Új Néplap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-10 / 59. szám

6. OLDAL XII. S Z 0 L N OKI FESZTI V Á L 2004. Március 10., szerda | Sztárvendég Rost Andrea A világhírű operaénekes a nyitókoncerten A zenei fesztivál ebben az eszten­dőben is a LISZT FERENC KAMA­RAZENEKAR koncertjével kezdő­dik. Az együttes nemcsak a ma­gyar, hanem a világ zenei életének élvonalába tartozik. Repertoárjuk az egész zeneirodalmat felöleli: Monteverditől Bachon és Mozar­ton át a romantikusokig, a XX. szá­zadi zeneszerzőkig ível. Rendsze­resen hangversenyeznek minden földrészen. Fellépnek a világ leghí­resebb fesztiváljain. 1991 óta az együttes az óbudai Társaskört te­kinti otthonának. 2001-ben ren­dezték meg a 10. Zempléni Művé­szeti Napokat, melynek a zenekar a létrehozója. Az együttest 1979 óta Rolla János vezeti. A Liszt Fe­renc Kamarazenekar fenntartója a Szolnok Megyei Jogú Város Ön­kormányzata, a zenekar támogatói a MAGYAR KÜLKERESKEDELMI BANK Rt., a DANUBIA Szabadal­mi és Védjegy Iroda Kft. és a Ma­gyar. Cetelem Bank Rt. Rost Andrea Budapesten szüle­tett. Zenei tanulmányait a buda­pesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte. Még főiskolás, amikor a budapesti Operaház ösz­töndíjasaként elénekelte Júlia sze­A Liszt Ferenc Kamarazenekar repét. Két éwel később, 1991- ben a bécsi Staatsoper ma­gánénekese lett, ahol összes fon­tos szerepében megismerhette a bécsi közön­ség. A Milánói Scala 1994-es Rigoletto-be- mutatóján átütő nemzetközi si­kert aratott, s azóta a Scala ál­landó vendége. 1995-ben, a Sca­la évadnyitó Va- rázsfuvola-pre- mierjén már ün­nepelt sztárként lépett színpad­ra. Fellépett töb­bek között a pá­rizsi Bastille Operában, a londoni Royal Opera House- ban, a Chicagói és a Washingto­Rost Andrea ni Operában. A New York-i Metro­politan Operában először 1996- ban lépett közönség elé Adina sze­repében, a Szerelmi bájitalban, legutóbb 2004-ben Verdi Rigoletto c. operájában énekelte Gilda sze­repét. A tokiói New National Ope­ra gyakori meghívott vendége. A budapesti Operaházban kedvenc szerepeiben lépett többször a ha­zai közönség elé.Érdemes mű­vész, 1997-ben Liszt-díjjal tüntet­ték ki, s 2003-ban elnyerte a Prí- ma Primissima Díjat. _________■ XI I Szolnoki 2004. március 22. - május 3. 2004. március 22. 19.00 óra Szigligeti Színház 2004. március 29. 19. 00 óra Református Templom 2004. április 2. 19.00 óra Harmóniában a ‘ LISZT FERENC KAMARAZENEKAR Hangversenymester: Rolla János Közreműködik: ROST ANDREA - szoprán PHOINIX GITÁREGYÜTTES SZOLNOKI SZIMFONIKUS ZENEKAR Városi Művelődési és Zenei Központ Vezényel: Kovács László Színházterem A Filharmónia Kelet-Magyarország Kht.-val közös produkció. 2004. április 6. 19.00 óra Szigligeti Színház 2004. április 15. 19.00 óra Belvárosi Nagytemplom 2004. április 19. 19.00 óra Szigligeti Színház 2004. április 27. 19.00 óra Megyeháza Díszterme 2004. április 29. 19.00 óra Belvárosi Nagytemplom 2004. május 3. 19.00 óra Szigligeti Színház BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Vezényel: Fischer Iván BUDAPESTI TOMKINS ÉNEKEGYÜTTES Művészeti vezető: Dobra János GYŐRI BALETT, BUDAPEST KLEZMER BAND LISZT FERENC KAMARAZENEKAR közös produkciója JÁVORI FERENC: Klezmer táncszvit PAUK GYÖRGY (London) — hegedű és JANDÓ JENŐ - zongora kamaraestje BARTÓK BÉLA KAMARAKÓRUS és VIRÁGH ANDRÁS - orgonaművész közös koncertje, karnagy: Molnár Éva MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES Műsoron: Verbunkos Jegyek előleaveztethetők és megvásárolhatók: ARS-IN-KOM Kft. Hangversenyiroda Szolnok, Mészáros L. u. 27/Afs;. 1. Telefon: 56/420-189, 421-565 A fesztivál ötletgazdája és rendezője az ARS-tN-KOM Művészeti és Kommunikációs Kft. Szolnok. A rendezők a változtatás jogát fenntartják. Z E N E I Verbunkos A MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES új bemutatója a ma­gyar nemzeti romantika és öntu­datra ébredés korszakába kalau­zol. A színpadon a cigányzene- kar és a tánckar azt a fontos kul­túrtörténeti pillanatot eleveníti meg, amikor a- kor' politikai és társadalmi akaratának megfele­lően a verbunk és a csárdás a magyar zene és tánc új irányza­taként terjedt el. A műsor a má­ra világszerte ismert és elismert tánctípusainkat kialakulásuktól kiteljesedésükig követi nyomon. A választott zenék és táncok több esetben töredékesen, egy­mástól elválva, más funkcióban maradtak fenn a hagyomány­ban, így a Verbunkos című elő­adás a fantáziát megmozgató al­kotói munka nyomán született. Az ábrázolt időszak legjellem­zőbb szórakoztató és tánczenei formációját a cigányzenekarok jelentették, ezért az előadásban az együttes hasonló jellegű ze­nekara hangsúlyos szerepet ját­szik: a táncok kíséretén kívül önálló korabeli koncertdarabo­kat is megszólaltat. Művészeti vezető: Mihályi Gá­bor Harangozó-díjas Koreográfiák: Juhász Zsolt, Szi­lágyi Zsolt, Varga Zoltán _____ ■ Ka marakoncert a megyeházán Pauk György, korunk kiemelke­dő hegedűművésze Magyaror­szágon született. Londoni letele­pedését megelőzően Genfben a Paganini-verseny első díját, a pá­rizsi Jacques Thibaud-verseny 1. Nagydíját és a müncheni Szoná­taverseny első díját nyerte meg. Egyesült államokbeli bemutat­kozására a Chicagói Szimfoni­kus Zenekarral 1971-ben Solti György meghívására került sor. Azóta szólistaként a legnagyobb amerikai zenekarokkal lép fel. Nagy-Britanniában ugyancsak a legismertebb londoni zenekarok szólistájaként ismerik. Hangver­senyeit rendszeresen közvetíti a BBC. Egyedülállóan gazdag re­pertoárján XX. századi szerzők remekműveinek bemutatói is szerepelnek. Pauk György 1973 óta rendszeresen vendégszere­pei Magyarországon. Jandó Jenő zongoraművész 1952-ben született Pécsett. A Zeneművészeti Főiskola elvég­zése után versenygyőzelmek sorozata vezette be a világ zenei életébe. Fiatal kora óta rendsze­res vendég szinte valamennyi európai országban, többek kö­zött az Egyesült Államokban és Japánban. Kivételesen sok le­mezfelvétel jellemzi pályafutá­sát, CD-felvételeinek száma má­ra meghaladja a százat. Ezek­nek a felvételeknek a sorába tar­tozik olyan szerzők összkiadá­sa, mint Mozart, Schubert, Bee­thoven vagy Haydn. Jandó Jenő a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola profesz- szora. 1997-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. ■ Budapesti Fesztiválzenekar Újra Szolnokon A Budapesti Fesztiválzenekar A Budapesti Fesztiválzenekart (BFZ) 1983-ban alapította Fischer Iván és Kocsis Zoltán. A cél az volt, hogy az igényes próbáknak és a magas követelményeknek köszönhetően az évente három­négy alkalommal hangversenye­ző zenekar produkcióival Buda­pest új, nemzetközi színvonalú szimfonikus zenekarral gazda­godjék. A Fesztiválzenekar ma már nemcsak a főváros hangver­senyéletének meghatározó alakí­tója, de visszatérő, ünnepelt ven­dég a zenei világ legfontosabb központjaiban is: Salzburg, Bécs, Zürich, Chicago, New York, Lon­don, Róma, Prága, stb. A nemzet­közi zenei élet számos kiemelke­dő egyénisége lépett fel a zene­karral, így Solti György, Yehudi Menuhin, Végh Sándor, Schiff András, Agnes Baltsa, Lynn Harrel, Kirí te Kanawa, Radu Lupa, Richard Goode, stb. A együttes nagy hangsúlyt fekte az új zene népszerűsítésére: szá mos ős- és magyarországi berni tató fűződik a nevéhez (Eötvös Kurtág, Schönberg, Adams Copland stb.) mecénásként i rendszeresen rendel műveket, i zenekar muzsikusai sokoldal) művészeti fejlődését elősegíten dő és a közönség meghatározol rétegeihez szólva a Budapesl Fesztiválzenekar nagyzenekai hangversenyei mellett egyéb so rozatokat is indított. Hamar nép szerűek lettek a kamarazene hangversenyek, a gyerekeknél rendezett kakaókoncertek, a be szélgetéssel egybekötött egyfo rintos főpróbák és a próbaterm Haydn—Mozart sorozat, amely ben a BFZ tagjai szólistaként i fellépnek. __________________________i Kl ezmer Táncszvit Balett tíz tételben A Klezmer Táncszvit a GYŐRI BALETT, a BUDAPESTI KLEZ­MER BAND és a LISZT FERENC KAMARAZENEKAR közös pro­dukciója. A balettest tíz tételből, azaz tíz színpadi képből áll, a má­sodik felvonás négy tétele egyben önálló zenemű is, Klezmer szvit címmel. A zenét Jávori Ferenc szerezte. A koreográfia három különleges tehetségű alkotó munkája, Bozsik Yvette, William Fomin és Román Sándor a tánc­élet más-más területén dolgozó, méltán elismert művész. A Klez­mer táncszvit élő zenei kísérettel látható, a Budapest Klezmer Band mellett a Rolla János irányí­tásával működő Liszt Ferenc Ka­marazenekar zenél. Mi is az a klezmer? A klezmer zene a zsidó kultú­ra egyik legnagyobb kincse, mely reneszánszát éli szerte a vi­lágon. Máraz Ótestamentumban is említést tesznek a klezmer szóról, ami a kle-zimir szóössze­tételből származik és zenélő lel­ket jelent. Aki a hangszert meg­szólaltatja, az a klezmer. A klez­mer zene Kelet-Közép-Európá- ban szorosan összefonódott az otthont adó népek népzenei ha­gyományaival. Az arab hatás a zsidó nép hagyományos népze­néjén nyomot hagyott. A népi kultúrák kölcsönhatásaképpen z klezmerbe is beleszűrődtek aí orosz, cigány, görög, magyar és délszláv akkordok és dallamok A dalok zsidó nyelven szólaltat meg , varázslatos hangzását az alaphangszerek adják, úgy mini a klarinét, hegedű, harmonika zongora, dob, cselló, tuba, nagy­bőgő, és trombita. A zsidó szár­mazású zenészek egy része Eu­rópából a II. világháború és a ho­lokauszt elől az Egyesült Álla­mokba vándorolt, ahol zenéjük magába olvasztotta az amerikai zenei elemeket: dzsessz, blues, big band. Az 1980-as évek vége felé a zene ismét visszatért a gyökereihez. A Tomkins Énekegyüttes A vokális egyházi zene mesterei gyományt Magyarországon egy addig még alig ismert repertoár­ból. Éneklési módja korábban az angol (miután névadója, Th. Tomkins is angol reneszánsz ze­neszerző), később egyre többféle A Budapesti Tomkins Énekegyüttes stílust ölelt fel és honosított meg. Európa számos országában és Japánban, valamint Indiában is koncertezett. Felvállalt működé­si területe a magyar zene ápolá­sán kívül a reneszánsz zenétől a kortárs zenéig terjed. Alig van olyan többszólamú vokális mű, amely ilyen kis létszámú együt­tessel megszólaltatható és a Tomkins Énekegyüttes ne éne­kelte volna. Különleges érdeklődési terüle­te a különböző liturgikus zené­ken belül: Rahmanyinov kórus­zenéje, amelyet - mint sok egye­bet - Magyarországon Tomkin- sék mutattak be először. Kortárs szerzők rendszeresen írnak műveket számukra. ■ Az oldal az Ars-In-Kcm Kft. és a kiadó együttműködése alapján jöhetett létre. A költségeket a kft. viseli. A Budapesti Tomkins Énekegyüt­tes 1978-ban alakult. Tagjainak többsége és Dobra János művé­szeti vezető a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskolán végzett. Az együttes elsőként teremtett ha­A KONCERT KIZÁRÓLAGOS TÁMOGATÓJA A MATÁV RT. MŰSORON: Mozart: Nyitány olasz stílusban K. 318 Vivaldi: F-dúr versenymű három hegedűre RV 551 J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny BWV 1047 Mozart: Figaro házassága - Barbarina cavatinája a IV. felvonásból: „L'ho perduta,...” Mozart: Don Giovanni - Donna Elvira áriája az I. felvonásból: „Ah függi il traditor...” Mozart: Jupiter szimfónia K. 551

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom