Új Néplap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-25 / 71. szám

4. OLDAL A SZERKESZTŐS É G POSTÁJÁBÓL 2004. Március 25., csütörtök Nyomor Az Új Néplap egyik számában felkavaró riport jelent meg a nyomor egyik arcáról, Bátorsző­lőben. A riportban leírt kép reá­lis. Ami a legborzasztóbb, az a településrész sorsáért tenni tu­dók tehetetlensége. Nem Bátor­szőlőben lakom, de személyes szálakkal kötődöm az ott lakók­hoz, segíteni akarok, és erre biz­tatok másokat is: akik tudnak segíteni, tegyék meg minden formában, hogy megszűnjön a riportban írt állapot, hiszen az ott élők és a helyi önkormányzat igyekezete kevés. Fogjunk össze a nyomor ellen, és segítsünk! Azért, hogy ne kelljen járda és szilárd út nélkül ott térdig sár­ban gázolva járni; hogy megol­dódjon a belvíz, a csapadékvíz elvezetése; hogy megkapja min­den rászoruló a lakásfenntartási támogatást; hogy az ottani em­ber munkát, megélhetést talál­jon lakóhelyén.Az útépítéshez külső segítség szükséges. Ebben a térségi és megyei területfejlesz­tési szervezetek sürgős közre­működését lehetne kérni a helyi érdekek képviselőinek. A bátor­szőlőieket kemény fából farag­ták, s helyben élni, megélni és dolgozni szeretnének... DR. TÓBIÁS FERENC A levelekből válogatunk. A kiválasztott írá­sok - a levélíró előzetes hozzájárulása nél­kül, mondanivalójának tiszteletben tartásá­val - szerkesztett, rövidített formában jelen­nek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség állás­pontjával. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Egy világhírű szolnoki A szolnoki Rost Andrea a tanító néni jobbján, 1969-ben (BEKÜLDÖTT FOTÓ) A XII. Szolnoki Zenei Fesztivál programsorozat ebben az esztendőben is — a világ élvonalába tar­tozó - Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjével kezdődött. Vastapssal ünnepeltük hétfőn este a Szigligeti Színházban az est másik sztárvendé­gét, Rost.Andreát, a világhírű operaénekesnőt is. Kevesen tudják, hogy a magyar opera egyik legfényesebb csillaga gyermekkorát Szolnokon töltötte, és rokonai ma is városunkban élnek, Jászkisérről származó nagyszülei a szolnoki te­metőben nyugszanak. Rost Andrea tanulmányait a Tallinn Körzeti Általános Iskolában kezdte. Az 1969-ben ké­szült fényképen a tanító néni jobbján ül. Osz­tálytársai között volt olyan kislány, aki már ek­kor tudta, hogy orvos lesz. Andrea álmában sem gondolta még akkor, hogy a helsinki Mirjam He- lin-énekverseny győztese, a Magyar Állami Ope­raház, a bécsi Staatsoper magánénekese, és a vi­lág legjelentősebb operaházainak, a milánói Scalanak, a New York-i Metropolitannek, a lon­doni Covent Gardennek állandó és ünnepelt művésze lesz. Híres szerepei: a Rigoletto Gildá- ja, a Traviata Violettája, A sevillai borbély Rosi- nája és a Lammermoori Lucia címszerepe. Ki­magasló művészi teljesítménye elismeréseként Érdemes Művész címet kapott. 1977-ben Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki. Az új Nemzeti Szín­házban magam is részese lehettem 2003. de­cember 11-én annak a felemelő pillanatnak, amikor átvette a legjobbak között is a legjobb­nak járó Prima Primissima díjat, és nem sokkal ezután március 15-én a legnagyobb állami ki­tüntetést, a Kossuth-díjat. Egyetlen magyar kiválóság sem részesült há­rom hónapon belül két ilyen rangos elismerés­ben. Dr. Laki Kálmán biokémikus, Benedek Jenő festőművész, Kovács Dénes hegedűművész után Rost Andrea a negyedik Kossuth-díjasa váro­sunknak. Az egész világ ünnepli és fejet hajt a Szolnok­ról elszármazott operaénekesnő nagysága előtt. Fejet hajtott a világ sok Szolnokról elszármazott olyan személyiség emberi nagysága előtt, mint például Dobos Károly református lelkész. A 101 éves korában a közelmúltban elhunyt, ember­mentő humanista minden elismerést megkapott a magyar államtól, az egész világtól, de Szolnok díszpolgára nem lehetett. Remélem, hogy a művésznő esetében ezt a hi­bát nem követjük el. ________________________________DR. NEMES ANDRÁS, SZOLNOK Sok a beteg a kardiológián is Családom egyik tagját 42 évi munkavégzés és az ezzel járó tb- és nyugdíjbefizetés után nyugdí­jazták, s megbetegedett. Elkísér­tem őt a háziorvoshoz, a rendelő- intézetbe és a kórházba. Ekkor történt az az eset, hogy Szolno­kon, a Hetényi Géza Kórházban egy szerintem súlyos anginás pa­naszoktól szenvedő beteget eluta­sítottak. Minden vizsgálat nélkül közölte az asszisztens, hogy nem Oldják fogadni, csak körülbelül három-négy hónap múlva, s ráírta a beutalóra a jelentkezési időpon­tot. A mai napig nem értem, hogy miért kell ennyi hónapot várni egy kivizsgálásra, hiszen ennyi idő alatt súlyos tragédia is előfor­dulhat egy szívbeteggel. A vára­kozás közben a folyosón volt olyan betegtárs, aki azt tanácsol­ta, adjak valamelyik orvosnak bo­rítékban pénzt, akkor talán más­ként bánnak majd beteg hozzá­tartozómmal. Elszomorodtam, hogy milyen is valójában a ma­gyar egészségügyi ellátás... Meg­jegyzem, minden elismerésem azoké a kivételeké, akik becsület­tel végzik az igen nagy felelősség­gel járó munkájukat. (NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN) Olvasónk levelét eljuttattuk a Hetényi Géza Kórház illetékesé­hez, aki a levélbeli eset kapcsán a következőket válaszolta: ... Az elmúlt évtizedben a szív- és érrendszeri betegségeket, ezek gyógyítását és ezen belül a kardio­lógiai ellátást világszerte, így ha­zánkban is a laikus és szakmai ér­deklődés egyre fokozódó figyelme övezte. Magyarországon a magas- vémyomás-betegség, a koszorúér­betegség, az ebből származó halá­lozás hosszú időszakon át rendkí­vül kedvezőtlen, fokozódó tenden­ciát mutatott. Jász-Nagykun-Szol- nok megye, Szolnok város adatai is hasonlóan alakultak. A megye, illetve a Hetényi Géza Kórház veze­tése szembesült ezekkel az elszo­morító adatokkal. 1998 óta egy céltudatos, következetes szakmai program végrehajtása kezdődött meg. Ennek egyik leglényegesebb eleme volt a kardiológiai osztály és járóbeteg-rendelés beköltöztetése a kórház Tószegi úti részlegébe. A kardiológiai járóbeteg-szakrende­lésre, a munka szervezésére rop­pant súly nehezedik. Átlagosan naponta körülbelül száz beteg ta­lálkozik kardiológus szakorvossal valamilyen formában. Tevékeny­ségünk az egész megyére kiterjed. Ebből következően a vizsgálatokat programoznunk kell, időben ren­dezetté kell tennünk. Ez azt jelen­ti, hogy a sürgős szükség eseteitől eltekintve, minden beteget elője­gyeznek, és eszerint kap ellátást a szakrendelésen. A vizsgálati idő­pontokat a járóbeteg-rendelés ve­zető asszisztense adja meg. Ez idá­ig időpontot kérhetett a beteg vagy a hozzátartozója, telefonon vagy személyesen. Általában a szoká­sos rend szerint a háziorvos kollé­gák, illetve azok asszisztensei tele­fonon egyeztetik ezt gondozott be­tegeik részére. A módszer bevált, azonban az érdeklődés, az igény folytonosan nő. Sok esetben indokolatlan ké­réseknek is eleget kell tennünk, és a megnövekedett igények kielégí­tése meghaladja képességeinket. A kardiológiai ellátás nem az alapellátás része. Európa-szerte heteket, sokszor hónapokat kell várni a különböző szakvizsgála­tokra. Magyarországon ezt a bete­gek nehezen vagy egyáltalán nem veszik tudomásul, pedig a realitá­sok jelenlegi viszonyok között töb­bet nem tesznek lehetővé. A magam és valamennyi kollé­gám nevében a leghatározottab­ban visszautasítok minden alap­talan vádaskodást, célozgatást, amely bármiféle kikövetelt pénz­beli juttatást feltételez. Minden be­tegnek igyekszünk legjobb tudá­sunk és erőnk szerint színvonalas szolgáltatást nyújtani. Ezt jól kife­jezi az a tény, hogy az elmúlt évek­ben Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben az ellátott betegek száma, a magasvémyomás-betegség miatt gondozott betegek aránya folya­matosan nő, a szívizominfarktus­ból származó halálozás pedig fo­lyamatosan csökken, és most már az országos átlag alatt van. DR. HERCZEG BÉLA OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOS MEGYEI KARDIOLÓGUS SZAKFŐORVOS Gyakran megfordulok az abonyi posta egyre esztéti- kusabb, kulturáltabb épüle­tében. Panaszok, túlzásokba torkolló vá­dak érték az utóbbi időben az in­tézményt. Azok közé az emberek közé tartozom, akik szívesen nyomják le a posta hatalmas, dí­szes kilincsét. Mai világunkban csaknem mindenki türelmetlen, ha valahol sokáig sorban áll, hi­szen az idő pénz... Értünk, ügyfe­lekért vannak az ott dolgozók, akik naponta találkoznak a legkü­lönfélébb hangulatú emberekkel, s mindenkihez barátságosak, tü­relmesek, segítőkészek, kedve­sek. Szépséghibák akadnak azon­ban, bár erről szerintem nem a posta vezetői és dolgozói tehet­nek. Tény, hogy például esőzések esetén, havazásokkor „ladikozha- tunk” a posta előtti járdán, mert rosszul építették meg. De a tele­pülésen máshol is akadnak ilye­nek, például a Szolnoki úti busz­megállónál. Az épület mögötti szűk kis utca, a Vasvári Pál út pe­dig nem igazán alkalmas gépko­csik parkolására, megfordulására. Vagy probléma, hogy posta és a „zsidó” iskola közötti zebránál sokszor hosszú ideig türelmetle­nül állunk, mert a 4-es főúton száguldó autóknak se szeri, se száma. Művészet az átkelés! Legyünk türelmesek! ___________________B.Z»„A»OHV Er őszak nélküli képernyőt! Nagyon régen ellenzem a te­levízió csatornáin az erő­szakfilmek dömpingjét. A legmegdöbbentőbb, amikor a gyerekeknek készült, fő­ként amerikai rajzfilmek te­le vannak erőszakkal. Ezek a fümek, rajzfümek mind azt sugallják, hogy bármüyen problé­mát megoldhatunk, ha elég erő­sek vagyunk ahhoz, hogy megver­jük vagy akár megöljük a másikat. A játékok nagy része is — például a Nintendo — az erőszakra épül. Mit érezhet az a gyerek, akinek a tíz „életéből” már csak egy van? Nem beszélve arról: a játékban to­vább csak úgy juthat, ha megsem­misíti az ellenfelet... Aggasztó, hogy a gyerekek nagy része vevő az ilyen filmek­re. Ha választaniuk kellene egy ismeretterjesztő természetfilm s egy úgymond jó bunyós akció­film között, nem biztos, hogy az előbbit választják. Mentségére legyen a médiá­nak, hogy a világ nem azért ilyen, mert sok az erőszakos film a kép­ernyőn, hanem azért, mert mi, emberek tesszük ilyenné! Sem politikusok, sem nagyhatalmak nem tudják megoldani a problé­mákat, marad az erőszak, a bom­bázás, háború, terrorizmus. Elítélem az „erőszakfilmek” népszerűsítését, s nagyon remé­lem, hogy történeteik sok eset­ben csak túlzott tükörképei a va­lóságnak. Jó lenne, ha a gyerekeknek sok-sok olyan rajzfilm készülne, mint a Mézga család, a Kérem a következőt!, a Vük, a Nagy ho- ho-horgász vagy szép bábfilmek, mint a Misi mókus, a Süsü, a sár­kány stb., vagy nagyon szép film készült valamikor a Tündér Lalá­ból is. Azt gondolom, ha a világban csökkenne az erőszak, talán ke­vesebb jutna a hírműsorokba, a filmekbe, s ezáltal a gyerekekhez is. Sajnos mióta csak ember él a földön, azóta háborúskodik. Ezt viszont nem a médiából tanulta, merthogy az ember már több ezer évvel ezelőtt is erőszakos volt, anélkül, hogy akciófilmet lá­tott volna... ______________RÉKABI ERZSÉBET, ÖCSÖD MEGSZERETTETTE A TERMÉSZETET. Ezzel a fotóval emléke­zünk Ozsvári Ferencné Rosos Gabriellára (balról a negyedik), a jász­berényi Kállai Éva Gimnázium földrajz-biológia tanárára, aki elvitt bennünket az ország legszebb tájaira. Vele barangoltuk be a Holdvi­lág-árkot, a Rám-szakadékot, a Karancs-Medves vidékét. E felvétel a Vízválasztó-tónál 1966 júniusában készült. (beküldött fotó) ____________FODOR ISTVÁN FERENC, JÁSZJÁKÓHALMA A levéltár rejtett kincsei Néhány mondatban Ami szép, ami rejtélyes, ami kevesek számára adott, az mindig is közérdeklődésre tart számot. Mi lehet az, amit még Mária Terézia ala­pított, történeti értékkel bír, a múlt hagyományait védi, a török hódoltság és Mátyás korából is őriz kordokumen­tumot, s benne a fiatalság hevével és az időskor tudás vágyává? kutatja szeme?yr emlékeit az ember? Ez a Szolnoki Levéltár. Nem titok­zatos ez az intézmény, amelyben mai szemmel boszorkányperek­ről korhű leírásokat olvashatunk, megcsodálhatjuk Móricz Zsig- mond kézzel írott érettségi dolgo­zatát, bepillantást nyerhetünk Jó­zsef Attila öcsödi, általános isko­lai naplójába, kezünkbe vehetjük egy-egy város múltat idéző pe­csétjét, vagy megtekinthetjük Arany János nagyszalontai tűz­vészről írt tudósítását, rácsodál­kozhatunk a kézzel rajzolt ősi tér­képekre. Itt megőrzik az utókor számára a vállalatok krónikáját, mérleget, beszámolót, jegyző­könyveket, statisztikákat, építési engedélyeket és terveket, a város polgárainak munkaviszonnyal ka; isolates dokumentumát, 1962-ig tárolt illeték és hagyaték, a legújabb kori kárpótlás doku­mentumait. A műhelymunka csak ezután kezdődik: az iratok rendezése, tematikus segédletek készítése, rendszerezése. Igazi program a levéltárosi ku­tatómunka: az, amelyet dr. Zá- domé dr. Zsoldos Mária készít az egészségügy, Papp Izabella a gö­rög kereskedők megyénket érintő történetéről, dr. Cseh Géza az 1956-ot feldolgozó, szolnoki Damjanich rádió eseményeiről, s a legújabb, például amit Szikszai Mihály végez a megye közleke­déstörténetét feldolgozva. Az intézmény dolgozói várják a kutatni vágyókat, a családfakészí­tőket, a néprajzot, a művelődés- történetet kedvelőket, a szakdol­gozatot író ifjúságot, az országos középiskolai tanulmányi verseny­re készülői, a történelemből felvé­telizőt, s az egyszerű, laikus beté­rőt, újságírót. S egy mai mese a múltat idéző épületből: élt egyszer az Amerikai Egyesült Államokban egy Pintér nevű család, amelyik az 1800-as években részvényekbe fektette minden kincsét. A család örökös nélkül halt meg, s az álla­mokban ennyi idő elteltével nem évült el a részvények értéke, ezért megindult az ősök és leszármazot­tak felderítése, kutatása... VÁLÓCZINÉ HAJDÚ KATALIN. SZOLNOK FEGYVERNEK. A megyei kar­nagyok kamarakórusa virágva­sárnapon, április 4-én 17 órakor ad hangversenyt a nagyközség római katolikus templomában. A Vájná Katalin vezette énekkar immáron ötödik alkalommal sze­repel a településen, mg SZANDASZŐLŐS. A Bereczky Máté Gazdakör március 27-én, szombaton ismét megrendezi ha­gyományos borversenyét a me­gyeszékhely kertvárosában, a szandaszőlősi művelődési ház­ban. Mivel a hazai termelőkön kívül Erdélyből és a Vajdaságból is érkeznek isteni nedűk, a ver­seny nemzetközi is. A program délután négykor kultúrműsorral kezdődik, majd a győztes borok díjazása után vacsora követke­zik. Lesz borárverés, tombola­sorsolás is, a táncot pedig a leg­kitartóbbak éjfélig rophatják. DSZM SZOLNOK. A kisebbségi önkor­mányzatok választását szabályzó törvény módosítása és az uniós csatlakozás is terítékre kerül a Kisebbségi Jogvédő Egyesület ál­tal indított közéleti képzésen. Dr. Pálfi Tibor, az egyesület elnöke elmondta: az április elején soron következő fórumra a korábbi rendezvényekhez hasonlóan a megye cigány önkormányzatai, roma civil szervezetek vezetői kapnak meghívást, tj SZOLNOK. Megtárgyalta és el­fogadta a 2004. évi munkatervét a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet Gazdagné Bozsó Ilona irányította vezetőtestülete a közelmúltban megtartott munkaértekezleten, amelyen a 2003-as esztendőt is kiértékelték. Az ülésen Toldi At­tila, a megyei önkormányzat művelődési és népjóléti irodájá­nak vezetője is megjelent, míg dr. Borbás István, a megyei gyámhivatal vezetője levélben köszöntötte a résztvevőket, mg TISZAFÜRED. A Magyar Ma­dártani és Természetvédelmi Egyesület 1974-es alapító tagja­ként vett részt Tiszafüredről Lip- csey Imre Budapesten, a Parlaj mentben nemrég megrendezett ünnepségen. A mára már tízezer tagot számláló egyesület megala­kítása 30. évfordulóján a jelenle­gi vezető, Kállay György tartott visszaemlékezést, ami után a ko­rábbi vezetők és alapító tagok az állófogadással egybekötött ren­dezvényen idézték fel az elmúlt három évtized legfontosabb ese­ményeit, amelyeknek egy füredi vonatkozása is volt. Közelebbről az az 1977-es nemzetközi ornito­lógiái tábor, amelynek egyik he­lyi vezetője Lipcsey Imre amatőr ornitológus volt. pm Az idő pénz...

Next

/
Oldalképek
Tartalom