Új Néplap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-06 / 81. szám
4. OLDAL HATVAN O N TÚL 2004. Április 6., kedd Egy tanár hitvallása A mezőtúri főiskolán évekkel ezelőtt — az ország főiskolái között egyedüliként — létrehozták a tájgazdálkodási szakot. Tavaly bocsátották ki az első tájgazdálkodási mérnököket. Ebben a tanévben erre a szakra jelentkezett a legtöbb hallgató. A tájgazdálkodási szak alapító tanszékvezetője — aki nyugdíjba vonulása miatt megvált ettől a tisztségétől, de előadásokat továbbra is tart — dr. Tóth Albert. Mi késztette ennek a szaknak a megalakítására, s egyáltalán, mi a véleménye a tájjal való törődés mellett a világ dolgairól? - kérdeztük tőle. íme a válasz:- Alföldi embernek, szűkebb értelemben nagykunságinak, tősgyökeres kisújszállásinak tartom magam. Őseim is kisújszállásiak voltak. Ez nagyon mély elkötelezettséget keltett bennem a tájjal, az ide való emberekkel szemben. Pályaválasztásom forrás vidéke itt keresendő. Nem hiszem, hogy más ember tudtam volna lenni, ha máshová kerültem volna, s ezt az indító élményt vittem volna magammal. Attól a tisztességes paraszti közegtől, ami főleg idős emberek társaságát jelentette, megannyi életbölcsességet tanultam. Talán leginkább kiemelendőként a munka szeretetét és a mindenkori tisztességet. Azt a világot tartom meghatározónak. A mai világ sajnos már nem ilyen. Az, hogy az ember mégis meg tud állni ebben a szirénhangoktól sokszor csábításra is sarkalló világban, annak tudom be, hogy talpam alatt a föld biztos, s ebben a változó világban is hitemhez, meggyőződésemhez hű embernek tarthatom magam. Ez egyfajta tiszteletadás is azok iránt, akiktől az indító alapélményeket kaptam. Nagyszüleim nagy kort értek meg. Nagyapám 1867-ben született. Azt lehet mondani, hogy megélője volt a hajdani vízi világnak. Az, amit az idős emberek elmondtak a tájról, valós élményeket jelentett. A tájban járva az igazukat tapasztaltam. S amikor Győrfi István Nagykunsági krónika című könyvét olvastam, rájöttem, hogy nagyapám emlékei azonosak egy tudós ember megállapításaival. Egyetemre kerülvén nagy szerencsém volt, hogy olyan professzorok hatása alá kerülhettem, akik a táj szeretetét, a földhöz való kötődést erősítették bennem. A családi háttér biztonsága, az a kisvárosi miliő, amelyben felnevelkedem, az idős emberektől hallottak, a tudósok előadásaiból, munkáinak olvasásából adódó ismeretek máig integrálódnak bennem, s válnak egyfajta kiteljesedéssé. Büszke vagyok családi hátteremre, s arra, hogy a gyermekeim is a tanári pályát választották. A fiam summa cum laude minősítéssel védte meg doktori értekezését. Lányom, s a vejem a szolnoki Tiszaparti Gimnáziumban tanít. A másik, amit mindenképpen a sarokkövek körébe helyezek: a tisztességgel, becsülettel végzett munka - nem hagyva ki a közösségért végzett tévékenységet. Tudom, a mai világ nem erre inspirál. Sokkal inkább a pénz hajszolása, a hirtelen meggazdagodásra való törekvés, a siker sokszor érdemtelen módon és különösebb erőfeszítés nélkül való elérése dominál. Én a becsületes munkának vagyok a pártján. Nekem a pénz csak eszköz, nem olyan cél, melynek elérésére mindenáron törekednék. Amikor a parlamentben töltött időszak alatt erre lett volna lehetőségem, akkor sem éltem vele. Tanóráimon is ezt a magatartást próbálom sugallni tanítványaimnak, elfogadtatni velük ezeket az értékeket. Én elsősorban a tájökológiának vagyok a művelője. Elődeimtől is a tájban való gondolkodást tanultam. Hiszek abban, hogy a táj morálisan is köti az embert. A szülőhely sok mindenre kötelez. A tájgazdálkodás lényegében nem más, mint régi hagyományok felélesztése, a modern időkhöz való igazítása. Őseink mindig tájgazdálkodást folytattak, aminek az volt az értelme, hogy felismerték a táj meglévő adottságait, igazodtak ahhoz, és a legkisebb kárt okozva vették ki belőle a hasznot. A mai világnak ezt kell követnie. A tájgazdálkodási szakot ilyen megfontolások alapján hoztuk létre. Dr. Tóth Albert a közelmúltban vette át a Magyar Köztársasági Arany Érdemrend kitüntetést. Gratulációmra megjegyzi: — Büszke vagyok arra, hogy minden eddigi kitüntetésemet — köztük a kisújszállási és mezőtúri Pro Urbe-díját, a Nagykunságért-díjat, az Alföld-díjat, a Pro Régió-díjat - szakmai munkáDr. Tóth Albert mért kaptam, úgy, hogy a szakma ítélte oda. Ezek a díjak a tájban végzett munkám elismerését jelentették. A Pro Nature-díjat a természetvédelem érdekében kifejtett tevékenységemért kaptam. Ezek azért fontosak számomra, mert nem egy szükséges „eljövetel” alkalmából adják oda, s nemcsak politikai döntéshozók. Mindig óvakodtam attól, hogy valamiféle kormányvagy állami kitüntetést kapjak, mert ebben a mai világban sok sandaságot érzek. Most először kaptam állami kitüntetést. Erre az előző gondolat nem érvényes. Úgy tekintem ezt, hogy negyvenévi tanári és egyéb szakmai munkám összegzéséért, ha úgy tetszik életműdíjként adományozták. De nem tagadom, sokkal inkább azokra a díjakra vagyok büszke, melyeket egy szakmai közösségtőí kaptam. TISZTÚJÍTÁS . A Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesülete március 23-án tartotta közgyűlését. A tavaly végzett munkáról Deák Jánosné elnök számolt be. Szólt többek között a már négy éve működő egészségügyi kisakadémiáról, a VMZK-ban rendezett kiállítások felügyeletéről, a nagybányai kapcsolatról, a „Derűs órák” szervezéséről, s a húsz klub ezerháromszáz tagját magába foglaló egyesület megannyi egyéb rendezvényéről. Beszámolt arról is, hogy az adófizetőknek az egyesület javára tett felajánlásából befolyt 14 282 forintot egészségügyi előadásokra és az idősek világnapja megünneplésére fordították. Az egyesület pénzügyi gazdálkodásáról és az ellenőrző bizottság tevékenységéről szóló beszámoló után került sor a tisztújításra. Az egyesület elnöke ismét Deák Jánosné, az ellenőrző bizottság elnöke pedig továbbra is Tóth Sándor lett. _______■ Az oldalt írta Simon Béla Fotók: Bakos Judit, Csabai István TAVASZKÖSZÖNTÖ. Kétszázharminc résztvevővel (helyhiány miatt több klub jelentkezését vissza kellett utasítani) tavaszköszöntő nőnapot rendezett a szolnoki cukorgyár éttermében a nyugdíjasok megyei kulturális és érdekvédelmi egyesülete. Az ott megjelent nőket meleg szavakkal köszöntötte Tokár István, a megyei közgyűlés elnöke és Radócz Zoltán alpolgármester. A vidám műsort követő tánc és a vacsora tette emlékezetessé a rendezvényt. fotó: oyőroyey jános Nyugdíjasok a számítógépnél A szolnoki csoport egy része foglalkozás közben A budapesti Nemzeti Felnőttképző Intézet és a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Nyugdíjasok Kulturális és Érdekvédelmi Egyesülete támogatási szerződést kötött. A támogatás célja a szerződés szerint: „Az élethosszig tartó tanulás részeként, az időskori munkakultúra szakmai feltételrendszerének fejlesztése, a nonformá- lis képzésekbe való bekapcsolódás elősegítése érdekében az idős korosztály részére szóló, új információs és kommunikációs technológiák elsajátítására irányuló felnőttképzési program megvalósításának segítése.” E cél megvalósítására a megyei nyugdíjas-egyesület vállalt kötelezettségei ellenében egymilliónyolcszázezer forint támogatási összeg áll rendelkezésre. Ez tette lehetővé, hogy a megyei nyugdíjas-egyesület együttműködési szerződést kössön a Szolnoki Főiskolával, amely már évek óta foglalkozik számítógép-kezelő (- használó), szoftverüzemeltető, s ettől az évtől ECDL-tanfolyamok szervezésével. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a Szolnoki Főiskola számítástechnikai képzései megfelelő elméleti és gyakorlati jártasságot biztosítanak. A nyugdíjasok egyik csoportjának képzése a Szolnoki Főiskolán, a másiké pedig Karcagon történik. A képzésben a főiskola tanárai, illetve az általuk felkért, nagy tapasztalattal rendelkező oktatók vesznek részt. A minőséget a Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központja garantálja. A kilencvenórás képzés végén, az eredményes vizsga letétele után a hallgatók a főiskola tanúsítványát kapják a tanfolyam elvégzéséről.- Az ismeretszerzésben meddig juthatnak el a nyugdíjasok? - kérdeztük Dúl Imre főiskolai tanártól, a szolnoki csoport vezetőjétől. — A Szolnoki Főiskolán felnőtt- képzés már korábban is volt — hangzott a válasz. - Én is részt vettem sokféle képzésben, például a megyei bírókat tanítottam programok használatára -, de nyugdíjasokkal még nem foglalkoztam. Ez az első ilyen alkalom. Én is gondolkoztam azon, hogy vajon meddig tudnak eljutni. Az első foglalkozások után azt látom, hogy nagy a lelkesedés, ami nagyon sokat könnyít a tanfolyam anyagának elsajátításában. Sokat jelent abban a tekintetben is, hogy egy idős ember nehezebben halad, mint egy olyan fiatal, aki gyermekkorától kezdve számítástechnikával foglalkozik. Hogy hová tudunk eljutni? Semmiképpen sem célzunk meg valamiféle profi vagy félprofi szint elérését. Oda szeretnénk eljutni, hogy számítógépes biztonságot szerezzenek a tanfolyam résztvevői. Ne legyen gond számukra a szövegszerkesztés, egy elektronikus levél megírása, kinyomtatása, anyagok átvitele egyik gépről a másikra. A másik fontos terület az internet használatának képessége, ami azt jelenti, hogy érdeklődési körüknek megfelelően információkat tudjanak gyűjteni. E két legfontosabb alkalmazási terület mellett még egyéb alkalmazási területre is szeretnénk betekinteni — úgy mint a táblázatkezelésre, a különféle grafikus szoftverek használatára. Számvetés a megyei egyesületnél A megyei nyugdíjasok kulturális és érdekvédelmi egyesületének elnöksége a közelmúltban adott számot a megyei klubvezetők előtt tavalyi munkájáról. A rendezvényen Tokár István, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte a megjelenteket. Dicsérőleg szólt arról a felhalmozott elméleti tudásról és gyakorlati tapasztalatról, amellyel az idős emberek rendelkeznek. Ismertette megyénk eredményeit és távlati cél- ldtűzéseit. A végzett munkáért elismerését fejezte ki az egyesület elnökségének. Megköszönte a nyugdíjasklubok vezetőinek a másokért kifejtett önzetlen munkát. Az egyesület tavalyi munkáját Demény Istvánná elnök összegezte. Ismertette szélesedő kapcsolataikat az állami és egyéb szervezetekkel. A hangsúlyt a tartalmi munkára fektette. A megtartott rendezvények sorában - többek között - a martfűi pótszilvesztert, a szolnoki nőnapot, a megyei barangolás elnevezésű túrát, a szolnoki strandpartit, a zagyvarékasi pikniket, az idősek napi megyei ünnepséget, az idősek holt-Tisza-parti sportnapját említette. Külön hangsúlyt fektetett a Napsugaras ősz elnevezésű, ötnapos rendezvénysorozatra, amely nyugdíjasok kézműves-kiállítását, országos költészeti szemlét, szüreti felvonulást, gyermek vers- és prózaíró-versenyt foglalt magába. A beszámoló után a klubvezetők elismeréssel szóltak az elnökség munkájáról. Néhány mondatban CSATASZÖG. A település pályázatot kíván benyújtani belterületi, valamint mezőgazdasági területet feltáró utak megépítésére. Erre a célra mintegy harmincötmillió forintot remél nyerni az önkormányzat, mca JÁSZÁROKSZÁLLÁS. Befejeződött a szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakításának első fázisa a településen. Az első tapasztalatok rendkívül kedvezőek. A helybeliek közül egyre többen gyűjtik válogatva a háztartásban keletkező szemetet, s helyezik el a megfelelő konténerekbe. BCS JÁSZBOLDOGHÁZA. Bomba riadó volt tegnap az általános iskolában. Az ismeretlen — feltehetőleg gyerek - telefonáló reggel hétkor helyezte kilátásba, hogy bomba fog robbanni az épületben. A kiérkező rendőrök, tűzszerészek átvizsgálták az intézményt, ám nem találtak semmiféle robbanószerkezetet. Az iskola szokásos rendjére is kihatott természetesen a bombariadó, így a tanítás is csak délután egy órakor kezdődhetett el. bgy JÁSZSÁG. Egy Stuttgarthoz közeli németországi kistérség településeinek együttműködését tanulmányozza májusban az oda kiutazó jászsági küldöttség. A Jászsági Önkormányzatok Szövetsége és a Jászsági Településfejlesztési Önkormányzati Társulás égisze alatt Mozsár Lászlónénak, Jászágó polgármester asszonyának szervezésében megvalósuló program célja, hogy az Európai Unión belül jól működő, a Jászsághoz hasonló nagyságú városokat, településeket magában foglaló kistérség mindennapjaival, közigazgatásának működésével jobban megismerkedjenek, bcs KUNCSORBA. Százhúszezer forintot nyert a község önkormányzata az Európai Unióhoz való csatlakozás méltó megünneplésére. A május 1-jei ünnepségsorozat támogatására a Miniszterelnöki Hivatal írt ki pályázatot. szs KUNHEGYES. A város iskolái és a művelődési központ szervezésében ma délelőtt tartják a városi szavalóversenyt a könyvtár pincegalériájában. A művelődési központ előcsarnokában pedig rajzkiállítás nyílik. A művelődési központban az önkormányzat, a város középiskolája és a művelődési központ szervezésében mutatják be a kunhegyesi irodalmi antológiát. A kötetbe kunhe- gyesiek, illetve az innen elszármazottak alkotásai kerültek be. A könyvet Dósa Lajos tanár ismerteti, dszm
