Új Néplap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-20 / 67. szám
2004. Március 20., szombat Pályázati felhívás Jász-Nagykun-Szolnok megye és az olaszországi Asti megye közötti együttműködés keretében megvalósuló program. A pályázat meghirdetője: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat A pályázat célja: olasz-magyar sporttalálkozók folytatása, diákkapcsolatok kialakítása A program leírása: 2004. május 26-27-28-án kerül sor As- tiban a sportversenyre. A sportágak és a csapatok létszáma a következő: fiú teremfoci (10 fő + 1 edző), fiú kosárlabda (10 fő + 1 edző), lány röplabda (10 fő + 1 edző), vegyes asztalitenisz (4 fiú+ 4 lány + 1 edző). A kiutazás időpontja: 2004. május 25. Visszaérkezés időpontja: 2004. május 29. A kiutazás módja: autóbusz. A kiutazók létszáma: 38 diák , + 4 fő edző + megyei delegáció. A kint tartózkodás idején a szállás és étkezés biztosított. A pályázatnak tartalmazni kell:- Az iskola nevét, címét, az iskola igazgatójának nevét, az elérhetőségeket.- Az iskola nyilatkozatát a programban való részvételi szándékról.- A sportág megjelölését, a csapatot alkotó diákok névsorát, életkorát, az edző nevét.- A testnevelő (és) edző szakmai javaslatát.- A csapat tevékenységének és az utóbbi évek sporteredményeinek bemutatását.- A szülő nyilatkozatát a kiutazással kapcsolatos költségek vállalásáról (15.000, forint/fő + a biztosítás, melyet a kiutazók önállóan intéznek). A pályázatok beadási határideje: 2004. április 1. Elbírálás határideje: 2004. április 15. A pályázatok elbírálásának fő szempontjai honlapunkon megtekinthetők (ww.jnszm.hu). A pályázatokat a következő címre kérjük eljuttatni: Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Ön- kormányzati Hivatal Európai Integrációs Iroda (5000 Szolnok, Kossuth L. út 2.). Jelige: „Sporttalálkozó Asti- ban” A pályázattal kapcsolatban információ fenti címen kérhető Mészárosné Tóth Annamáriától az 56/505-296-os vagy a 30/637- 1599-es telefonszámon. Előnyben részesülnek:- kistérségek és kistelepülések középiskolái,- azok a pályázók, akik még nem kaptak lehetőséget megyei programban való részvételre, illetve annak keretében megvalósuló külföldi kiutazásra,- diákolimpián kiemelkedő helyezést elérő csapatok. Egy délután a „nyuszikánál Szolnokon a Nyúl utca 9. szám alatt lévő lakásotthonban 12 fiatal él összesen öt „szülő” felügyelete mellett. A lakásotthonokat valamikor 1996 táján kezdték szervezni országszerte, amikor rájöttek, hogy a nagy intézetek személytelenségében „elvész” a gyerek, nem készül föl megfelelően az életre. Szolnok úttörő szerepet játszott ebben a folyamatban. A Nyúl utca 9. szám alatt lévő lakásotthonba 1997 februárjában költöztek be az első lakók. Az otthont azóta is a jók között tartják számon, egyetértett ezzel Szalayné Farkas Julianna, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Gyermekotthon igazgatója is, amikor jeleztük neki, hogy az egyik jól működő lakásotthont szeretnénk bemutatni. Kocsis Györgyné, az otthon vezetője és Molnár József van éppen szolgálatban, bár az ilyen szó- használat ellen tiltakoznak, mondván, hogy szolgálatról nincs szó, a cél az, hogy a gyerekek is úgy érezzék, az öt nevelő nem a munkáját végzi, hanem velük él, bármikor számíthatnak rájuk. A lakásotthonnak 12 lakója van, igaz, ketten kollégisták, akik csak hétvégére és a szünetekben jönnek haza. Törvény szabályozza, hogy ki kerülhet ide, általában az, akinek a család valamilyen ok miatt végleg vagy ideiglenesen nem tudja biztosítani az ellátását. A testvéreket nem választják el egymástól, ebben a lakóotthonban is összesen öt testvér él. Kocsis Györgyné négy éve dolgozik a gyermekvédelemben, két éve vezeti a Nyúl utcai lakásotthont.- Amikor idejöttem, ez már összeszokott csoport volt, ami megkönnyítette a munkámat. Egyébként az összeszoktatás a legnehezebb, főleg ha többen vannak, akik kamaszkorban kerülnek ide, rossz tapasztalatok után. Úgy élünk itt, mint egy család, megbeszéljük a problémákat, eldöntjük, hogy milyen programokat akarunk, bizonyos határok között azt is, hogy mire költünk többet vagy kevesebbet. Megosztjuk a házimunkát, a gyerekek megtanulnak főzni, takarítani, kertészkedni, a zsebpénzükkel gazdálkodni, megtanulják tiszteletben tartani egymás személyiségét, akaratát, lényegében fölkészülnek az életre. Meggyőződésem, hogy a körülményeik, a biztonságérzetük jobb, mint amit sok család tud nyújtani. Itt mindig van pénz ennivalóra, a szükséges ruhákra, tanszerekre. Zolit a focizásból hívtuk be, de azért udvariasan válaszol a kérdéseinkre. Ruházati eladónak tanul, de tervezi, hogy még két évet rátesz, és leérettségizik, azután pedig akármi lehet belő- Mostanában már nincsenek komoly konfliktusok. Régebben előfordult, hogy két lány összeverekedett valami szerelmi ügy miatt, de ilyen már nem történik, összerázódott a társaság. A közösség egyébként büntet is a maga módján, ha szükséges. Aki negyed órát késik este a hazajövetelkor, egy napig nem mehet ki, csak iskolába, és minden további negyedóra egy újabb napot jelent. Aki pedig véletlenül az iskola mellé menne, egy hétvégét tölt otthon kényszerűen. Ilyenre azonban már nagyon régen nem volt példa. Zolit mint ügyes szervezőt tartják számon, mindig részt vesz a „tapsibanzáj” egész napos programjának, a kirándulásoknak, születésnapi buliknak és egyéb közös megmozdulásoknak a szervezésében. Talán mondani sem kell, hogy a „tapsibanzáj” a Nyúl utcáról kapta a nevét, mint ahogy az otthon lakóit is olykor nyuszikként emlegetik. Erika hetedik általánosba jár. Ő magyarból már megtanulta a leckét, van ideje. Kedvenc időtöltése a színházlátogatás, lehetőleg minden előadást megnéz, de vonzzák a kézművesmunkák is. Sző, korongoz, kosarat fon, fajátékot készít, és cukrásznak készül. Nemcsak azért, mert szereti az édességet, de a kézügyessége is megvan hozzá, hogy egyszer majd szép tortákat készítsen. Hivatása: titkárnő A megyei önkormányzatnál sokan vannak, akik évtizedekkel ezelőtt választották az államigazgatási munkát, s azóta sem lettek hűtlenek hivatásukhoz. Egyikük Kabát Ti- bomé, aki idén 38 éve kezdett dolgozni a megyeházán. Jelenleg a két társadalmi elnökhelyettes, Herbály Imre és Lóczi Miklós titkárnője, de a 38 munkában töltött év alatt, négy esztendő kivételével, mindig titkárnő volt. „Az általános iskola elvégzése után szerettem volna tovább tanulni, de a szüleim úgy gondolták, hogy olyan pályát válasszak, ahol minél hamarabb pénzt kereshetek, ezért gyors- és gépíróiskolába iratkoztam, a középiskolát később végeztem el. 16 évesen kezdtem dolgozni a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályán. Nagyon jól éreztem magam, örültem, ha diktáltak, és én gyorsírással jegyeztem, amit mondtak. Akkoriban a tanácsok napján szokás volt házi gyors- és gépíróversenyt rendezni. Mindig részt vettem ezeken a versenyeken, és általában az 1-3. hely valamelyikén végeztem.” 1980-tól a tanácselnöki titkárságra került. „Ott voltam 1998-ig. Igaz, közben megszűntek a tanácsok, én azonban maradtam az önkormányzat elnökének titkárságán.” Ezután következett négy év, amikor nem titkárnőként dolgozott. „A térségfejlesztési irodára kerültem, ott maradtam 1998-tól 2002-ig, majd a társadalmi alelnö- kök titkárnője lettem.” Olyan lelkesen beszélt a titkárnői munkáról, hogy muszáj volt megkérdeznem, vajon mi szépet talál benne 38 év után is. „Főleg az elnöki titkárságon szinte minden nap más, mindig jön valami újabb feladat. Soha nem unatkoztam, szinte forrt a levegő. Szerettem, ha sokan vannak körülöttem, ott pedig mindig jöttek-mentek az emberek.” A társadalmi alelnökök ritkábban vannak bent a megyeházán, az ember azt hihetné, hogy nyugalmas munka a titkárnőjüké. „Nyugalmasabb, és most már jobban megbecsülöm a nyugalmat. Azért itt sem unatkozom. Éppen mert kevesebbet találkozunk személyesen, telefonon, faxon tartjuk a kapcsolatot az alel- nökökkel, tájékoztatom őket a dolgokról, följegyzem, hogy milyen munkát kell elvégeznem. Ez sem unalmas, csak egy kissé más, mint amit korábban végeztem.” KATASZTRÓFÁK A KÖRNYEZETBEN címmel rajzversenyt hirdetett a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság azzal a céllal, hogy a gyermekek figyelmét ráirányítsa a környezetünkben előforduló veszélyekre. A megyei önkormányzat különdíját fotónkon Berkó Beatrix, a szolnoki Széchenyi Körúti Általános Iskola 5. b osztályos tanulója „Erdőtűz” című rajzáért vehette át Tokár István megyei közgyűlési elnöktől. ■ Új helyen az Mint arról lapunk is beszámolt, új helyre költözött a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Illetékhivatal. Vezetőjét, Bódog Máténé dr.-t arról kérdeztük, mit jelent ez az ügyfelek kiszolgálása, valamint a munka- körülmények és az ott dolgozók kényelme szempontjából. — Egyértelműen jobbat az előző időszakhoz képest — kezdte a választ a hivatal vezetője. - Körülményeink méltatlanok voltak a feladathoz, például az ügyfeleket csak a folyosón tudtuk fogadni. Ehhez képest a jelenlegi helyzetünk igazán korszerű, az ügyfelek kiszolgálása sokkal jobb. Ma korszerűnek tekinthető számítás- technikai háttérrel rendelkezünk, amely a papíralapú munkát köny- nyíti. További fejlesztési terveink között szerepel egy dokumentumarchiváló rendszer beépítése a jelenlegi illeték-feldolgozó programba, amelytől azt várjuk, hogy idővel az iratok hivatalon belüli mozgatásának igénye töredékére csökken. — Kísérjük végig képzeletben egy ügyfél útját! — Belép az épületbe, és rögtön megkérdezi tőle az ügyfélirányító, hogy „Milyen ügyben tetszett jönni?”. Ha azt válaszolja, hogy például egy adásvétel ügyében, akkor azt mondja neki, hogy kérem nyomja meg ezt a gombot, kap egy sorszámot, tessék helyet foglalni az előtérben. Amikor a szemközti ajtó fölötti ügyfélhívó kiírja a számát, bemegy az ügyfélfogadó helyiségbe, ahol négy szakmailag fölkészült ügyintéző várja. E helyiséget az irodabútorzat részbeni megosztásával oly módon alakítottuk ki, hogy egyidejűleg négy ügyfél ügyét is zavartalanul tudjuk intézni. illetékhivatal- Az ügyfél tehát a földszinten intézhet mindent, nem kell felmennie az emeletre. Az ott dolgozók nyilván az ő ügyét intézik, de már nincsenek vele közvetlen személyes kapcsolatban.- így van. Másrészt próbáltuk növelni az időtartamot, amit az itt dolgozók érdemi munkára fordíthatnak. Az a megoldás született, hogy az illetékügyben érkező összes érdeklődő telefonhívás az ügyfélfogadói térbe megy. Aki ott éppen nem beszél ügyféllel, az fölveszi a telefont, és megadja a felvilágosítást. Két fő feladata van a hivatalnak: bevételt biztosítson és határidőre dolgozzon. A bevételek biztosítása eddig sem maradt el, tehát a megyei önkormányzat és a város is tudott azzal kalkulálni, amit betervezett, sőt azon túl egy kis többletbevétellel is. Ugyanakkor a 30 napon belüli ügyintézést eddig nem tudtuk megvalósítani. Bizonyos ügyekben ezt nem is lehet, de az államigazgatásról szóló törvény ránk is kötelező. Most az a cél, hogy a 30 napos ügyintézési határidőt a lehető legjobban közelítsük meg. Jelenleg olyan 42- 44 napos ügyintézési határidővel dolgozunk. A szakma ugyanis megköveteli, hogy helyszíni szemlén történjen az ingatlan forgalmi értékének megállapítása, tehát az ingatlanokat meg kell tekinteni, amelyekre az illetéket kiszabjuk. Ennek megint van egy eljárási része, nyolc nappal előbb kiértesítjük az ügyfelet, hogy tartózkodjon otthon két órás időtartamra, kimegyünk, fotót készít a kolléga, majd összevetik, hogy a szerződésben foglalt érték és az, amit ő látott, megfelel-e egymásnak, és ez időigényes munka. Az eljárási szabályokat nem lehet megszegni. _______________________u. KO SZORÚZÁS. A március 15-i ünnepségen Jászberényben a megyei önkormányzat nevében Lóczi Miklós alelnök helyezett el koszorút az 1848-as emlékműnél.________________________________________fotó, hanga ID EGENFORGALOM. A múlt héten Pál Béla, idegenforgalomért felelős államtitkár a tiszazugi térségbe látogatott, Cserkeszőlőn, Tiszasason és Kunszentmártonban tájékozódott az idegenforgalmi fejlesztések lehetőségeiről Herbály Imrének, a megyei közgyűlés alelnökének, Jauernik István országgyűlési képvi- selőnek, valamint dr. Czuczi Mihálynak, Kunszentmárton polgármesterének a társaságában. ____________■ Az oldal a megyei önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli.
