Új Néplap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-26 / 72. szám

4. OLDAL FELSŐ FOKON 2004. Március 26., péntek üf Hl SZOLNOKI FŐISKOLA Újraválasztott főigazgató Ismét dr. Törzsök Évának szavaztak bizalmat A főiskolai tanács a közelmúltban ismét a korábbi főigazgatónak, dr. Törzsök Évának szavazott bizalmat, s amennyi­ben a miniszterelnöktől megkapja kine­vezését, augusztustól további három évig újra ő állhat az intézmény élén. Ez alkalomból kértük, vonja meg az előző ciklus mérlegét, s vázolja az iskola előtt álló feladatokat.- Melyek voltak azok a legsürgetőbb tenniva­lók, amelyeket a Szolnoki Főiskolán el kellett végezni az elmúlt években? — Annak idején jó anyagi helyzetben vet­tem át a főiskolát, ahol azonban már nyolc hónapja nem volt kinevezett főigazgató - kezdte dr. Törzsök Éva. - Ezért újjá kellett alakítani a felső vezetést, átformáltuk a tan­széki struktúrát, és sikeresen átestünk az Oktatási Minisztérium revízióján, valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság levelezős és a székhelyen kívüli képzésre vonatkozó vizsgálatán. Hozzákezdtünk a humán erő­források fejlesztéséhez, ennek eredménye­ként ma már mintegy húsz kollégánk ren­delkezik tudományos fokozattal. Sikerült növelnünk a fiatal oktatók létszámát, s sze­retnénk, ha ez a folyamat a jövőben is foly­tatódna. Olyan új munkaköröket hoztunk létre, amelyek korábban nem léteztek, de rendkívül fontosak. Ilyen a nemzetközi ügyintéző vagy a pályázati és pr-tevékeny- ségek ellátása. Mindezek mellett tartalmi fejlesztéseket is végrehajtottunk. A meglé­vők mellett négy új szak indításán kezd­tünk dolgozni. Ez a munka ugyan félbesza­kadt a mostanában sokat emlegetett Bolo- gna-folyamat miatt, ám eredményeinek nagy hasznát vesszük majd a későbbiek­ben. Fontos állomás volt az intézmény éle­tében, hogy az elmúlt év végén a Londoni Kereskedelmi és Iparkamara vizsgaköz­pontja lettünk. Nagy eredménynek tartom a Felnőttképzési Központ létrehozását is. Ez egyéves működése alatt, mintegy száz­milliós bevételt hozott a főiskolának. Itt ér­demes megjegyezni, hogy a mintegy két­Dr. Törzsök Éva milliárd forintos éves költségvetésünk 48 százaléka saját forrásból származik.- Milyen volt az intézmény infrastruktu­rális helyzete az elmúlt időszakban?- Sajnos meglehetősen méltatlan körül­mények között végeztük, illetve végezzük munkánkat. Jelenleg a város öt pontján szétszórva dolgozunk. Az Ady Endre úti épületet azért sikerült felújítanunk, miként részben a szakkollégiumokat is. Megvásá­roltuk tanszállodának a Touring Hotelt, s is­mét megnyitottuk tanéttermünket.- Milyen tervekkel vág neki a második fő­igazgatói ciklusának?- A leglényegesebb célkitűzésem a túl­élés biztosítása. A magyar felsőoktatási in­tézmények hamarosan áttérnek a kétszintű képzésre, amelynek következtében alap és mesterdiplomát is kiadhatnak majd a főis­kolák és egyetemek. Nálunk minden eddi­gi szak megszűnik, s az üzleti területre meghatározott négy-öt szakot kell majd akkreditáltatnunk. Ezt tehetjük úgy, hogy növeljük a tudományos fokozattal rendel­kező oktatóink számát, de dolgozunk az al­földi főiskolák egyfajta szövetségén, illetve tárgyalásokat folytatunk egy angol egye­temmel, amely Szolnokra hozná mester- képzését. Szeretném tovább erősíteni a fel­nőttképzést, s elérni azt, hogy egy kutatá­sokat folytató és tanácsadási szolgáltatáso­kat is nyújtó, szolgáltató központtá váljunk a térségben. Mindezeken túl felvettük a kapcsolatot a Magyar Befektetési és Keres­kedelemfejlesztési Kht.-val, amelynek me­gyei kirendeltségének tudnánk helyet biz­tosítani. A megoldandó problémák sorában talán a legnagyobb az infrastruktúra hely­zete. Két éve a Tiszaligetben öthektáros te­rületet adott nekünk a polgármesteri hiva­tal, hogy felépíthessük rajta saját kampu- szunkat. Most viszont úgy tudom, új helyet adna nekünk a város. Bárhogy is lesz, arra kérem a megye országgyűlési képviselőit és államtitkárait, lobbizzanak azért, hogy a Szolnoki Főiskola mielőbb saját otthonra leljen. Ez elképzelhető úgy, hogy az Okta­tási Minisztériumtól kapunk erre a célra há­rom és fél milliárdot, ám ennek a realitása nem túl nagy. Viszont rákerülhetünk arra a minisztériumi listára, amelyen azok a felső- oktatási intézmények szerepelnek, ame­lyeknek megengedik, hogy vállalkozói tőke bevonásával építsék meg a kampuszt. Szin­tén a tervek között szerepel, hogy a tanszál­lodát, a tanéttermet és az általunk bérelt Olaj-csarnokot a jövőben kht. formában kí­vánjuk működtetni. Két éve azon dolgozom és a jövőben is azt szeretném, ha a megye más főiskolai karaival közösen létrehoz­nánk egy olyan felsőoktatási intézményt, amely színes szakkínálata mellett az EU-s forrásokra is sikeresen pályázna. Én to­vábbra is nyitott vagyok egy ilyen integrá­cióra.- S a jövőre vonatkozó egyéni célkitűzé­sek?- Ami azt illeti, újra szeretném kezdeni a két esztendeje szünetelő tudományos tevé­kenységemet. Évek óta szeretnék habilitál­ni, s remélem, lesz rá időm, hogy ezt meg­valósíthassam. Szolnokon volt a Fikot Az elmúlt hét végén rendez­ték meg a Városi Művelődési és Zenei Központban a Fiatal Közgazdászok Országos Ta­lálkozóját (Fikot). A Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete harmincnégy évvel ezelőtt alakult meg Szolno­kon, ifjúsági szervezete pedig je­lenleg a Vásárhelyi Pál Közgazda- sági Technikumban és a Szolnoki Főiskolán működik. Utóbbi sike­reként könyvelhető el, hogy ismét Szolnok adott otthont a minden év márciusában megrendezendő eseménynek. A megyeszékhely ugyanis egy­szer, 1999-ben már elnyerte a Fi­atal Közgazdászok Országos Ta- A rendezvény fő célja a hallgatók szakmai tájékozottságának növelése volt lálkozójának rendezési jogát. A program egyébként a közgazda- sági társaság megyei rendezvé­nyei között nem szerepelt, ám a fiatalok kezdeményezésére ter­mészetesen támogatták azt. A korábbi rendezvények ta­pasztalatait felhasználva tartot­ták meg a mostani szakmai ese­ményt, amelynek fő témája a ha­zai versenyképesség és a gazda­ság volt, e köré épültek az előadá­sok. A cél a tapasztalatcsere és a kapcsolatok bővítése mellett az volt, hogy megadják a lehetősé­get a felsőoktatási intézmény hallgatóinak szakmai tájékozott­ságuk növelésére. Tanárból lett üzletember Csepeli Lajost ma Szolnokon úgy ismerik, mint a Coop Szolnok Rt. vezérigazgató­ját. Ám azt talán kevesebben tudják, hogy egykor rendkí­vül szoros szálak fűzték a főiskolához. Felsőfokú tanulmányait a fővá­rosban, a Kereskedelmi és Ven­déglátó-ipari Főiskolán végezte, ahol azután gyakornokként tevé­kenykedett tovább. Ezzel párhu­zamosan levelező tagozaton elvé­gezte a Budapesti Közgazdasági Egyetemet is. Jelentős kötődése nem volt Szolnokhoz, ahol éppen megalakult a kereskedelmi főis­kola kihelyezett tagozata. Végül mégis ebbe az intézménybe ke­rült a nyolcvanas évek legelején. Alapvetően gazdaságtant tanított a hallgatóknak. Oktatóként szo­ros kapcsolatokat ápolt a kollégá­ival és a diákokkal, ma is szívesen emlékszik vissza az iskolát akko­riban is jellemző kiváló kollektív szellemre. Valamennyi tanár bi­zonyítani szeretett volna az újnak számító intézményben, s ez na­gyon pozitívan hatott a szakmai munkára. Hasznos kezdeménye­zések születtek akkoriban, bele­értve a szakmai napokat, a gólya­tábor és a gólyabál ötletét. Megin­dult a tanulók tudományos tevé­kenysége, fellendült a sportélet. Kialakították a Véndiák éttermet, az ínyenc klubot, s nem melles­leg Pesten szakmai versenyt nyer­tek a szolnoki hallgatók. Csepeli Lajos végül igazgatóhelyettes lett, akihez a vendéglátó szak tarto­zott. Szerepet vállalt a város köz­életében is, s egyre szorosabb kapcsolata alakult ki a gazdasági élet kelet-magyarországi szerep­lőivel. Imádott tanítani, ám végül mégis átkerült a Szolnok és Vidé­ke ÁFÉSZ-hez. Az időközben részvénytársasággá alakult szö­vetkezetben előbb főosztályveze­tő, elnökhelyettes, majd elnök lett. A váltásnak több oka volt. Egyrészt zavarta, hogy a pedagó­gusi munkában nehéz a teljesít­mény mérése, s ráadásul mindeh­hez nem párosul az elvárható jö­Csepeli Lajos vedelem sem. Azonkívül nem szerette látni, megtapasztalni, hogy minél fentebb került valaki a felsőoktatási ranglétrán, annál kevesebbet kellett tanítania, s így eltávolodott a diákoktól. Azon­ban úgy érzi, a főiskolának na­gyon sokat köszönhet. Kapcsolat- rendszert, vezetői rutint, elméle­ti magabiztosságot, amelyek sike­res alkalmazása nagyon fontos az üzleti életben. Az intézmény ad­ta meg azt a lehetőséget is, hogy a megyeszékhelyre került. Bár rendkívül elfoglalt, időnként ma is szívesen vállal egy-egy elő­adást, s időnként államvizsga bi­zottságokban is részt vesz. S ki tudja, egyszer talán újra a kated­rára áll. ■ Közösen a várossal Erdélyi együttműködés A Szolnoki Főiskola delegá­ciója nemrég Erdélyben járt, ahol felsőoktatási intézmé­nyeket keresett fel, illetve egy együttműködési megál­lapodást is megkötött. Mint dr. Könyves Erika, a Turiz­mus Tanszék vezetője elmondta, elsőként a Sapientia Erdélyi Ma­gyar Egyetemet látogatták meg Kolozsváron. Az intézmény ter­mészettudományi karán termé­szetföldrajzot is oktatnak, ame­lyet összekapcsolhatnák a Szol­noki Főiskola turizmusképzésé­vel. A közös oktatás mellett az együttes kutatás lehetősége is fel­merült. Végül a felek a folyamatos kapcsolattartás mellett döntöt­tek. A küldöttség következő állo­mása Csíkszereda volt. Ott az Er­délyi Magyar Tudományegyetem helyi karát a távoktatás mint módszer érdekelte, elsősorban a közgazdaság területén. Elképze­lés szerint a Szolnoki Főiskola biztosíthatná az ottani képzési feltételeket, majd a sikeres mű­ködtetés után az egyetem végül átvenné a know-how-t. A főiskola az út során aláírta az együttműködési megállapodást a Hargita Turisztikai Egyesülettel, amely a térség szakember ellá­tottságának javítása érdekében továbbképzéseket szeretne tarta­ni. Ezek keretében a már a turiz­mus területén dolgozók juthatná­nak új ismeretekhez. Az elméleti és gyakorlati oktatást a megye- székhely felsőoktatási intézmé­nye biztosítaná. A részletek pon­tosítása jelenleg is folyik, de ősz­től várhatóan indul a program. A Szolnoki Főiskola egyébként fel­ajánlotta idegenforgalmi szakme­nedzserképzését is, s azt szeret­né, ha erdélyi hallgatók érkezné- nek a megyeszékhelyre. ______■ At léta az iskolapadban Szabó Enikő tavaly Dél-Kore- ában főiskolai világbajnoki ezüstérmet szerzett a száz méteres síkfutásban, de száz és kétszáz méteren, valamint a négyszer négyszáz méteres síkfutásban olimpiai keret­tag is. S hogy mi kapcsolja őt a Szolnoki Főiskolához? Ter­mészetesen az, hogy az in­tézmény hallgatója. Enikő még 1989-ben kezdett el rendszeresen foglalkozni az atlé­tikával, akkor még Debrecenben. Tíz esztendővel később került Szolnokra, ahol Balasi Péter edző segítségével folytatta a sportolást. Most éppen egy nagy álmát igyekszik valóra váltani, azt, hogy kijusson az olimpiára. Mindezek mellett azért fontosnak tartja a tanulást is. Jelenleg a fő­iskola harmadéves, kereskedelmi szakos, levelező tagozatos hallga­tója. Tanulmányai befejezésétől azt reméli, hogy egy sokoldalú, sokféleképpen használható szak­Enikő számára az olimpia a cél, de természetesen a tanulás is fontos szeretné elvégezni, elképzelhető ugyanis, hogy egyszer majd taní­tani fog. Addig is a jelenlegi kö­zépfokú bizonyítvánnyal igazolt angol nyelvtudását szakmai anyaggal kívánja bővíteni. A sport és a tanulás persze egy­aránt egész embert kívánna, s Enikő szerint nem is mindig könnyű összeegyeztetni a kettőt. A sport olyan élménnyel gazda­gítja az embert, amelyet semmi más nem tudna megadni. Kicsit kizökkenti művelőjét a minden­napokból. Ugyanakkor a Szolno­ki Főiskolán megszerezhető tu­dás értéke is nagy lesz, amikor az életben később helyt kell majd állnia. Ám hogy eddig mindkét területen sikerrel teljesített, az véleménye szerint annak is kö­szönhető, hogy az iskolában megértőén kezelik sportolói tevé­kenységét. Minden segítséget megadnak ahhoz, hogy a kettőt a lehető legzavartalanabbul össz­hangba tudja hozni. Az oldal az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli. mát szerez, amelyet majd az egyetemi kiegészítő képzéssel szeretne még értékesebbé tenni. Egyébként a pedagógia szakot is csolatok koordinálásával Berta István alpolgármestert bízta meg. Mindkét vezető egyetértett abban, hogy a tennivalók sürge- tőek, hiszen egyrészt a városnak aktualizálni kell rendezési és fej­lesztési terveit, másrészt a főis­kola is keresi a helyét a magyar felsőoktatás új rendszerében, amit a „Bolognai folyamat” cím­szóval jellemeznek. ___________________________■ A főiskolai tanács meghívásának eleget téve a március eleji ülést megtisztelte jelenlétével Botka Lajosné polgármester, valamint Berta István alpolgármester. A tanácsülésen megegyezés született arról, hogy a polgár- mesteri hivatal és a Szolnoki Fő­iskola az egyes, közös érdeklő­désre számot tartó célfeladatok megoldására munkacsoportot hoz létre. A város vezetése a kap-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom