Új Néplap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-01 / 77. szám

I 2004. Április 1., csütörtök 7. OLDAL GYERME k V i l á g Meddig terhelhető a gyerek? Gyere haza apa, hiányzol! Az egyik iskola igazgatónője reggel nyolckor beült a ne­gyedik osztály utolsó padjá­ba, és délig figyelte, hogyan zajlik a tízévesek egy napja. A délutáni értekezleten, ami­kor még mindig zsongott a feje az aznapi anyagtól, ezekkel a szavakkal fordult a kollégáihoz: Borzalmas, mit művelünk a gyerekeinkkel! Végig kellene csinálnunk egy ilyen napot, hogy egy kicsit át- érezzük annak a diáknak a hely­zetét, akinek a délelőtti öt-hat, kö­zépiskolában már hét-nyolc óra után otthon ismét elő kell vennie a könyveit, hogy készüljön a más­napra! Fizikadolgozatra az áram­körökből, matekfelelésre a hason­lósági transzformációkból, bioló­giatesztre, történelem „nagyfele­lésre”. Igaz, valamennyien kibír­tuk. De arról ne feledkezzünk meg, hogy a mi tananyagmennyi­ségünk a töredéke volt a mai gye­rekekre kiszabott tudásanyagnak, fgy aztán matematikusként vég­zett apuka görnyed órákig máso­dikos gyereke matekszorgalmija Az egész napos tanulás bizony alaposan kifárasztja a gyerekeket felett, többdiplomás anyuka rázza értetlenül a fejét, vajon miért kell negyedikes lányának kívülről fúj­nia nemcsak nemzeti parkjaink nevét, de alapításuk pontos évszá­mát is - józan ésszel felesleges­nek tűnő dolgok ezek. Hiszen a lexikális ismeretek 75 százaléka öt éven belül felejtésre van ítélve, hacsak nem használják naponta. Mégis úgy tűnik, mintha ezt a tan­könyvírók nem tudnák, mert egy­re több anyagot próbálnak bele­préselni modernnek tűnő tan­könyveikbe. Pedig a modern munkaerőpiac nem arra kíváncsi, hogy mi az a konkrét tudás, ami­vel a diák az iskolarendszerből ki­kerül. Sokkal lényegesebb, hogy képes-e új ismeretek megszerzé­sére. Két lábon járó enciklopédiák helyett tanulni képes embereket kellene nevelni. Miért nem alszik?! Kimerült, karikás szemű anyuka, ülve alvó apuka, a gyerek meg édesdeden szendereg a babakocsiban. Délelőtt tíz órakor. Bezzeg éjszaka! Az új jövevény gyakran nappal­nak véli az éjszakát: többször felébred, sír, szeretné, ha ringat­nák, etetnék, dédelgetnék, ha le­het mindet egyszerre. Az újszü­lött eleinte 17-18 órát alszik na­ponta. Biztosítsunk számára nyugodt körülményeket, de nem kell az egész családnak lábujjhe­gyen járnia, éjszaka pedig igye­kezzünk unalmasnak tűnni a szemében. Ha szerencsénk van, belátja, hogy nem érdemes fel­kelnie, a sötétben nem történik semmi érdekes. Fél éves kor után egyre nehezebb lesz a kis ellenállót lefektetni. Már annyi mindent tud! Mászni, ülni, állni, egyszerűen nem ér rá aludni. Itt az ideje az esti mesének, a csalá­di szokások kialakításának. Az egy-két évesek őrjítő szo­kása, hogy az éjszaka közepén felébrednek, és úgy döntenek, kezdődhet a nap. Félálomban is maradjunk következetesek: az éjszaka alvásra való. Ebben a korban érdemes korlátozni a nappali alvást, és a kis haramiát legkésőbb fél négykor felébresz­teni. A második születésnap tá­ján otthonunkat éjjeli rémek, gonoszok lepik el. Á gyerekek a nappali eseményeket álmukban dolgozzák fel, gyakran felriad­nak, s csak a szülő közelsége nyugtatja meg őket. Hároméve­sen lassan elfejthetjük az álmat­lan éjszakákat. Az igazi gondot a lefekvést megelőző végtelen ceremónia okozza. Fürdés, me­se, puszi. A Macinak, a Nyuszi­nak is. Apának. Rendben. Jó éj­szakát mindenkinek! És a gye­rekszoba ajtaját határozottan becsukjuk magunk után. ____■ Az oldalt összeállította: Szilvási Zsuzsa Illusztrációfotók: Mészáros János BABY BELL BABABOLT * Kelengye, kellékek, ruházat • Babakocsik (60-70 íéle) • Biztonsági ülések (40-50 léle) • Búforok: kiságyak, járókák, szekrények ACIílÓS 2 lunkciós KOCSIK! Szolnok, Baross üí 22. , Tel.: 56/413-503. 1 Ahol az élet csupa játék... Óriási lépés egy csöppség életében, amikor óvodába kezd járni. De nem csak szá­mára, az egész családnak, s természetesen elsősorban az édesanyának komoly fej­törést okoz, hogyan lehet könnyen, viszonylag zökke­nőmentesen átvészelni ezt az időszakot. Ha túljutottunk az ismerkedésen, a beszoktatáson, és gyermekünk mégis keservesen sír, tarthatunk egy-egy „pihenőnapot”. Ilyenkor mesélhetünk arról, milyen volt, amikor mi jártunk óvodába. Java­solhatjuk, hogy menjünk el az óvodába, „csak úgy” látogatóba. Később, ha gyermekünk átbillent a krízisen, és reggel már öröm­mel készülődik, ügyeljünk a rendsze­res és pontos bejárás­ra, mert ha sokszor hi­ányzik, lemaradhat a tevékenységekben. A délutáni alvást megkönnyíti, ha meg­engedjük, hogy magá­val vigye legkedve­sebb tárgyait. Lehet takaró, plüssállat vagy akár egy rongydarab. Annyi új dologhoz kell alkalmazkodnia, hogy szüksége van „otthoni fogódzókra”! Az óvodai foglalko­zások lényege a játék. Játékosan tanulnak, já­ték közben gyűjtenek tapasztalatokat, fogad­nak be új ismereteket. Ám az óvodai közössé­gekben a gyerekek másként játszanak, mint otthon a szüleik­kel, testvéreikkel vagy szomszédban lakó ba­rátaikkal. Megtanul­ják, hogyan kell alkal­mazkodni, esetenként a saját érdeküket érvé­nyesítene __________■ Az óvodában számtalan érdekes játék várja a csöpp­ségeket FOTO MŰTEREM Szolnok, Várkonyi tér 20. Tel.: 56/514-980 • Gyermek, tini, családi sorozatok változatos hátterekkel, kellékekkel • Esküvői felvételek műteremben, szabadban, polgármesteri hivatalban, templomban • Óvodai, iskolai, bölcsődei fotók készítése • Videofelvétel • Képkeretek, filmek nagy választékban „ART FOTO A MINŐSÉG GARANCIÁJA" | Mert a papa dolgozik. Sokat. Muszáj. El kell tartani a családot. És egy idő után már akkor sem jön haza, ha tehetné. Ma egy középkorú férfi reggeltől estig dolgozik, gyakran a hétvégéi sem szabadok. A munkálta­tók azt szeretik, ha még a szabadsága alatt is el­érhető. Ez bizony nem kedvez a családi életnek. Ám a kényszerből távol levő apa általában akkor válik „idegenné”, ha az anya nem vonja be őt a gyerekekkel kapcsolatos teendőkbe, ha a férfi nem éli át, hogy ő is fontos. Ha feleslegesnek ér­zi magát otthon, könnyen kerül a család periféri­ájára, végül kialakít magának egy családon kívü­li életet. Sőt, gyakran válás, a teljes elszakadás lesz a vége. Az apa jelenlétének hiánya komoly nyomot hagyhat a gyerekek önértékelésében: úgy érez­hetik, hogy nem elég értékesek ahhoz, hogy az apjuk foglalkozzon velük. Az sem szerencsés, hogy gyakran csak nők nevelik őket. Kisgyerek- kortól felnőttkorig csak óvó nénikkel, tanító né­nikkel, tanárnőkkel, doktor nénikkel találkoz­nak. Pedig a férfiminta nagyon fontos volna! Hi­szen a családban jó értelemben vett tekintélysze­repe van az apának. A kisfiúknak szükségük van arra, hogy valaki helyre tegye azt a természetes vágyukat, hogy a mama csak az övék. És különö­sen szükségük van a papára a nemi azonosulá­suk kialakulásakor illetve a kamaszkorban. Az apahiánynak kétféle következménye lehet. Egyesek túl lágyak és érzékenyek lesznek. Má­sok átveszik az apa szerepét, dirigálnak a mamá­nak. A kislányoknál hasonlóan fontos az apa. Egy lány vagy az apját keresi minden férfiban, vagy visszahúzódó lesz, és nehezen alakít ki kapcsolatot férfiakkal. Ne essünk tévedésbe, nem kell a papáknak csodát tenniük, nem kell a napi tizenkét órai munka után „nevelniük”. Ele­gendő, ha a gyerekkel egy kicsit legóznak, be­szélgetnék, szerelnek. Hogy a gyerek érezze: ő fontos! Nagyon fontos! Na még egy kanállal! Hányszor látjuk ismerőse­inknél, barátainknál, hogy a kisgyerek csak bolti sült krumplit, hamburgert vagy chips-et töm magába, leg­jobb esetben spagettit, míg a nagymama finom, kertben termett zöldségeit megkós­tolni sem hajlandó. Hogyan szoktassuk vissza gyerme­keinket a helyes és egészsé­ges táplálkozásra? Vásároljunk finom, friss élelmi­szereket, zöldséget vagy gyümöl­csöt. A főzés során használjunk a főzelék- és levesféléknél is több­ször finom illatú, de nem túl jel­legzetes fűszert és csökkentsük a sózást. Főzés közben csalogassuk ki a gyereket magunk mellé a konyhába, és próbáljuk meg őt is bevonni a főzésbe. Kevergessen, csinálja ő az egyszerűbb, veszély­telen dolgokat. Vezessük rá gyermekünket az ízekre. Kóstolgassunk lassan: íz­leljük apránként a finom falato­kat. Beszélgessünk a zöldségek­ről és gyümölcsökről, játsszunk. Milyen piros gyümölcsöket is­mer? Milyen sárga színű zöldsé­geket? Kóstoljuk meg. Az epret, banánt, narancsot belülről is ér­dekesnek fogják találni. Vigyük magunkkal a gyereket a piacra. Együtt válasszuk ki az ebédnek- valót. Ekkor valószínűleg otthon A frissen elkészített ebéd biztosán jobb mint a chips is érdeklődve fogja szemlélni az elkészítés folyamatát. Mit tegyünk, ha a gyerek azzal érvel: osztály- vagy csoporttársai a tévében látott finom falatokat már mind megkóstolták. Mesél­jük el, miért egészséges és miért nem a szóban forgó étel, miért jó, ha a nagyi kertjében termett főze­lékfélét is megeszi. Mondjuk el: aki csak mélyhűtött, előre elké­szített „pancson” él, nem fogja tudni, milyen finom az igazi gyü­mölcs és zöldség. A legjobb természetesen, ha már csecsemőkortól mi főzünk a gyerekeknek, ha kezdettől fogva ügyelünk arra, hogy aromákkal és színezékekkel készült termé­keket ne vásároljunk. Ha natúr joghurtba gyümölcsöt keverünk, ez minden előre gyártott puding­nál és gyümölcsös habnál többet ér - és még finom is! _________■ DÄ NYI F#TO 1 9 8 9 ÁRKÁD STUDIO Danyi Fotó Árkád Stúdió Szolnok, Kossuth L. út 18. Telefon: 56/378-913 felújított műtermünkben családi, gyermek, tini felvételek, portré(^ esküvői fotóig t aß ló ((epe ^ iflazoCvány((ép ((észítése a leßmoderneßß tehau((ai háttérrel Az apa-lánya kapcsolat egész életünkben meghatározó marad

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom