Új Néplap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-09 / 19. Vasárnapi szám
16 Művészbejáró 2004. május 09., vasárnap Koltai újabb ötlete a Sorstalanságban Koltai Lajos rendezőnek újabb gondja támadt, pedig végre folytathatja a forgatást. Ezúttal a májusi napsütéssal van a baj, hiszen a forgatást télen kezdték. De rájött az újabb megoldásra: „teret engedünk a napsütésnek, a nap erejének, amely tökéletes ellentmondás az ottléttel, hogy a nap egyáltalán sütni tud ilyen helyen..." Helló! Igen? Szexdarab az Operettben Kékkovács Mara az Operettszínház 18 éven felülieknek szóló Helló! Igen? című „szexdarabjában” most nehéz feladatot kapott, azt játssza, hogy színésznő. Méghozzá olyan, aki mögött, bár híres filmszerepek állnak, de azért jó jóba lennie az íróval, a szenátorral... Mara mondja, ne ítélkezzen az ember, mert soha nem tudhatja, milyen lelkiállapotból fakad egy-egy ilyen felajánlkozás, milyen út vezet idáig, szerinte sztereotípia, hogy a színésznők ilyenek lennének. Saját lelkiállapotáról viszont annál többet tud. Ezerrel gyakorol Siménfalvy Ágotával, Janza Katával, Szinetár Dórával, mert teljes a drukk az Operett Angyalai körében. A Dalnokok Ligája döntőjére még mindig nyolcán lesznek mezőnyben. Legveszélyesebb ellenfelüknek Szikora Robit tartják, de olyan bombaszámokkal készülnek, mint Gloria Gaynor I will survive című dala és Michael Jackson Bille Jane-je mulatós változatra átírva! A negyvenegyedik Csák József A 20. század egyik legjelentősebb basszistájáról, Székely Mihályról éppen négy évtizede, halálának első évfordulóján, 1964. március 22-én emlékplakettet nevezett el a Fészek Művészklub Alapítvány, amellyel azóta minden évben egy- egy kiváló teljesítményt nyújtó énekesét jutalmazza a Magyar Állami Operaház. Eddig többek között Házy Erzsébet, llosfalvy Róbert, Kalmár Magda, Sass Sylvia, Miller Lajos és Gregor József kapta meg. A negyvenegyedik kitüntetett a különleges hangú műegyetemi tanár, Csák József, aki két évtizedes énekesi pályája alatt harminchárom operai főszerepet játszott el hazánkban, illetve külföldön. Balikó: babra váltott szocreál A Nemzeti Színház drámapályázatára 232 írás érkezett be. Dobogós darab nem volt, kiosztottak három megosztott második díjat, s a két harmadik helyezett mű közül Háy János A Senák című, az 50-es években játszódó drámáját vitték színre. A színészek nem győztek borzadni az örökké feltálalt paszulytól. Balikó Tamás rendező ugyanis nem spórolt a babfőzelékkel. Változnak az idők: régen a paprikás krumpli volt a szocreál drámák egyetemes étele, most a bab. Dömsödi, tűzoltó leszel... Dömsödi Gábor televíziós műsorvezető és családja itt hagyta a város zaját, s a nógrádi kis faluba, Bokorba költözött. Dömsödit nem elégítette ki a NÉVshowR pezsgése, polgár- mester lett. Elhatározta, felvirágoztatja a másfélszáz lelket számláló falut. Legújabb ötlete, hogy tűzoltóegyletet szervez, mert az helyben tartja a fiatalokat... Hernádl-Bajor-Gálvölgyi trió éjszaka is Hernádi Judit, Bajor Imre és Gálvölgyi János összenőttek. A Pasik tévésorozat és a Heti Hetes óta nem tudnak egymástól szabadulni. Ezért a Madách Színház új direktora, Szirtes Tamás éjszakai színházi estet tervez velük a nagyszínpadon, hogy Hatkezes címmel vigyék tovább a kabarét. Hollós, a hangok költője Hollós Máté Született: 1954. július 18. Szülei: Hollós Korvin Lajos író és Tóth Eszter költőnő. Tóth Árpád unokája. Diploma: Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pályafutás: Szerzői Jogvédő Hivatal, főelőadó (1980-1989), Akkord Zenei Kiadó (1989-től), a Hungaroton főszerkesztője (1990-1991), a Magyar Zeneszerzők Egyesületének elnöke (1996). 1993 augusztus 1. óta a Hungaroton igazgatója, 1998 március 1. óta a Hungaroton Records vezetője. Főbb művei: A szerelem dalai (1981), Szelíd dalok (1981 -83), A nemlét küszöbén (1985), Új dal szöveg nélkül (1988), Tündérálom (2003) Különleges pálya Hollós Mátéé. Tóth Árpád unokája a muzsikusi pálya mindkét térfelén otthon érzi magát, hiszen egyfelől a Hungaroton igazgatója, ha úgy tetszik, zenésztársainak, kollégáinak a munkaadója, másfelől viszont elhivatott hangjegykreátor, aki makacsul kitart az általa favorizált Szelíd dalok mellett. i zelíd dalom lenézi a garázdán káromkodó és (nyers dalú jelent - írta ! egykoron nagyapám. Úgy érzem, sorai ma is érvényesek, aligha véletlen hát, hogy a nyolcvanas években írtam egy idevágó dalciklust - említi Hollós. Amúgy azt gondolom, az én költői nyelvem a zene, hiszen a muzsika mindenekelőtt a szavakban már el nem mondható költészet világa.- Tóth Árpádról ritkán beszél, holott sokan a dicső múltból élnek, és rendre „meglovagolják” a családi legendát. Ön hogyan kerülte el ezt a csapdát?- Méltatlan lenne ilyesmit tenni. Tény, nekem több neves ős is adatott, akik közül a legismertebb Tóth Árpád volt. Habár édesapám, Hollós Korvin Lajos és édesanyám, Tóth Eszter neve sem cseng rosszul a magyar irodalomban. Mégis, mindig úgy éreztem, hogy ez önmagában nem ad okot a nagyképűségre. Nálunk az irodalom, a művészet olyan köznapi elem volt, mint egy asztalos családban a fa. Dédapám szobrász volt. Nagyapám egy versében - utalva a vérségi kapcsolatra - azt írta magáról, hogy ő a szavak szobrásza. Én meg azt remélem, hogy a hangok költője lettem. A zenével való elkötelezettségem egyébként az érettségi időszakáig nyúlik vissza.- Azért más volt akkoriban pályakezdő muzsikusnak lenni. Ma kevés jóval kecsegtet ez a szakma.- Csakugyan, 25 éve, amikor indultam, a környezet más volt, bár azt hiszem, a világ egésze már akkor sem volt szelíd. A rágógumizenének viszont még nem volt keletje, s a minőségi produkcióknak volt becsülete. Sajnos, ma jóval nehezebb érvényesülnie egy tehetséges zenésznek.- Nem lehet könnyű helyzetben a Hungaroton igazgatója. Furcsa kettősségben élhet, elvégre egy zenész általában rossz üzletember, míg a napjaink ban elismert bizniszmen kelet-európai prototípusa a pénz csörgésén kívül nemigen hall meg mást.- Amikor ilyesmiről faggatnak, mindig úgy érzem, hol az egyik, hol a másik felemet kérdőjelezik meg. Holott számomra ez így természetes, főként, mert már ifjan is a mű vészét és a közéletiség kapcsolódási pontjait határmezsgyéit keresgél tem. Amikor 1980-ban elvégeztem a Zeneakadémiát, azonmód elindultam a zenei közélet felé, és hamarosan a szerzői jogvédő hivatalba kerül tem, ahol a magyar zene külföl di propagandájával foglalkoz tam. Emellett a Magyar Zené művészek Szövetségében is szerepet vállaltam. Ahogy teltek-múltak az évek, megerősödött ben nem a vágy, hogy egyszer majd a Hungaroton vezetője legyek. Ám akkortájt Bors Jenővel versenyre kelni lehetetlen volt. A rendszerváltozás évében megalapítottam az első magán zeneműkiadót, az Akkordot. Talánm ez is közrejátszott, hogy komolyzenei főszerkesztőnek hívott a Hungaroton új vezérigazgatója, Ella István. Éltem a kivételes lehetőséggel. Azóta pedig tán bebizonyosodott: megfér egyetlen bőrben a lírikus alkat és az üzletember.- Kiadóvezetőként mások számára kellemetlen döntéseket is hozott, érdekeket is sért. Veszített barátokat?- Szerencsére nem. Ez jórészt abból fakad, hogy érzik, igyekszem segíteni nekik, ugyanakkor belátják, hogy a cég érdekeiről sosem feledkez- hetem el. Úgy szoktam mondani: zenészként nem kötök kompromisszumokat, kiadóvezetőként igen! Sz. Z. A. A két Eszter könyve a Thália Színházban A két Eszter, Bíró Eszter és Horgas Eszter egy esztendeje forgatja a fejében, hogy a bibliai Eszter királynő történetét valamilyen módon színpadra állítsa. A hatalmas sikert aratott Carmen-előadás a Budapest Sportarénában, amely jórészt szintén a két Eszternek köszönhető, nagy lökést adott az Eszterek könyve megvalósulásához. jr f óbb ezer emberrel együtt mi is I meggyőződhettünk róla, hogy I a hangszerek beszélni képe- JL sek, történeteket lehet elmesélni velük, életek, cselekedetek elevenednek meg a hangok segítségévelmondja Horgas Eszter - A közönség élvezte és értékelte ezt a szokatlan módon színpadra vitt „fuvolás-gitáros” Carment, így még nagyobb hittel és igyekezettel fogtunk hozzá az Eszterek könyvéhez.- A Carmen továbbindul hódító útjára, hiszen meghívták a Pulai Fesztiválra, és előadjuk a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is - teszi hozzá Bíró Eszter.- Eszter királynő történetében az fogott meg minket - folytatja Horgas Eszter -, hogy sorsán keresztül el tudjuk mondani, mi is a nők szerepe itt a Földön. Ő az életét tette kockára, hogy teljesítse küldetését.- Mi a nők küldetése itt a Földön? Horgas Eszter válaszol.- Az Eszter név csillagot, bájos fiatal lányt jelent. A csillag a remény és a fény szimbóluma. A nő sorsa és feladata, hogy szépségével, szerelmével, bátorságával és értelmével segítsen az embereknek. Ragyogó csillagok lehetünk, ha követjük küldetésünket. Eszter királynő élete árán védelmezte népét. E bibliai idézet akár minden nő ars poeticája is lehetne: „Mert fény vagyunk, és úgy rendeltetett, hogy megfojtsa a fény az éj sötétjét.” Igenis, létezik női erő, energia, amely képes arra, hogy tragikus eseményeket akadályozzon meg, a sötétségből újra világosságot teremtsen, még ha a halállal kell is szembenéznie.- Az igazi nő a finomság, a harmónia, a szelíd szeretet, amely még a legádázabb férfit is meglágyítja, és rá tudja bírni, hogy ne kövessen el szörnyűségeket - veszi át a szót Bíró Eszter.- A koncertként tervezett Eszterek könyvében Helyey László személyében már mesélő is van, és szöveget, monológokat előadó két Eszter...- Ahogy a próbák során épült, fejlődött az előadás, kiderült, hogy elkerülhetetlen Eszter királynő megszemélyesítése, sőt a Biblia idézett szavait egyes szám első személyben mondjuk el. Remélem, a közönség előtt már a beszéd is olyan természetes lesz számomra, mint az, amikor megszólaltatom a fuvolámat...- Eszter királynő, akár a legtöbb nő, sokfajta személyiségből gyúródott, így izgalmas, hogy egyszerre Horgas Eszter Született: 1965 Diploma: Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1990) Fontosabb koncertjei, előadásai: Turnék Angliában, Franciaországban, Spanyolországban, Hollandiában, Lengyelországban, Romániában Elismerés: Négy darabból álló CD-soro- zatára előadói dijat kapott Család: elvált Gyermekei: Anna (13), Lili (6) Bíró Eszter Született: 1977. július 21. Diploma: The American and Dramatic Academy, New York Fontosabb szerepei: Miss Saigon, Kim; Lucifer-show, Éva; Az Operaház fantomja, Christine Család: barátjával él ketten keltjük életre, hozzáadva saját egyéniségünket és saját zenei világunkat is. Szerepel az előadásban klezmer, musical, klasszikus, dzsessz és kortárs muzsika, de felcsendülnek 2500 évvel ezelőtti, Perzsiában hallható dallamok is hétfő este a Thália
