Új Néplap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-10 / 134. szám

4. OLDAL A SZERKESZTŐS É G POSTÁJÁBÓL 2004. Június 10., csütörtök | A magyarság és az európaiság Hazánk több mint ezer éve Eu­rópához tartozik, tehát megér­demelt helye van az unióban. Elégedettségre azonban nincs okunk, mert ismereteink az öreg kontinensről rendkívül hiá­nyosak. Ma sokféle uniókép él a köztudatban, az európai integ­rációt is sok illúzió, téveszme és számtalan tisztázatlan fogalom veszi körül. Közösen gondolkodva Euró­páról, keressük a választ olyan kérdésekre, hogy mit jelent ma­napság Magyarország és az eu­rópaiság viszonya? Amely min­dig a biztonságot, polgári jólétet, civilizációs nívót, szellemiséget jelentett. Ám alaposan meg kell ismerünk a múltat, Európa ne­mes hagyományait, ám a téve­déseket, bűnöket is, hogy okul­junk belőlük. Tudnunk kell, mi­lyen Európa, hogyan lehetünk európaiak, s hogy egy vagy két Európa létezik: Nyugat-, illetve Kelet-Európa? Vagy Nyugat-Eu- rópa és Kelet-Közép-Európa, mint realitás - félezer éves fejlő­dési elkülönülésük öröksége. Hazánkban például illúzió volt, hogy a rendszerváltás el­hozza a jólétet, az egyenlőséget és a szabadságot, s a civilizációs európai nívót, ugyanis a nép je­lentős része ezekkel az értékek­kel a szegénysége miatt nem tud élni. Ugyanakkor a magyar poli­tikai kultúra aggasztó eleme, jel­lege is arra utal, hogy a civilizá­ciós európai nívó terén lemara­dás van. A magyarság és az eu­rópaiság viszonyában ez elfo­gadhatatlan. A csatlakozásban sokan az új munkalehetőséget, a tanulás­hoz való hozzáférés útját látják. Mások nagy kihívást, kiszorító versenyt, új lehetőségeket, uta­zást látnak az európaiságban. A legszegényebbek helyzete is ja­vulhat kicsit, de a fölöttük lévők gyorsan törnek előre, még in­kább kiélezettebbek lehetnek a különbségek, a szociális, embe­ri, erkölcsi viszonyok. Esélyeket kínál az európai in­tegráció, ám a sikerre nincs ga­rancia, a valódi értékét, jelentő­ségét majd az idő, a kiküzdött munkatapasztalat mutatja meg. DR. BÁLINT SÁNDOR Elhanyagolt temető Tizennyolc éve járok a Körösi úti temetőbe (ahol közeli szeret­teim nyugszanak), de ezt még sohasem tapasztaltam. Hogy le­het az, hogy most nem törődik az illetékes a temető tisztaságá­val? Úgy néz ki, akár egy elha­nyagolt rét, embermagasságú a fű és a gaz, sok helyen nem le­het közlekedni. Azt hiszem, annyi tisztesség járna halotta- inknak, hogy tisztán tartsuk nyugvóhelyüket. így indulunk az unióba, őserdő temetővel? _________________________DOBQ8NÉ, SZOLNOK Mé ltón képviselték hazánkat Népi fesztiválon pünkösdöltek a gyerekek A Vadvirág néptáncegyüttes A Szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művésztoktatási Intézmény Vadvirág Gyer­mek Néptáncegyüttese a németországi Wechmar községben pünkösdölt, ahol részt vettek az I. Né­met Gyermek és Ifjúsági Népi Fesztiválon. A közel 1500 résztvevővel zajló fesztivál talán egyik leg­emlékezetesebb pár órája az a felvonulás volt, ahol valamennyi csoport a saját népviseletében hangszere­ivel, énekkel vonult a kí­váncsiskodó tömeg előtt a ragyogó napsütésben. Az utazást hosszú néptánc­órák sora előzte meg, ami­nek eredményeképp a fesztiválon hatalmas kö­zönségsikert ért el a gyereksereg. A magyar viseletek és a dinami­kus magyar tánc minden egyes fellépés alkalmával nagy tetszést aratott, aminek a táncoló gyere­kek éppúgy örültek, mint az őket csodáló közönség. Az egész na­pos zsúfolt programok mellett egy délelőtt rövid városnézésre is alkalma nyílt a csoportnak, ekkor Erfurtban tettünk egy sétát, a ha­zafelé úton pedig Weimarban ba­rangoltunk. A csapat szállása egy gyönyörű kollégiumban volt, ahol az éjszakai táncházak sem voltak ritkák, amihez - csakúgy mint a fellépésekhez - a három­tagú Sodrás Népzenei Kisegyüt­tes szolgáltatta a talpalávalót. A gyerekek felnőtteket is megha­zudtoló módon bírták energiával és kitartással a fellépések, átöltö­zések sorát, s ha kellett, a mező kellős közepén öltöztek át népvi­seletbe. A rengeteg élményt csak fokozta, hogy számtalan diákkal kötöttek barátságot Európa szinte minden részéből, hiszen voltak gyerekek Lengyelországból, Cseh­országból, Ausztriából, Ukrajná­ból, Svájcból és természetesen Németország majd összes tarto­mányából. Nem csoda, hogy a ha­zafelé úton szinte végig aludt a kis csapat, próbálva kipihenni a pár nap fáradalmait. Szülők, gyerekek és tanárok mindannyian büszkék lehetünk a csoportra, hiszen a gyerekek teljesítették az utazás célját: méltón képviselték hazán­kat külföldön, ezen a nagyszabá- sú rendezvényen. király eszter A bombázások számokban Kimutatás a Szolnokot 1944-ben ért amerikai légitámadásokról A támadás Halottak száma Elpusztított terület Ledobott bombák A célpont terület időpontja fő % krrú % száma, fajtája megnevezése 1944.06.01. 6 0.015 0.01 0,011 27 db romboló a város lakott területe 1944.06.02. 1272 3.2 1.2 13.2 870 db romboló MÁV-pu. és környéke 1944.06.27. 7 0.018 0.02 0.022 18 db romboló lakott terület 1944.07.10.­­­­56 db légiakna Vasúti Tisza-híd 1944.08.20. 74 0.19 0.4 3.6 600 db romboló MÁV-pu és környéke 1944.08.20. 16 0.04­­8000 db kisméretű Repülőtér repeszbomba 1944.08.28.­­­­200 db romboló Vasúti Tisza-híd 1944.08.29 8 0nJ 0.1 1.1 160 db romboló MÁV-pu és környéke 1944.09.01.­­­- ­99 db romboló Vasúti híd 1944.09.03.­­­­27 db romboló Vasúti híd 1944.09.05.­­­­270 db romboló Vasúti híd 1944.09.19. 21 0.05 0.5 4.5 400 db romboló MÁV-pu, Összesen: 1404 _ 2.23 * MÁV-javítómüh. A város területén romba dőlt: Súlyosan megrongálódott: MÁV-nak súlyosan megrongálódott: Felrobbant: Súlyosan megrongálódtak: 521 ház 1168 ház 67 épület Zagyva vasúti híd, Tiszai vasúti híd, Tiszai közúti híd, Gulyás malom, Neugebauer malom Szolnoki Cukorgyár, Szolnoki Papírgyár, Bohn téglagyár, Rákos vattagyár, Hungária Villamos Rt., Fémipari Szakiskola, Polgári fiúiskola, Felsőkereskedelmi iskola, Elemi iskola 8 db A kimutatást az V. Légvédelmi Vegyes Tüzérosztály parancsnoka utasítására készítette id. Bánvölgyi Ist­ván százados, poszt, ezredes. Az adatokat Bánvölgyi Ottó bocsátotta szerkesztőségünk rendelkezésére. Egy nyomsávos kerékpárút Június 5-én, szombaton kerék­párral mentem a Cora áruházba. Egy kis testmozgás céljából kerü­lőt iktattam be, az új sétányon a megyei kórház felé kerekeztem, majd a Szent István hídon át, há­tulról közelítettem meg a hiper­marketet. (Felhívom a Kötivízig figyelmét, hogy az új, díszburko­latú sétány a Vágóhíd felé köze­ledve egyre sűrűbben fel-fel pú- posodik, a gyomok kezdenek ki­bújni a műkövek résein. Ideje ér­vényesíteni a szavatosságot!) Lehangoló élmény volt kerék­párral átmenni a hídon, a megle­hetősen lepusztult burkolat buk- kanóit, repedéseit kerülgetve. Az ártéren viharosan nőnek a gyom­növények, pangó vizek ékesked­nek. A híd után következő sza­kasz, amely a sportreptér mentén vezet, egyenesen karikatúrája egy kerékpárúinak. Az aszfalt­csík két oldalán a kerékpáros nyergéig, helyenként melléig érő gyomnövények burjánzanak, ol­dalirányba egy méternél keske­nyebbre szűkítve a szelvényt. Kétszer jött velem szemben 3-4 bringásból álló csoport, mindkét­szer meg kellett állnunk, s szinte gyalog elmenni egymás mellett, a bringát a gazba benyomva. Ezt csak csúfolják kerékpárúinak, mondta a második csoport egyik testesebb férfi tagja. Egyetértet­tem vele. A csapadékelvezető árok is szeméttel és gazzal van negyedéig-harmadáig megtelve. Az áruház erről a kerékpárúiról jelenleg még megközelíthető az építkezés során a teherautóknak kialakított kőzúzalékos üzemi úton. Igaz, ez az út inkább a te­repjáró bringáknak való. Nem tu­dom, vannak-e az útszakasszal távlati céljai a fenntartónak. (Egyáltalán, ki a fenntartó, tulaj­donos?) A Cora előtt két fedett kerékpárőrző is van, ezért köszö­net illeti a tervezőt. Igaz, ergonó­miailag nem a legszerencsésebb konstrukció. Alig lehet a bringa kerekét betuszkolni a rövid nyí­lásba. De ne keressünk a kákán is csomót. A város, illetve a körforgalom felől azonban nem lehet kijelölt kerékpársávon sem megközelíte­ni, sem elhagyni az áruházat. (Kerékpárúiról nem merek be­szélni, bár ott megy a közelben.) Pedig csak egy-egy csíkot kellett volna felfesteni, s két táblát elhe­lyezni. Elég szélesek az úttestek, biztonsággal elférnek a kerékpár­ok. Viszont jó lenne, ha ezt a bringások is éreznék. A menet- rendszerű autóbusszal érkezők és távozók gyalogoscsapást kel­lett, hogy vágjanak maguknak a buszmegállóhoz. De erről talán már volt szó a helyi nyilvános­ságban. Azért említsük meg még egyszer. Legközelebb a Szanda- szőlős és az Evezős csárda felé vezető kerékpárutat fogom tesz­telni... _____ PINTÉR LÁSZLÓ, SZOLNOK Sz ínednek színe... Láttam a Gangeszi, az Oderát, az óceánra futó Tejót, a déltengeri párán át a Darlingot és a messzi északra kígyózó Visztulát. Vol­tam a ködbevesző Rajnánál, jár­tam a Szajna partján, álltam a lá­gyan hömpölygő Jordánnál, ha­jómat már ringatta a Mississippi és csapott már arcomba a Temze vize, de Hozzád hasonlót nem láttam még soha és visszahív a rónára vizednek kedves íze. Vers­ben nem üdvözölhetlek, mert egyéniségemhez aligha illő és méltóságod, zabolátlan szilaj Sá­god a rím szigorát egyébként sem állja. Bár ma már meglepő, kö- szöntlek a századelő nemes nagyjainak rímes prózai nyelvén, mert a ma nyelvén és stílusában a rajongó imádat szellemét az imádott hiába várja. Másról jutot­tál már eszembe gyakorta, de Ró­lad Rajtad kívül senki más. Talán egyszerre születtünk. Ki tudhat­ja? Annyi bizonyos, hogy Neved az általam elsőként kimondott szók között lehetett, nem vitás. Voltam e boldogságod kovácsa vagy oka bánatodnak valaha? Akartad-e adni a lendületet, mit sodrásodtól csentem el vagy tud­tál-e rólam egyáltalán? Nem tud­hatom, de vigyázó szellemed ve­lem volt, tudom, mert vad áradat­ban, örvénykútjaid sötét mélyén és zengve rianó jégmezőid felett félelmet nem éreztem soha. Ha bánatom volt, úgy suhantál el Te is a virágos lápon, füzes partjaid között, mint néma gondolat, la­pos hullámaidnak hangja sem volt, máskor fodraid pajkos csi- lingelése fényesítette a tündöklő Napot. Együtt ébredtünk a hajna­lokkal, a hajnal pírjának színét kedves mosolyod aranyozta. Az alkony dalát is együtt dúdoltuk némán, a lakomba festővászna­mon hordtalak haza, ha leszállt az éj. Színednek színe, nevednek éke, Szőke Tisza. Gyönyörű sző­keséged úgy oldódik fel a kris­tálytiszta kék ég alatt a nyári dé­libábban, mint távoli emlék és ha némán visszanéz, megállók és megáll velem az idő. ____________DR. TARKÓ MIHÁLY, MISKOLC A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások - a levélíró előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspont­jával. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntart­ja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. GYERMEKEK A SZÍNPADON. Ünnepi előadással mutatkozott be nemrégiben az Ádám Jenő Művésze­ti Iskola legifjabb növendékeinek egy csoportja a Szolnok Plaza színpadán. Felvételünk a Szivárvány Gyermekkar műsorának egy pünkösdi jelenetét örökítette meg. ________________________________■ FEG YVERNEK. A Móra-napok keretében Éliás Balázs rendha­gyó földrajzórát tartott a Móra Ferenc Általános Iskolában szer­dán reggel 8 órától. Délután komplex tanulmányi vetélkedőt rendeztek, ezt követően pedig bolhapiacot, kisállat-bemutatót és aszfaltrajzversenyt tartottak. MG JÁSZBERÉNY. Tolvaj járt a Pajtás úton kedden. Az ismeret­len személy felajánlotta a házi­asszonynak, hogy levágja a füvet a háza előtt, ám közben vizet kért. A tulajdonos beengedte a fürdőszobába, ám a férfi szomjá- nak oltása helyett egy táskából pénztárcát lopott el, melyben készpénz és személyes iratok voltak. Ezt követően eltűnt cse­lekménye helyszínéről, mrfk JÁSZKARAJENŐ. Április else­jével elkezdődött a település el­Néhány mondatban ső tornacsarnokának építése, amely 670 négyzetméter hasz­nos alapterületű lesz. Az építés költsége megközelíti a 60 millió forintot, ebből az önkormány­zat biztosított 30 százalékot, a többit pedig pályázaton nyer­ték. Jelenleg a szakemberek a szociális helyiségek - öltözők, mosdók - födémbetonozását végzik. A tervek szerint az új csarnokot a tanévkezdésre ad­ják át. DSZM JÁSZLADÁNY. Száztizenki- lencezer forintot nyert el tanesz­közfejlesztésre a megyei közok­tatási közalapítvány pályázatán a Jászladányi Zana Sándor Imre Nevelési Oktatási Közhasznú Alapítvány, mely a fenntartója a helyi Antal Mihály Alapítványi Általános Iskolának. Mint Tóth Ilona igazgatónőtől megtudtuk, az összeget padok, táblák cseré­jére fordítják, bgy JÁSZTELEK. Háromfős dele­gációval vett részt Jásztelek a lengyel testvértelepülésen, Ko- zyban megrendezett „Kozy-na- pokon”, ahol nemzetközi fú­vószenei fesztivál is zajlott. A jászteleki delegáció tagja volt Tuzáné Farkas Katalin polgár- mester aszszony, Ivanics Győ- zőné iskolaigazgató és Kisba- konyi Péter önkormányzati kép­viselő. BGY KISÚJSZÁLLÁS. A város az I/a és I/b szennyvízöblözet szenny­vízcsatorna-hálózatának kiépíté­séhez - a saját forrás csökkenté­sére - pályázatot nyújt be a me­gyei területfejlesztési tanácshoz. A cél a területi kiegyenlítést szol­gáló fejlesztési célú támogatás el­nyerése. A pályázathoz szüksé­ges 372 ezer forintos bekerülési költséget a városi költségvetés felhalmozási céltartalékából biz­tosítják. DE

Next

/
Oldalképek
Tartalom