Új Néplap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-29 / 125. szám

EletMód Kék tükör Kommandósok őrizték a tárgyalás rendjét Engel Zol­tán büntetőperében. 10. oldal Szolgáltatás Sport Naptár — Rejtvény — Horoszkóp — Rádió- és tévéműsor 11-12. oldal Labdarúgás: Jászberényért is küzd a Jászapáti 15. oldal Herényi hajnalban ébreszti a vekkert- Herényi Károly szenvedélyei: a bor, a Ba­laton és a politika. Több nincs?- Normális embernek csak egy van.- Mit lehet a politikában szeretni?- Ebben a mostaniban nem sokat. Na­gyon kell kutakodni, hogy valami olyat találjon, amit szeretni lehet. A politika eredendő célja a közjó szolgálata. Na­gyon szép feladat. Negyvenéves korom­ban, a rendszerváltozás idején csöppen­tem bele. Fantasztikus szerencse, külön­leges lehetőségekkel, feladatokkal talál­tam szembe magamat. Nagyon szeren­csés az, akinek az élete így alakult.- Ön jó ideje már az MDF hangja, frak­cióvezetőként ezt a szerepet önre osztották?- Nem, nem osztották rám. A véletlen műve, hogy én szóvivővé lettem. Medgyasszay Lászlóból államtitkár lett, egyszerre nem tudta a két feladatot ellát­ni, én kaptam a megbízatást. Aztán raj­tam maradt. Megszerettem. Olyan embe­rekkel ismerkedtem meg, akik nagyon fontosak, mert nagyon sok múlik rajtuk.- Amit szóvivőként mond, azok az ön szavai, de a gondolatokat ki találja ki?- Én.- Azokat a frappáns szavakat is, mint amilyen a legutóbbi: a haláladó?- A haláladót nem én találtam ki, de annyira megtetszett, hogy azonnal maga­mévá tettem. A legtöbbet én találom ki.- Mi az, ami kizárólag Herényié?- Amit mondok, annak legalább a 95 százaléka. De az embert a külső körül­mények befolyásolják, tanul és átvesz.- Kivel egyeztet?- Nem kell egyeztetni. Sose kellett még szóvivőként sem, Antallal sem, meg Für Lajossal és Lezsákkal sem. Rám bízták. Nagyon nagy volt a bizalom, és nagy az én szabadságom.- Soha nem mondták azt, hogy ezt azért nem kellett volna?- Antal soha nem mondta, Lezsák se, most mondták néhányan, hogy szóltam olyat, amit nem kellett volna.- Például?- Amikor két frakciótársamnak kemé­nyen nekimentem, éles kritikát kaptam.- Pedig az MDF-frakció - a külső szem­lélő úgy látja -, meglehetősen egységes is. Hol egyeztetnek?- Annyira egységes, mint a többi frak­ció. Tehát megvannak a nézetkülönbsé­gek is. Egyeztetés a frakcióüléseken van, máskor a parlamenti ülés szünetében vagy a frakcióirodában, esetleg egy pohár sör mellett este, az ülést követően.-Ön a bort szereti ugye?- Bort szoktam inni, ritkán sört. De egy sörözőben nem lehet nem sört inni.- Önről azt is mondják, hogy a mindig elegáns képviselő.- Ez csak szóbeszéd.- Dehogy. Furcsa látvány, amikor egy képviselő kiáll egy pólóban.- Azt én sem szeretem, mert nem ülő dolog. Ha az ember tisztában van a szere­pével, tudja, mi a munkája, és tudja, hogy annak melyek a kellékei, akkor nem megerőltető, hogy normálisan, az alka­lomhoz, társasághoz, és a környezethez illő öltözékben jelenik meg. Ez nem csak az öltözködésre áü, hanem a stílusra is. Ezért nagy baj, hogy a Parlamentben né­hányan úgy beszélnek, hogy tisztességes magyar ember az istállóban sem tűrné el.- Ilyenkor van, aki rájuk szól?- Van bizony. Az ülésteremben egy­mást rendreutasítják a képviselők, na­gyon sokszor nem odaülő módon.- Amilyen az adjon Isten, olyan a fo­gadj Isten?- így van. Kiabál az egyik frakcióból a másikba: „nem tudod, hogy itt nem lehet bömbölni?” Ebben a stílusban.- Amikor erre a beszélgetésre készül­tem, este 11-kor felhívtam telefonon. Azt mondta: éppen ül be az autóba, valami­lyen fórum után. Másnap reggel hét óra körül telefonált nekem, s már úton volt. Ilyen sűrű a napja?- Ez a szokásos napirend. Egyébként keveset alszom, korán kelő vagyok. Öt­kor magamtól ébredek. Mindig az óra­csörgés előtt. Pesten elbaüagok egy edző­terembe és nyolcig ott vagyok, tornázok, szaunázok, s úgy jövök be. Teljesen rendben vagyok fizikaüag.- Nem fáradt ettől a sok sporttól?- Fáradt vagyok, de legalább tudom, hogy mitől. Nincs annál rosszabb, mint amikor az ember nem tudja, hogy mitől fáradt. A sok munkába nem szabad, meg nem is illik elfáradni. Délután három óra körül jön rám mindennap egy fáradtság. Azt mondják a hozzáértők, hogy ilyen az én biológiai ritmusom. Ez eltart fél né­gyig. Abban az időben azt hiszem, hogy itt a világ vége. Fél négy körül az álmos­ság elmúlik, akkor éjfélig megy a munka.- A családja hogy tűri ezt a ritmust?- Megszokták. A feleségemtől egy mű­sorban azt kérdezték, hogy mi történik, amikor ritkán hazamegyek. Azt felelte, vége a család nyugalmának.- Gyakran hazamegy Balatonföld- várra'?- Amikor csak tehetem.- Hogyan lett ön politikus?- Ha nem Horn Gyula indul 1990-ben Somogy 4-es választókörzetében dr. Gál Antal ellen, aki az MDF képviselőjelöltje volt, akkor nem lettem volna az. Nagyon nagy kihívás volt. Én a kampány egyik vezetője lettem. És Gál képviselő lett. Ősszel az önkormányzati választásokon Kaposvár polgármesteri címét nyerte el a megyei MDF-elnök. A helyére engem vá­lasztottak. Ősszel, amikor az 1021-es szá­mú kárpótlási törvény tárgyalása meg­kezdődött, összehívtam Siófokon a du- nántúü megyék minden MDF-es, keresz- ténydemolíata és kisgazda politikusát. Meghívtam Antall Józsefet is. Ez a ren­dezvény feltűnt egy csomó embernek, hogy milyen jól sikerült. Fél év múlva Für Lajos ügyvezető elnök lett. Emlékezett erre az eseményre, és megkérdezte, hogy nincs-e kedvem dolgozni az ő környeze­tében. Hogyne lett volna! Onnan már nem nagyon volt visszaút.- Kalandja akkor kezdődött a politiká­val. De mikor lett politikus? Mikor lesz egy emberből politikus?- Azt én nem tudom. Szerintem sose, csak mondják rá, vagy mondja magáról.- Ma divat azt mondani, hogy mi poli­tikusok. Aki egyszer kiállt tíz ember elé, az már politikusnak nevezi magát.- Ha azt kérdezné, hogy a politikus szónak mi a tartalma, és hogy milyen ember a politikus, nem tudnék felelni rá. Ezt nagyon nehéz körülírni. Ha azt kér­dezi, hogy egy képviselőnek mi a dolga, már jobban meghatározható.- Kiüresedett ez a szó: politikus?- Szerintem sosem volt megtöltve. Nem volt igazi tartalma, legalábbis én nem vélek mögötte valós tartalmat. Ren­des képviselőnek kell lenni, meg kell is­merni ennek a munkának a kötöttségeit és a kellékeit, belső szabályait. Azt, hogy mit lehet megtenni, és mit sza­bad. Ha megtalálja a kellő arányokat, és van önfegyelme, akkor többé-kevés- bé jól el tudja látni a dolgokat.- Ha nem politikusnak készült, akkor minek? Mi szeretett volna lenni?- Orvos. Kicsi koromban az orvoslás nagyon érde­kelt: 12-13 évesen pszichológus vagy sebész akar­tam lenni. Végül- is a politi- kusság, a képviselőség nem esik ettől messze. A dél-amerikai forradal­már generáció orvosokból áüt.- Dolgozott kormánypárti­ként és ellenzékiként is. Me­lyik volt könnyebb?- Egyik sem könnyű, nem is kényelmes. Bele­verik az embert néha olyan szerepbe, amit na­gyon nehezen visel el. A héten például nem nyomtunk gombot a parlament­ben, hogy kierőltessük a kormányolda­lon a határozatképesség megteremtésé­nek kötelezettségét. Amikor nem nyomtunk gombot, akkor tudtam meg, hogy négyen betegek a kormányolda­lon. Egyik emberük, Suchman Tamás (MSZP) rosszul lett, azért ment el. Vissza kellett hozniuk a szavazásra. Akkor őrületesen szégyelltem magam azért, hogy ebbe belekeveredtem. Töb­bé nem fogok ilyet csinálni. Az ellenzé- kiségi szerep rossz értelmezéséből adódhatnak ilyenek. A kormányolda­lon, ha az ember nem figyel, akkor ké­pes elhinni, hogy tévedhetetlen, min­dent ő tud jobban. 14 év keserű tapasz­talata, hogy aki kormányoz, azt hiszi, hogy a bölcsek kövével van tele a zse­be, és a másik oldalon csupa fél- vagy teljesen hülye ül. Amikor pozíciót cse­rélnek, azonnal a gondolat is helyet cserél a fejükben. Ezek fölösleges sal­langok, amiktől meg kell szabadulni. Ha az ember felelősséggel csinálja, ak­kor mind a kettő nehéz.- Van a kormányoldalon olyan sze­mély, akinek ad a véleményére?- Hogyne.- Megnevezné?- Mezőgazdasági kérdésekben én pél­dául nagyon sokat adok Pásztóhy And­rás (MSZP) véleményére. Környezetvé­delmi kérdésekben szívesen hallgatok Kis Zoltán SZDSZ-es államtitkárra. Jogi kérdésekben, a jog és az er­kölcs kapcsolódásában az SZDSZ-es Eredeti Herényik Az MDF 1994-ben kommunikációs vereséget szenvedett. Somogyi Hírlap, 1999. február 8. Az MDF befelé fordulva, saját tagságának politizált. A mostani váltás lényege: nyitás a pol­gárok felé. Somogyi Hírlap, 1999. február 8. Tudom, hogy a politika ma nem a fair play világa, de szeretném, ha az lenne. Somogyi Hírlap, 1999. augusztus 14. Egykor nagy volt az MDF, mára a hitünk L megtört. Napló, 1999. október 11. I (Egy 1991-es fényképről) Dávid | Ibolya barnán is imponáló volt. 24 óra, 2001. november 5. Nem akadályozzuk a győztes oldal Fodor Gábor szokott nagyon érdekes elemzéseket adni.- Olyan a viszony, hogy nyugodtan odamehet hozzájuk kikérni a vélemé­nyüket?- Természetesén.- Sörözni is elmennek?- Nem nagyon tudok ilyenről, kivéte­lek a közös utak: amikor parlamenti de­legáció megy valahova, vagy kihe­lyezett bizottsági ülés van az or­szág más pontján. Nagyon össze tudnak rázódni az em­berek, aztán a parlamentben egymásnak esnek. De ez biztató jel: ha a parlamen­ten kívül tudnak ember­hez méltóan társalogni egymással, az már nagy előrlelépés.- Előbb-utóbb elverik a parlamentet.- Teljesen igaza van. A múltkor napirend előtt Irak ügyében Karsai Pé­ter képviselőtársam szó­lalt meg. A miniszter vá­laszolt rá, és én megtapsol­tam, mert tetszett a vála­sza. Odajött hozzám Kovács László, és azt kérdezte: Te elté­vesztetted? Mond meg őszintén, miért tapsoltál a honvédelmi minisz­ternek? Azt feleltem: Olyat mondott, ami az én számomra elfogadható. Hát akkor miért ne tapsoltam volna meg? Ez a normális. Es ha normális Ma­gyarországot akarunk, akkor első sor­ban nekünk keü normális emberek módjára viselkednünk.- „A normális Magyarországért" az MDF szbgenje. Nem normális ez az ország?- Polgárai tökéletesen azok. A közélet nem. A normális alatt azt értjük, hogy mindenki azt teszi, ami a dolga. Nálunk mindenki a másikat akarja megváltoztat­ni, de azzal nem foglalkozik, hogy ő mi­lyen. Pedig a dolgok természetes menete, hogy először magamat teszem rendbe, aztán igyekszem segíteni másoknak, hogy rendbetegyék magukat, de nem biztos, hogy erőszakkal át kell tuszkolni az utca másik oldalára azt a vak embert, aki nem is akar oda menni.- Mikor lesz normális Magyarország?- Alakul az ország, de csalódott va­gyok. Azt hittem, hogy a generációváltás nagy előnyökkel jár. Ez azért nem történt így, mert nincsenek jó minták, de az utá­nunk jövők mindig egy kicsit jobbak. Az utánuk' jövők még jobbak lesznek. Szép lassú fejlődés ez. Az elmúlt 14 évben a rendszerváltozás a maga intézményi, tör­vényi hátterét tekintve tökéletesen sike­rült, de a lelkekben, a fejekben, a tudat­ban nem történt változás. Mi ugyanúgy élünk, és úgy próbálunk a vüágban eliga­zodni, mint ahogy a létező szocializmus évtizedeiben. Ez nem megy. Az egy pa­ternalista viszonyokat tükröző társada­lom volt. A demokrácia az egyén felelős­ségén alapuló rend. Amíg az egyén a fele­lősség fontosságát nem ismeri fel, addig hiába tökéletes a rendszer, mert nincs, aki ezt jól működtesse. kercza imre választási ígéreteinek útját addig, amíg nem veszélyeztetik az elmúlt négy év alatt elért ered­ményeket. Békés Megyei Hírlap, 2002. május 2. Az MDF annak ellenére talpon tudott marad­ni, hogy megalakulása óta tíz másik párt vált ki belőle. Vasárnap Reggel, 2003. január 26. Az MDF-nek úgy lehet a leginkább ártani, ha jobbról bántják vagy balról dicsérik. Vas Népe, 2003. február 3. Az MSZP az árkok betemetését ígérte, ám ezt ellenzéki hullákkal szeretné véghezvinni. Somogyi Hírlap, 2003. március 8. Az MDF a jobboldali eszmék győzelmét szeretné megvalósítani, a Fidesz pedig úgy gon­dolja, hogy a jobboldal győzelme kizárólag a saját győzelme. 168 Óra, 2004. február 26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom