Új Néplap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-05 / 55. szám
4. OLDAL MEGYEI T Ű K Ö R Lázcsillapító a gazdálkodóknak Szolnok A legnagyobb agrár-érdekképviseletek megyei vezetői szerint a mezőgazdaság alapvető gondjait nem oldja meg, csupán tünetei kezelésnek tekinthető a demonstrálok és a szaktárca között létrejött megállapodás. Dr. Török István lázcsillapítónak minősítette az egyezséget, ami semmiképp sem tekinthető végleges megoldásnak. A gazdakörök (Magosz) - a hét végén újabb öt évre megválasztott - országos alelnöke, megyei elnöke szerint félő, hogy ennek betartásával is gondok lesznek, például a hektáronkénti nyolcezer forintos földalapú támogatást nem biztos, hogy megkapják a gazdák a tavaszi munkák megkezdéséig. A Magosz-vezető óriási problémának nevezte, hogy egyes feldolgozók már jelezték: nem fogják betartani a megállapodást, így pedig az semmit sem ér. Török István ezért úgy gondolja, az új agrárrendtartási törvénynek a feldolgozókra is vonatkoznia kell. A jogszabálytól azt várjuk, hogy szüntesse meg a rabló- gazdálkodást, s akadályozza meg azt, hogy hazánk a nyugati, túltermelésből származó, állati takarmányozásra szolgáló termékek piacává váljon - hangsúlyozta. Ugyancsak el kell érni, hogy a földtörvény a magyar gazdálkodóknak kedvezzen - fűzte hozzá. A gazdahitelprogram kiszélesítése kapcsán az alelnök megjegyezte: sajnos nem a magyar gazdákhoz jutott el a pénz. Komoly eredményként értékelte viszont az agrárberuházásokhoz kapcsoló áfa-visszaigénylést. Várnái Csaba, a Jászkun Teszöv titkára szerint nem agrárbékemegállapodás jött létre, hanem tűzszüneti egyezmény. Az egyezség csak a pillanatnyi helyzet kezelése, a több éve, évtizede felhalmozódott problémákra nem kínál megoldást. A társas agrárvállalkozásokat tömörítő szervezet vezetője úgy vélte: a rendszer- változás óta egyik kormány sem tudta megoldani az ágazat alapvető gondjait, s nem fordított kellő figyelmet a termelők uniós felkészítésére annak érdekében, hogy fel tudják venni a versenyt. Váradi szerint jó kompromisszum született tejügyben, a sertésnél már kevésbé. Szintén nagy előrelépés az áfa-visszaigénylésről szóló passzus. Továbbra sem világos azonban, hogyan és mikor jutnak majd hozzá a gazdálkodók a területalapú támogatás előrehozott nemzeti részéhez. A gazdahitelprogrammal pedig az a gond, hogy mind a kis-, mind a nagytermelők többsége nem képes élni e lehetőséggel a fedezethiány miatt — tette hozzá. A titkár reményét fejezte ki, hogy a megállapodásban rögzített eredmények mielőbb visszaköszön- nek rendeletek formájában, l. z. AGRARIUIV 2004. Március 5., péntek Az unalmat hírből sem ismeri Veress Zoltán virtigli debreceni, aki jó öt éve még azt se tudta, olyan település is létezik a világon, hogy Nagykörű. Két- ezeregy óta viszont a cseresznyés faluban lakik a párjával, aki korábban a konditeremben az edzője volt. És hogy teljes legyen az élete, a hajdani hajdúsági úr most azt csinálja, amit szeret, hiszen mangalicákat tenyészt. Nagykörű Veress Zoli a megfelelő szakirányú iskolákat elvégezve elhelyezkedett. Ugyanakkor tudta, dolgozzon bárhol, ha úgy fordul az élete, neki az a fő álma, hogy egyszer valahol vidéken mangalicákkal foglalkozhasson. Mivel sportos srác volt, a konditeremben is sűrűn megfordult: erősíteni, izmosodni, hiszen 130-140 kilós súlyokig is eljutott. Mit ad az ég, szaknyelven fogalmazva személyre szabott edzője volt ebben a konditeremben egy korábbi fitneszes versenyző, bizonyos Tímea. Hogy Zoli lehetett remek tanítvány, vagy Timi csodálatos edző, a történet szempontjából nem ez a lényeges, inkább az, hogy egymásba szerettek. Közben a világ is nagyot fordult, és egy ízben Zoli azzal állt elő:- Lemehetnénk Nagykörűbe, mert ott alkalom nyílik végre mangalicákat nevelni.- Az hol van?- Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Tisza partján. Mivel szerették egymást, együtt érkeztek a faluba. Azóta vettek házat, Timi eladó egy üzletben, Zoli pedig végleg régi hobbijának, a mangalicatenyésztésnek hódolhat. Hárman társak, és az úgynevezett vörös mangalicákat tenyésztik. A telepen Zoli a mindenes, a hajdan néhány darabos állomány hatalmas kondává duzzadt. Rengeteg a munka velük, naponta kétszer kapnak enni, de ha az idő olyan, a füvet sem vetik meg, mert legelő is tartozik a telephez. Zoli azóta az unalmat hírből sem ismeri. Mert ez olyan munka, hogy elsejétől a hóEzek az állatok az idegentől félnek, de Veress Zolit, a gondozójukat eltűrik FOTÓ: BAKOS JUDIT nap végéig tart, majd utána minden kezdődik elölről. Mert aki ezzel foglalkozik, egy- remegy, hogy szerdát mutat a naptár vagy piros betűs vasárnapot. Éppen ezért, Debrecenbe is ritkán tudnak hazalátogatni a szülőkhöz. A hízók egyébként kapósak, veszik őket. Azért is, mert legújabban a patikusok azt is kiderítették, hogy a mangalica húsa, szalonnája mégsem annyira ártalmas a szív- és érrendszerre, mint korábban sok helyen, sokan leírták. Ráadásul mint őshonos magyar fajtát talán az unióban is érdemes lesz és megéri tartani, mint honi sajátosságot. Mindenesetre a három nagykörűi tulajdonos a hízóvágás alatt természetesen elsősorban már mangalicahízót ért. ________________ D. SZABÓ MIKLÓS Az ínség „fakopáncsai”»' A biciklin fát tolók közül csak egyikük vállalta a nyilvánosságot FOTÓ A SZERZŐ Közép-Tisza-vidék A következő írás legfontosabb üzenete talán az lehet, hogy az ínség nehezen „szóra bírható”. Tiszaszőlősről Tiszabura felé autózva ugyanis nyolc, kerékpárján gallyakat, korhadt fatörzseket toló emberrel találkoztam. Közülük hosszas unszolásra csak egy vállalta a nyilvánosságot. Az 51 éves N. Péter Tiszaderzstől jó három kilométerre tolta hazafelé meleget adó terhét a drótszamáron. Fékeztem mellette, s kértem, hogy lefotózhassam.- Biztos, hogy újságíró? Nem valami más...? - ezekkel a kérdéseivel kezdődött diskurzusunk, s miután megnyugtattam, hogy nem vagyok „valami más”, a „nem biztos, hogy ez a kiszolgáltatottság a maga szégyene” kezdetű mondatom hatott, felnyitva az ínség inkognitójának zárját is.- Hat gyerekem közül egy kiskorút még fel kell nevelnem. A szívemmel és a lábammal állandóan a kórházat járom. Feleségem is leszázalékolt, így szűk negyvenötezer forintból kell kihúznunk a hó végéig. Nagyon nehéz! Fűteni pedig valamiből kell! Most ezzel, amit lát. Le is fotózhatja, mert ez engedélyezett - mondja, fényt derítve a „nem valami más” személyére is. Szó ami szó, nagyon scrk polgármesteri hivatalban láttam már a „corpus delictit”, azaz a tiltott területekről fejmagasságban elfűrészelt öles fákat. A kérdés, ami szerint a haszonszerzés vagy az ínség viszi-e a tilosba az embereket, sokszor még nyitott marad. Mint az is, hogy ki kerül saját hibájából vagy éppen önhibáján kívül ebbe a megalázó helyzetbe. Az elkobzott fejszék, fűrészek helyébe mindig kerül ugyanis új, de a legtöbb helyen igaz az is, hogy kijelölik már a természeti szociális segélyt nyújtó területet. Beszélgetőpartnerem esetében nyíltan feszegetem ezeket a dolgokat, de ő csak úgy szőrmentén válaszol.- Megiszom én is néha, ami jólesik, de csak akkor, ha futja rá ebből a kis pénzből. Munkát rokkantnyugdíjasként már nem is találok, de nem is nagyon bírok vállalni. Akkor még jó volt, amikor fizetésért dolgozhattunk. Most ez a helyzet, jövök, amikor tudok, ha a szükség rávisz. Egyébként meg igyekszünk egymáson segíteni. Mi a gyerekeinknek, ők pedig nekünk - mondja, jókat fújtatva s pihegve. Talán nemcsak tartalma miatt, hanem egészségügyi szempontból is jó volt ez a kis pihenő. Ő nekiveselkedik a totósnak, én meg megyek tovább az autómmal. Az úton még találkozom az ínség több biciklis „fakopáncsával”, ami azért elgondolkodtat: tényleg, kinek a szégyene ez a kiszolgáltatottság, ami hallgataggá teszi legtöbb áldozatát? Olyan inkognitó ez, amelyről mindenki tud - morfondírozok, magamat is feloldva kicsit a válaszadás felelőssége alól. Pedig lépni kellene, mert ez a helyzet úgy is kóros, hogy károkat okoz. Nem csak az erdőkben, a lelkekben is. PERCZE MIKLÓS Hódítanak az idegen nevek Gyorsul a népesség csökkenése _________Szolnok Ke vin és Kira — többek között ezek voltak a legkedveltebb nevek az elmúlt esztendőben. A megyeszékhelyen az elmúlt öt évet tekintve tavaly született a legkevesebb gyermek. Szolnok sem kivétel az országos tendenciák alól. Az elmúlt öt esztendőben a megyeszékhelyen is mind kevesebb újszülött látta meg a napvilágot, miközben az elhunytak száma emelkedő jelleget mutatott. Az anyakönyvi hivatal adatai szerint tavaly csaknem százzal többen hunytak el a megye- székhelyen, mint egy esztendővel korábban. 1998-hoz képest 4-5 százalékkal kevesebb újszülött látta meg a napvilágot 2003-ban. Gyorsulni látszik Ev Születések Házasságkötés Halálozás 1998 1990 336 2112 2001 1958 360 1884 2002 1880 363 1832 2003 1803 403 1936 (FORRÁS: ANYAKÖNYVI HIVATALI ugyanakkor a születésszám csökkenése is. Míg korábban egyik évről a másikra 40-50 gyermekkel született kevesebb, 2002- ről 2003-ra már csaknem nyolcvannal kevesebb csecsemőnek örülhettek a családok. Kedvező folya1 ^ mat viszont, hogy a házas- V, ságkötések száma, ha kis mértékben is, de emelke- { | dett. A legdivatosabb ne- L-M vek továbbra is idegen hangzásúak, így a lányoknál a Kira, Zsanett, Noémi, míg a fiúknál a Kevin, Marcell hódított. Ugyanakkor mind gyakoribbak a régi magyar nevek, például az Emese, a Lilla, a Csenge, a Luca, a Koppány, a Zalán, a Hunor, illetve a bibliai eredetű nevek, mint az Abigél, Mirjam, Zoé, Ráhel, illetve az Ádám, Dávid, Márk, Máté. t.j. JÁSZKISÉR. Az önkormányzat legnagyobb beruházását valósítja meg a szennyvízhálózat kiépítésével. Ehhez az állami támogatás és a lakossági befizetések nem nyújtanak fedezetet, így a víziközmű-társulat hitelt vesz fel az önkormányzat kezességvállalásával. Mindez nyolc éven keresztül évente 30-35 millióval terheli a település büdzséjét. Az önkormányzat ezért takarékosság intézkedésekről döntött, ami az intézményeket és a polgár- mesteri hivatalt egyaránt érinti. LZ KARCAG. A városban évek óta gondot jelent a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ épületének rossz műszaki állapota. A település önerőből nem tudja felújítani az épületet, ezért az ön- kormányzat a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ rekonstrukciójához 50 millió forint öszNéhány mondatban szegű vissza nem térítendő támogatás elnyerésére pályázatot nyújt be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által meghirdetett SAPARD-pályázatra, a saját erőt pedig hitelből biztosítják. DE KISÚJSZÁLLÁS. A Belszervi Betegek, Rokkantak Napsugár Egyesülete március 12-én tartja nőnapi rendezvényét a Kisúj étteremben. A tagokat Rózsa Endre országgyűlési képviselő köszönti, a műsorban közreműködik Szegi Albert középiskolás diák, Ujj Tünde népdalénekes, illetve Angyal Ferenc és Ressinka Lajos citeraművészek. A nőnapi ajándékokat az egyesület férfi tagjai nyújtják át a hölgyeknek. DE SZOLNOK. Ismét kiállításnak ad helyet a Verseghy könyvtár művészeti szalonja. „A lengyel népművészet Jan Swiderski szemével látva” című fotótárlatot szombaton 16.30-kor Juhász János muzeológus, a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára igazgatóhelyettese nyitja meg. Ugyanezen a napon a Damjanich múzeumban is kiállítás nyílik 15 órakor, ott az Alföldről és peremvidékéről származó feu- dalizmuskori kályhacsempék láthatók a „Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók” című kiállításon. BA SZOLNOK. Ma farsangi mulatságot rendeznek a Kassai Úti Általános Iskolában. A rendezvény különlegessége, hogy minden felső tagozatos osztály megjeleníti az Európai Unió egy-egy tagországát jelmezzel, zenével, tánccal, jelenettel. A legötletesebb produkciók készítői jutalmat kapnak, ba ________ ■
