Új Néplap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-10 / 134. szám

6. OLDAL M EGYE I T Ü K Ö R HIRDETÉS 2004. Június 10., csütörtök § Kiment a divatból az olvasás? A felnőttek fele sohasem vesz a kezébe könyvet Kultúra A felnőtt lakosság fele egyál­talán nem vesz a kezébe könyvet, és egyre nő azok száma is, akik semmit sem olvasnak. Pedig e tevékeny­ség több mint szórakozás. Kutatók állítják: hatással van még hazánk uniós csatlakozásának sikerére is.- Hogyan változtak olvasási szokásaink az elmúlt évtized­ben? Valóban tragi­kusan keveset ve­szünk kezünkbe könyveket? - kér­deztük az ünnepi könyvhét megyei megnyitója előtt dr. Nagy Attila olvasás­kutatót.- A Központi Sta­tisztikai Hivatalban Falussy Béla évtize­dek óta végez ilyen jellegű vizsgálato­kat. A hatvanas-het­venes években készült felmérések szerint 40-45 percet töltöttünk egy nap olvasással. Ma kevesebb, mint húsz percet. Gereben Ferenc kutatásai szerint a lakosság több mint fele nem vesz kezébe köny­vet és évről évre nő azok száma is, akik egyáltalán nem olvasnak. A középiskolások között végzett fel­mérések is az olvasás visszaszo­rulását mutatják. A fiatalok a sza­badidő eltöltésében csupán a 23. helyre rangsorolták ezt a tevé­kenységet. A lemaradás pedig már nemzetközi összehasonlítás­ban is megmutatkozik. A Pisa 2000 program keretében 31 or­szágban vizsgálták a 15 éves diá­kok szövegértését. A magyar ta­nulók 21-ikek lettek a csehek, né­metek, olaszok előtt, de jócskán lemaradva a portugáloktól és fin­nektől.- A tévé, a számítógép szorítot­ta ki a könyvet? — Bár ezek sok időt vesznek el tévé- és számítógépfüggő a gye­rek.- Mitől olvasnak többet más or­szágokban?- Finnországban működik a legjobb közkönyvtári rendszer. Ott a legkiemelkedőbb a pedagó­guspálya elismertsége. Nem csak Nagy Attila szerint az olvasás segít mindennapi gondjaink megoldásában is NÉVJEGY: NÉV: dr. Nagy Attila Szül: Debrecen, 1942 Foglalkozás: pszichológus, szociológus, olvasáskutató Munkahelye: 1969 óta az Országos Széchényi Könyvtár kutatója, majd tudományos főmunkatársa, a Magyar Olvasástársaság alapító­ja, elnöke, a Könyvtári Intézet munkatársa más tevékenységtől, például az olvasástól, ám a mérsékelt tévé­zés ösztönzőleg is hat. Aki sem­mit nem tévézik az ugyanolyan rosszul és keveset olvas, mint aki napi négy óránál többet ül a képernyő előtt. Ebben is meg kell találni az egyensúlyt, s azért törekedni arra, hogy ne legyen anyagilag. A tanárképzőkbe messze a legmagasabb pont­számokkal lehet bejutni. Erős ha­gyománya van a családokban az újságolvasásnak. A napilapok kü­lön gyermekrovatokkal jelentkez­nek, melyben hasznos informáci­ókat közölnek, így például tévé­műsort ajánlanak. A hollywoodi tömegfilmeket csak feliratozva vetítik. így egyrészt a gyerekek füle hozzászokik az angolhoz, másrészt „olvasógépek” lesznek. A finn oktatási miniszter érdeklő­désünkre úgy fogalmazott: ők nem a hightech, hanem a high- touch, azaz a magas szintű érin­tés országa. Ha az iskolában ész­reveszik, hogy egy gyerek lema­rad, akkor személyre szabottan kezdenek el foglalkozni vele. A nehézséggel küzdő diák mellett egy asszisztens ül, aki segít, ha megakad, tanóra után pedig meg­beszélik, hogy mi okozta a ne­hézséget. A gyerek úgy érzi, hogy ő is fontos az iskolának.- Miért baj, ha nem olvasunk?- A Pisa 2000 felmérés szerint a finn gyermekek értik a legjob­ban az eléjük tett ismeretlen szö­veget. Nehezen kimutatható ugyan, de ezzel összefügg, hogy a Finnország bonyolította le az egyik legsikeresebb európai uni­ós csatlakozást. Gondoljuk csak meg, egy új gép használati utasí­tását, a pályázati kiírásokat ki ér­ti meg, vagy egy új állás betanítá­sához adott kézikönyvet ki tudja nagyobb haszonnal forgatni? A magyar 15 éves diákok csak­nem negyede funkcionálisan analfabéta. A nyelv és a gondolko­dás szorosan összefügg. Akinek nincs olvasási gyakorlata, annak gondot okoznak az idősíkok, az ok-okozati összefüggések megér­tése. A szépirodalom olvasása egyfelől kikapcsolódást jelent, másfelől probléma-megoldási stratégiákat, mindennapi maga­tartási mintákat nyújt. Ha nem ol­vasunk, nem lesznek olyan képe­ink, melyeket felidézhetünk min­dennapi gondjainkra. Ezek híján pedig marad az önpusztítás: a do­hányzás, az alkohol vagy éppen a kábítószer. teleki JÓZSEF Játszva tanultak Szolnok Országos on-Iine próbaérett­ségi és próbafelvételi verse­nyen vehettek részt a közép- iskolások március 16-a és május 5-e között. A szóra­kozva, játszva tanító verse­nyen a Varga Katalin Gimná­zium tanulói eredményesen szerepeltek. A versenyt középis­kolai diákok, már érettségizettek és tanárok számára hirdették meg iro­dalom és történe­lem tárgyból. A Var­ga Katalin Gimnázi­umból négy diák és egy tanár vett részt a megméretésen. Minden résztvevő egyénileg verseny­zett, kérdésekre vá­laszolhatott, illetve a versenyzők kihí­vás alapján egymás­sal is küzdhettek az interneten folyó stratégiai kvízjáték­ban. A cél a lexikális tudás fejlesztése volt, az érettségizők és a felvételizők számára különösen hasznos volt a részvétel. A győzelemhez a tárgyi tudás mellett gyorsaság is kellett, mi­vel a kérdésekre olykor 15 má­sodperc alatt kellett választ adni. A június 5-i eredményhirdeté­sen kiderült, hogy a „vargások” több dobogós helyet is szerez­tek. All. osztályos Teszár Dávid történelemből első lett, iroda­lomból a második helyet szerez­te meg. Molnár H. Magor, aki idén érettségizik, irodalomból harmadik lett. Valamennyi he­lyezett értékes ajándékokat ka­pott. A középiskolák egymással is versenyeztek, mégpedig abban, hogy melyikből játsszák a leg­több játékot. Ebben a verseny­ben a Varga Katalin Gimnázium szerezte meg a harmadik helyet, és ezért 50 000 forint értékű könyvcsomaggal jutalmazták. Mint a legjobb eredményt elért versenyző, Teszár Dávid, és P. Nagy István, az iskola tanára el­mondta, a versenyen fontos szempont volt az is, hogy sok is­merőst lehetett szerezni, akikkel ma már nemcsak a játékban, de egyéb módon is tartják a kapcso­latot. A megméretés szervezői azt ígérik, hogy a játék szeptember­től folytatódik, sőt kibővül, ugyanis matematikából is össze­mérhetik majd tudásukat a résztvevők. DISTEY ANDRÁS Teszár Dávid adni. Nagyon Az MFB megyei képviselete Szolnbkon a Mária utci 23-ban ____tál Hozam Hotel mailen) vá rhatóan július 8-án nyílik meg. iMFB Magyar Fejlesztési Bank A megye fejlődéséért tevékenykedik az MFB A Magyar Fejlesztési Bank az euró­pai uniós csatlakozással csaknem egy időben decentralizálta képvise­letét, azért, hogy országosan kiépült hálózata segítségével hatékonyan és mindenki számára egyenlő esélyt te­remtve megismertethesse a gazdasá­gi élet szereplőivel, az önkormány­zatokkal a pénzintézet termékeit Hekü Istvánnal, az MFB megyei kép­viselet-vezetőjével beszélgettünk.- A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (MFB) állami fejleszté­si célok segítésére szakosodott pénzinté­zet. Kiemelt célja, hogy hosszú lejáratú forrásokkal segítse a gazdasági életben résztvevők és az önkormányzatok műkö­désének hatékonyságát. Ebben a szerep­körében eltér működése a kereskedelmi banki gyakorlattól, hiszen nekünk a gaz­daságpolitikai célok megvalósításában és annak támogatásában való közreműkö­dési szerepünk az elsődleges. Az országos hálózat kiépítésével az MFB termékeit ké­pesek leszünk a kulcsfontosságú kis- és középvállalkozások számára ajánlani. Ezek a termékek abban segítenek, hogy egyrészt kedvezményes, hosszú lejáratú forrásokat biztosítanak lassabban megté­rülő beruházásokhoz, másrészt fontos szerepet játszunk az uniós csatlakozást követően az uniós támogatások vállalko­zásokhoz, önkormányzatokhoz való el­juttatásában is.- Vagyis hazai és úgymond uniós pén­zek felett is rendelkezik az MFB?- A pénzintézet több helyről szerzi be forrásait. Egyrészről hazai gazdaságfej­lesztési támogatási, költségvetési fonáso­kat közvetít, másrészről az európai uniós fonások és támogatások közvetítésében is jelentős szerepet játszik, harmadrészt sa­ját, fonásszerző tevékenységéből, nem­zetközi piacokról felvett fonásokat. A kedvezményes hitelek formájában közve­títi a gazdaság meghatározó szereplői szá­mára.-Milyen cébkat vettek figyelembe a ter­mékeikkel?- A kormányzat hosszú távú gazdaság- politikai stratégiájával összhangban fej­lesztettük ki a hiteltermékeket, amelyek közül a legismertebb az Európa Techno­lógiai Felzárkózási Beruházási Hitelcso­mag, amelyet a kereskedelmi bankokkal együttesen kínálunk kisebb ügyleteknél refinanszírozva a kereskedelmi bankokat, nagyobb ügyletben pedig akár az MFB közvetlenül is igénybe vehető. Ezek a mai hitelpiacon igénybe vehető legkedvezőbb kamatozású hitelfonások. Euró bázison megállapított hitelek, minthogy azonban árfolyamgaranciás termékek, ezért volta­képpen forinthitelként kezelhetőek. Je lenleg ezek 6-6,5 százalékos kamatozás mellett vehetők igénybe.-A fő célcsoport tehát kis- és közepes vállalkozások és az önkormányzatok?- A MFB-törvény módosítása lehetővé tette, hogy a Magyar Fejlesztési Bank a kis- és közepes vállalkozások számára ked­vezményes hiteleket nyújtson, amit az említett árfolyamgarancia lehetővé tesz. A közeljövőben pedig az önkormányzatok számára is ugyanígy árfolyamgaranciás, tehát euró bázisú, de forint alapon műkö­dő hiteleket tudunk kínálni az önkor­mányzatok számra ugyancsak 6-6,5 szá­zalék körüli éves kamatmértékkel.-Kell-e valamiße saját forrással rendel­kezni a hitelfelvevőnek?- Természetesen a kereskedelmi ban­ki gyakorlatban megszokott fedezet- és önerőelvárások nálunk is megvannak. Ennek ellenére szeretném az MFB-hitelek sokrétűségét néhány szóban elemezni. Alapvető célunk, hogy mi ott finanszíro­zunk, és azokat a vállalkozásokat, önkor­mányzatokat támogatjuk, amelyeket már európai uniós vagy állami támogatási for­rások, illetve kereskedelmi banki fonások is finanszíroznak. Mi társfinanszírozók tudunk lenni úgy, hogy kiegészítjük az ál­lami támogatást, a kereskedelmi bank bi­zonyos lejáratú hiteleit hosszú távú foná­sokkal, és a beruházások — mely lehet például környezetvédelmi, jelentősebb technológiaváltási—hosszabb távon meg­térülő elemeit ezekkel a hitelekkel tudjuk finanszírozni. Ebben nemcsak az a szere­pünk, hogy - mellesleg egyedülállóan - az MFB hosszú lejáratú fonáshoz tud jut­ni és azt kedvezményes hitel formájában kihelyezi, hanem az is fontos, hogy ezzel a vállalkozások és az önkormányzatok ke­reskedelmi bankjai számára fonásbővíté­si és kockázat-megosztási lehetőséget kí­nálunk. Mi ugyanis stratégiai partnernek tekintünk minden kereskedelmi bankot. Velük együtt kívánjuk finanszírozni a vál­lalkozásokat és az önkormányzatokat.- Mennyire foga megváltoztatni, meg foga-e egyáltalán változtatni a jelenlegi pénzpiacot az MFB megyei színre lépése? —Mi azért vagyunk, hogy a megyében működő összes kereskedelmi banki és ta­karékszövetkezeti hálózati egységnek társfinansározói, partnerei legyünk olyan európai uniós technológiai felzárkózási, környezetvédelmi vagy úgynevezett bar­namezős beruházási programban, amivel korábban a kereskedelmi bankok hosszú lejáratú finanszírozásban nem tudtak sze­repet vállalni. Ugyancsak stratégiai part­nerségnek tekintjük azt, hogy a banknak van egy egyedülálló úgynevezett fejleszté­si tőkebefektetési terméke, amivel alapve­tően kis- és közepes vállalkozásokban tu­dunk 49 százalékot meg nem haladó mér­tékű tulajdoni, illetve szavazati arányt vá­sárolni tőkeemelés formájában, jellemző­en öt évre. Ezzel az adott vállalkozás hitel- képességét is tudjuk javítani számlaveze­tő, finanszírozó bankja számára. Ennél a fejlesztési tőkebefektetésnél elsősorban a technológiaváltást, a hosszú távú stabil működést és a hozzáadottérték-javító be­ruházásokat és üzleti elképzeléseket fel­mutatni tudó vállalkozásokat részesítjük előnyben, és szerződésekben lefektetett módon biztosítjuk számukra a bank tulaj­doni hányadának kivásárlási lehetőségét, illetve rögzítjük, hogy legkésőbb öt év múlva a Bank is el kívánja adni ezt a tulaj­doni részesedését. Ennek a célja az, hogy feltőkésített állapotban a vállalkozás le­gyen képes további megnövekedett, hoz- záadottérték-termelő működésre stabil és uniós piacon is versenyképes gazdálko­dással.- Az önkormányzatoknak mit hozhat ez a lehetőség? — Nemcsak az önkormányzatoknak, hanem minden olyan önkormányzati gazdasági társaság, közhasznú társaság vagy önkormányzati beruházási célokat megvalósító társaság számára van egy kü­lön hitelprogramunk. Ez a regionális inf­rastruktúra- és vállalkozásfejlesztési hitel- program. Ebben ipari parkokat, logiszti­kai központokat, inkubátorházakat, vál­lalkozói övezeteket, valamint víz- és szennyvízcsatorna-műveket tudunk fi­nanszírozni akár húszéves futamidőre. Ezenkívül van külön programunk Beru­házás a XXI. század iskolájába címmel, amelyben a közoktatási intézmények kor­szerű követelményeknek megfelelő felúj í- tásához nyújtunk hiteleket, illetve a GYISMI ___' té séhez tudunk i fontos tudni, hogy önkormányzati infrast­rukturális beruházásoknál a más terüle­ten megszokott 25 százalékos önerővel szemben 10 százalékos önerő is elegendő. Ennek egy része származhat lakossági be­fizetésekből is. Rendkívül fontosnak tar­tom, hogy Nemzeti Fejlesztési Tervben le­fektetett és az Európai Unió Strukturális Alapjain keresztül elérhető operatív prog­ramokra kiírt pályázatok esetében nyúj­tunk projekt-kiegészítő hitelt, valamint bankgaranciát kis- és közepes vállalkozá­soknak, önkormányzatoknak. Ezeknél a pályázatoknál 25 százalék a megkívánt önerő, ennek Bankunk a felét tudja bizto­sítani. Továbbá az elnyert pályázat és az önerőn felül a beruházáshoz szükséges fejlesztési fonást is hitel formájában tud­juk biztosítani. Tehát egy ilyen projekt-ki­egészítő hitel esetében mindössze a teljes projekt 12,5 százalékával kell rendelkez­ni a pályázónak.- Ezek nagyon kedvező hírek, bizonyá- m a gazdaságban is hamarosan éreztetik a hatásukat. — Legfőbb célunk ez, hiszen azért vál­laltuk a feladatunkat és azért jöttünk lét­re, hogy az MFB decentralizált hálózati egységei ne csak az információt juttassák el az érdekeltekhez, hanem szakmai ta­nácsadással segítsék az önkormányzat­ok, a kis- és közepes vállalkozások veze­tőit döntéseik meghozatalában és utána a szakmai programok keresztülvitel­ében. Az MFB azért tudja ezeket a ked­vezményes hiteleket nyújtani, mert im­már letisztult és átlátható tevékenységé­vel elnyerte azt, hogy az Európai Unió fej­lesztési bankjai szervezetének teljes jogú tagjává vált, és az Európai Beruházási Bank az MFB-t nevezte meg stratégiai partnerének. E két momentum jelentős szerepet játszott ab­ban, hogy a Moody’s hitelminősítése ré­vén rendkívül kedvező feltételekkel tud az európai bankközi piacon euró forráshoz jutni, és azt a lehető legalacsonyabb ön­költséggel tudja a kis- és közepes vállalko­zásoknak és önkormányzatoknak to- vábbfinanszírozásra felajánlani. Fontos célunk, hogy minden fejlesztési elképze­léshez maximálisan kihasználhatóvá vál­janak az Európai Unió alapjaiból elnyer­hető támogatások, hiszen ezekkel a me­gye is hozzájárulhat ahhoz, hogy hazánk az uniós támogatások nettó igénybevevő­je legyen. Ezek révén itt mindenki megta­lálhatja a versenyképességet biztosító fej­lődési lehetőségét, itt dolgozhat, itt teremt­het és tarthat meg munkahelyet, itt hoz­hat létre exportbővítő beruházást, és nö­velheti az egy főre jutó nemzeti terméket, amivel a gazdasági elmaradottságunk csökken az unió,' ............... Ré szvénytársaság Hekli István

Next

/
Oldalképek
Tartalom