Új Néplap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-08 / 132. szám

6. OLDAL KORNYEZETVEDELEM 2004. Június 8., kedd a miniszter válaszolt... Diákként is a természetet védik Lapunk internetes honlapjának vendége volt Persányi Mik­lós környezetvédelmi és vízügyi miniszter, akinek az olva­sók tehettek fel kérdéseket. Alábbi összeállításunkban e kérdésekből és a rájuk adott miniszteri válaszokból szer­kesztve közlünk válogatást.- Miniszter Úr! Környezetvédel­mi miniszterként nem gondolja, hogy végre Magyarországot meg kellene tisztítani a mindent elbo­rító szeméttől? Nemcsak az ille­gális szemétlerakókra gondolok, hanem az utcákat ellepő szemét­re is. A kérdéseim: 1. Magyaror­szágon miért nem lehet bevezet­ni szigorú törvényt a szemetelés­ről? 2. Miért van olyan kevés sze­metes az utcákon? Ezt nem kelle­ne törvényben rögzíteni? 3. Nem lehetne a műanyag szemét szá­mát csökkenteni? (Mikiegér) Persányi Miklós: - Környezet- védelmi miniszterként abszolút azt gondolom, hogy fel kell lép­ni az ellen, hogy Magyarország a szemétkupac földje legyen. Kérdéseire válaszolva: 1. Kezde­ményeztem, és szakértőink az Igazságügy Minisztériummal dolgoznak azon, hogy az állat­kínzáshoz hasonlóan a Büntető törvénykönyvben komoly tétel­lel szerepeljen az illegá­lis hulladéklerakás. 2. Ezt aligha lehet tör­vénybe rögzíteni, hi­szen a helyi önkor­mányzatok felelőssége a települések tisztán tartása. Másfelől az ál­lamnak határozottab­ban kell fellépnie azért, hogy kevesebb hulladék kelet­kezzen, ehhez termékdíjak, be­tétdíjak rendszerére is szükség van. 3. Feltétlenül csökkenteni kellene a műanyagszemét mennyiségét. Erre akár az áfa­rendszer változtatása, akár egyéb szabályozók, például a termékdíj lehetnek alkalmasak.- Május elsejétől beléptünk az EU-ba. Milyen változások, szigo­rítások várhatóak? (Feri23) Persányi Miklós: - Nagyon ke­vés tényleges változás van hátra, mert a csatlakozásra való felké­szülés idején az ország a leg­több feltételt már teljesítette. Akadnak feladatok, amelyek még hátravannak, ezek egy ré­szére derogációs hosszabbítást kapott az ország, mint például a települési szennyvizek elvezeté­se és tisztítása tekintetében 2015-re kell az uniós előírások­nak megfelelni. Akadnak olyan változások, amelyeknek idén eleget kell tennünk, például a Natura 2000 védett területek ki­jelölése, ahol fokozott módon történik az élővilág értékeiről való gondoskodás.- 1. Mit jelent az ökoadó, mi­lyen mértékben sújtja a vállalko­zókat? 2. Talán el lehetne azon gondolkodni, miért nem a par­lagfűvel reklámozzuk országun­kat. Pénzbüntetésről már hallot­tam, ám eddig kevés olyan újság­cikk jelent meg arról, hogy vala­kinek is fizetni kellet volna. [Dodkó) Persányi Miklós: - Az úgyne­vezett „ökoadók” célja az, hogy más adónemeket kiváltva (első­sorban az élőmunkával kapcso­latos terhek csökkentésével pár­huzamosan) jelenítsék meg a környezet használatának társa­dalmi költségeit a vállalkozói szféra számára. Tehát az a cél, hogy az adófizetők fizessenek kevesebbet, a szennyezők, illet­ve a környezetet terhelők pedig fizessenek többet. Arra a kérdés­re, hogy melyik vállalkozót mennyire érinti, csak akkor le­het válaszolni, ha ismerjük, hogy milyen mennyiségű szennyezőanyagot bocsát ki. A környezetterhelési díjak (tehát nem adók!) célja, hogy kevesebb legyen a kibocsátott szennyezőanyag, és idővel ezek a díjak, ahogy a szennyezés is eltűnik, teljességgel megszűnjenek.- A romániai veres­pataki bánya ügyében van-e a kormánynak, a minisztériumnak szándéka, hogy fellépjen a megvalósítás el­len a veszélyeket figyelembe vé­ve, s gondolva a tiszai ciánszeny- nyezésre. (Faxon érkezett kér­dés) Persányi Miklós: - A románi­ai verespataki aranybánya ügyében egyévi miniszterségem alatt legalább négy alkalommal vetettem fel a legnagyobb hatá­rozottsággal a problémát román partnereimnek. Legutóbb má­jus 20-án, amikor Speranta lan- culescn új román környezetvé­delmi miniszter asszonnyal ta­lálkoztam. Ekkor megköszön­tem azt, hogy eleget tesz annak a régi kérésemnek is, hogy sze­mélyesen is meglátogassam a tervezett aranybánya helyszí­nét. A látogatásra június köze­péig sor fog kerülni, amit nagy érdeklődéssel várok, és ez alka­lommal is fel fogom vetni a ma­gyar kormány aggályait a terve­zett beruházás környezetkáro­sító kockázataival kapcsolat­ban. Egyébként — annak kö­szönhetően, hogy 2003 szep­temberében megkötöttük az új magyar—román határvízi egyezményt - sokkal jobb nem­zetközi jogi feltételek állnak rendelkezésünkre, mint amilye­nek a 2000. évi ciánszennyezés idején voltak. ______■ Kis újszállás A nagykun város adott ott­hont a tizennegyedik Her­man Ottó országos biológiai verseny döntőjének. A ver­seny szakmai koordinátora dr. Tóth Albert főiskolai do­cens, tanszékvezető volt. Ve­le beszélgettünk. A három nap alatt huszonöt 7-8. osztályos diák számot adott Her­man Ottó életéről, illetve elméle­ti ismeretekből. A terepgyakorla­ton dr. Tóth Albert főiskolai do­cens, tanszékvezető irányításával a gyerekek megismerkedtek a tér­ség növényvilágával is. A verse­nyen jól felkészült diákok mérték össze tudásukat, akik bebizonyí­tották, hogy a sok fáradságos munka, felkészülés meghozta eredményét. Dr. Tóth Albert szerint nagyon fontos a diákok részére megren­dezett Kaán Károly-, Herman Ot­tó-, Kitaibel Pál- és Teleki Pál-ver- seny is. Ezek abban közösek, hogy mindegyik az ember és a természet kapcsolatáról szól. Mint mondta, a névadók abban voltak nagyok, hogy a világot a maga teljességében próbálták ér­telmezni.- A mai világban nagyon hajla­mosak vagyunk atomizált mó­don, szétdaraboltan értelmezni a dolgokat, nem látjuk a fától az er­dőt - hangsúlyozta. - A Herman Ottó-verseny a maga teljességé­ben, sokoldalúságában éppen ennek az ellenkezője, a gyerekek fogékonyak a természetvédelem­re. Büszkék vagyunk arra, hogy a négy versenyből kettő Jász- Nagykun-Szolnok megyében van (a Kaán Károly-versenyt Mezőtú­A terepgyakorlaton dr. Tóth Albert főiskolai docens, tanszékvezető irányításával vettek részt a versenyzők FOTÓ: A SZERZŐ ron rendezik meg - a szerk.). Ezek a megméretések azt a kor­osztályt ragadják meg, amely a leginkább fogékony, hadra fogha­tó a környezetért. Kisújszálláson most is bebizonyosodott, hogy a gyerekek felkészültek, a terep- gyakorlaton láthattuk a termé­szet iránti ragaszkodásukat is. A jelenségeket magukba szívták és elraktározták. Ez ad reményt ar­ra, hogy a világot védeni fogják, és aktív természetvédőkké vál­nak. A versenyen országosan több ezren vettek részt, olvasták a Ter­mészetbúvár cikkeit és a szak­könyveket. Az elméleti forduló­kon olyan tárgyi ismeretekhez ju­tottak, amit a terepen jól tudtak hasznosítani. A természetben va­ló jártasságuk segíti őket abban, hogy felnőttként is mindent meg­tegyenek környezetük védelmé­ért. — Lehet, hogy műszaki vonalra mennek, mérnökök, közgaz­dászok, orvosok lesznek. Ez nem baj, csak az a lényeg, hogy ezt a fajta természetszeretetet, gondol­kodásmódot vigyék magukkal, szemléletüket ez a mentalitás jel­lemezze felnőttként is. A koráb­bi versenyzők közül több kiváló természetvédő szakember is ki­került, így remény van arra, hogy a mostani nyolcadikosok között is lesznek harcos környezetvé­dők, s akkor már nem volt hiába­való ez a verseny — vélte a szak­ember. DARÓCZI ERZSÉBET Sorokban EMLEKPLAKETT. Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a június 5-i környezetvédelmi világnap alkalmából a sal­gótarjáni központi ünnepségen Környezetünkért Emlékplakettet adományozott Dombos Lászlónak, a Közép-Tisza Vidéki Környezet- védelmi Felügyelőség vegyészének, laborvezető-helyettesnek a fel­ügyelőség hatáskörébe tartozó mérések elemzése során végzett há­rom évtizedes eredményes munkájáért, bcy TÁMOGATÁST KAPTAK. Erdei iskolai képzésre és az ehhez szük­séges modulok kifejlesztésére nyert támogatást a minap a Nimfea Természetvédelmi Egyesület. A túrkevei székhelyű civil szervezet az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságához nyújtotta be si­keresnek bizonyult pályázatát, amelynek eredményeként a tárca több százezer forinttal járul hozzá a város határában jelenleg is épü­lő Fekete István Oktatóközpont szakmai programokkal való megtöl­téséhez. A projekt három — a komposztálás, a kunhalmok, valamint az erdők és az erdei vezetés tudományának elsajátítását szolgáló — pillérre épül, bj _______________________________________■ Ve szélyes üzemek Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készül. Szerkeszti: Baranyi György (baranyig@axels.hu) Trágyából is lehet pénzt csinálni ___________Megyei információ _________ Külö nös jelentősége van az uniós csat­lakozást követően a mezőgazdasági szerves anyagok tárolásának, kezelésé­nek. Köztudott, hogy ez a terület ná­lunk még nem európai színvonalú. A hígtrágya-kezelés energetikai hasznosí­tásáról rendezett tanácskozást a minap - a megyei környezetvédelmi napok részeként - a Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) megyei szervezete és a Jászkun Te- szöv.- Minthogy hazánk még gyerekcipőben jár ezen a téren, ezért is fontos aktualitása van ezeknek az összejöveteleknek - húzta alá dr. Tajthy József. A Jászapáti 2000 Mezőgazda- sági Rt. elnök-vezérigazgatója így folytatta:- Elsősorban azon mezőgazdasági üze­meknél, ahol ezek az anyagok keletkeznek — különböző állattartó telepeken —, ott ez a kérdés úgy vetődik fel, hogy a trágyát hogyan tároljuk, kezeljük. Ennek kétféle lehetséges módja van. Az egyik egy olyan, a talaj felszí­nétől elzárt tároló kialakítása, amelyben a trágya megszikkad, majd utána kijuttatjuk a földre, a másik pedig, hogy ebből a tárolt trá­gyából az erjedése során biogázt nyerünk, majd csak ezt követően terítjük ki a talajra. A vezető lapunknak elmondta, a szerves anyagok bomlásaként keletkező biogázból villamos energia állítható elő, amit a villamos művek megvásárolnak. Egy kilogramm szá­razanyagból 1,7 kWh teljesítmény nyerhető. Megtudhattuk, hogy hazánkban még csak most kezd elterjedni ez a fajta másodlagos szervesanyag-hasznosítási módszer. Szak­mai körökben úgy tudni, hogy megyénk több mezőgazdasági nagyüzemében érdeklődnek a lehetőség iránt. A jászapáti részvénytársa­ság is egy azon cégek közül, ahol tanulmá­nyozzák a befektetési lehetőséget a biogáz- üzem-tervező és -kivitelező cégek. Ha a gazdaságossági számítások azt mutat­ják, hogy megéri létrehozni egy ilyen üze­met, akkor azt minden bizonnyal meg is va­lósítják Jászapátin. Jelenleg ugyanis éves szinten 50-60 ezer tonna szerves anyag kép­ződik a részvénytársaságnál. Egyébként a műszaki konstrukció olyan, hogy a képződő nyersanyagbázishoz hozzátervezik az üze­met. Attól függően alakítják ki kisebb-na- gyobb monoblokkokból az egységet, amek­kora nyersanyag képződik. Mellesleg a bio­gázüzemben minden olyan mezőgazdasági, húsüzemi, illetve kommunális hulladék fel­dolgozható, amely jelenleg veszélyes kategó­riának minősül. Hasonló biogázüzemekből Németország­ban már kétszáznál több üzemel. Hazánk­ban ugyanakkor még csak egy-kettő műkö­déséről tudunk. Ha azonban minél többet ki akarunk ebből építeni, akkor a magyar bü­rokráciának is fel kell vennie a tempót, hogy az engedélyezési eljárást ne akadályozza, ha­nem minél inkább elősegítse - hangsúlyoz­ta a vezető. Mohos Árpád, a MAE megyei titkára és a Jászkun Teszöv főmunkatársa lapunknak el­mondta, befektetői csoportok egyre fokozot­tabban érdeklődnek hazánkban biogáz­üzemek létrehozásának lehetőségeiről, és kí­nálnak pénzügyi konstrukciókat a mezőgaz- dasági üzemeknek. ____________tóth andrás Szo lnok Lakossági tájékoztató füze­tet jelentetett meg az önkor­mányzat a közigazgatási te­rületét érintő négy veszélyes üzemről. A megyeszékhely közigaz­gatási területén négy, úgy­nevezett felső küszöbérté­kű veszélyes üzem találha­tó, ezek pedig a Holland Colours Hungária Kft., a Ti- szamenti Vegyiművek Rt., a Mól Rt. TDK Logisztika száj öli bázistelepe, illetve a Prímagáz Rt. szintén szajo- li tárolóüzeme. A tájékoz­tató füzetet mindenki meg- kapta-megkapja, aki az érintett üzemek környeze­tében él, s ebből informá­lódhat nemcsak az üzemek működéséről, hanem arról is, mi a teendő egy esetle­ges baleseti vészhelyzet esetén. A kiadvány hivatott be­mutatni a veszélyes üze­mek kockázati tényezőit, a veszélyforrásokat, a káros hatások elleni védekezésben részt vevőket, az alapvető véde­kezési módszereket, a veszé­lyeztetett lakosság által követen­dő magatartási szabályokat. A védekezésben, a lakosság men­tésében, a kárenyhítésben részt vevő rendvédelmi, közigazgatá­si, egészségügyi szervek tevé­kenységüket összehangoltan végzik. Mint a kiadvány előszavában áll, fontos tudni, hogy az üze­mekben dolgozók betartják a technológiai fegyelmet, a ve­szélyforrásokat jól ismerik, azok kezelésére felkészültek. Az üze­mek eddigi működése során nem fordult elő olyan rendkívüli esemény, amely veszélyeztette volna a lakosságot, ugyanakkor azt is számításba kell venni, hogy tökéletes biztonság nem lé­tezik. (BOY) Pénz hulladékkezelésre Az Európa-terv keretében hulla­dékkezelésre 2006-ig 177 milliárd forint értékű beruházás indul - közölte Persányi Miklós minisz­ter. Ezekkel a beruházásokkal az a cél, hogy a környezeti és egész­ségi szempontból komoly kocká­zatokat jelentő hulladékkezelési hálózat az Európai Unió előírása­inak megfelelően megújuljon. Eszerint a 2006-ig elindított beru­házások legkésőbb 2008-ra befe­jeződnek, és 220 településen élő 6 millió lakost szolgálnak ki új hulladékkezelő rendszerek. A be­ruházások költségeit mintegy 65 százalékban az EU támogatása adja, az önkormányzatok pedig 8-12 százalékban járulnak hozzá a megvalósításhoz. _ iwtd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom