Új Néplap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-24 / 96. szám

6. OLDAL VÁROSHÁZI T Ü KÖR SZOLNOK 2004. ÁPRILIS 24., SZOMBAT Választási előkészületek Június 13-án megválaszt­juk a 24 magyar képviselőt az Európai Parlamentbe. A választás előkészületeiről dr. Rácz Andrea, a szervezé­si és jogi főosztály vezetője tájékoztatta lapunkat. — Az előkészületek során föl­állt az országgyűlési egyéni vá­lasztókerületi választási iroda. Vezetője dr. Molnár Tibor al­jegyző. Teljes munkaidőben működik a városházán a válasz­tási információs szolgálat a földszint 18-as teremben, oda lehet fordulni bármilyen, a vá­lasztásokkal összefüggő ügy­ben, például ha valaki nem sze­repel a névjegyzékben, ha iga­zolásra van szüksége, mert nem a lakóhelyén szavaz, ha meg­semmisült az ajánlószelvénye, vagy elrontotta. A szavazatszámláló bizottsá­gok mandátuma négy évre szól, tehát most nem kell újakat válasz­tani, csupán felülvizsgálják, hogy nem szükséges-e kiegészíteni őket. Tagjaik májusban felkészí­tésen vesznek részt, hogy a szava­zást és a szavazatok számlálását nehézség nélkül bonyolíthassák le. Szolnokon a választók ezúttal is hetven szavazókörben adhat­ják le voksukat, ezek beosztása, határai nem változtak a tavalyi népszavazás óta. A technikai rendszer már működőképes. Az urnák felbontása után helyben megszámolják a szavazatokat, az adatokat adatlapon és jegyző­könyvben rögzítik és számítógé­pen, majd papíron is továbbítják. Az országos összesítést az Orszá­gos Választási Bizottság végzi. Szolnokon két országgyűlési választókerület , azaz összesen 16 település számítógépes feldol­gozása történik, a környező tele­pülésekről ide juttatják el az ada­tokat. Az eredményeket a szava­zás napján 22 óra után lehet kö­zölni. Ekkorra a helyi eredmé­nyek már valószínűleg rendelke­zésre állnak, hiszen a feldolgo­zás ezúttal gyorsabb lesz, mivel személyekre nem, csak pártlis­tákra szavazunk. Szolnokon má­jus 11-én 9 órakor az okmányiro­dán kiállítás nyílik, amely bemu­tatja az Európai Parlamentet. A kiállításra főleg az első választó­kat várják, továbbá várhatóan je­len lesznek a pártok helyi képvi­selői, az országgyűlési és a helyi önkormányzati képviselők. A cél a szakszerű és pártsemleges tájé­koztatás. ■ Mit várhatunk az uniótól? Ahogy közeledik az uniós csatlakozás idő­pontja, egyre többen teszik föl a kérdést, hogy vajon mit várhatunk történelmünknek ettől az új fordulópontjától. Mit várhat az egyén, és mit egy olyan város, mint Szolnok? A kérdés­re Botka Lajosné polgármester válaszolt.- Másokkal együtt én is többször végiggondol­tam, mit várhatunk az új helyzettől, ha Magyaror­szág az Európai Unió tagja lesz. Mindenekelőtt le­zárul egy korszak, a felkészülés időszaka. Magyar- országra és Szolnokra is igaz, hogy amellett, hogy mit kapunk, sokat foglalkoztunk azzal, mit vi­szünk az Európai Unióba, melyek azok az értékek, amelyeket „hozományként” megjeleníthetünk. Ez azért volt hasznos, mert az ember, mikor erre a kérdésre választ keres, a saját erős­ségeit, a saját minőségét próbálja megfogalmazni. így még jobban tu­datosul, hogy milyen sok érték tár­háza Magyarország és Szolnok is.- Említene néhányat ezek közül?- Szolnoknak sok olyan kulturális és szellemi kincse van, amelyek az unióban is érdeklődést kelthetnek. Elsősorban a fesztiváljainkra, a kul­turális és művészeti rendezvénye­inkre gondolok, de azokra a produk­ciókra, teljesítményekre is, amelyek egy-egy szakember, művész tevé­kenységéből adódnak. Sok magyar, köztük szolno­ki is, különböző európai szakmai szervezetek, tu­dományos konferenciák résztvevőjeként mutatta be teljesítményét, vagy éppen próbálta fölhívni a figyelmet arra, hogy milyen értékek jöttek létre Magyarországon. Azt tapasztaltam a felkészülési időszakban, hogy az európai uniós szakemberek ezekre fogékonyak voltak. Remélem, hogy az ér­deklődés Magyarország iránt növekszik, mivel az európai uniós országokban ma már úgy gondol­nak Magyarországra, mint a saját projektjeikben egy jó partnerre.- Milyen hatással lehet a csatlakozás az emberek hétköznapi életére?- Természetesen azt is várom, amit nagyon sok ember is megfogalmazott, hogy egyszerűbbé válik magánemberként is az életem az EU-ban. Nem­csak az utazási könnyebbségekre gondolok, ha­nem azokra a lehetőségekre, amelyeket egy-egy európai uniós szervezet nyújt a tagjainak. Ázt is várom az európai uniós tagságtól, és remélem, hogy ez Szolnok esetében is megjelenik, hogy a bi­zalom, amely Magyarország iránt megmutatkozik, azzal, hogy bent vagyunk ebben a nagy családban, erősíteni fogja azok együttműködési szándékát is, akik eddig talán féltek attól, hogy mi egy másik ré­gióban vagyunk. Remélem, hogy növekszik az irántunk megnyilvánuló kíváncsiság is. Ezen az egyes ember kíváncsiságát is értem, hogy például a szabadságát szívesebben tölti majd itt. Ennek máris számtalan jelét lehet látni. Egyre több olyan hobbiturista-szervezet jelenik meg, amelyek eddig nem jöttek hozzánk. A rólunk szóló objektívabb információkat is várom. Persze a másik oldalon nekünk ezeknek a várakozásoknak meg is kell fe­lelnünk. A gazdasági befektetőkkel együtt szakemberek is érkeznek, akiktől a magyar szakemberek talán fél­nek, mint versenytársaktól, de azt hiszem, ennek pozitív hozadéka is lesz. Hiszen ha egy-egy gazda­sági befektető, egy cég letelepül Magyarországon, Szolnokon, akkor a menedzsment aktivitása meg­könnyítheti a további döntéseket. Ennek már van­nak jelei, Szolnokon lehet említeni például az Eagle Ottawát, mint új nagy beruházót, de a Cora beruházást is. Az üzlet vezetője, egy francia fiatal­ember és jó néhány munkatársa nyilván azért jön ide, mert számít azokra a garanciális elemekre, amelyeket az uniós tagság jelenthet. Tehát várha­tó, hogy külföldi szakemberek jelennek meg Szol­nokon, és az is, hogy velük jönnek a családjaik. Ez persze feladatot is adhat, hiszen lehetnek olyan gyerekeik, akiknek iskolába kell járniuk. Izgalmas kérdés, hogy Magyarország és Szolnok közoktatá­si rendszere fölkészült-e az úgyne­vezett migráns oktatásra, tehát nem magyar gyerekek időszakos ma­gyarországi oktatására.- Ennek már vannak kezdemé­nyei, tanulnak a városban nem ma­gyar anyanyelvű külföldi diákok.- Ezt elkezdtük, de nem egysze­rű dolog, hiszen a nyelvi korlátok miatt a kétnyelvű képzések segít­hetnek a gond megoldásában. Szá­mítok arra is, hogy a mi fiataljaink, de a középkorúak is munkavállaló­ként jelennek meg nyugat-európai országokban. Ennek ugyan az államok különböző korlátokat állítanak, de előbb-utóbb ezek ledől­nek, és lehetőség lesz rá, hogy a magyarok is bát­rabban tervezzék az egyéni életutakat. Biztos, hogy nagy számban nem fognak elhagyni bennün­ket, tehát nem veszteségként éljük meg, ha egy- egy időszakra akár szolnoki szakember is külföld­ön vállal munkát.- Sőt ez nyereség is lehet, ha külföldön gazdago­dik tudásban, munkatapasztalatban, és azt újra itthon hasznosítja. — Munkatapasztalatot szerezhetnek, kapcsola­tokat építhetnek. Van rá példa, hogy hat-hét év után visszatérnek, mert úgy érzik, hogy a hazai kí­nálat kedvezőbb a számukra. Arra is számítok, hogy Szolnok esetében is szembe kell nézni egy új feladattal: uniós tagságunk azt is jelenti, hogy a környezetünkben lévő országok magyarlakta terü­leteivel megváltozik a kapcsolatrendszerünk. Uni­ós tagországok leszünk, míg több szomszédunk­ra, gondoljunk például Romániára, Szerbiára, Uk­rajnára, más szabályok érvényesülnek. Ez szá­munkra azért különös feladat, mert más eljárás­rendben kell az onnan érkezőket, akár munkavál­lalókat fogadnunk, vagy éppen segítenünk. Mindannyiunknak meg kell tanulnunk egy má­sik fontos dolgot is, az érdekeinket okosan, meg­felelő érvekkel alátámasztva képviselni. Tanulmá­nyozni kell az európai uniós döntéshozatali me­chanizmust, hogy a közösségi forrásokhoz példá­ul hogyan lehet hozzájutni. Pontosan látható, hogy akkor leszünk sikeresek, ha világosan meg­fogalmazzuk, mit akarunk, és a célok eléréséhez kell a közösség által is elfogadott érvrendszert ki­dolgozni. Föl fog értékelődni a kompetencia, a tu­dás, és érzelmi túlfűtöttség helyett elsősorban az érvek összegyűjtése kerül előtérbe. BISTEY ANDRÁS Botka Lajosné Nehéz emberek Európa bajnoksága Május 7-e és 9-e között Szol­nokon rendezik meg a szumó Európa-bajnokságot. Fontos esemény ez a város sportéletében, több jelentke­ző várossal szemben nem volt könnyű megszerezni a rendezés jogát. Erről beszél­gettünk Radócz Zoltán al­polgármesterrel.- Tiger Tibor, a MÁV-Hozam SE szakosztályvezetője vetette föl a pályázat lehetőségét, ugyanis a rendezés jogáért pályázatot kel­lett benyújtani 2003 tavaszán. Ebben rögzíteni kellett, hogy mit biztosít a rendező önkormány­megrendezése különleges kihí­vás, ugyanakkor lehetőség is ar­ra, hogy a város neve forogjon az országban és Európában. Külön­legesség az is, hogy a felnőtt és a junior Európa bajnokságra egy helyen, egy programban kerül sor. Pénteken a juniorok, szom­baton és vasárnap a felnőttek versenyeznek. Ez azzal jár, hogy két megnyitó lesz. Az érdeklő­dés máris igen nagy, ennek a sportágnak nálunk is sok rajon­gója van. A rendezvény idegen- forgalmi szempontból is jelen­tős, hiszen háromszáz verseny­ző és a kísérők lesznek Szolnok vendégei, nem beszélve az or­Szolnokon is népszerű a japán eredetű szumó. Archív képünk helyi versenyzők bemutató­ján kéSZÜlt. FOTÓ! CSABAI zat. A szövetség versenyeztette a jelentkező önkormányzatokat, amelyek között ott volt Budapest és több vidéki város is. A 2004. évi költségvetés tartal­mazza a vállalásokat, azaz má­jus 6-a és 9-e között minden technikai és személyi feltétel meglesz, az önkormányzat ren­delkezésre bocsátja térítésmen­tesen a városi sportcsarnokot. Ez egyébként milliós költséget je­lentene. A szumó szövetség kép­viselői Szolnokra is ellátogattak, és jó partnerekre találtak a város önkormányzatában és a Sport- centrum Kht.-ben. Megfelelőnek találták a körülményeket és a fel­tételeket, így számunkra kedve­ző döntés született. Szolnok, mint ismeretes, a szumó egyik magyarországi fel­legvára. Az Európa-bajnokság szág minden részéből és külföld­ről várható nézőkről. Ez lesz európai uniós csatlako­zásunk után az első Európa-baj­nokság Magyarországon, jó, hogy ezt Szolnok rendezheti. Az önkormányzat és a rendezők megegyezése alapján 200-300 forintos, tehát kifejezetten olcsó jegyek lesznek. Ez olyan gesz­tus, amellyel szeretnénk hozzá­járulni ahhoz, hogy minél töb­ben megtekinthessék a verse­nyeket. A japán hagyományok­nak megfelelően, de az Európa- bajnokságok történetében elő­ször a résztvevők agyagpályán versenyeznek. Az európai szövetség a bajnok­sággal egy időben konferenciát is rendez Szolnokon, a városhá­za dísztermében. ELISMERÉS AZ EZÜSTÉREMÉRT. Április 7-én az Európa Kupában ezüstérmes Szolnoki MÁV-COOP SE női kosarasait köszöntötték a városházán. A csapat tagjainak, a klub vezetőinek és támogatóinak Bot­ka Lajosné polgármester ezüst emlékérmet adott át, amelyhez másfél millió forintos jutalom is járt. Ké­pünkön Csepeli Lajos, a COOP Szolnok Rt. vezérigazgatója veszi át az elismerést. Villamosmérnök és közgazdász Április elsejétől Vinkó János a polgármesteri hivatal város­üzemeltetési és beruházási fő­osztályának a vezetője. Bemu­tatásként eddigi pályájáról és terveiről kérdeztük.- Negyvenhét éves vagyok, Buda­pesten villamosmérnöki diplomát szereztem, majd másoddiplomás­ként mérnök-közgazdász lettem. Első munkahelyem a MÁV volt, ahol a villamos vontatás energia- ellátásában dolgoztam. A vasúttól egy Jánoshalmái mezőgazdasági céghez mentem főmérnök-igazga­tóhelyettesnek. 1991-ben költöz­tem Szolnokra. A besenyszögi Kossuth Tsz elnökévé választot­tak, majd annak megszűnése után a fegyverneki konzervgyárban dolgoztam pénzügyi-gazdasági területen. Gazdát kellett keresni a cégnek, de az is megszűnt. Mező­túron egy ital-nagykereskedés fő­könyvelője lettem, beruházási ügyekkel és pályázatok írásával is foglalkoztam. Onnan jöttem el az önkormányzathoz. Családos va­gyok, egy lányom és két fiam van.- Gondolom, hogy későbbi munkahelyein kevésbé tudta hasznosítani eredeti végzettségét.- Nem egészen így van, bár a műszaki végzettségem olykor kissé háttérbe szorult, más terü­leteken dolgozva is sok hasznát vettem. A műszaki és a közgaz­dasági ismeretek együttesen komplexebb gondolkodásmódot eredményeznek. Nem­csak azt tudtam, hogy műszakilag mi a jó, de azt is, hogy pénzügyi­gazdasági szempontból megéri-e. Előfordult, hogy a közgazdász felül­bírálta bennem a mű­szaki embert, vagy talán jobb ha úgy mondom, hogy a kettőt nehéz szétválasztani, eleve úgy gondol­kodom, hogy figyelembe veszem mindkét szempontot.-A köztisztviselői munka eltér eddigi munkáitól. Nagy váltás­nak számít ez az életében?- A főosztályon részben mű­szaki, részben gazdasági, rész­ben igazgatási munkát végzünk, tehát a váltás nem olyan nagy. Úgy gondolom, itt is előny a mű­szaki és a közgazdasági végzett­ségem.- Milyennek látta az osztályt és a saját munkáját az első napok­ban?- A munkakör töredékét lát­tam csak át, hiszen nagyon sok olyan feladat tartozik ide, olya­nok, amelyek a lakosságot köz­vetlenül érintik. Itt nagy kompro­misszumkészségre van szükség. Mondok egy példát: a lakosság egy része azt kívánja, hogy le­gyen valahol játszótér, mások viszont ellen­zik, mondva, hogy a gyerekzsivaj zavarja őket. Vagy jogos igény, hogy legyen tisztább a város, de közben elvár­ják az emberek, hogy a szemétdíj is legyen alacsony. Úgy látom, itt az egyeztetésnek óriási szerepe van.- Van-e valami konkrét elkép­zelése, amit szeretne megvalósí­tani?- Szeretném, ha a városnak lenne olyan része, ahol hétvégén, szabadidőben sétálhat a család, kirakatot néz, találkozik ismerő­sökkel. Egy sétálóövezetre gon­dolok. Tudom, hogy Szolnokon ezt városszerkezeti szempontból nem könnyű kialakítani, közle­kedési szokásokat kellene meg­változtatni, és pénzigényes fel­adat is. Mégis azt hiszem, hogy 3—5 éven belül megvalósítható. Ehhez is szeretnék hozzájárulni a magam lehetőségei szerint. B.A. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom