Új Néplap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-06 / 56. szám

4. OLDAL T Ü K Ö R 2004. Március 6., szombat MEGYEI Nagyon hiányzik az egészséges ivóvíz Berekfürdőhöz tartoznának inkább a karcagi Tatárülés tanyái Csalódottak a lakók Tatárülés tanyáiban: válnának Karcag­tól, és szeretnének már Berekfürdőhöz tartozni, mert akkor legfontosabb problémájuk, az ivóvíz biztosításának a kérdé­se is rendeződhetne. A karcagi városatyák azonban egyelőre a népszavazás elrendelésére vonatkozó, bizonytalan, nem egyértelmű jogi háttér miatt az elmúlt héten elnapolták a döntést. M. Martin Lajosné örömmel nyugtázza, megérkezett a takarmány, melyet a férje és Bene Lajos lepakolnak a kocsiról fotó: a szerző _______, Riport Le válna Karcagtól a Béke 100-as és a tatárülési tanyaközpont, és Berekfürdőhöz tartozna. Az érin­tettek ez ügyben népszavazást kezdeményeztek. A karcagi kép­viselő-testület azonban úgy hatá­rozott, hogy a polgármesteri hiva­tal előzetesen kérje ki a megyei közigazgatási hivatal állásfoglalá­sát az ügyben, és majd annak is­meretében tűzzék napirendre új­ból a népszavazás kérdését... Kovács Zsolt éppen befejezte a ke­rítésjavítást, és Berekfürdőbe in­dult volna kerékpárral, amikor megszólítottuk. Kiderült, három éve laknak a Tatárülés 1. szám alatt. Mint ifjú házasok a tanya megvá­sárlásához a karcagi önkormány­zattól kaptak támogatást. A férj be- reki, neje kunmadarasi, Zsolti fiuk épp tegnap volt négyéves. A férj minden porcikájával kötődik Be­rekfürdőhöz, hiszen már dédnagy- apja is ott élt. így érthető, hogy Be­rek-párti, ám nemcsak érzelmi okok miatt írta alá a népszavazásról szóló kezdeményezést.- Legnagyobb probléma itt az ivóvíz kérdése. Elfogadhatatlan­nak tartom, hogy mi és a közel tíz kisgyerek a 21. században, a komputerek világában nem ihat egészséges ivóvizet. Ez non­szensz. Mostohagyereknek érez­zük magunkat. Nem értjük, mi­ért nem engedik, hogy boldogul­junk. Nem lenne gond, ha lát­nánk, Karcag meg akarja a prob­lémát oldani. Ha nem tudja, ak­kor legyen Berekfürdőé a köz­pont, ott ígéretet kaptunk rá, hogy megoldják ezt a kérdést éppúgy, mint a szemétszállítást - mondja a fiatalember, aki az itt lakókkal nagyon várja a karcagi képviselő-testület döntését nép­szavazásügyben. Zsolt az udvarán fúratott egy kutat, és jelenleg hidrofor bizto­sítja a család vízellátását. Ez azonban nem ivóvíz, így csak mosásra, fürdésre használják. A fürdőszobát is szeretné befejez­ni, de a bojlerhez vezetékes ivó­víz kellene. Amióta itt laknak, a tanyát teljesen felújították, ma már úgy néz ki, ahogy elképzel­ték. Kovács Zsoltné jelenleg szo­ciális gondozói képzésen vesz részt, kisfiúk pedig a bereki óvo­dába jár. Az, hogy elköltözzenek innen, fel sem merült bennük, szeretnek itt élni. Jól ismerik a ta­nyaszomszédokat, számíthat rá­juk, ha kisfiúkra kell vigyázni. A férj szenvedélyes kutyate­nyésztő és horgász. Ez utóbbi hobbiját felesége jobban viseli. Bár Zsolt szakmáját tekintve sza­kács, mégis azt vallja, napközben főz ő eleget, ezért ha nem muszáj, otthon nem veszi kézbe a fakana­lat. A különleges ételek készítése azonban az ő reszortja még ma is. A tanyaközpont másik végében Martin Lajosné az ebédet készíti fel, amikor bekopogunk hozzá­juk. Férje éppen Berekfürdőben van az állatoknak daráltatni. Juli­anna Püspökladányban született, de 1961 óta ő is itt él, a Tatárülé­sen. Mindketten a tanyaközpont melletti egykori tsz-telepen voltak állatgondozók, onnan mentek nyugdíjba. Nagyon régen beköl­tözhettek volna már Karcagra, de szeretnek itt élni. Lányaik, Emese és Julianna, sőt 25 és 9 éves uno­káik is sűrűn megfordulnak itt. Mesiék Karcagon laknak, így hoz­zájuk sűrűn hazajár a mama, de Szolnokon élő gyermekét is ellát­ja, mert hát mégiscsak más a ta­nyasi csirke és tojás, mint a bolti - vallja. Kilencéves kis unokája, La­li még sokszor iskola helyett is itt lenne a tanyán, mert nagyon ha­ragszik a matekra.- Mondhatni, a mi korosztá­lyunk az elmúlt évtizedek alatt el­került innen, de az itt lakó fiata­lokkal jól elvagyok, megtaláltuk a közös hangot. Járnak ki hozzánk Berekből is fiatalok, és az itteniek is számíthatnak rám. Ha hazame­gyek Karcagra, a férjem át-átmegy esténként tanyázni a szomszé­dokhoz. Nekem az ivóvízen kívül nem hiányzik innen semmi más. A tanyát rendbe tettük, otthonos, kényelmes. Az ivóvízért azonban Berekfürdőbe járunk. Amikor fér­jem bemegy a boltba vásárolni, onnan hoz haza ivóvizet és vesz hozzá ásványvizet. Amikor hazajön a család, Jutka már előre készül, hiszen ilyenkor mindenki a kedvencét kapja. Ki­nek rántott szelet krumplival, ki­nek a lecsós sült készül. A süte­mények közül a ferdinánd jöhet minden mennyiségben. A lányok néha hazatelefonálnak: anyu, ho­gyan kell ezt vagy azt elkészíteni — és olyankor anyu mindig segít. Amióta a férjnek diétáznia kell, azóta kevesebb hús fogy, renge­teg főzeléket főz. Jöhet a borsó, a zöldség, a karfiol vagy a paradi­csomos káposzta. Az udvaron már látszik, a gazda nagyon vár­ja a tavaszt, a kiskertet már előké­szítette a veteményezéshez. A zöldség-gyümölcsön kívül az ap­rójószágok is mind „besegítenek” a háztartásba élelemként - mondja a háziasszony. Időközben hazaér a daráltatás- ból a férj, és bepakolja a takar­mányt. Ebben segít neki tanyaszomszédja, Zsolt és a fuva­ros Bene Lajos. A zsákok pakolá­sa közben pedig megbeszélik a mezőgazdaság viszontagságos helyzetét is... darócziERZSÉBET Proust helyett a miniszter Szolnok Megváltozott a Szigligeti Szín­ház műsorterve, március 12-én A miniszter félrelép című dara­bot mutatják be. Proust Az el­tűnt idő nyomában című műve így már a második évadban ma­rad el. Szikora János direktort ar­ról kérdeztük, vajon mi késztet­te a műsorváltoztatásra. —Az utóbbi időben több jelzés érkezett hozzám, hogy kevés olyan darabot játszunk, ame­lyen igazán felhőtlenül szóra­kozhat, kikapcsolódhat a néző. Valóban komolyabb, nehezeb­ben emészthető előadások sze­repelnek a repertoárunkban, így a közönség igényének engedve elkezdtünk keresgélni a lehetsé­ges könnyedebb, de színvonalas darabok között. Nem voltunk könnyű helyzetben, hiszen olyan művet kerestünk, amely a társulatunkra szabható. Végül A miniszter félrelép mellett dön­töttünk, melynek alakjait való­ban parádés szereposztásban tudjuk színpadra állítani. Egyéb­ként sokan nem is tudják, hogy ez a mű eredetileg színdarab, de a belőle készült filmet biztosan ismerik. Merem állítani, hogy az eredeti színdarab jobb, a poénok jobban hatnak a színpadon. Az előadásunk különlegessége lesz, hogy első ízben mutatjuk be vi­déken. Mostanáig egyetlen vidé­ki színház sem mert vagy nem akart hozzányúlni, annak elle­nére, hogy Budapesten óriási si­kerrel játsszák, több mint két­száz előadáson túl. Mivel egyfaj­ta premier a miénk, a bemutató­ra szeretném elhívni Koltay Ró­bertét és Kern Andrást, akik a film főszerepeit játszották. Proust darabjáról pedig fogal­mazzunk úgy, hogy bekerült ugyan az íróasztalba, de a legfel­ső fiókba. szilvási Eszközök az iskolának A megyei közoktatási köz- alapítvány a megye számos hátrányos helyzetű iskolájá­nak nyújt segítséget. Ezek között van a tiszaburai álta­lános művelődési központ is, amely a község oktatási in­tézményeit is egyesíti. A részletekről Molnámé Káló Katalin igazgatót kérdeztük. Az igazgatónő elmondta, hogy évek óta eredményes kapcsolatban állnak a köz- alapítvánnyal. A hátrányos helyzetű in­tézmények számára kiírt pályázatokon rendszeresen részt vesz a köz­ponthoz tartozó óvoda és iskola, évente több pályázatot készíte­nek, s ezek rendszerint eredmé­nyesek. Az óvoda és az iskola így televízióhoz, videomagnó­hoz jutott, az elmúlt évben pedig 14 pedagógus több előadásból álló továbbképzésen vehetett részt helyben a közalapítvány pályázatán nyert pénzből. Idén információik szerint is­mét taneszközökre lehet pá­lyázni, és nem is hagyják ki­használatlanul az újabb lehető­séget. Bár az óvoda és az iskola többmilliós értékben jutott tan­eszközökhöz ilyen módon az elmúlt években, a kötelező tan­eszközjegyzékben foglaltakhoz viszonyítva még tetemes lema­radásuk van: az óvodánál mint­egy 6, az általános iskolánál pe­dig körülbelül 12 millió forint értékű eszköz hiányzik. Ez si­keres pályázatokkal és egyéb támogatással a 2008-as határ- időig teljesíthető. ___________■ Al apítvány a közoktatásért A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítvány 2004-gyel működésének 8. évé­be lépett. Az alapítvány létrehozásáról, műkö­déséről, eddigi tevékenységéről, terveikről a kuratórium elnökét, Szabó Józsefet kérdeztük. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítványt 1996 végén, illetve 1997 elején hozta létre a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Köz­gyűlés és Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlé­se. A megyei önkormányzat a megyeházán térí­tésmentesen biztosítja az alapítvány mű­ködését, mindehhez Szolnok Megyei Jo­gú Városa évi 500 ezer forinttal járul hoz­zá. A közalapítvány feladata a közoktatá­si törvény szerint a közoktatás körzeti, térségi és országos feladatainak a támoga­tása. A feladat teljesítéséhez az alapítvány az elmúlt években szakképzések, könyv­tárak fejlesztésére fordítható összegek­kel rendelkezett, ösztöndíjjal segített kö­zép- és általános iskolai tanulókat - mondta Szabó József, a kuratórium elnö­ke. A kuratórium 1997 és 2003 között 19 nagy jelentőségű intézményi, szervezeti és 4 ösztöndíjpályázatot írt ki. Hét év alatt az intézményi, szervezeti pályáza­tokra 3171 pályamunka érkezett, melyek­ből a kuratórium 2128-at díjazott. Ezekben a közalapítványtól több mint 3 milliárd forintot igényeltek, és a kuratórium közel egymilliárd fo­rint támogatást nyújtott. A Szolnokról benyújtott pályázatok 42,1 szá­zaléka, megyénk városaiból 25,9 százaléka, míg a községekből beadott pályázatoknak 19,5 szá­zaléka volt sikeres. Az ösztöndíjpályázatokon 4 év alatt eddig 526 általános iskolás és 349 középiskolás tanuló vett részt. Az általános iskolások közül a leendő 7-8. osztályosok, a középiskolások közül pedig a le­endő 3-4. osztályosok nyújthattak be pályáza­tot. Közülük a 4 alkalommal összesen 36 általá­nos és 46 középiskolás diák nyerte el az ösztön­díjat, ami 10 hónapra jár, és a középiskolások­nak havi 10 ezer, az általános iskolásoknak havi 5 ezer forint juttatást jelent. Ösztöndíjpályázatokra 2003 végéig 5 140 000 forintot fordított a kuratórium. Az Esélyt a Tanulásra Közalapítványnak a 12. évfolyamos, a következő tanévben tovább tanul­ni szándékozó, anyagi gondokkal küzdő megyei tanulók támogatására a 2003. évi keret havi 485 150 forint volt. Ezen a pályázaton 22 középisko­la 78 tanulója közül 47-en kaptak havi 10-13 ezer forintot. A kuratóriumnak képviselete van a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságban is, mely szervezet ma a szakképzési alapot kezeli. Szabó József, a kuratórium elnöke ösztöndíjat ad át A kuratórium kihelyezett ülést tartott Cserke- szőlőn a Tiszazug, Tiszaroffon a tiszafüred-kun- hegyesi kistérség, Jászberényben a Jászság pol­gármestereivel. Lebonyolított egy 37 millió forintos zártkörű, meghívásos pályázatot a pedagógiai szakszolgá­latok működésének, fejlesztésének támogatása érdekében. A tervek szerint a központi források további részének 50 százaléka terhére ismét hirdet tan­eszköz-fejlesztési pályázatot. A támogatásokból 20-20 százalékot szán tartalmi fejlesztő tevé­kenység támogatására és a kollégiumok ellátott­ságának javítására. Végül 10 százalékot tervez könyvtárfejlesztés­re, ami nem központi program, csak szerény megyei kezdeményezésű erőfeszítés. Ösztöndíj, tanulmányút JÁSZBERÉNY A Lehel Vezér Gimnázium az elmúlt években folyamatosan kapcsolatban állt a megyei közoktatási közalapítvány­nyal. Diákjai különféle pályá­zatokon eredményesen szere­pelve ösztöndíjakat nyertek, illetve külföldi tanulmány­utak költségeihez kaptak tá­mogatást. A középiskola pe­dig főként az eszközfejleszté­sekhez tudott eredményes pá­lyázatokat benyújtani.- A legnagyobb „egy összegű” tá­mogatás, amit az alapítványtól nyertünk - mondta Nagy András igazgató -, az a félmillió forint, amelyet a sportudvar fejlesztésé­re használtunk föl, de még számos beszer­zés anyagi terhét csök- kenthettük a megyei alapítvány segítségé­vel. Sikeres pályázat eredményiként vásá­rolhattak egy video­kamerát, illetve egy digitális fényképező­gépet a rajz és vizuális kultúra tantárgy eredményesebb oktatá­sának eszközeként. Az eszköz- beszerzés mellett pályáztak ta­nulócsoportok cseretáborozásá­nak anyagi támogatására, amely­nek eredményeként közvetett módon számos „leheles” diák csiszolhatta anyanyelvi környe­zetben nyelvtudását. Az intézményben több diák nyert közvetlenül is anyagi tá­mogatást. Szabó Zsuzsanna — aki jelenleg harmadik osztályos, és Jászfényszaruból jár be a gim­náziumba - tavaly készítette el ösztöndíjpályázatát. Ebben ta­nulmányi, illetve versenyeken teljesített eredményeit foglalta össze.- A megyei helyesírási verse­nyen ötödik helyezést értem el korábban, egy irodalmi pályáza­ton a második díjjal jutalmazták munkámat, egy országos törté­nelemversenyről pedig negyedik helyezéssel térhettem haza. Az idei tanévre elnyert havi tízezer forintos ösztöndíj, a tankönyvek vásárlásában és a bejárás költsé­geinek csökkentésére rendkívül nagy segítséget adnak.- Jómagam két alkalommal tölthettem egy-egy hetet Angliá­ban, szintén a megyei közoktatá­si közalapítvány segítségével. A tanulmányi utakat két sikeresen — a fogyatékosok nemzetközi éve, illetve sporttémában — meg­írt pályázatom jutalmául kaptam. - Mindezt And­rási Judit a középiskola 3-os tanulója tette hoz­zá. - A sikeres pályázat­hoz nagyban hozzájárul­hatott, hogy angol nyelv­ből nemrég tettem le a felsőfokú nyelvvizsgát. Angliában társaimmal - hat másik ország diákjai társaságában - bemutattuk me­gyénket, lakóhelyünket. Mind az iskola, mind pedig a diákok örömmel fogadták az ala­pítvány pályázati kiírásait, s re­ményüket fejezték ki, hogy az el­következőkben is sikerrel szere­pelhetnek azokon. Korábban Jászberény önkor­mányzata három egymást köve­tő évben összesen 20 millió fo­rintot nyert el a közoktatási köz- alapítvány eszközfejlesztési programjain, ami nagy segítsé­get jelentett a kötelező intéz­ményfejlesztési feladatok meg­valósításában. 4 AN KA CSABA Összeállításunk a megyei közoktatási közalapítvány és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket a közalapítvány viseli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom