Új Néplap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-07 / 106. szám

6. OLDAL 2004. Május 7., péntek I; fi Ü--------------------------------------------------------■■■ ---------------------------------------------------------------------­ME GYEI TÜKÖR Megörökítik a bereki tájat Berekfürdő Az önkormányzat tizedik al­kalommal rendezi meg a nemzetközi nagykun képző- művészeti tábort, melynek keretében Bőd László-em- lékkiállítás is nyílik. Az al­kotók egy része vasárnap munkához is látott. Kovács Géza a Kárpátok hegyei után az alföldi tájat is szívesen megörökíti. A pasztellkrétát azért szereti, mert itt az ujjai közvetlenül érint­keznek a képpel fotó, a szerző Bőd Lászlónak, a közelmúltban elhunyt karcagi születésű mű­vésznek az emlékkiállítása is a tábor alatt nyílik meg. — Mindannyiunk örömére szolgál, hogy elkészült a galé­ria, és az ő nevét fogja viselni. A szelleme ma is közöttünk él - mondta Petkes József festő­művész, a tábor művészeti ve­zetője, akitől megtudtuk, hogy nyolc országból érkeztek-ér- keznek a héten a résztvevők. Svédországból, Hollandiából, Lengyelországból, Németor­szágból már ideértek a művé­szek, és várnak még alkotókat Szerbiából, Szlovéniából, Er­délyből. A jubileumi táborban negyvenen lesznek. S hogy mi­lyen festményt készít a tábor­vezető?- Megmondom őszintén, még nem tu­dom. Én is erdélyi származású vagyok, na­gyon foglalkoztat a bereki táj. Ennek a sík vidéknek is megvan a maga varázsa. Egy csatornapart vagy egy tanya - mindig lehet itt találni festenivalót. Valamit ezek közül örökítek meg. A Megbékélés Háza tetőterében már töb­ben elkezdték a munkát. Botár Edit Buda­pestről mindig örömmel jön a táborba. Szá­mára nagyon érdekes a bereki tó a sással. Az egész hangulata nagyon kellemes, ba­rátságos, szívesen dolgozik ott. Most na­gyobb méretű képet szeretne itt hagyni, a tóparti házikók nagyon hangulatos naple­mentéjét már megfestette a vázlatai alap­ján, és természetesen mást is fest majd. Madarász Gyula Debrecenből érkezett. Neki is nagyon kedves ez a vidék, az embe­rek vendégszeretők. Őt is a bereki rész, a nádasok, az erdők és a Hortobágy érdekli. A táj érdekes a növényvilága, a nem hagyo­mányos tájképszerűség, maga a vegetáció, a tavasz, a gyönyörű virágos rétek jelennek majd meg képein. Hézső Ferenc Hódmezővásárhelyről jött. Őt elsősorban az együttlét hangulata vonz­za Berekfürdőbe. A táj nem sokban külön­bözik az otthonától. Amíg megtette a 200 kilométert, addig a fejében megtervezte a dolgokat. Két motívum kezd nála kikristá­lyosodni. Amikor jött, látott egy helyet, ahol a szé­pen levágott rend szikkadt a napsütésben. Ezt tervezi az egyik képnek, a másikon azt a miliőt örökíti meg, ahogy a különbö­ző karakterek, figurák, nációk megjelen­nek a településen. Mint elmondta, vasár­nap megfigyelte, ahogy takarították a le­engedett medencét. Érdekes mozdulat volt a slaggal abban a nagy fehér tömeg­ben - lehet, hogy ezt is megfogalmazza egy képen. Kovács Géza Segesvárról érkezett. A nagy hegyek után az alföldi környezet, a klíma rendkívül kellemes számára. Nem először jár az Alföldön, először nehezen tudta fel­dolgozni a sík, lapos területet, ám ha to­vább szemléli az ember, rájön, hogy rend­kívül érdekes, gazdag színben, és változa­tos a maga egyszerűségében. Ezt is meg­örökíti majd a strandolók után. DARÓCZI ERZSÉBET Féltéssel párosuló természetszeretet Tiszafüred A Föld napja alkalmából ki­tüntetést vehetett át dr. Har- ka Ákos haltani kutató, a ti­szafüredi Kossuth Lajos Gimnázium nyugalmazott tanára. A pedagógus a Pro Natura emlék­plakettet vehette át az Akadémia székházában tartott központi ün­nepségen dr. Persányi Miklós kör­nyezetvédelmi és vízügyi minisz­tertől, mint kiemelkedő munkát végző hivatásos és önkéntes ter­mészetvédő.- Tanár úr, gratulálok a rangos elismeréshez, és az alkalomhoz kapcsolódva kérdezem, ön mit tart a természetvédelem legsarka­latosabb pontjának?- Alapvető, mégis gyakorta fi­gyelmen kívül hagyott igazság, hogy mély érzelmi szálakkal csak az igazán ismert dolgokhoz kötődhetünk. Akinek a sovány csenkesz „csak fű”, a magyar kő­ris „csak fa” és a lápi póc „csak hal”, attól nem remélhetjük, hogy igazán szívén viselje sorsu­kat. A könyvekből ugyan megta­nulható, hogy miért fontos az élővilág védelme, ám személyes érintettség híján az elméleti tu­dás csekély motiváló erő, a cse­lekvésig ritkán vezet el. A kulcs­kérdés tehát a természet megis­merése, mert minél mélyebben ismeri valaki a természetet, an­nál erősebben kötődik hozzá, a féltéssel párosult szeretet pedig már maga keresi módját, hogy te­hessen is érte.- Ezek szerint tehát: ki a termé­szetbe?- Nagyon fontosnak tartok minden olyan lehetőséget, amely a természet közvetlen tapaszta­lása és megismerése révén erősí­ti kötődésünket. A táborozáso­kat, az erdei iskolákat, a kirándu­lásokat. Mi, tiszafürediek is tehe­tünk azért, hogy gyermekeink, fiataljaink jobban megismerjék és megszeressék a Tisza-tó egye­dülálló természeti értékeit. Egy speciális erdei iskola, amit talán berki iskolának is nevezhetnénk, a maga speciális eszközeivel - például a vízi tanösvényeken szakszerű vezetővel tett csónak­kirándulások révén — nagyon so­kat tehetne az ügy érdekében. Bí­zom benne, hogy hamarosan el- érkezik ennek az ideje is. p. m. Százhússzal Pestre A Budapest-Újszász-Szolnok vonal az egyik legforgalmasabb vasútvonal. Az Európai Beruhá­zási Bank 60 millió euró köl­csönt nyújtott hazánknak a sza­kasz felújításához. A projekt ke­retében napjainkig átépült 58 ki­lométer vágány. A minap pedig befejeződött a sülysápi állomás korszerűsítése, illetve a Süly­sáp—Tápiószecső közötti rész felújítása. A mostani, mintegy 3,5 milliárd forint értékű beru­házás során az átépített vonalon 8 perccel rövidült az utazási idő. •A kivitelezési munkák tovább folytatódnak. Várhatóan 2005- 2006-ban felújítják a Tápiósze­cső és Űjszász közötti szakaszt. Ennek befejezés után a vonatok sebessége visszaállhat 120 km/órára, így több mint 15 perc­cel csökken majd a menetidő a vonalon. t.a. A nyolcak tárgyalnának Közép-Tisza-vidék Egyáltalán nincsenek megelé­gedve az információáramlás­sal a Vásárhelyi-tervben érin­tett települések polgármeste­rei. Keveslik az ismereteket, ezért levelet írtak az illetéke­seknek. Dr. Veres Nándor, az áprilisban megalakult A Vásárhelyi-terv To­vábbfejlesztése Önkormányzati Tanácsa szerveződés elnöke la­punknak elmondta, a közelmúlt­ban levelet írtak a tervet irányító tárcaközi bizottság vezetőjének. A hat árvízi tározó nyolc polgármes­terét tömörítő csoport haladékta­lanul szeretne asztalhoz ülni a bi­zottság elnökével, Varga Miklós­sal, hogy tárgyalják meg azokat a kérdéseket, amelyekről jelenleg kevés információval rendelkez­nek. Ilyenek például az infrastruk­turális kérdések, a vidék- és terü­letfejlesztési programok, vagy a nagyon is fontos kompenzáció té­maköre. A csoport szeretné azt el­kerülni, hogy úgy készüljenek el a tervek, hogy nincsenek benne az érintettek észrevételei. Igaz, vol­tak már fórumok, de ezeken csak általánosságok hangzottak el, és immár konkrétumokat szeretné­nek hallani, hogy azokat közvetít­hessék a lakossághoz, a területen gazdálkodókhoz. Az elnök, aki egyben Nagykörű polgármestere is, hangsúlyozta, hogy szakmai síkon szeretnének mozogni, a po­litikának ehhez semmi köze. Alá­húzta, nem tudják azt elképzelni, hogy a területen élőkkel ne egyeztetnének a tervezők. Ha ez elmaradna, akkor az veszélyez­tetné a terv megvalósulását. A kért tárgyalás tehát nem akadá­lya, hanem elősegítője lenne a programnak. ________tóth andrás „M ankó” a közlekedőknek Szolnok A napokban kihelyezték az új jel­zőtáblát Szolnok határában a 4-es főút és a régi Debreceni út keresz­teződésében. Mint ismeretes, a Mol-csomópontot baleseti góc­ponttá minősítették a közlekedési szakemberek, mivel ebben az út­kereszteződésben annyi baleset történt már, hogy Magyarország 8. legveszélyesebb helyévé vált. A problémával a megyei baleset­megelőzési bizottság is régóta fog­a csomópont átépítése jelenti majd, ám addig is olyan intézkedé­seket terveznek, amelyek segítsé­get jelenhetnek a problémák or­voslásában. Falusi Tibor alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályveze­tője elmondta, a megoldáshoz ve­zető út első fázisát az új jelzőtáb­lát kihelyezése jelentette. A keresz­teződéstől fél kilométerre elhelye­zett tábla jó előre informálja a 4-es úton közlekedőket a várható szitu­ációra, így a járművezetők idejé­lalkozik. A megyei állami közútke­zelő kht. részletes vizsgálati ered­ménye alapján nemrégiben állás- foglalás is született arról, miként lehetne biztonságosabbá tenni a kereszteződést. A végső megoldást KIÁLLÍTÁS. A szolnoki Kelemen Katalin festményeiből nyílt kiállí­tás a napokban Jászberényben, a Városi Könyvtár és Információs Központban. A szárnypróbálgató festőművész képeit Nagyné Koncz Éva, a Berényi Műhely vezetője ajánlotta az érdeklődők figyelmébe, az eseményen közreműködött a Harmónia Óvónői Kamarakórus. A könyvtár nyitvatartási idejében május 29-ig tekinthető meg a tárlat. _____________ _____ FOTÓ: SÁRKÖZI JÁNOS A főiskolások erkölcseit féltették Szolnok Bizonyára hideg zuhanyként érte a Szolnoki Főiskola ve­zetőit, amikor az egyik alpol­gármestertől megtudták: egy hozzá eljuttatott kérvény megfogalmazói szeretnék létrehozni a Szolnoki Főisko­lások Erkölcseiért elnevezé­sű egyesületet.- A tervezett lépést több jelenség együttes hatására készültek meg­tenni a kezdeményező civil szer­vezetek - közölte érdeklődésünk­re Bedő Károly, a Szolnoki Főisko­la főtitkára. Problémát okozott, hogy az egyik helyi szórakozóhely falán látható egy, a főiskolára utaló, de immár teljesen jogalap nélkül ott lévő tábla. Hiszen a felsőoktatási intézmény és az említett szóra­kozóhely között már semmiféle kapcsolat nincs, így a kettő jó ideje semmilyen módon nem hozható összefüggésbe egymás­sal. A kérvényezők ezenkívül ne­hezményezték, hogy az interne­ten hozzáférhetők olyan, az isko­la gólyatáborában készült fotók, amelyek megítélésük szerint er­kölcstelenek. A főiskola vezetése ugyan nem osztotta ezt az állás­pontot, ám a hallgatói önkor­mányzat már eltávolította a világ­hálóról a kifogásolt felvételeket. Az egyesület kezdeményezőinek volt egy harmadik gondjuk is. A főiskolán ugyanis Balek Tanszék néven működik egy virtuális in­tézmény, amely csupán a szóra­koztatásra helyezi a hangsúlyt, semmilyen hivatalos iskolai funkciója nincs. Ennek nevében készült egy kis kérdőívszerű do­kumentum, amelyen humoros kérdésekre válaszolhatnak a diá­kok. Az irományhoz a hallgatói rendezvényeken juthatnak hoz­zá a tanulók. A civil szervezetek ennek a kérdőívnek a tartalmát is kifogásolták. A helyzet rendezésére a Szol­noki Főiskola Hallgatói Önkor­mányzata e szervezetek képvise­lőit, valamint a felsőoktatási in­tézmény vezetőit egy megbeszé­lésre hívták, és a találkozón meg­jelent Berta István alpolgármes­ter és Szappanos József, a Kábító­szerügyi Egyeztető Fórum veze­tője is. Az eseményen leszögez­ték, sajnos a megyeszékhely sem tudta kivonni magát néhány ne­gatív jelenség alól, mint például a drogfogyasztás terjedése, a köz­csend- és közrendháborítás. Az azonban semmiképp sem állja meg a helyét, hogy ezek meleg­ágya a Szolnoki Főiskola közös­sége lenne. Az intézmény gon­doskodik arról, hogy a kifogásolt tábla a szórakozóhely oldaláról mielőbb eltűnjék, a hallgatói ön- kormányzat rendezvényeiről ké­szült beszámolók, felvételek nyilvánosságra hozatalában pe­dig a HŐK a jövőben még körül­tekintőbben fog eljárni. Ugyan­akkor a civil kezdeményezés szervezői elismerték: a helytelen általánosítás és alaptalan vádas­kodás hibájába estek. A megbeszélés eredményeként már találkozóra hívták Karakas László rendőrfőkapitányt és Vin­ce Lajos alezredest, hogy mit is gondolnak a rendőrök a főisko­lásokról, létezik-e valamilyen ki­mutatható, a közrend szempont­jából negatív jelenség velük kap­csolatban. MOLNÁR G. ATTILA ben dönthetnek: a város felé leka­nyarodó vagya Budapest felé veze­tő forgalmi sávban kívánnak-e köz­lekedni. Az utolsó pillanatban tör­ténő hirtelen sávváltás ugyanis igen balesetveszélyes lehet, hoy

Next

/
Oldalképek
Tartalom