Új Néplap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-23 / 69. szám

4. OLDAL TÜKÖR 2004. Március 23., kedd Jól halad az újságnyomda építése Ősztől korszerűbb gépsorokon, jobb minőségben készülnek lapjaink Kecskemét Nagy beruházással bővül a komoly hagyományokra visszatekintő kecskeméti új­ság- és könyvnyomtatás. Nyáron új gépek állnak mun­kába a Szilády Nyomda Kft. telephelyén, s ha sikeres lesz a próbaüzem, októbertől több mint másfélszeresére növekszik a kecskeméti új­ság- és könyvnyomó kapaci­tás. Mivel a nyomdászat legfontosabb területe gazdaságilag ma már a csomagolóanyag-ipar, a Petőfi Nyomda privatizációja idején még az is felvetődött, hogy megszűnik az újság- és könyvnyomtatás Kecskeméten. Ez az idő elmúlt, s a hagyományos nyomdaipari te­vékenység nemcsak fennmarad, hanem további látványos fejlődés­nek is indult a városban. Az újság- és könyvnyomtatás szakmai örö­köse az erősödő Szilády Nyomda Kft., amely csaknem kétmilliárdos fejlesztést hajthat végre, az új tu­lajdonos, az Axel Springer Ma­gyarország Kft. jóvoltából. — Az újságok és könyvek pia­cán az elmúlt évtizedben megnö­vekedett az igény a színes termé­kek iránt, amit csak drágább nyomdagépekkel lehet kielégíte­ni - magyarázta Boros Gábor, a Szilády Nyomda Kft. Ügyvezető­Helyükre kerültek a svájci gyártású Wifag OF-7-es gépek, amelyek eddig Németországban dolgoztak FOTÓI B. J. rendelést, s ezáltal a gépek ki­használtságát. A Szilády Nyomda Kft.-nek a Petőfi Nyomdából való kiválását és önálló fejlődését már a kilencvenes évek közepén is az Axel Springer cég tette lehetővé, Boros Gábor, a kecskeméti Szilády Nyomda Kft. ügyvezetője 1965-ben született zalaszentlörinci csa­ládból Zalaegerszegen. 1983-ban érettségizett a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban. 1986-ban szerzett nyomdaipari üzemmér­nöki diplomát a Könnyűipari Műszaki Főis­kolán, Budapesten. Ezt követően a Zalai Nyomdában dolgozott, közben Szabad- szálláson volt katona és Kecskemétre nősült. 1990-től a Petőfi Nyomda és jogutódjai alkalmazásában áll. Nős, két gyermeke van. je. - Ezért a gépi beruházás csak akkor gazdaságos, ha nagy lapki­adó cég kötelezi el magát évekre a nyomda felé, biztosítva a meg­azáltal, hogy ígéretet tett az együttműködésre és Kecskemét­re hozta a Szolnok, Békés és Ko­márom megyei lapok nyomtatá­sát is. Ezzel vált lehetővé a színes újságok, hetilapok és folyóiratok kecskeméti gyártása.- A további fejlesztést mennyi­ségi, vagy minőségi követelmé­nyek indokolják?- Mindkettő — mondta Boros Gábor —, de elsősorban a gyár­tás stabilizálása. Olykor az Új Néplap színes fotóin is látható, hogy kissé elmosódott a kép, mert a nyomdagép már öreg, rá­adásul a különböző színek nyo­mása a technológiai folyamat­ban is messze, több méterre esik egymástól, mialatt az új­ságpapír méretet változtat, megnyúlik, ezért nehéz a pon­tosságot tartani. Korszerűbb gé­pekre van tehát szükség. S ha már beruházunk, a mennyiségi kapacitást is másfélszeresére növeljük.- Milyen gépek érkeznek, s mi­kor állnak munkába?- Már elkezdődött a svájci gyártású, Wifag OF—7-es gépek telepítése, amelyek eddig Né­metországban, Kiéiben dolgoz­tak. Az épület kilencven száza­lékban kész, s német szakembe­rek közreműködésével megkez­dődött a gépek szerelésének elő­készítése is. Sajnos a magyar új­ságárak és hirdetési tarifák nem tennék gazdaságossá teljesen új gépek vásárlását. Ezek a gépek azonban az eddigiekhez képest műszakilag egy teljesen új gene­rációt képviselnek, ráadásul használtan is olyan pontosak, hogy hibájuk belül marad azon, amit a szem érzékelni tud. Sok­kal jobb lesz tehát a színes képek és ábrák minősége. Egy teljesen új csarnokot építettünk, az ipari park felé bővítve a jelenlegi te­lephelyet. — Milyen lapok készülnek majd az új gépeken, s lesz-e elegendő szakember az üzemeltetéshez?- Kecskeméten marad a jelen­leg is itt nyomtatott Petőfi Népe, valamint a Szolnok, a Békés és a Munkában a német szerelők Most még csendes a hatalmas csarnok, csak néha hallani, ahogy a szerelők átszólnak egymásnak, esetleg rövid utasítást kapnak a fő­nöktől. Hamarosan óriási kamionok érkeznek, rajtuk a szétszerelt, gondosan becsomagolt nyomdagép nyomóművei. Összeszokott csapat várja a küldeményt, amit Kiéiben szétszedtek, itt rekord­gyorsasággal újra géppé varázsolják. Vezetőjükkel, Harald Seidelle 1 beszélgettünk műszak közben. A negyvenkét éves, kétgyerekes családapa rendkívüli lelkese­déssel, szakértelemmel mesél munkájukról. Már hozzászokott, hogy aki először belép a csarnokba, elámul a méreteken. Végig­vezet bennünket az „emeleten”, ahol a hatalmas masina nyomó­művei lesznek, s egyszer csak lefelé mutat, a pincébe. Akkor jön csak rá a látogató, hogy a gép másik felét oda telepítik. Legyalogolunk hát oda is, ahol majd a hatalmas tekercseket ada­goló részek kap­nak helyet. Köz­ben még a gép tervrajzait is meg­tekintjük, s ka­punk hozzá gyors, szakszerű magyarázatot: — Ez a gép nyomta a Kieler Nachrichten című napilapot. Az eredeti gyártó­sorhoz Svájcból érkeznek további egységek, aztán nekiáliunk az összeszerelésnek. Természetesen addig meg kell „ágyazni” a kö­zel 32 tonna súlyú nyomóműveknek. A pincében állnak az ada­golószerkezetek, majd az emeletre jut fel a papír, ott történik a nyomás. Most éppen „tisztogatunk”, szárazjéggel tüntetjük el a gépeken lévő szennyeződést. Heten vagyunk, a telephelyünk Kahl am Mainban található. Nagyon sokfelé dolgoztunk már, összeszo­kott gárdaként utazunk a világban. Legutóbb Moszkvában végez­tünk hasonló munkálatokat. Itt napi 10-12 órát teljesítünk, hét­végén azért jut egy kis pihenés is - mondja, s közben a sarokban lévő horgászbotra és a focilabdára mutat. Vet egy pillantást szá­mítógépére, ahonnan a család fényképe mosolyog rá, majd visz- szaindul a csarnokba, s a kedvünkért lecsendesített kompresszor újra feldübörög. Harald Seidel, a szerelés vezetője Komárom megyei napilap, a Va­sárnap Reggel, a Grátisz, a Tem­pó, s a színes tévéújságok. Olyan hetilapok, mint az Ügyes, a Kópé, a havonta megjelenő Csók és könny, valamint a Harlequin-re- gények, s két irodalmi folyóirat, a Forrás és a Távlatok. A paletta további Springer érde­keltségű lapokkal bővül. Ide ke­rül a Heves Megyei Hírlap és a Vi­lággazdaság, ismertebb nevén „zöld újság” nyomtatása, s folya­matban van egy új napilap indítá­sa is. A szakembereket házon belül képezzük tovább, de a Szilády Nyomda Kft. dolgozóinak létszá­ma is bővül. BÁLÁI F. ISTVÁN Sistereg a leütése Kunhegyes Jár egy diák a helyi gimnáziumba, pontosabban a tizedik a-ba - aki nem tudná, ez a régebbi megnevezés sze­rint második osztályt jelent -, Galo- vicz Lászlónak hívják: eredetileg nem kunhegyesi, de mivel a szülei, nővére 1990-ben költöztek a Bethlen utcába, már virtigli kunnak érzi magát. Külö­nös ismertetőjele, hogy a röplabda­Galovicz Laci kedvencével, a röplabdával csapat lelke, első számú leütője. Könnyű neki, mert meglehetősen ma­gasról szedi a levegőt, hiszen eddig már 189 centiig nőtt, amihez hozzá­adódik az 59 centis magasságú emel­kedése. Nos, ha az ellenfél sánca egy picurkát is késik, Laci leütései siste­regve vágódnak a másik térfélre. Egyébként a Kossuth suliban ismer­kedett meg ezen szép csapatjáték alapjaival, és ottjártunkkor már az or­szágos elődöntőig jutottak a srácok. Laci játszik a na­gyok között is az NB II- ben, ahol most másodikok, az ifik között is, ők jelenleg a dobogó harmadik fokán állnak. Jószerével naponta van edzés, hét végén tét­meccsek, úgyhogy a tétlen­séget, az elhízás veszélyét Laci úr véletlenül sem is­meri. A tanuláson, sporton kívül a számítógép meg a bicajozás is érdekli, illetve fél szemmel már a lányo­kat is lesi, mert elmondása szerint sok szép kisas­szony tanul ebben az isko­lában. Egyelőre a sport ki­tölti az életét, és ha majd két év múlva pályaválasz­tás előtt áll, valami olyan főiskolát, egyetemet keres, ahol a röplabda is jelen lesz. Ha nem is a suliban, az érintett városban. FOTÓ! BAKOS J. ________ D. SZ. M. Am i biztos: a bizonytalanság Értékelő állománygyűlést tartottak az Alföldi Kiképzőközpontban Szabadszállás Valószínűleg az idei az utol­só működési éve az Alföldi Kiképzőközpontnak. Leg­alábbis erre lehet következ­tetni a múlt hét végén tartott értékelő és feladat-meghatá­rozó állománygyűlésen hal­lottakból.- Tevékenységünket alapvetően meghatározta a Magyar Honvéd­ségen belül folyó védelmi felül­vizsgálat és annak nyilvánosság­ra kerülő eredménye, a sorállo­mány kiváltásával kapcsolatos szervezed változások, az elöljáró katonai szervezet megszűnése, az ebből következő át- és aláren­delés - mondta a mintegy két­száz résztvevő előtt tartott érté­kelő beszédének kezdetén Papp Miklós ezredes. A kiképzőköz­pont parancsnoka szólt arról, hogy tavaly csökkent a saját sor­állomány, nőtt a szerződésesek száma. Kiemelt feladatuk volt a meglépés és a terrorcselekmé­nyek elleni védelem rendszabá­lyainak gyakoroltatása és ellen­őrzése. Az elmúlt évben hat be­vonulás volt, 4780 főt vettek át ki­képzésre. A csapatok visszajelzé­sei pozitívak. Tavaly saját erőből több felújítást végeztek: használ­hatóbbá tették az Öregcsertő- csornapusztai lőteret is, viszont központilag leállították a humán centrum építésének befejezését. Az ezredes értékelte a személy­ügyi, a szociális, az egészség- ügyi, a haditechnikai, a tűz- és környezetvédelmi helyzetet is. Összeg­zőjében - amelyből nem hiányzott az ál­lománynak kifeje­zett köszönet sem - a következőket hangsúlyozta: — Az elmúlt év­ben a kiképzőköz­pont kiegyensúlyo­zott gazdálkodási feltételek mellett, összetett, nagy leterheltséget, tisztessé­ges emberi hozzáállást igénylő munkát végzett. Az idei feladatokról szólva felsorolta, hogy végre kell haj­tani a haderő-átalakítás szerve­zési feladatait, az anyagi kész­letek tervszerű, a kiképzőköz­pontnál feleslegessé válásuk ütemében történő átadását - elsősorban - a Tapolcai Kikép­zőközpontnak, a Kalocsa Fok­tői úti laktanyát pedig a Had- tápanyag-ellátó Központ részé­re. Mint hallottuk, Papp Miklós személyes irányításával törté­nik a személyügyi átalakítás, amelyben alapvető cél a körül­tekintés, a korrektség, a humá­nus gondoskodás. Dr. Komor Levente humánpo­litikai helyettes államtitkár elöljáróban kifejtette: — Legnehezebb do­log a bizonytalanság. Európa teljesen átala­kítja hadseregét. Ma nincs olyan erő, amely hagyományos érte­lemben reális fenyege­tést jelentene Magyar- országra. De együtt láttuk a felrobbantott tornyot, a terrortáma­dás érte pályaudvart. Új minőségű az ellenség, amely borítékban van. Ezzel szemben nem tudunk ágyút használni, harckocsikat felvonultatni. A mi dolgunk: mindenkor megfe­lelni a kor kihívásának. Tudo­másul kell venni, hogy nem a hadseregnek van országa, ha­nem az országnak hadserege - szögezte le. Ezután arról beszélt, hogy az önkéntes-hivatásos haderő ki­alakítása - amit a közvélemény jelentős része támogat - leg­alább akkora feladat, mint a rendszerváltozás volt. Ezért évek kőkemény munkája szük­séges a megvalósításához. Szólt arról is, hogy radikálisan átala­kul a kiképzés filozófiája is. A jö­vő kiképzési kérdése: hazajön­nek-e élve, akiket itthon készítet­tek fel. Elmondta: a bizonytalan­ság válsága miatt néhányan nem vállalják tovább a szolgálatot. Tisztelet és köszönet jár nekik eddigi munkájukért.- Természetesen a katona olyan jellegű feladatnak nem örül, amikor át kell adni a tech­nikát, de ha megkapjuk a pa­rancsot, azt végre fogjuk hajta­ni — fejezte be határozottan. Havril András altábornagy, vezérkarifőnök-helyettes kifej­tette: - Nem egyszerű egy ala­kulat megszűnéséről beszélni. Több mint ötven esztendő után év végére fel kell számolni min­dent, de addig itt munka folyik és dolgozni kell. Végül arra kérte a jelen lévő polgármestert, dr. Balázs Sán­dort, hogy a civil életbe kikerü­lő tiszteknek, tiszthelyettesek­nek adja meg a lehetőséget, hogy minél előbb találjanak munkát. (Szabadszálláson a legna­gyobb foglalkoztató a kiképző- központ. Megszűnésével ellehe­tetlenül a város. - a szerk.) PULAI SÁRA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom