Új Néplap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-12 / 136. szám

Sport Labdarúgás: Lassan tisztul a kép Szolnokon 15. oldal Kilencven métert vágtázni 18 másodperc alatt az átlagosnál gyengébb lovasnak sem gond. Egy-két hónapnyi gyakorlás után már sikerül 18 másodperc alatt ki­lencszer lőni egy reflexíjjal. Ám ha ezt a kettőt együtt kell csinálni, azaz vágtázás közben, a ló hátáról legalább 9, de akár 40 méterre lévő 90 centis táblát kilencszer kell eltalálni... Ez már nem könnyű. Ez a lovasíjászat, Kassai Lajos módra. Ősi ma­gyar sportág, és a kaposdadai völgyben született újjá. Azóta Amerikától Japánig már sok százan űzik. A lovasíjászat életfi­lozófia, amely kiszakít a pörgő és sokszor értelmetlen világból, új célokat mutat, új teljesítményekre ösztönöz. A magyarok nyilai ismét hódíta­nak a világban. Ezúttal azonban nem imádkozik azért, hogy „a magyarok nyilaitól ments meg uram minket”. Aki egyszer kapcsolatba került velük, szeret­né, ha sokszor kézbe foghatná. A magyar íjnak és a hozzá kap­csolódó sportnak, filozófiának, életformának ugyanis mágikus az ereje. Lehet, hogy a sportág­hoz nélkülözhetetlen sámán­dobok teszik? Vagy egyszerűen mindenkiben ott bujkál az a gye­rek, aki hatévesen egy meghajlí­tott mogyoróvesszőre kötözött spárgából gyártott íjjal bodza­végű nádvesszőket lövöldözött?- Nálam így kezdődött - emlékezik vissza Kassai Lajos, a lovasíjászat alapjainak megteremtője. Nem csak a szabályokat agyalta ki, hanem a hoz­zá szükséges íjakat is saját üzemében gyártja. - Egy regény, Gárdonyi Géza Láthatatlan embere annyira magával ragadott, hogy láttam magam előtt őseinket, akik egy dombról levihar- zanak, közben ellenségeiket a nye­regből hátrafordulva nyilazzák. Ettől kezdve minden kezem ügyébe kerülő alapanyagból, vödörfülből,' deszká­ból, mogyoróvesszőből íjat csinál­tam. Ezen a korszakon persze a leg­több gyerek átesik. Én „úgy marad­tam”. Amikor lehetőségem volt arra, hogy saját műhelyt építsek, tovább kísérleteztem. A kísérletek eredményei: 1992-ben elkészült az első igazi Kassai-íj, egy reflexíj. Rövidesen a csigás vadászíj kapós- mérői változatát is ki­próbálhatta tervezője, sőt, a sorozatgyártás is megkezdődött. Ezek azonban nem elégítették ki Kassai Lajos álmait, ő ugyanis mindenáron a hon­foglalás kori magyar íjat sze rette volna ismét megcsi­nálni.- De úgy, hogy az használható is legyen!- tette hozzá - Az el­ső perctől az volt az álmom, hogy ezzel az íjjal egy igazi magyar sportág szülessen: a lovas íjászat. Ezért is szakítottam a kutatók gyakor­latával, akik az ősök módszere­it követve csont­ból és más szetes anyagból készítették el az íjat, amit azon- b a n ak. így készíthettem a vilá­gon elsőként sorozatban merevszarvú reflexíjat. Kassai Lajos régészek, történészek segítségét is kérte, de elsősorban a sa­ját tapasztalataira tá- maszko­nem lehetett használni. Úgy gondol­tam: a forma maradjon az ősi, de a felhasznált anyagok legyenek mai dott. Ezeknek a tapasztalatoknak a megszerzése olykor hosszadalmas, máskor fájdalmas is volt. De semmi­képpen nem haszontalanok...- Világéletemben úgy éreztem, hogy tudok lovagolni, annak ellenére, hogy még soha nem ültem lovon. Ami­kor egy barátomtól kölcsönkértem a lovát, az következett, amit a ló akart, és nem az, amit én. Gyakran előfor­dult, hogy berohant velem egy bozó­tosba, az ágak söpörtek le a hátá­ról, s az is, hogy egyik lábam­mal a kengyelbe szorulva vonszolt maga után hosszú métereken át. Egyik ilyen önfeledt lovag­láskor beszaladt ve­lem egy völgybe, amelynek nem volt kijárata. Kénytelen volt megállni. Kö­rülnéztem, és na­gyon jó érzés kerí­tett hatalmába: ha­zajöttem. Ez a völgy, amelynek ol­dalait szinte elérem, ha kinyújtom a keze­met, világ a vi­lágban: egy hatal­mas, pozitív mágnes, amelynek a lelkem a ne­gatív pólusa. Itt érzem jól magamat, akár lovagolok, akár csak sétálok, vagy gyerekeknek tartok rendhagyó történelem- órákat. Ide építettem a háza­mat, és ha valahol a világ túlsó felén tartok bemutatót, pár nap után már olyan honvágyat érzek, hogy legszívesebben csapot-papot hátrahagyva jönnék haza. A Kassai-völgy mára amolyan za­rándokhellyé vált a lovasíjá-szok szá­mára. A sportágat ma már világszerte egyre többen űzik, de aki igazán ko­molyan veszi, az ide évente egyszer biztosan eljön. Terepíjász-, futó- vadlövö-, és persze a lovasíjász- pálya várja a látogatókat. Minden hónap el­ső szombatján a hivatalos klubnapon százak lepik el, hogy kipróbálják ma­gukat és az íjukat, s hogy lássák a mestert. Kassai Lajos a mester, és nagybetűvel írják a nevét. Megterem­tette a sportágat, eddig két világcsú­csot állított fel, bekerült a rekordok könyvébe, és nem csak egy sportot, de életfilozófiát is teremtett. Akár a ja­pán harcművészeteknek, a lovas­íjászatnak is megvan a maga rítusa, a sámándoboktól a lovakra festett harci jeleken át a kaftánokig. A kaftán színe jelzi azt, hogy ki milyen fokozatot ért el. A kék a tanuló 1-es, a zöld a tanu­ló 2-es, a piros a haladó 1-es, a sárga a haladó 2-es, a fekete pedig a mester­fokozat. Ilyen egy van a világon, tulaj­donosát Kassai Lajosnak hívják.- Alapvetően két embertípus léte­zik: a kérdés embere és a felelet embe­re. A kérdés embere kutat, tapasztalni, megismerni akar. A felelet embere pe­dig azt mondja, hogy vallása már min­denre megadta a választ, és viszszavo- nul a hitének megfelelő rítusokba. Az én életem mintha mind a kettőt tartal­mazná. A lovasíjászat egyre inkább rí­tus számomra, keretet adva hétköz­napjaimnak, életemnek. Egyszerre je­lenti a tudományt, a művészetet és a vallást. Megpróbáltam a józan észre tá­maszkodva a lehető legtöbbet megtud­ni erről a tevékenységről, majd képes­ségeimhez mérten művészien bemu­tatni. Mire idáig eljutottam, azt vettem észre, hogy hitemmé vált. Hiszek őse­im kultúrájában, és tudom, életmód­juk talán örökre eltűnt, de ha többre nem is vagyok képes, a sztyeppék egy­kori királyainak koronájából legalább egy gyémántot’ szeretnék minél több embernek megmutatni. VARGA OTTÓ Lovasíjászat mágikus számokkal A lovasíjászatban minden a 3-as és a 9-es szám körül forog. A pálya 90 méter hosszú, 90 centi széles, három 30 mé­teres szakaszra tagolt. Az első szakasz­ban szemből, a másodikban oldalról, a harmadikban hátrafordulva kell leadni minél több lövést a pálya közepén, a pá­lya síkjától kilenc méterre álló, három darab, egyenként 90 centi átmérőjű cél­táblára. Minden céltábla három célkör­ből áll. Szemben 2-3-4, középen 1-2-3, hátrafordulva 3-4-5 pont érhető el egy lövéssel. Egy verseny kilenc futamból áll. A végeredményt a lövésekkel elért találatok, valamint a 18 másodperces alapidőből megtakarított tizedmásodper- cek összeadásából számítják ki. Jelen­leg évi két nemzetközi versenyt rendez­nek, egy időben négy helyszínen: a Kas­sai-völgyben, Kisújszálláson, Kisrozvágyon és a felvidéki Nagyudvar- nokon. A tervek szerint jövőre Világku­pa-versenyek lesznek Ausztriában, Né­metországban, és talán az Egyesült Álla­A gyógyító íj Amikor a pestis pusztítani kezdett, az egész nép László királyhoz futott, mindenki tőle várt segítséget. Mint a juhok a jó pásztorhoz, úgy tódultak a király sátrához. Szent László pedig Is­tenhez könyörgött, tőle várt segedel­met. Isten egy éjszaka álmot küldött a királyra. Egy angyal jelent meg a szent király előtt és azt mondta neki: vedd íjadat és tegezedet, menj ki sát­rad elé, és minden célzás nélkül bo­csásd ki nyílvessződet. A vessző megmutatja, mit kell tenned. Amikor László király felébredt, hozatta íját és tegezét, kilépett sátrából, felhúzta íját, aztán célzás nélkül elbocsátotta a nyílvesszőt. A nyílvessző messze szállott, s ahol lehullt, egy genciána fűszálat átütött. A genciána, a ke­resztesi kenőcse mentette meg a népet a döghaláltól, s ezt azóta is Szent László füvének nevezi a nép. (Részlet a Szent László legendából) A magyarok nyilait világszerte keresik

Next

/
Oldalképek
Tartalom