ahol vagy, mert változatla­nul egy fizetési napom akad. Ha korábban nem váltál be, most mennyivel lennél jobb? - kérdeztem tőle. Szűcs úr az országutak vándora, a meg­tett kilométereket tekintve már 44 évesen milliomos, és egy magáncégnek fuvarozik.- Nekem mindig 9-én vagy a körül fizet­nek. Néha ilyenkor úton vagyok, és vagy előtte, vagy utána kapom meg a keresetem.- Kirúg a hámból?- Igen, de nem italfronton, mert az nem tenne jót a jogosítványomnak. Ilyenkor fel­keresek egy jobb éttermet, útba eső panzi­ót, és úri módon bevacsorázom.-Ez az úri mód mit jelent?- Háromezertől fölfelé. Pezsgő nincs, ka­viár se, főleg ha másnap korán szólít a mun­ka. Ha viszont hazajövök, elmegyünk a ha­verokkal egy kedves helyre, és olyankor gá­láns úr vagyok, meg a finom bort se vetem meg.- Félretenni?- Azért szoktam, nem élek fel mindent, gondolok szűkebb hetekre, évekre is. A szüleim házában élek, a húgom kifizettem, szállásgondom nincs.- Csak éppen egy jó asszony hiányzik ott­honról... Rám néz, és tettetett szigorúsággal, a szá­ja sarka körül enyhe mosollyal kérdezi:- Most magát a fizetésnap érdekli, vagy meg akar nősíteni? Egyáltalán, jót akar ne­kem? D. SZABÓ MIKLÓS Az Electroiux-Csoport a világ legnagyobb konyhai, fürdőszobai, tisztító- és szabadtéri eszközöket gyártó vállalata Cégünk, az Electrolux Lehel Kft.. a svéd Electrolux AB leányvállalata Az Electrolux Lehel Kft.-nél jászberényi központtal folyik termelőtevékenység, a marketing részleg pedig Budapesten található. A vállalat fő profilját a hűtő- és fagyasztószekrény, valamint a fagyasztóláda és porszivógyártás adja Az Electrolux-Csopor! igazgatótanácsa július 16-i ülésén jóváhagyott egy közel 65 millió eurós befektetést egy ój. alul fagyasztóé kombinált hűtőszekrényt gyártó üzem létrehozására Nyíregyházán Az építkezés 2004 januárjában kezdődött, így a gyártás várhatóan egy évvel ezt követően indulhat. AZ ELECTROLUX LEHEL KFT. FAGYASZTÓLÁDA GYÁR munkatársat keres az alábbi munkakörbe: ANYAGGAZDÁLKODÓ FELADAT: • Anyagszükségleti terv készítése • A keretszerződés terhére anyaglehívások ütemezése, beszállítókhoz továbbítása • Kapcsolattartás a beszállítókkal • Mennyiségi reklamációk ügyintézése • A gazdálkodói hatáskörbe tartozó anyagok készleteinek elemzése, nem mozgó tételek figyelése (kifuttatás, értékesítés, selejtezési előterjesztés) • Eladási diszpozíciók készítése, ill. számlázás • Kapcsolattartás más szervezeti egységekkel ELVÁRÁSAINK: • Felsőfokú szakirányú végzettség • Jártasság az integrált termelésirányítási rendszerekben • Néhány éves szakmai gyakorlat az anyaggazdálkodás területén • Felhasználói szintű PC-ismeret • Angol nyelv ismerete kommunikációs szinten Jelentkezési határidő: 2004. június 28. További információért keresse Karácsonyi Gyula CF logisztikai vezetőt Tel.: 30 953 7633 ffl Electrolux Hl • Sy í-V-:t^o.'ox ti* Magyar nyelv« önéletrajzokat a következő címre vérfuk; Electrolux Lettel Kft. Fagyasztóláda Gy ár, Bara Márta HR Menedzser 5100 Jászberény, Pt, 64 E-mail maria haraiS-electrolux.hu KARCAG. A Nagykun Református Általános Iskolában folytatják a felújítást. Az idén 186 éves iskolaépület felújításának, karbantartá­sának tavaly volt ez első üteme. Most az emeleti helyiségeket — tantermeket, igazgatói, gazdasági irodát, folyosót - és a tanulói vi­zesblokkot korszerűsítik. A szakemberek a nyáron elvégzik három tanterem és a dolgozószobák teljes vakolat- és parkettacseréjét, va­lamint az elektromos hálózat felújítását. Ezzel egy időben kiépítik a zárt videolánc-hálózatot, hogy ősztől indulhasson az iskolai stúdió is. Szeptemberre az iskolaudvar is megszépül, itt parkosítanak és faragott padokat helyeznek ki. de A hegedű ifjú mestere Karcag A helyi zeneiskolában hat éve tanul hegedülni Bu- kovszki Beatrix, aki idén el­ső helyet érdemelt ki játéká­val a megyei művészeti szemlén. Az ifjú hölgy most fejezte be ta­nulmányait a Kiskulcsosi Általá­nos Iskolában, ősztől pedig már a debreceni Kodály Zoltán Zene- művészeti Szakközépiskola diák­ja lesz. Beatrix elsőben furulya- és szolfézsórákra járt, aztán máso­dikban megtudta, hogy hegedű­tanszak is indul Zbiskó Zoltán vezetésével, így barátnőjével el­határozta, átiratkozik a hegedű­tanszakra. Hogy mi tetszett meg neki ebben a hangszerben? A vá­lasz egyszerű: maga a hegedű­hang, meg ahogy kinéz, a kecses­sége vonzotta a hangszerváltás­ra. Mint mondja, hat év után sem Zoltán Zeneművészeti Szakkö­zépiskolába, így szeptembertől ott tanul, ha végez, előadómű­vész szeretne lenni. Tudja, hogy ahhoz rengeteget kell gyakorol­nia. Elmondása szerint az elmúlt években nem kellett lemondania sok mindenről a gyakorlás miatt, legfeljebb csak kevesebbet néz­het tévéműsorokat. Eredményei közül az ötödik­ben elért megyei hegedűverseny első helyére és a hatodikban a szolfézsverseny második helyé­re a legbüszkébb. A megyei mű­vészeti szemle idei első helyezé­séért kapott oklevél igazolja, megérte a sok gyakorlás. A leg­jobbak karcagi gálaműsora volt számára a legemlékezetesebb fellépése, mert nagyon sokan voltak, akik tapsoltak neki. Bukovszki Beatrix elárulta, alapvetően nagyon izgulós típus, ám jól tudja, egy hegedűsnek nem remeghet meg a keze. így amíg felmegy a színpadra, izgul, Bukovszki Beatrix a következő tanévet Debrecenben kezdi FOTÓ: A SZERZŐ bánta meg, hogy a furulyát hege­dűre cserélte. Az elmúlt évek me­gyei versenyein elért sikerei iga­zolják, jó döntést hozott. Bea a zenéléssel komolyan szeretne foglalkozni. Sikeresen felvételizett a debreceni Kodály aztán amikor az első dallamokat eljátszotta, belejön, már csak a zenének él és a játékra koncent­rál. Természetesen szülei és ba­rátai is örülnek sikereinek, és na­gyon büszkék rá. Kertészeti részvényesek Tiszazug A piacra jutás, illetve a tal­pon maradás esélyeit javí­tandó, összefogtak a dél-al­földi kertészetek, s rész­vénytársaságot alapítottak. A megyéből egyedül a tiszazugi kistérségben működő, kunszent­mártoni központú KörösKer-Tész tagja az ország első elismert érté­kesítő szövetkezete, a Móra-Kert által vezetett részvénytársaság­nak. Mivel az unió a kertészete­ket közvetlenül nem, csak a té- szeket támogatja, ezért nagyon fontos, hogy a gazdák egy elég erős és biztos piaccal rendelkező egyesülésnek legyenek a tagjai.- A részvénytársaság lehető­séget nyújt számunkra, hogy az uniós piacon versenyképesek tudjunk maradni a nagy spa­nyol, olasz szövetkezetekkel szemben - mondta Pugner Zol­tán, a KörösKer-Tész elnöke. - Már több mint száz tagunk van, számukra nagyon fontos, hogy családjuk megélhetését biztosí­tani tudják. Márpedig hosszú tá­von mindenképpen ez a társasá­gi forma a kifizetődő. A kunszenti tész egyébként idén is kapott állami támogatást árbevételének megfelelően. Ta­valy 24,6 millió forinthoz jutott az államtól, ebből 16 milliót for­díthatott fejlesztésre. Tv-notesz Meccs hátán meccs Mostanság a köztévében esténként: foci minden mennyiségben! Másra már nem is igen jut idő. Néhány hétre el van tehát vetve a műsorok gondja, hogy mit is adjon nézői­nek — ebben az egyébként is uborkaszezon­nak számító nyáridőben. És aki szereti a lab­darúgást, minden bizonnyal az most boldog is lehet. Aki meg nem, az keressen magának valamit másutt, ami szemre-szívre való. Ha talál. Nem könnyű, hisz másutt is kitört a nagy nyári vakáció. Vegyük hát a focit: hogyan is fest a képer­nyőn? Hogy a pályákon mi történik és ho­gyan, a játékosok miként kergetik a bőrt, abba egyáltalán nincs beleszólása a televí­ziónak. A magyaroknak ezúttal abba se, mi­lyen képeket kapunk róla. Mert ez a portu­gál operatőrök tehetségén múlik. Hogy azonban mit szolgál fel hozzá televíziónk szavakban, hogy azzal is gazdagodjék a lát­vány, abban már nagyon is nagy a szerepe. Nos, e tekintetben aligha van oka a Magyar Televíziónak, hogy dicsekedjék. Nézzük csak azokat, illetve hallgassuk, akik kom­mentálják a helyszíneken az eseményeket. Többnyire Faragó Richárdra és Egri Viktor­ra hárul e feladat. Az előbbi még úgy-ahogy elviselhető, megteszi riporterként, bár kissé fakó, színtelen, és nem is derül ki róla iga­zán, mennyire ért a labdarúgáshoz is. Az utóbbi viszont teljesen félreérti feladatát: ő „szerepel”! Szinte feni a fogát, hogy valaki­be vagy valamibe „beleharapjon”, hogy va­lami gunyorosan szellemeset mondjon, alattomos megjegyzést tegyen. A játékosok­nak még csak hibázniuk sem kell érte. Úgy tesz, mintha nem is egy labdarúgó-mérkő­zésen lennénk, hanem holmi kabaréban. Ráadásul: olcsó szellemeskedésnek híg a le­ve. De nincs szerencsénk azokkal sem, akik itthon a stúdióban igyekeznek értékelni a történteket. Ugyanis amit kapunk tőlük, mondhatni egy hajítófát sem ér, egyszerű­en gyengén muzsikálnak, amit művelnek, kész unalom: leginkább általánosságokban merül ki az elemzés. A szükséges helyett a felesleges benyomását kelti. Sajnos, akikre várna a szakmai értékelés, jóllehet kiváló labdarúgók, ám úgy látszik, sokkal ügye­sebben bánnak a zöld gyepen a labdával, mint a szavakkal a stúdióban. Bizony, nehe­zükre esik olykor az a néhány mondat is, amit valahogy kiejtenek. Kivétel? Csak rit­kán akad. A francia-horvát mérkőzést kö­vetően például a Kovács Kálmáné, aki ügye­sen alkotott véleményt a látottakról. A Magyar Televízió amilyen bátran és büszkén vállalta fel az Európa-bajnokság közvetítését, ahhoz képest valahogy nem ké­szült fel rá igazán, nem a legjobb erőit moz­gósította, ha vannak most egyáltalán, akik te­levíziósként is értik és érzik is e sportot, a labdarúgást. Akik tudnák, mi is kelletik sza­vakban ahhoz, ami látványban elénk tárul, ami hozzáértésről is tanúskodnék, ugyanak­kor szórakoztató is lenne, kellemes és ele­gáns, azaz telitalálat. És nem csupán kísérlet. Még jó, hogy ami a lényeg, az mégis csak a foci: a pályákon. VALKÓ MIHÁLY Talán a fizetésnapon a legtehetősebb az ember ILLUSZTRÁCIÓFOTÓ: BAKOS JUDIT

Next

/
Oldalképek
Tartalom