Új Néplap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-18 / 65. szám

4. OLDAL A SZERKESZTŐS É G POSTÁJÁBÓL 2004. Március 18., csütörtök Hagyományápolás Tiszaszentimrén Tiszaszentimre, az alig 2400 főt számláló kis falu életének szürke palettáján üde színfolt, ha a helyi Ady Endre Művelődési Házban színpadra lépnek a hagyományőrző néptán­cosok. Ők gyerekek és felnőttek, összesen nyolcvanötén vannak. A 6-7 évesek fogócskát, párválasztás leánykérő já­tékokat, kiolvasókat, mondókákat tanulnak, a 8- 10,11-15 évesek pedig Magyarország különböző tájairól származó táncokat, népszokásokat idéz­nek fel műsoraikban. Mellettük nyolc fiatalasz- szony sajátítja el nagymamáink, dédszüleink tán­cait, dalait, s öltik magukra a fellépésekkor sze­met gyönyörködtető népviseleti ruhákat. A sze­replések általában jeles napokhoz — karácsony, farsang, húsvét, pünkösd — kapcsolódnak. Vár­nak még további szentimrei lányokat, asszonyo­kat, férfiakat, hogy bővítsék ezt a kis tánckört. A szűkös anyagi keretek miatt egyre kevesebb a táncház vagy a tánctábor, a vidéki fellépések szá­ma, s nem jut pénz új ruhák varratására. Szívesen fogadnak minden érdeklődőt, támo­gatót, aki szívén viseli nemzeti kultúránk ezen kincsét; s aki megteheti, hogy bármilyen módon segíteni tudja a néptánckört, a gyerekek és felnőt­tek lelkes munkáját. ________VAS-SZEGEDI JULIANNA, TISZASZENTIMRE Em lékmű a repülőknek MÜVÉSZFARSANG. Az abo nyi Cserepes vendéglőben a kö­zelmúltban tartotta a Kállai Képzőművészeti Kör a farsangi mulatságát. A Kállai Ernő által szolgáltatott nosztalgiazene, Angyal Irénke festő és Szatmá- ry Judit kiváló képzőművész ál­tal előadott slágerek szórakoz­tatták a nagyérdeműt, s az alko­tásról, a munkáról, a családról és a hétköznapi gondokról dis- kuráltak a jó ismerősök és a ba­rátok. Elhangzott, hogy a Petőfi Művelődés Házban Kállai Ernő művész társasklubot indítana, ahol kéthetente találkoznának, előadásokat hallgatnának és ki­állítások szervezését, rendezé­sét is tervezik. A vendéglőben egyúttal a helybeli Rimóczi Jó­zsef festőművész őszi, téli té­májú tájképeit, s állatokat ábrá­zoló képeit tekinthették meg a művészbarátok. _______________P. BÁLINT ZSUZSA, ABONY A levelekből válogatunk. A kiválasz­tott írások - a levélíró előzetes hozzá­járulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétle­nül azonosak a szerkesztőség állás­pontjával. Névtelen vagy címhiányos írások köz­lését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Nemrég olvastam, hogy a Magyar Veteránrepülők Szolnoki Egyesülete emlék­művet szándékozik emelni, és ezzel kíván emléket állíta­ni a katonai repülőknek Szolnokon. Ennek kapcsán idézem fel a város repüléssel kapcsolatos történetének né­hány mozzanatát, nélkülöz­ve a teljes igényességet. 1911. november 30-án a Kunsági Lapok című újság írta, hogy no­vember 26-án a szolnoki repülő­nap alkalmával Kvasz András ne­vű magyar aviatikus saját szer­kesztésű aeroplánján felrepült a szandai réten és gyönyörű repü­lést végzett, miközben kétszer át­repülte a Tiszát. Szolnok város első és máig is működő sportrepülőtere a szan­dai nagyréten van. 1930-as évek elejétől lelkes fiatalok repülgettek itt csőrlővel felhúzott iskolagépe­ken. Ahhoz, hogy a sportrepülés Szolnokon tovább fejlődjön, jóté­konysági pénzbevételi rendezvé­nyeket szerveztek. 1938. január 5-én a KAMC szolnoki osztálya repülőbált rendezett a Tisza Szál­lóban, amelynek 3500 pengős be­vételéből egy új, motorosgéppel felhúzható vitorlázógépet vásá­roltak, mely Esztergomban ké­szült, és tervezője, építője Rubik Ernő volt. A nagy szandai sportrepülőte­ret 1938. szeptember 17-én avat­ták fel, ahol részt vett a megye és a város elöljáróin kívül a kor­mányzó fia, Horthy István, aki hosszantartó bemutató repülést hajtott végre. Ekkor alakult meg a Szolnok Vármegyei Repülő Egye­sület. Az avatás után épült a 20x20 méteres fahangár, melyhez a szolnoki gőzfűrészek és a város fatelepei 1300 pengő értékű fa­anyagot ajándékoztak. A II. világháború előszelei kö­zepette Magyarországon is meg­indult a hadsereg fejlesztése. 1938 szeptemberében a Légügyi Hivatal, s a Magyar Királyi Légi­erő Parancsnokság közölte, repü­lőteret kíván a környéken építeni. Kértek 200 hold területet 50 évre díjtalan használatra, plusz 10 hol­dat örök áron, továbbá épülete­ket, a „Netovább” csárdától 500 m hosszú, 3 m széles makadámutat, villanyt, transzformátorokat és egy 50 köbméter hozamú ivóvizet adó kutat. Több hónapos tárgya­lás után, 1939 júliusában 200 hold területet a kincstár bérbe vett, majd megindult az építke­zés. 1940 nyár végén olyan álla­potban volt a repülőtér, hogy a lé­gierő-parancsnokság második va­dászezredének a 2/11-es vadász­osztályának a 2/3. és 4. vadász­századát november 1-jével Bör- göndről Szolnokra helyezte. Az első idetelepült gépek olasz gyárt­mányú, kétfedelű Fiat CR-42-es Falko típusú repülőgépek voltak. 1942 elején az Olaszországtól vá­sárolt 70 darab Re-2000 Falko (Héja) típusú gépekből hatot ka­pott a szolnoki század. Ilyennel zuhant le Horthy Ist­ván. 1942. szeptember 5-én. Báró Urbán Gáspár, Szolnok vármegye főispánja - Horthy István édes­anyjának unokaöccse - rendkívü­li közgyűlést hívott össze. Ekkor döntöttek, hogy emlékparkot léte­sítenek, melyet róla neveznek el, valamint nevével jelzett örökös vándordíját alapítanak a repülés­ben elért eredmények elismerésé­re. Ugyanekkor szavaztak meg 20 ezer pengő hozzájárulást egy re­pülő-főhadnagyi egyenruhában elkészítendő bronzszobor felállí­tásához, amelyet 1943-ban avat­tak fel a szolnoki Kossuth téren. 1940-től folyamatosan bővült a repülőtér. 1943 márciusában csak­nem teljesen a németek foglalták le. 1944 nyarán elmentek, ismét a magyarok vették át. Ez idő alatt gépeink, melyek 5 ezer méter alatt tudtak csak repülni 530 km/ó sebességgel, a bekepálhal- mai kiserdőben voltak álcázva. A front elvonulása után né­hány hétig szovjetek vették birto­kukba a területet, később őrizet­len maradt és prédájává vált a környékbeli települések gyűjtöge­tő lakosainak. SZUROVECZ PÁL, SZOLNOK A Héja típusú gépek egyike (beküldött fotó) A csontritkulásról a klubban Minden hónap utolsó kedd­jén rendez klubösszejöve­telt a Vasutas Cukorbetegek klubja Szolnokon, a MÁV Csomóponti Művelődési Házban. A legutóbbi rendez­vény fő témája a csontritku­lás volt. A kérdésekre, kételyekre pontos választ kaptunk dr. Telek Judit­tól, a MÁV Kórház és Rendelőin­tézet diabétesz-szakrendelés fő­orvosától. Előadásában feltárta a cukorbetegség és a csontritkulás összefüggéseit, veszélyeit, keze­lési lehetőségeit. Megtudtuk, a hazai adatok alapján közel egymillió embert érint a csontritkulás, melynek körülbelül kétharmadát a nők te­szik ki, főleg a változókor jelent­kezését követően. A csont ásvá­mérése) nagy szerepe van. Ha­zánkban 110 osteoporosis-gyógy- centrum működik, ahol segíte­nek a kivizsgálásban és a gondo­zásban. A kezelés legfontosabb lépcsője a helyes táplálkozás, mely során legalább 1200 mg kal­ciumot, egyéb ásványi anyagot és vitaminokat kell bejuttatni a szervezetünkbe. A második fon­tos lépcsőfok a rendszeres és he­lyes testmozgás. Fodomé Katona Ágnes, a MÁV Kórház vezető gyógytornásza előadásában hangsúlyozta, hogy az egyénre szabott gyógytorna csökkenti a fájdalmat és a gerinc­deformitásokat. Segít megtartani a mozgáskézségünket és egyen­súlyérzékünket. Meg kell tanul­nunk a veszélyes és a hirtelen mozdulatok elkerülését. Az elő­adás után kaptunk némi ízelítőt Igen jó hangulatban folytak az ülve végezhető tornagyakorlatok (beküldött fotói nyianyag-tartalma 30 éves kor fe­lett folyamatosan csökken. Előre­haladott stádiumban, a csont ál­lománya meggyengül, minimális külső erő hatására törés keletkez­het. Mivel gyakran előzetesen semmilyen panaszt nem okoz, így nagyon fontos a korai felisme­rés, melyben a szűrővizsgálatok­nak (röntgen és a csontsűrűség az ülve is végezhető tornagyakor­latokból. A tornázás igen jó han­gulatban folyt, melynek során teljesen felfrissültünk. Köszönjük a két előadó tartal­mas és számunkra igen hasznos programját. ORBÁN JÓZSEFNÉ VASUTAS CUKORBETEGEK KLUBJA, SZOLNOK MÁRCIUSI IFJAK RAJZOKON. A Szolnoki Városi Kollégium 3. sz. Tagintézményében hagyományosan megemlékeztek a magyar forradalom és szabadságharc 156. évfordulójáról. A kollégiumban évről évre a diákok állítják össze az ünnepi műsort. Idén Kalocsai Mi­hálynak, a kollégium művész tanárának a márciusi ifjakat ábrázoló szénrajzai színesítették a programot. (beküldött fotói VÁROSI KOLLÉGIUM 3. SZ. TAGINTÉZMÉNY MUNKAKÖZÖSSÉGE Nagykunsági régi népi ételek Néhány mondatban Az Alföld északi részén ta­lálható Nagykunságon régen a lakosság egy részének megélhetését a gyűjtögetés: gumók, gyökerek, a teafélék, a különböző termések és a gombák szedegetése szolgál­ta. Fontos kiegészítő volt a vadászat, a halászat és a vadméhek mézének meg­szerzése. Jellemzőek a pergelt levesek, pl. a lebbencs. Ehhez az asszonyok fontos tennivalója volt a száraz „tiszták” készítése. Ennek alakja a lebbencsen kívül lehetett zab, „zabos tészta”, eperlevél, csiga vagy lustább asszony esetében lúdgége, restcsiga, laska, tarho­nya, reszelt tészta. A főtt tésztá­kon belül talán a leggyakoribb volt a mákos laska, de ezen kívül tálaltak túróst, prézliset, lekváro­sat, mazsolásat, diósat és teper­tőst is. Mivel ezen a területen fontos volt az állattenyésztés, számos húsétel készült — juhból, birká­ból és marhából - mind a mezőn, mind a háztartásban. Az itt lakók elnevezése szerint juhtestből, bir­katestből készül a legjobb pör­költ, a lakodalmak elmaradhatat­lan fő menüje. A pásztorok továb­bi jellegzetes ételei; a pásztortar­honya és pásztorgaluska. Az öreg- vagy keményételek­nek ezen a vidéken van a leggaz­dagabb elnevezése. Ilyen a gala- burgyi, öreglebbencs, handabaká- ré, betyáros, topogó, fordított tar­honya, gombóta (öregétel reszelt tésztából). Kint a pusztán férfiak készítették, gyakran megforgatva, sohasem keverve. Külön tányérja nem, de saját evőeszköze minden­kinek volt. A kalácsokon belül szá­mos forma létezik, leggazdagabb a mintázata Kisújszálláson. Általá­ban lakodalmakra, nagyobb ünne­pekre készült. A húsvétot megelő­ző nagyböjt idején sütötték Karcag környékén a zsiradékot nem tar­talmazó nagypénteki perecet és a bojtos gallért. A túri és kevi perec szinte fogalommá vált ezen a vidé­ken. Tésztája lehet hasonlatos a kalácséhoz, de tartalmazhat több tojást is. Lakodalmakban a kalács mellett mindig sütöttek perecet is. Leggyakrabban kerek alakút, me­lyet egy vagy két szálból fontak össze. Az itt készült úgynevezett húzott rétesek ízesítése is nagyon változatos. A közismertek (mákos, meggyes, almás, cseresznyés, tú­rós, káposztás) mellett lehet krumplis, sárgarépás, mazsolás, tökös, köleskásás, sütőtökös, ré­pás és édes tejfeles. DR. PETHÖ MÁRIA JÁNOSHIDA. PHARE-pályáza- tot nyújtott be az önkormányzat az Oktatási Minisztériumhoz, amelynek elbírálása áprilisban lesz. A pályázati támogatás segít­ségével a Petőfi Sándor Általános Iskola informatikai korszerűsíté­sét oldanák meg. bcy JÁSZAPÁTI. „Kis komédiások” néven - még a tavasszal - gyer­mek színjátszó csoport indítását kezdeményezik a városban. Mint azt Kökény Gábor, a helyi műve­lődési ház munkatársa elmond­ta, a gyermek színjátszókkal klasszikus meséket szeretnének színpadra állítani, bcs JÁSZÁROKSZÁLLÁS. Az el múlt években hagyománnyá vált, hogy évente köszöntik a polgármesteri hivatalból nyugdíj­ba ment köztisztviselőket és köz- alkalmazottakat. A napokban megtartott köszöntésen Gergely Zoltán polgármester beszámolt a hivatal elmúlt évben végzett munkájáról, eredményeiről. A nyugdíjasok körülnézhettek a minap elkészült Nyugdíjasok Apartmanházában, búcsúzóul pedig ötezer forintos jutalmat ve­hettek át a város vezetőjétől, bcs JÁSZBERÉNY. A Jelenkutató Intézet 1995-ben végzett először szociológiai vizsgálatot a város­ban. A közvélemény-kutatást idén februárban ismételték meg. 500 jászberényit kérdeztek ki, véletlenszerűen. A válaszokból sok más mellett az derül ki, hogy Jászberényben nagyon alacsony a potenciális választók száma, igen nagy fokú a politikából való tóábrándultság. A városban a két nagy párt, az MSZP 44, a Fidesz 42 százalékos támogatottságú, az SZDSZ-nek viszont az országos áüagnál háromszor több, azaz 12 százalékos a támogatottsága, bcs JÁSZDÓZSA. A napokban em­lékeztek meg a faluban a „Dósai” Honismereti Szakkör megalapítá­sának 20. évfordulójáról. Mint Gulyás Jánostól, a szakkör veze­tőjétől megtudtuk, a két évtized­del ezelőtt, 12 alapítóval létrejött szakkör mára 90 tagú civil szer­vezetté nőtte ki magát. Sok egyéb mellett nagy eredményük a helyi tájház létrehozása, az I. és a II. világháborús emlékmű felállítása, de nevükhöz fűződik a Dósai Na­pok rendezvénysorának elindítá­sa is. A jubileumát ünneplő szak­kört köszöntötték a környék helytörténeti körei is. bcs JÁSZFÉNYSZARU. A polgár mesteri hivatal pályázatot írt ki helyi civil szervezetek számára. Az önkormányzat segítségével a városért végzett munkájuk rész­beni finanszírozását oldhatják meg az egyesületek, körök, bcs Tiszaszentimre néntáncosai eavik felléoésük alkalmával

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom