Új Néplap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-01 / 77. szám

Életmód A britek is a zenecsere ellen Az Egyesült Államok és Kanada után Nagy-Britannia lemezkiadói döntöttek úgy, hogy határozottab­ban lépnek fel a fájlcserélő hálóza­tok felhasználói ellen. A British Phonographic Industry (BPI) múlt csütörtöki közleményében bírósági eljárást helyezett kilátás­ba az illegális tevékenységet foly­tatók ellen. Az ok természetesen ugyanaz: a zeneipar az internetes fájlcseré- lőket teszi felelőssé a CD-eladások csökkenéséért. A BPI egyébként nem most hallatja először e téren hangját: januárban már egyszer bejelentette, hogy az amerikai le­mezkiadókhoz hasonlóan jogi út­ra kívánja terelni az illegális fájl- cserélők ügyét. Mint ismeretes, a tengerentúli szervezet, a Recor­ding Industry Association of Ame­rica (RIAA) eddig több száz inter­netezőt perelt be szerzői jogok megsértése miatt. A világ második legnagyobb zenepiacán működő brit lemezcé­gek felmérése szerint a szigetor­szágban nyolcmillióan használják a világhálót zeneletöltésre, 92%- uk illegálisan, az ingyenes fájlcse­rélő alkalmazásokon keresztül. ■ Kapcsolódjon rá a digitális világra a Matáv Nyílt Internet segítségével! www. netezz. mata v. hu D I G I T A Kék tükör Az ügyvéd szerint a bróker azért hallgat, mert ez jogában áll 10. oldal V---------------------------------­L I S Szolgáltatás Hallgató — Rejtvény — Rádió- és tévéműsor Horoszkóp 11. oldal Sport Labdarúgás: Először vesztett pontot a Kengyel 13. oldal VILÁG Digitalizálás középfokon Testközelben a félprofesszionális lapolvasók A szkennelés alapvető dilemmája évekig a sebesség és a minőség közötti határo­zottan fordított arányosság volt: a gyors lapolvasók inkább romboltak, mint (le) képeztek, a minőségi digitalizálók- kal pedig hétvégék mentek rá a családi fotóalbum archiválására. Mára a helyzet megváltozott, gyakran malmozni sincs idő a lapváltások között. Igaz ugyan, hogy a digitális kor előre ha­ladtával egyre fogynak az analóg pro­duktumok, de évtizedes fényképeink, fénymásolt kedvenceink vagy akár a retrolázzal előkeresett nyomtatott kin­csek - kártyanaptárok, matricák, könyv- és lemezborítók - kedvéért igazán érde­mes megfontolni a lapolvasók nyújtotta lehetőségeket. Miből lesz a megapixel? A legtöbb szkenner lelke egyébként ugyanaz a fényérzékeny CCD-panel, ami a digitális fényképezőgépek megapixelei mögött rejlik. Csak míg a mindennapi használatra szánt kamerák 3-5 megapixelt tudnak, addig a hasonló kategóriás lapolvasók 2400X4800 kép­pontot (több mint tizenegy megapixelt) kí­nálnak. A bonyolult optikával terhelt CCD- technológia mellett ígéretes alternatíva a LED-eket használó CIS-rendszer. Jóllehet utóbbi színhűségben és mélységélességben jócskán hagy kívánnivalót maga után, ki­csiny mérete és egyszerűsége révén számos konstrukciós bravúrra nyújt lehetőséget (a függőleges helyzetű, átlátszó fedelű HP ScanJet 4670 erre kitűnő példa). A technoló­giától függetlenül fontos szempont: elkerülni a nagy számok csapóját. A tényleges optikai felbontáson túl ugyanis digitális úton feltur­bózott felbontásértékekkel is találkozunk, ami az optikai vs. digitális zoom problémája szkenner-nyelvre fordítva. Bár a „lapolvasó” kifejezés szebb, mint an­gol eredetije, kevéssé utal e készülékek egyre gyakoribb vonására, miszerint Ahogy ez lenni szokott, a hardver lehető­ségeit kihasználni jó szoftverrel lehet iga­zán. A szkennerekhez adott programok alap­ja valójában megegyezik: mindegyik az „érdekes név nélküli technológiát” (angol betűszóval: TWAIN-t) hasz­nálja. Az alkalmazásnak illik a fer­dén felhelyezett dokumentumokat egyenesbe állítani, automatikusan kiválasztani a képeket, javaslatot ten­ni a célnak megfelelő felbontásra, esetleg elvégezni a fehéregyensúly- beállítást és színkorrekciót is. A bo­nyolultabb feladatokhoz a gyártók gyakran népszerű képszerkesztő programok limitált változatait mellé­kelik. nem csak fényvisszaverő lapo­kat, hanem áttetsző negatívokat, diákat is ké­pesek digitalizálni, általában a szkennerhez adott illesztőkeretek segítségével. Közel a harmadik dimenzióhoz Napjaink 3D-szkennerei ugyan ipari célokra használt drága monstrumok, egy brit cég ígérete sze­rint két éven belül ki-ki odahaza tárgydigitalizálhat negyvenezer forint értékű masinájával. A Spiral Scratch fejlesztői a bonyolult leképezési eljá­rást jócskán leegyszerűsítve egy kamerával és egy projektorral szerelné fel szkennerét, ami a tárgyat forgatva készítené el annak há­romdimenziós digitális mását. Addig kényte­lenek vagyunk az eredetivel beérni. OTTHONI ÉS FÉLPROFESSZIONÁLIS SZKENNEREK Típus Technológia Optikai felbontás (dpi) Ár (Ft) Canon CanoScan LiDE 30 CIS, 1200 X 2400 21 500 Umax Astra 4700 CCD 1200X2400 41 000 HP Scanjet 4670 CIS 2400 X 2400 65 000 Microtek ScanMaker 6100 CCD 3200 X 6400 71 500 Epson Perfection 3170 Photo CCD 3200 X 6400 76 500 Hírek Fakomputer A környezetre érzékeny de­sign mindig is szerves része volt a skandináv iparnak - a számítás- technikára is rásza­badítot­ták a ter­mészetet. A SWEDX fából készített Hrd Izóo Oltott billentyűzete, egere és moni­torja lassan a hazai kínálatban is elérhető lesz - bükk, kőris és mahagóni kivitelben. Moni­torból három fajta (15,17 és 19 collos) lapos típus, egérből pedig vezetékes és rádiós kö­zül választhatunk - billentyű­zetből az van, amit adnak. Ötezer eurós lefagyások A müncheni Network Asso­ciates hétfőn megjelentetett tanulmánya szerint a nyugat- európai kis cégeknél a növek­vő számú vírustámadás éven­te mintegy 22 milliárd eurós kárt okoz. A kutatócég számí­tásai szerint a lefagyott sze­mélyi számítógépek miatt egy-egy vírustámadás átlagos költsége 5 ezer euró. Európában hódít a Yahoo! A világ egyik vezető internetes vállalkozásának számító Yahoo! betör Európába is. Az Egyesült Államokban lényege­sen népszerűbb cég ugyanis a vezető európai internetes ke­reskedelmi portál, a francia Kelkoo megvásárlásával erősí­ti profilját. A 475 millió eurós üzlet révén a Yahoo! az euró­pai internet-felhasználók kö­zel tíz százalékával kerül köz- vetlen kapcsolatba. ________■ Te rrabájtok a pénzérme helyén A régi motorosok talán még emlékeznek a DOS uralta 20 me­gabájtos merevlemezek korára. Ettől már nagyon messze va­gyunk: ma éppen gigákban számolunk, de küszöbön állnak a terrabájtok - és a pénzérményi méretű winchesterek. A merevlemezpiacon meghatá­rozó szerepet - és szeletet - be­töltő Seagate Technology a kö­zelmúltban az American Physical Society (APS) konfe­renciáján számolt be az ún. Heat Assisted Magnetic Recording (HAMR, ami kb. annyit tesz: hőrásegítéses mágneses rögzí­tés) technológia terén elért ered­ményeiről. A HAMR legmeggyő­zőbb tulajdonsága, hogy akár 50 terabit (Tb)/négyzethüvelyk sű­rűségű adattárolásra képes, ami nagyjából azt jelenti, hogy egy pénzérményi felületen mintegy 2800 darab audio CD vagy 1800 órányi televízióműsor fér el, de képzeletbeli aprónkra akár az Amerikai Kongresszusi Könyv­tár egész anyagát rádigital- g izálhanánk. Lehet persze másként is érzékel tetni a különb- s é g e t : * napjaink csúcskategó- áC?5 ^ riás merevle- ' ' mezei 400 giga­bájtnyi adat tárolá­sára vannak hitelesít­ve a mintegy 70 GB/négyzethüvelyk adat sűrűséget kiaknázva. Az 1998 óta fejlesztett HAMR lényege abban áll, hogy a mágne­ses hordozóanyagot az adatrögzí­tés közben - lézerrel vagy egyéb módszerrel - felmelegítik, és ez­által nagyobb adatmennyiség biztonságos tárolására nyílik lehetőség, k mint a hidegen ha­gyott felületen. Gazdasági .. oldalról kö­zelítve is szép jövő áll a hőkeze­lés előtt: az eljá­rás lényegében nem növeli meg a gyártási költségeket, így várhatóan nem csak a felső kategóriás számítógépek tulajdonosai fog­nak találkozni a HAMR-mat- ricákkal. ■ Szavakon lovagol az Opera Ki ne irigyelte volna gyermekkorában Knight Ridert és az ő beszélő autóját, Kitet. A szoftvercégek versenyfutásának egyik új állomása közel viheti álmához az egyszerű felhasz­nálót: bár a számítógép szép szóra továbbra sem jön testközel­be, sok minden mást hajlandó lesz majd megcsinálni. Legutóbb a norvég Opera fejlesztői húzták el a mézesmadzagot: az in­gyenes böngészők királya a közel­jövőben szót fogad, és szóra fakad. Vagyis a programot beszéddel le­het majd vezérelni, és képes lesz arra, hogy felolvasson adott web­oldalákat is. Jan Tetzchner, a fej­lesztők vezetője nem bocsátkozott mélyen a részletekbe, mindössze annyit közölt, hogy a beszélő Ope­ra pár hónap múlva lesz letölthető - továbbra is egy reklámokat tartal­mazó ingyenes, illetve egy hirde­tésmentes fizetős formában. Az időpont a szakértők szerint várhatóan egybeesik a rivális Mic­rosoft által fejlesztett Speech Ser­ver - a szerverek hangutasítását kezelő - kiadásával. Itt is éles a ver­seny: az Opera mellett például az IBM vagy a Motorolla által is támo­gatott X+V nyelv a Microsoft Speech Application Language Tags technológiájával fut egy pályán. Azon túl, hogy a beszédes bön­gészés lehetősége a látásban korlá­tozottak számára mindenképpen nagy előrelépés lehet, hasonlókép­pen hasznos szolgáltatássá válhat a megosztott figyelmet igénylő fel­adatoknál. A vezetés közbeni navi­gációt lényegesen megkönnyíti a beszédes formában adott kérésre kapott szóbeli információ, de az előadásokat kísérő prezentációk vezérlése is kényelmesebb, ha nem kell állandóan a klaviatúrát nyomkodni. Nem véletlen az sem, hogy az Opera fejlesztői el­sőként a vállalati felhasználókat és fejlesztőket célozza meg az új­donsággal^ ■ A számítógép illata A számítástechnikai kommunikáció kinőni látszik az audiovizuális tere­pet. Erre utal legalábbis az, hogy egy német vállalat USB-P@D néven illattechnikai kiegészítőt dob piacra. Az USB portra csatlakoztatható PersonalAromaDiffuser (innen a P@D) húszféle illóolajból állítja elő a szoftveres úton kiválasztott aromát, ráadásul saját ventillátorával a szá­mítógép környéki légáramot is szabályozni tudja. Sztárok a volánnál Autós játékokkal Dunát rekeszte- ni ma már nem kihívás, annál in­kább nagy dobás újat hozni a pi­acra. A Driver harmadik része üyesmit ígér azzal, hogy holy- woodizálja a gázpedálnyúzás alapvető receptjét. A Driv3r-ben minden nagyobb szerepet neves színészek elevenítenek meg - gra­fikus alteregóban, valós hanggal -, a játékos pedig egy autócsempész bandába beépülő zsaru bőrébe bújik. És már csak egy utolsó lépés hiányzik a happy end felé, de az nagyon nagynak bizonyul. A kor­szerű grafika lehetőséget ad egy kis rendezésre is: a játék során fel­vett jeleneteket számos kameraál­lásból összevágva saját hős- mozinkká formálhatjuk. _______■ A LOM UJAZAS Április 8-án, csütörtökön 16 órától Budapesten indul a Humorl televízió és a Westend City Center közös viccmondó versenye. Minden hónap egy adott és meghirdetett napján a Humorl tévé stábja várja a nyerni vágyó vicces kedvűeket. A Westend City Center kellős közepén - a szökőkútnál, szabad lesz a pálya a kamera előtt! Mondjon egy viccet - és máris be lehet kerülni a Humorl műsorába. A nézők telefonos (SMS) szava­zatai alapján minden hónapban kiderül - ki lesz a hónapban a legjobb viccmondó. A tét nem csekély, hiszen havonta egy-egy digitális fényképezőgép a díj! Az év végén pedig a legeslegjobb viccmesélő, a “vicckirály” - másodmagával - értékes két- * személyes álomutazást nyer. Érdemes tehát ^ V figyelni a Humorl ,Cq televízió műsorát, a hirdetéseket, és a ^ Westendben a - Af szökőkútnál - álló hirdetőtáblát! i—i WESTEND I Q Mondjon egy viccet - es maris be vn re 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom