Új Néplap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-07 / 10. Vasárnapi szám
2004. MÁRCIUS 7. GAZDASAG 5 Nem hoz drágulást az Unió Sok mendemonda kering arról, hogy 2004 májusától drámai áremelkedésekre lehet számítani. A szakemberek ezt egyöntetűen cáfolják. Ilyenre eddig egyetlen csatlakozó országban sem volt példa, és ez nem várható nálunk sem. Az élelmiszerek ára legföljebb a jövedelmek, illetve a pénzromlás mértékével emelkedhet. Érdemes tehát kétkedve fogadni, ha május 1-je után a boltban az uniós csatlakozásra hivatkozva akarják drágábban adni az árut. §1 CUKOR. Az élelmiszer- árak emelkedéséért az ezeket a termékeket terhelő áfa 2,75 százalékos növekedése, az infláció és egyéb gazdasági okok a felelősek. A cukoripar szereplői például már most jelezték, hogy a tavaly decemberi árak idén 5-6 forinttal emelkedhetnek - ám a termék ára itt is csak fokozatosan kúszhat fel a 160-185 forintról az uniós átlagra, kilónként 240-270 forintra. KENYÉR. A sütőipar idén 16-20 százalékos áremelést szeretne elérni. Néhány boltban már látni 200 forintos félbarna, illetve fehér kenyeret, de az átlagár még mindig a bűvös 200 forint alatt van. A nemzetközi láncok hiper- és szupermarketéiben pedig 99 forintos kenyér is előfordul. A pékek az aszály miatt megemelkedett lisztre, az energia drágulására és az áfaváltozásokra hivatkoznak. Több kereskedelemi lánc viszont a saját sütödéjében süti a kenyeret, ezért képes akár mesterségesen is alacsonyan tartani az árakat. Teheti, mert az esetleges veszteségeket más termékek forgalmából fedezi. Az Unióban az átlagos kenyérár a hazainak két és félszerese, de sok víz lefolyik még a Dunán, amíg a magyar kenyér ára is eléri azt a szintet. A pékek leginkább a péksüteményeken, és egyéb sütőipari termékeknél érvényesíthetik - egyébként jogos - igényeiket. HÚS. A hús és baronlfi esetében sem várható, hogy az uniós csatlakozást követően drámai árrobbanás következne be. A húságazatot jól ismerő szakemberek elmondták: tavaly a legkere- settebnek számító karajt 600-700 forintért mérték. Az Uniótól teljesen függetlenül idén a néhány évvel ezelőtti árszintre, 1000- 1100 forintra kúszhat fel a hús ára. A baromfiágazat is roppant nehézségekkel küszködik, a többi bajban lévő szektorhoz hasonlóan túltermelési válság sújtja. Az elmúlt másfél évtizedben a csirke ára emelkedett a legkisebb mértékben. Tavaly 360-450 forintért kínálták kilóját, s a szakemberek 2004-re sem ígérnek 400- 500 forintnál magasabb fogyasztói árakat. TEJ. A válságban lévő tej ágazat kárvallottjai, a termelők, és persze a fogyasztók nem nagyon értik, hogy a tavaly még literenként 72 forintért felvásárolt tej, amelyet idén 60- 65 forintért vesznek át (sőt, olykor még ennél is alacsonyabb áron), s amelyet a feldolgozók 120 forintért adnak tovább a kereskedelemnek, hogyan lesz 185- 200 forintos áruvá. A tej ára egyébként már azért sem emelkedhet, mert a környező országokban is túltermeléssel küszködnek. TOJÁS. A tojásért nem az Unió miatt kell többet fizetni, hanem mert 2003- ban Hollandiában egy járvány miatt le kellett vágni a tojóállomány jelentős részét, így a magyar gazdák a megszokott évi 7 helyett, 70 millió tojást exportáltak. HAL. Jó hír a fogyasztónak, kevésbé a hazai termelőknek, hogy májustól várhatóan a jelenleginél is több olcsó tengeri halféleség érkezik a hazai piacra. A halhoz sem kell megfizethetetlen áron venni a jó bort, mert a magyar nedű csak kismértékben kerül majd többe - részben a jövedéki adó literenként 5 forintról 8 forintra emelése miatt. I. S. Az olcsó termék is bejön ■ - Nem várható drámai áremelkedés, mert a magyar | gazdaság jól illeszkedik az uniós gazdasági és árrendszerhez - fogalmazott Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a 1990-es évek elején a hazai felvásárlási árak alig érték el az uniós árak 50-1 60 százalékát. Ez az arány ma 90 százalék. Egyébként is, | ha a fogyasztó drágának tartja az alapélelmiszert, kevesebb kenyeret, tejet fogyaszt. Ez is behatárolja a termelők, kereskedők mozgásterét. Ráadásul az Unióban az olcsóbb f termékek is akadálytalanul érkezhetnek a magyar piacra. 1 A fiatalok, a magas végzettségűek és a városi lakosok a legoptimistábbak Magyarországon az uniós csatlakozással kapcsolatban - állapítja meg a GfK Piackutató Intézet felmérése. A csatlakozás előtt álló tíz országban készített felmérés alapján kedvező változásokat várnak a munkaerőpiacon, az oktatásban és az egészségügyben a megkérdezettek, némi aggodalom tapasztalható az életszínvonal terén - jelentette ki Kozák Ákos, a piackutató igazgatója. Magyarországon a megkérdezettek 30,5 százaléka alacsonyabb, míg 35,2 százaléka ugyanolyan életszínvonalat vár a csatlakozás után, 28 százaléka viszont azt gondolja, hogy jobb élet- körülményeket biztosít az Unió. Kozák Ákos elmondta: az életszínvonal romlásától leginkább a gazdák és az önállóan tevékenykedők félnek. Áremelkedést várók aránya ^Magyarorszag 'ÁT Csehország 'jlf Szlovákia ^ Lengye|orszagFjp—-•—~ Csatlakozó^rszágo^ átlaga | Lakásvásárló írek 91 Egyre több ír vásárol ingatlant Budapesten - értesült nemrég egy internetes ingatlanportál. A lakás.hu információi szerint az írek körében azért népszerűek a magyar főváros ingatlanjai, mert így tudják a leggazdaságosabban befektetni a pénzüket. Egy 30-40 milliós pesti lakás ára jelenleg harmada egy dublini elegáns ingaüanénak - az ír fővárosban ugyanis egy jó fekvésű lakásért 130 millió forintnak megfelelő eurót is elkérnek. Ráadásul Európában kevesebb mint 2 százalék a banki kamat, ezért az írek számára jó üzlet ingatlanba fektetni. Az utóbbi hónapokban több mint ezer ír vett lakást Budapesten, de a trend várhatóan nem sokáig folytatódik, mivel a még nálunk is olcsóbb Horvátország, Ciprus, Románia és Lengyelország felé irányulhat a szigetországi ingatlanbefektetők figyelme. HÍREK Kevesebben igénylik vissza az adót Hl Február végéig mintegy 599 ezer személyi jövedelemadó-bevallás érkezett az adóhatósághoz - ez vala- mivel kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Az adózóknál idén „gyorsabb” az APEH, mivel a hivatal a tavalyi tempójához képest eddig már 20 százalékkal több, 480 ezer bevallást dolgozott fel. Az adóhivatal nyilvántartásaiból kitűnik: idén február végéig csupán 5363 főnek utaltak vissza adót, összesen 315,5 millió forintot, míg tavaly ilyenkor már több mint 155 ezren juthattak hozzá adó-visszaigénylésükhöz, mintegy 6,3 milliárd forint értékben. Zalai cukorrépa szlovén gyárban ■ Magyar cukorrépára alapoz a szlovéniai Ormozs cukorgyára. A zalai cukorrépa-termesztők nemrég konzorciumot alapítottak, s 18 tagjukból 14 gazdálkodó már le is szerződött a szlovéniai partnerrel. Az utóbbi 8-10 évben Zala megye mezőgazdaságából csaknem teljesen eltűnt a cukorrépa. Ennek oka részben j a felvásárlási árakban, de jobbára a hazai feldolgozóktól való nagyobb távolságban keresendő. Az a 14 agrárvállakozás, amely szerződött a szlovén partnerrel, tavasszal összesen 511 hektáron vet cukorrépát. A felek tonnánként 44,92 eurós vételi árban állapodtak meg, és a kiszállítást az ormozsi gyár vállalja. Kell a reklám a magyar bornak ■ Magyarországon közösségi bormarketingre évente 200 millió forint jut, de tízszer ennyire volna szükség - jelentette ki Nyikos István, a Nyitott Pincék Szövetség elnöke. Mint mondta, azzal, hogy hazánk május 1-jétöl az EU tagja lesz, új lehetőségek nyílnak a borturizmusban is. Az elnök nem tudta megbecsülni, hogy hányán látogatják a magyar borvidékek nyitott pincéit, és azt sem, hogy mekkora lehet az ebből származó bevétel, mivel erről nincs adat, a gazdák pedig titkolóznak. Azt viszont kiemelte: a borturizmus Siklós környékén és Villányban mintaszerűen működik. Összejátszás miatt százmilliós bírság ■ A versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszás miatt a Gazdasági Versenyhivatal a Baucont Rt.-t és az ÉPKER Kft.-t 227 millió forint, a KÉSZ Kft.-t 136 millió forint bírság megfizetésére kötelezte. Az építőipari vállalatok ugyanis egy versenyeztetés során összebeszéltek, olyan megállapodást kötve, hogy bármelyikük lesz a nyertes, a vesztes félnek - alvállalkozási megbízás, illetve pénzbeli kárpótlás formájában - ellentételezést nyújt. A tanács szerint ez jelentősen csökkentette a gazdasági verseny egyik fontos elemét, a vesztes kockázatát. Jól járnak a gabonatermelők K Az európai uniós csatlakozással kedvezőbb helyzetbe kerül a hazai gabonatermesztés - jelentette f ki Kováts Béla, az agrártárca osztályvezetője, j Mint mondta, a területalapú támogatással és az intervenciós felvásárlási árral kiszámíthatóbb lesz a gabonatermesztés jövedelmezősége. A területalapú támogatás két részből áll majd: a korábban már uniós országok támogatásának 25 százalékát adja az EU, míg hazai kiegészítésként további 30 százalékot kapnak a termelők. Hektáronként a jelenlegi euróárfolyamon 37 800 forintra számíthatnak a gazdálkodók. KÖNYV Hogyan csináljunk karriert? Milyen szervezetek segíthetnek az álláskeresésben? Hogy néz ki a jó önéletrajz? Miként készüljünk a felvételi beszélgetésre? Hogyan alkudjunk leendő Jövedelmünkről? Ez csupán néhány téma abból a könyvből, amelyet az álláskeresés kézikönyvének, a karrierépítők kiskátéjának Is hívnak. A Hogyan csináljunk karriert? című kötet kétségkívül alapmű. Pintér Zsolt karrierszakértő könyvének hatása megjelenése óta érezhető. B Amíg a Hogyan csináljunk karriert? 1996 áprilisában meg nem jelent, mindenki úgy vadászott az állásokra, ahogy azt a megérzése, pillanatnyi kedélye, szeszélye diktálta. Sokan nem is értették, hogy a cégek milyen szempontok alapján döntenek.- A kötet megjelenése óriási fordulatot hozott az álláskeresők világában - állítja Gádorján László, az Arthur Hunt Személyzeti Tanácsadó Iroda ügyvezetője. - Emlékszem, volt olyan időszak, amikor mindenki a könyv alapján írta az önéletrajzát. Számunkra ez óriási segítség volt, hiszen attól fogva nagyjából azonos tematika szerint érkeztek az anyagok, ami a mi munkánkat nagymértékben megkönnyítette. De elmondható ez másra is: az állást keresők fellépésén, viselkedésén érződött, hogy olvasták a könyvet. Pintér Zsolt kultúrát hozott az álláskeresésbe. A kötet elismertségét mi sem jelzi jobban, mint hogy megjelenése óta számtalanszor másolták, idézték. Ma is kapható olyan „konkurens” kiadvány, amelynek csaknem a fele Pintér könyvéből való idézet. Az interneten található karriertanácsok több mint kétharmada is innen származik, sőt - ez is egyfajta siker - a szerző már dedikált olyan példányt, amelyet láthatólag egy könyvtárból emeltek el, mert még benne volt a pecsét...- Amikor Pintér Zsolt ezt a könyvét megírta, csak kevesen voltak tisztában az álláskeresés játékszabályaival - mondta Deák Andrea, a Neumann-Take It Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. - A jelöltek nem tudtak önéletrajzot írni, tanácstalanok voltak, hogyan viselkedjenek a felvételi beszélgetésen. Mára ez a helyzet - többek között ennek a könyvnek a hatására is - megváltozott. Még az is előfordulhat, hogy az illető olyan jól „megtanulja” a követelményeket, hogy azzal a szakembereket is megtéveszti. Hosszú távon persze nem sok értelme van a bemagolt viselkedésnek, mert úgyis kiderül az igazság. Deák Andrea szerint a Hogyan csináljunk karriert? fontos mű az álláskeresők számára, de azt is hozzáteszi: érdemes több forrásból tájékozódni, hiszen nincsenek egyedi receptek.- Ahány munkahely, annyiféle helyzet - mondta. - Ami az egyik cégnél működik, az lehet, hogy a másiknál nem válik be. Ám Pintér könyve jó alap ahhoz, hogy az érintettek a jó irányba induljanak el. Nemcsak az állásvadászok használják a könyvet, hanem szakemberek is. Jó példa erre Bodor Márton, az Aktíva Személyzeti Tanácsadó cég tanácsadója, aki a Felsőoktatási Diákszervezetek Egyesületének elnöke is, így azt is tudja, mit tesz hozzá a kötet az egyetemen kapott tudáshoz.- Ebben a szakmában nehéz olyan újat mondani, ami Pintér Zsolt könyvében nincs benne - jelentette ki. - Ráadásul nemcsak általános tanácsok olvashatók benne, hanem konkrét címek, szervezetek nevei, vagyis hétköznapi használatra is jó. A szakember szerint a könyvet főleg a fiatalabbak forgatják, mivel az idősebb korosztály nem fordul meg olyan helyeken, ahol hozzájuthatna - állásbörzéken, nyílt napokon például.- Persze egy dolog megvenni a kötetet, és másik használni is - mondta Bodor. - Az igazi az lenne, ha egyfajta munkatankönyv lehetne, amit leginkább a tanácsadók és a tanárok használnának, hiszen a mondanivalója így juthatna el a legtöbb emberhez. Pintér Zsolt Született: 1958. november 21. Diploma: Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (Moszkva, 1983), Pályafutás: diplomata (Külügyminisztérium, 1983-85), üzletkötő (Konsumex, 1985-87), főosztályvezető, (MGM, 1987-90), ügyvezető tulajdonos ( Manager Contact, 1990- ), a Horton International kelet-európai alelnöke (1991- )
