Új Néplap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-16 / 139. szám
2. OLDAL Hírek Kisebbségek Erdélyben a magyar nemzeti kisebbség melletti lobbizást várnak annak köszönhetően is, hogy a Fidesz-listán Gál Kinga bejutott az Európai Parlamentbe. A képviselőnő Kolozsváron született, általános iskolai tanulmányait Nagyváradon végezte, szüleivel 1984-ben telepedett át Magyarországra, de nem veszítette el kapcsolatát az erdélyi magyarsággal - írja a Krónika című kolozsvári lap. mti Munkácsy-kép Jóval több mint félmillió fontért kelt el egy Munkácsy-kép a Sotheby’s aukciós ház londoni árverésén, amelyen XIX-XX. századi magyar, német, osztrák, cseh és lengyel mesterek művei kerültek kalapács alá. mti Nem mond le Gerhard Schröder „legalább 2006-ig” a helyén kíván maradni, s pártjának sorozatos választási vereségei ellenére is folytatni kívánja reformprogramjának megvalósítását, mti Szabotázs Megbénult Irak olajexportja az Arab-öböl kőolajtermináljain keresztül azután, hogy szabó- tőrök tegnap két helyen is felrobbantották az ország déli részén futó olajvezetéket, mti Felmentették Az izraeli főügyész bejelentette, hogy lezárja a Ariel Sáron elleni korrupciós ügyet. A döntés véget vetett a kormányfő politikai jövője körül több hónapja tartó bizonytalanságnak, és megnövelte annak az esélyét, hogy Sáron keresztülviszi tervét a Gáza-övezetből való izraeli kivonulásról. MTI Elutasítás Ismét elutasította az inkvizíció módszereit II. János Pál. A pápa méltatta azt az új vatikáni kiadványt, amely a katolikus egyház által az elmúlt századokban elkövetett súlyos vétkeknek szentelt tudományos szimpózium anyagait összegzi, mti Ostobaság A brit kormányfő szerint „rendkívül nagy ostobaság” volna, ha hazája kilépne az EU-ból, amint azt az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja követeli. Az UKIP a szavazatok 16 százalékát szerezte meg az európai parlamenti választásokon, mti Erdogan bírál Újra bírálta Izrael palesztinokkal szembeni bánásmódját Recep Tayyip Erdogan. A török miniszterelnök azt vetette az izraeli kormány szemére, hogy politikája serkenti az antiszemitizmust a világban. Korábban a zsidókat nyomták el, ma a palesztin népet - fejtegette, mti Kivándorlás Európába irányuló óriási latinamerikai kivándorlást váltottak ki a hazai gazdasági nehézségek, és az Egyesült Államok szigorúbb vízumpolitikája. A legnépszerűbb célállomás Spanyolország, Olaszország és Portugália. Nagy-Britanniát a karibi menekültek célozzák meg. mti Rajtaütés Tucatnyi személyt vett őrizetbe a francia rendőrség terrorelhárító egysége Párizs térségében. A rajtaütéseket szélsőséges iszlám körök és csoportok ellen hajtották végre, mti Figyelmeztetés Veszélybe kerülhet Irán együttműködése a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, ha nem hagynak alább a Teherán atomprogramjával kapcsolatos bírálatok - figyelmeztetett az iráni elnök brit, német és francia vezetőkhöz írott levelében, mti ■ 2004. Június 16., szerda Ezentúl egyeztetnek Az ellenzéki kormányfők hazahoznák a katonákat A volt kormányfők abban egyetértenek, hogy nem értenek mindenben egyet fotó, europress/kerék ágnes Eltérő véleményt fogalmazott meg Irakkal kapcsolatban három korábbi miniszterelnök, Orbán Viktor (Fidesz), Horn Gyula (MSZP) és Boross Péter (MDF) kedden. Abban azonban egyetértettek, hogy szükség van a rendszeres egyeztetésre a volt kormányfők között. Budapest A három volt miniszterelnök Orbán Viktor kezdeményezésére találkozott a Parlament épületében, hogy az iraki magyar szerepvállalásról beszéljenek. Orbán Viktor és Boross Péter az Irakban szolgáló alakulat mielőbbi hazahozatala mellett érvelt, míg Horn Gyula szerint a magyar katonák ottléte elősegíti a politikai rendezést. Orbán Viktor azt hangsúlyozta: a magyar kormánynak fel kell készülnie arra, hogy bármikor ki tudja vonni csapatait Irakból. A terrorizmus elleni küzdelem és az iraki rendezés kérdése elvált egymástól, „Magyarországnak nagyon határozottan, erkölcsi alapokon a terrorizmus elleni küzdelemben föl kell lépnie, ugyanakkor az iraki ügy már nem a terrorizmusról szól” - hangsúlyozta. A beszélgetésen áttekintették az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi határozatát. A három korábbi kormányfő egyetértett, hogy fontos az ügy, és egyikük sem zárta ki annak lehetőségét, hogy az elképzelések megvalósítása eredményre vezethet. Horn Gyula szerint ugyancsak egyetértettek abban, hogy havonta vagy másfél havonta rendszeresen találkozni fognak, s ha vannak olyan események, (amelyek azonnali konzultációt igényelnek, soron kívül is tartanak megbeszélést. Irakkal kapcsolatban kijelentette: kifejezetten konstruktív döntés született az ENSZ Biztonsági Tanácsában, és „ez garanciát természetesen nem, de végre reményt nyújt arra, hogy elinduljon a konszolidáció politikai folyamata Irakban, s csak a végső esetben kelljen katonai eszközökhöz nyúlni”. Meggyőződése szerint a magyar katonák, akiknek a parlamenti döntés szerint december 31-ig tart a megbízásuk, elősegítik ezt a folyamatot. Boross Péter szerint az új BT- határozat „türelemre int”, mindazonáltal egyetért Orbán Viktorral abban, hogy „abszolút készenléti állapotban kell lenni a csapatok kivonására”. Némileg borúlátóbban ítéli meg a BT-határozat tartalmát, amely szerint például a bagdadi kormány felszólítására a külföldi csapatoknak el kell hagyniuk Irakot. Ez szerinte a hazahozatal mellett szól, mert e pillanatban nem látja reálisnak, ha egy ilyen felszólítás elhangzik, akkor „az a mennyei béke jegyé- ben fog bonyolódni". ____________■ Sz addám iraki kézre kerülhet A volt iraki diktátort állítólag átadják az új iraki kormánynak. Ijád Allávi kormányfő az al-Dzsazíra katari hírtelevízióban bejelentette, hogy két héten belül megtörténhet az átadás. Bacdad Nemcsak Szaddám Huszeint, hanem minden foglyot kivétel nélkül átadnának az amerikaiak az iraki hatóságnak. A perek „a lehető legkorábban megkezdődnek” - közölte Ijád Allávi. A Pentagon ugyanakkor nem tud olyan ígéretről, hogy a volt diktátor az iraki ideiglenes kormány kezére jutna. A CNN hírtelevízió szerint az amerikai hadügyminisztérium egyelőre nem tervezi Szaddám és a többi fogoly átadását június 30-ig. Kerbelában közben letartóztatták Muktada asz-Szadr radikális síita vallási vezető egyik legfőbb tanácsadóját és szóvivőjét. Amerikai katonák egy éjszakai rajtaütés során vették őrizetbe otthonában Ahmed Rida al-Haszanit, aki tisztséget tölt be a kerbelai városi tanácsban is. Muktada asz- Szadr, a fiatal hitszónok ellen letartóztatási parancs van érvényben egy mérsékelt muzulmán vallási vezető tavaly áprilisi meggyilkolása miatt. Az iraki hadsereg és rendőrség kiépülésével a „szent harcosok versenyt futnak az idővel”, hogy ellenőrzésük alá tudják vonni az országot négy hónappal a vélhetően 2005 januárjában felálló kormány hatalomra kerülése előtt. Oszama bin Laden terroristavezetőhöz szóló üzenetében Abu Muszab az-Zarkávi milíciavezér azt közölte, hogy szorul a hurok az iraki fegyveres felkelők nyaka körül. ■ ÁLLÁSPONT GYULAY ZOLTÁN Strasbourgi számtan 386x2=772. 772-732=40. Két egyszerű, általános iskolásoknak szóló szorzási, illetve kivonási feladat. Felső tagozatban már akár szöveges példaként is megfogalmazhatnánk: ha a magyar parlamentben 386 mandátumon osztoznak pártok és politikusok 10 millió állampolgár képviseletében, az Európai Parlamentben pedig összesen 732-en 450 millió uniós _ polgáréban, akkor mekkora a különbség? Óriási! És ezt ne pusztán matematikai értelemben tessék venni. A strasbourgi testület az Európai Unió egyetlen olyan testületé, amelyet a közösség polgárai közvetlenül választanak: az Európai Parlament határozatokat hoz, személyi kérdésekben dönt, egyszóval gyakorolja mindazt a törvénykezési hatalmat, amelyet a túlméretezett - jóllehet a világ minden ideérkező turistája által megcsodált - Duna-parti palota falai között is magukénak mondhatnak a képviselők. Amikor Steindl Imre tervezte a házat (a Házat), még hatvannégy vármegyéje volt az országnak, no és persze kétkamarás parlamentje. Csaknem nyolc és fél évtizede azonban a nagyhatalmak óriási karéjt hasítottak ki a testéből, alig hatvan esztendeje a felsőház is megszűnt, de az Országgyűlés üléstermében maradt a székek száma. Tehát a képviselőké is. A kisebb parlament igényét mind többen tűzik zászlajukra a nagyobb hatékonyság, no meg a költségkímélés okán is. Ők most újabb érvvel gazdagodtak, elvégre Európa-szerte még a 732 képviselő számát is sokallják. Tekintettel arra, hogy hazánk még csak nemrég csatlakozott az Unióhoz, amelynek parlamentjébe néhány nappal ezelőtt választottunk meg huszonnégy politikust, erről még korai volna, tán nem is lenne ildomos nyilatkoznunk. Egyelőre maradjunk hazai vizeken. No és persze számoljunk... EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90030-304 BÁN JÁNOS Háború a piafronton Ki gondolta volna, hogy nyolcvanegynéhány évvel Trianon után piafronton dúl majd a legélesebb küzdelem Magyar- ország és a Kárpát-medencei utódállamok között. A márkanevekről van szó, és jelentem, nem állunk valami fényesen. Keleten vesztettünk, és északon is csak gyenge döntetlen kezd körvonalazódni. A napokban hidegzuhanyként érte a hazai szakértőket a hír, hogy Románia fű alatt kibulizta magának, ugyan szállíthasson már „pálinkát”, azaz „pálin- cat” az uniós piacokra. Korábban Magyarország hatékonyan lobbizott az EU-nál ennek megakadályozásáért, csakhogy egy kinti parlamenti képviselő, név szerint Kovács Zoltán egy ravasz törvénymódosítással megmentette a román pozíciókat. Tegnap megállapodást kötöttünk a tokaji borokkal kapcsolatban a szlovákokkal. A paktumot Németh Imre és Simon Zsolt írta alá, mindketten mezőgazdasági miniszterek. Ennek megfelelően a két ország egységesen alkalmazza majd a minőségi követelményeket a borászati eljárásokban, valamint a tokaji borok címkézésében. A tokaji szamorodni tehát ezentúl bármikor felbukkanhat úgy a nyugati piacokon, hogy to- kajské samorodnénak hívják. Elárulták a magyar érdekeket? Nem lobbiztak kellőképpen a magyar politikusok? Hagyták elvenni tőlünk az ősi magyar tokajit és pálinkát? Aligha erről volna szó. Kovács Zoltán, aki feltehetőleg nem Romulus és Remus egyenesági leszármazottja, azt mondja Biharban, hogy: „Én nem a román terméket, hanem az erdélyi pálinkafőzők érdekeit védem”. Mint ahogy az is nyilvánvaló, hogy Simon Zsolt - akinek ősei a fe- hérló-üzletben nem Szvatopluk oldalán álltak - sem tesz egyebet, mint hogy a Felvidék déli sávjában élő termelők, köztük a magyar termelők érdekeit védi. Nem könnyű ezt megemészteni. De az egységes európai piac azt is jelenti, hogy magyar gazdasági érdekek nemcsak Magyarországon léteznek, hanem Erdélyben, Szlovákiában és másutt is. Akár még egymás ellenében is. EGYETÉRTEK: 0640-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft + áfa/perc + kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Új államfő Szlovákiában Ünnepélyesen beiktatták hivatalába Ivan Gasparovicot, az 1993-ban önállósult Szlovák Köztársaság harmadik elnökét két elődje, Michal Kovác és Rudolf Schuster jelenlétében. Pozsony Bulgária célegyenesben Brüsszel Ivan Gasparovic az ország politikai vezetőinek és ismert közéleti személyiségeinek jelenlétében az alkotmánybíróság elnöke, dán Mazák kezébe tette le a hivatali esküt, amelyben a szlovák nemzet, a nemzeti kisebbségek és az országban élő etnikumok boldogulásának érdekét szolgáló magatartásra, az alkotmányhoz való hűségre kötelezte el magát. Az eskütétel után - amelyen két elődje, Michal Kovác és Rudolf Schuster is megjelent - Gasparovic és az ünnepség résztvevői a pozsonyi Vigadóból az egykori koronázódómba, a Szent Márton-székes- egyházba vonultak, ahol ünnepi szentmisén vettek részt. Az új államfő egykori politikai harcostársával, későbbi riválisával, Vladimír Meciarral szemben győzött. Nyelvbotlást követett el a TASR szlovák hírügynékség szerint esküszövegében az új szlovák államfő. Szlovákiában az a bevett gyakorlat, hogy az országban elő nemzeti kisebbségeket minden szlovák politikus, a sajtó és a köznyelv is egységesen „nemzetiségi kisebbségeknek” nevezi, amit az érintettek - elsősorban a magyarok - bizonyos mértékben sértőnek találnak. Ivan Gasparovic a szlovák nemzet, a nemzeti kisebbségek és az országban élő etnikumok boldogulásának érdekét szolgáló magatartásra, az alkotmányhoz és a törvényekhez való hűségre kötelezte el magát. Az új elnök IVÁN GASPAROVIC 1941-ben Poltáron született. Jogász, hosszú ideig a Komensky Egyetemen oktatott. 1990 februárjától két éven át az akkor még fennálló Csehszlovákia legfőbb ügyésze. Csatlakozott a Vladimír Meciar alapította Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomhoz (HZDS). Éveken át a szlovák parlament házelnöke. 2002 nyarán Mozgalom a Demokráciáért (HZD) néven saját pártot alapított. Nős, két felnőtt gyermeke van. szájából a „nemzeti kisebbségek” szóhasználat egyértelműen és fél- reérthetetlenül hangzott el. ■ Az utolsó nyitott fejezeteket is sikerült lezárni az Európai Unió és Bulgária közötti csatlakozási tárgyalásokon. A Bulgáriával tartott fordulón ideiglenesen lezárták a verseny- politikával, a mezőgazdasággal, a pénzügyekkel és költségvetéssel, valamint a regionális politikával kapcsolatos tárgyalási fejezeteket. A tervek szerint az év végéig Romániával is befejeződhetnek a tárgyalások, így a jövő év elején aláírható a csatlakozási szerződés mindkét országgal. A taggá válás céldátuma változatlanul 2007. január 1-je. Günter Verheugen bővítési biztos figyelmeztetett arra, hogy Bulgáriának a taggá válásig hátralévő időben is folytatnia kell felkészülését. Különösen nagy figyelmet kell fordítania közigazgatási és igazságszolgáltatási intézményrendszerének erősítésére, és jobb eredményeket kell felmutatnia a korrupció, valamint a szervezett bűnözés elleni harcban. A tárgyalások lezárásakor az EU és Bulgária megállapodott egy úgynevezett védzáradékról, amelynek értelmében a csatlakozás időpontja 2008-ig kitolódhat, ha a későbbiekben súlyos problémák merülnének fel a felkészülési folyamatban. A Romániával tartott tárgyalási fordulón négy fejezet szerepelt, közülük ideiglenesen lezártnak minősítették a pénzügyek és a költségvetés, valamint a mező- gazdaság témakörét. Megállapodás született az egyéb kérdéseket tartalmazó utolsó fejezet több pontjáról, és előrehaladást értek el a bel- és igazságügyek fejezetében is. ■
