Új Néplap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-14 / 38. szám

4. OLDAL TÜKÖR MEGYEI 2004. Február 14., szombat 1 filHI Közös lét huszonegyezer forintból Készülnek különböző statisztikák arról, hogy mi az a havi pénz­beli minimum, amennyiből egy személynek, esetleg kettőnek úgy-ahogy meg lehet élni 2004 elején Magyarországon. Az 54 éves, kenderesi Kovács Sándor kálváriája nem most kezdődött, de ami tény, a házaspár augusztus óta egy járandóságból él, amely ápolási díj, havi 21 ezer forintot jelent, és az asszony kapja. Kenderes Kovács Sándor eredetileg kisúj­szállási. Az ottani ipari iskolában kitanulta a kőművesszakmát, és dolgozott állami gazdaságban, il­letve a megyei ÁEV-nél is. Össze­sen 29 év 15 nap gyűlt össze, ami­kor összeadták munkában töltött éveit. Muszáj volt, mert 1992 óta baj van az egészségével. Vegyszer okozta károsodást szenvedett, aminek következtében kisebb megszakításokkal nyolc hónapot töltött a fertőző osztályon. Ahogy lehetett, helyrehozták, majd az egészségügyi károsodást 50 száza­lékban állapították meg. Időnként — ahogy ez hasonló esetekben len­ni szokott - felülvizsgálatra kellett mennie. Közben újabb baj: 2002- ben érműtétet végeztek rajta, majd 2003 januárjában egészsége romlását 67 százaléknak ítélték. Az újabb felülvizsgálaton tavaly nyáron kiderült, javult az állapota, ezért a korábbi százalékot 50-re újra visszavették. Ráadásul no­vemberben megint műtötték. Elmondása szerint közben ő is elkövetett egy hibát, mert kezde­ményeznie kellett volna járandó­sága kérelmét. De hát ő ezt nem tudta, bár utólag a múlt év őszén ezt is megtette. így szaknyelven fogalmazva folyamatban van az ügy, bár ami nem mellékes, au­gusztus óta egy bevétele van a családnak. így vergődik a két em­ber, a szerény járandóságból „él­nek”. Hogy éhen ne haljanak, a 76 éves édesanyja és 74 éves anyósa segíti őket. Már amennyire tud­ják, mert a nyugdíj nekik is kevés, a gyógyszerlista meg hosszú, ami­ért szintén fizetni kell. Kovács úr tavaly decemberben igazságügyi orvos szakértőnél volt, és várja az eredményt. Pár napja levelet kapott a nyugdíjin­tézettől, 50 százalékos a betegsé­ge, ezért szociális járandóságra jogosult. Ez számítása szerint va­lamivel több mint havi húszezer forint lenne, de hogy mikor kap­ja majd az első folyósítást, na­gyon várja. Mert még úgy is csak negyvenezer körüli lesz a kettő­jük bevétele, ami édeskevés, de azért több a húszezernél. A levél szerint ez a folyósítás november 22-től jár majd neki. Közben azért nem tétlenked­tek, hiszen beállítottak egy anya­kocát. Etették, tartották a kevés­ből, és fialt is kilenc szép kisma­lacot. Majd rövid időn belül agyonnyomott belőlük hetet. A feleség sírva fakadt:- Te jó isten! Miért nem vetted el még ezt a kettőt is, mert akkor legalább levágtuk volna az anyát! A kérelem nem hallgattatott meg, a két kicsi szépen fejlődik, szopik, míg hét társukat elásták. Úgy tűnik, a régi szólásmondás, miszerint szegény embert még az ág is húzza, ki tudja, hányad­szor igazolódik be. □. SZABÓ MIKLÓS Kutya rossz helyzetbe került a Kovács család FOTÓ! CSABAI ISTVÁN Állja a sarat a hentesnő Szolnok A hentesekről általában az a hiedelem járja és úgy ismeri őket az átlagpolgár, nem árt, ha jókora, drabális emberek, akik ha megmarkolnak egy makacskodó hízót, annak legfeljebb már csak a visítás­ra futja. A hentesség és mé­szárosság általában férfias szakma, hiszen a hasítás­hoz, félsertés-cipeléshez ál­talában kell a nyers erő. Ennek némileg ellentmond, hogy a szolnoki Bíró Magdi amikor nyolcadik után hentestanuló lett, éppen „ütötte” a 38 kilót, majd hét éve, amikor a Jólét ABC-be ke­rült, már eljutott a negyvenig. A megye talán egyik legvékonyabb hentesnője világéletében boltos­nak készült, vagy boltban szere­tett volna dolgozni. Komlón szü­letett, az édesapja bányász volt, s egyszer ráomlott a tárna. Megúsz­ta, túlélte, testileg nem lett sérülé­se, de lelkileg csak visszamarad­hatott valami, mert soha többé nem ment le a föld alá. Szolnokra kerültek, itt több helyen dolgo­zott, és amikor Magdi lánya vég­zős volt az Abonyi úti iskolában, éppen a vágóhídon szorgosko­dott. Közben a kisasszony több nya­rat töltött dunántúli nagyanyjá­nál Bátaszéken, és ha elment az ottani kisboltba, félórákat néze­lődött, töltött odabenn. Termé­szetesen kereskedőtanulónak je­lentkezett, és a sors fintora, hogy nem vették fel. Felvették viszont A húsokat mindig nőies aprólékossággal, szépen, pontosan darabolja FOTÓ: BAKOS JUDIT angol szabónak, bár ezt a szak­mát a háta közepére kívánta. Apai segítséggel végül is a Szola- minál kötött tó, ahol abban az év­ben 56 fiú és 3 lány kezdett. Hu- szonketten végeztek húsfeldolgo­zó szakmunkásként, köztük ő is. Több helyen dolgozott, közben férjhez ment és Samu Károlyné lett. Mivel a Jólétben nincs férfi hentes, egy személyben ő a férfi és női húsfeldolgozó is. Közben a kilóit feltornázta 54-re, így már a szél nem fújja el. A hiányzó erőt technikával pótolja, hiszen félbe vágva kapják a hízót meg a marhát, neki kell szétszednie. Ahogyan az ott vásárlóktól hal­lottam, nagyon szép munkája van, ízlésesen, gusztusosán vág­ja a húsokat. Két lányuk született: a nagyob­bik mikrobiológusnak készül, a kicsi tanítónőnek. Hentes ezek szerint egyik sem akar lenni. A Pletykafaluban laknak, és ha oly­kor hízót vágnak, ketten dolgoz­zák fel a párjával. Reggeli, hajnali rigónak tartja magát, ekkor van elemében. Fél négykor kel, lefőzi a kávét, elké­szíti a reggelit, és a Pletykafalu túlsó részéről gyalogosan irány a bolt. Lehet a távolság jó három kilométernyi, de megszokta, mert olyankor még a buszok sem nagyon mennek, ráadásul gyalo­golni szeret, de várni nem. Nemcsak szépen bánik a hús­sal, de szívesen meg is eszi. Az se baj, hogy húst hússal, bár azért mindez nem látszik meg az 54 ki­lóján. Még huszonkét éve van a nyugdíjig, és ha lehet, szeretne innen, ebből az üzletből nyugdíj­ba menni. Otthon a férjével két­naponta főznek, hol ő, hol a pár­ja, mindketten értenek a fakanál forgatásához. Hobbija a varrás, már amikor van ideje, mert egy kertes ház­ban, lakásban mindig akad tenni­való. Mint mondja, nem bánta meg, hogy végül is hentesnek ment, mert boltban dolgozhat... D. SZ. M. A kultúrát közvetítik JÁSZBERÉNY Új színfolttal gyarapodott a vá­ros kulturális, közéleti palettája. A minap megnyitott Club König programjaival és hangulatos környezetével olyan közösségi színteret kíván létrehozni tagjai számára, ahol a kulturáltan szó­rakozni vágyó, a művelődés és a közélet iránt érdeklődő emberek kikapcsolódhatnak. Mint azt Bo- bák József, a klub vezetője be­köszöntőjében kiemelte, az el­következőkben helyben és or­szágosan is ismert közéleti sze­mélyiségeket próbálnak Jászbe­rénybe hívni egy-egy előadás, bemutató erejéig. A klub első kulturális programjaként a Palo- tásy János Zeneiskola zenészei adtak rövid műsort, és megnyi­tották a két fiatal jászberényi képzőművész, Beluzsár Csaba és Soós Andrea munkáiból ké­szült kiállítást. BCS JÁSZBERÉNY. Átlagosan 15 százalékkal emelkedett Jászbe­rényben az önkormányzati la­kások után fizetendő bérleti díj az önkormányzat legutóbbi ülé­sén hozott döntés értelmében. BCS KARCAG. A közoktatási tör­vény számos nyilvántartási rend­szer működtetését teszi kötele­zővé az iskolafenntartóknak és a jegyzőknek. Ilyen például a tan­köteles korúak nyilvántartása vagy az új statisztikai rendszer. A különböző kimutatásokhoz a karcagi polgármesteri hivatal hu­mán szolgáltatási irodája egysé­ges nyilvántartási rendszert ve­zetett be. A rendszerrel nyomon követhető valamennyi karcagi tanköteles korú tanuló - mint­egy 4500 fő - tanulmányi útja, valamint lekérdezhetőek a város közoktatási intézményeinek a statisztikai adatbázisai is. de Tv-notesz Egy kis „öreg” humor És semmi más, legfeljebb néhány sovány adat még a letűnt idők­ből. Többre nem vállalkozik, de erejéből sem futja többre annak a show-nak, amely Félévszázad címmel kedd este mutatkozott be. Azután, hogy alig múlt tó Szenes Iván emlékező műsora, amit csak sajnálhatunk, hogy tudniillik nincs tovább, hisz egy igazán elbű­völő személyiséget fedezhettünk fel a költői szépségű dalszöve­gek írójában. És íme itt egy másik múltbéli barangolás, mely iro­nikus nosztalgiashow-ként kínálja magát, azaz egyszerre hív ben­nünket édes ábrándozásra, és ugyanakkor fanyar-kesernyésen gú­nyolódik is azon, ami történt. Az eredmény eléggé furcsa, ambi­valens, azaz vegyes érzéseket kelt. Kell egy kis szórakoztatás, humor? Nosza, nyúljunk csak visz- sza a múltba, elő a raktárból a tekercsekkel, mi sem egyszerűbb ennél, és egyben olcsóbb is aligha van nála — szegény ember víz­zel főz ugyebár. De nehogy túlságosan átadjuk magunkat az áb­rándozásnak, jöjjön hát az elidegenítő, kijózanító irónia, az egyes jelenetek, számok között szövegben kommentárként. Ami azonban nem tudja feledtetni, a felidézett históriai adatok sem - 1959-ben járunk -, hogy itt a múltidézés bizony csupán affé­le alibi, hogy el lehessen valahogy adni magát a humort. Példá­ul Darvas Szilárd szilveszteri konferanszát — a felvétel ugyan fa­kó már, ám a mondandó friss és eleven, zseniális - Lollobrigi- dát, az istenit, amint ropja férfiak karéjában, akkor igazi nóvum -, hogy hallhassuk újra a különös vicceiről híres Királyhegyi Pált, amint anekdotázik rendesen, a Kellér-Kibédi kettőst, akik nem értik, miből is lehet Simeknek autója. Aztán az igazán mu­latságos, már-már abszurdba hajló jelenetek Lóránd Lenkével és Dévai Hédivel, ahogy abban „vetélkednek”, kinek mit és hányat is tojt a nyuszi húsvétra, mely akár még repülőgépet is tojhat... Láthattuk, amint a porondra kerekezik a teljes Szabó család, 45 éve már, akkor született, és megszólalt Korda György is, ki akko­riban élte fénykorát: „Kitárult előttem a világ” - vallotta boldo­gan. A sort pedig a Vidám fiúk zenés paródiája zárta, akik már akkor kitalálták azt, amivel most a Hónaljmirigyék büszkélked­nek, sikereket aratván. De hát - tudjuk, nincs új a nap alatt. Ez a Félévszázad is, ha úgy vesszük, utánzás. Ugyanis volt már nem is oly rég Szilágyi Jánosnak is hasonló show-ja, amikor a múlt esztendeit járták be egymás után, sorban, ráadásul ötletesen és szellemesen. Sokkal érdekesebben, mint teszi ezt a Juszt Lász­ló vezette „múltidézés”. Juszt megkísérli kívülről is nézni azt, amit belülről is látott, csakhogy ez a kettősség nem igazán áll jól neki, nem is valami meggyőző, sem a rejtett gúnyolódás, sem az, ahogyan vonzóvá szeretné tenni műsorát. Amihez még stúdiót is adtak neki közönséggel - teljesen feleslegesen. Ettől ugyanis még nem lesz új, ami valójában régi, kár tehát a csomagolásért. Tisztább és talán becsületesebb is lett volna egyszerűen csak fel­szolgálni a humort, magát, amely szerencsénkre még évtizedek múltán is képes bennünket kedvre deríteni. Talán Ezen nevet­tünk címmel. Igaz, ilyen is volt már. Nem is tudom különben, mi lenne ezzel a csóró televízióval, ha nem lett volna múltja is. VALKÓ MIHÁLY LAKÓTELEP A LAKTANYÁBÓL. Szolnok egykor legnagyobb szovjet laktanyájának helyén hamarosan egy kisebb lakótelep nő ki a földből. A legelső épületekben még tavaly költözhettek be a lakók, tegnap pedig újabb tizenegy család vehette át a kulcsokat a körzet önkormányzati képviselőjétől, dr. Tóta Árontól. A beruházó Olajkar Kft. igazgatója, Kóródi Mihály reményei szerint az év végéig újabb 27 otthon készül el, és egy játszótér kialakítására is mód nyílik. _____________FOTÓ: CSABAI ISTVÁN Néh ány mondatban SZOLNOK. Az Országos Rend­őr-főkapitányság Országos Bal­eset-megelőzési Bizottsága rajz­pályázatot hirdetett „Közlekedés- biztonság gyermekszemmel” címmel, melyre 3-6, 7-10, vala­mint 11—14 éves korosztályok­hoz tartozó gyerekek nevezhet­nek. A verseny határideje: április 9. További részletekről Szabó Zi­ta témafelelős nyújt információ­kat az 56/501-600/15-97-es tele­fonszámon. A Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Balesetmegelő­zési Bizottság a legjobb pálya- művekből kiállítást rendez, rá TISZAFÜRED. A Benedek Gá­bor Városi Sportcsarnok és Sza­badidőközpont immáron nyolca­dik alkalommal rendezi meg ma Valentin-napi bálját. A rendez­vény kiváló szórakozást ígér, hi­szen a szervezők a gasztronómia élményéhez - vacsora, majd éj­féli svédasztal - a Szuperbuli fi­atal felfedezettjének, Komonyi Zsuzsinak és a legendás Bikini együttes frontemberének, D. Nagy Lajosnak a műsorát is kí­nálják. Természetesen a hajnalig tartó táncos mulatsággal együtt, melynek sikerét a Szinkron együttes Márki Sándor kunma- darasi polgármester szaxofonjá­tékával összehangolt zenéje ga­rantálja. PM TISZAROFF. Immár negyed­szer rendezték meg a roffi iskola tornatermében a hagyományos farsangi focitornát a környék ál­talános iskolásainak. A mostani öt iskola aranylábú diákjai rúg­ták a bőrt, és az első helyet a be­rekfürdői suli focistái szerezték meg. Ezúttal már harmadszor győztek, s elnyerték a vándorser­leget. Másodikként a házigazdák végeztek, míg a gólkirályi címet a tiszaszentimrei Mészáros Imre vehette át. dszm ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom