Új Néplap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-07 / 5. szám

4. OLDAL KITEKINTŐ 2004. Január 7., szerda S Már csak a portás jelentkezik Tatabányán, a Búzavirág utcá­ban egykor működő tejgyárban telefonon már csak a portás je­lentkezik. Itt megtudható, hogy nemcsak a tejfeldolgozás, de a Parmalat-termékek raktározása is régen megszűnt a megyeszék­helyen. Az olasz cég budaörsi depójáról szállítják nap mint nap a tejet, tejtermékeket a du­nántúli településekre és Pest me­gyébe. A Parmalat székesfehér­vári központjában azt szerettük volna megtudni, hogy az olasz anyavállalat csődjének bejelen­tése és fizetőképtelensége ho­gyan érinti a magyar leányválla­latot. Hosszas próbálkozás után csak annyit tudtunk meg: Alán van der Nagel vezérigazgató el­zárkózik mindenféle nyilatko­zattól, ha majd lesz mondaniva­lója, akkor közleményt adnak ki. RÉGIÓPRESS Szemét lesz a rongyból is Somogyi körkép Hiába próbálkoznak egyre többen a szelektív hulla­dékgyűjtés népszerűsítésé­vel, amikor egyes hulladék- fajtáknak, így például a tex­tilnek nincs idehaza megfe­lelő feldolgozóipara. Utóbbi Somogybán is a kommuná­lis hulladék közé, majd a szeméttelepekre kerül. Magyarországon a hulladékmi­nimalizálás és -hasznosítás ipari gyakorlata még viszonylag kez­detleges, bár egyre bővül azok­nak a cégeknek a száma, melyek erre specializálják magukat. Ezek azonban jórészt a szelektív hulladékgyűjtés során keletke­zett anyagokat hasznosítják, így elsősorban papír-, műanyag, üveg- és fémhulladékkal foglal­koznak. Nincs viszont megfelelő fel­dolgozóipara a textilhulladé­koknak, melyek azonban a la­kossági kommunális hulladék mintegy 6 százalékát teszik ki, s ehhez jön még a textilipar által termelt nem csekély mennyi­ség. A rendszerváltás előtt a textilhulladékok nagy részét el­égették, mára azonban a kom­munális szeméttel vegyítve a le­rakóhelyekre kerül, azaz újra­hasznosítása ügyében nem tör­ténik szinte semmi.- Igazából nem tudom, mi történik a textilhulladékokkal - felelte Petes Tamás, a kaposvári szemétszállításért felelős KVG Rt. kommunikációs vezetője. — A megyén belül mindenesetre nem megoldott az újrahaszno­sításuk, de ha jól tudom, orszá­gosan is csak elvétve foglalkoz­nak vele.- A lakossági szelektív hulla­dékgyűjtés keretében mi ugyan begyűjtjük a különválogatott textilhulladékot - folytatta Pe­tes Tamás -, ám ez ugyanúgy a szeméttelepre kerül, mint a nem válogatott, ugyanis egysze­rűen nem tudjuk kinek tovább­szállítani.- A kommunális hulladékkal együtt gyűjtjük a textilt is - mondta Szigeti Miklós, a kapos­vári ruhagyár igazgatója -, de csak azért, mert annyira keve­rednek az egyes anyagok, hogy lehetetlenség szétválogatni őket. Olyan plusz anyagi ráfor­dítást igényelne a szelektálá­suk, amely még a gyapjú külön- válogatását is veszteségessé tenné. így tehát a textilhulladék a szeméttelepre kerül, részeként annak a mintegy 104 millió ton­na hulladéknak, amely ma Ma­gyarországon termelődik a sze­lektív gyűjtés elterjedésének hi­ánya miatt. Pedig a környezet- védők felmérései alapján a la­kosság több mint fele hajlandó lenne különválogatva gyűjteni a hulladékot. VAS ANDRÁS Hagyomány a disznóölés A nap fénypontja, a jól végzett munka jutalma: a disznótoros vacsora Disznóperzselés szalmával FOTÓ: BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Kislánykoromból emlékszem a nagyszénási disznótorok gyerekes izgalmára, amikor a dunna alól hallgattam a sivalkodó disznó küzdelmét a böllér késével szemben. Később felkelhettem és segédkezhettem az asszo­nyok körül, megteríthettem a reggelihez, ami nem lehetett más, mint hagymás vér forró tea kíséretében. A tél falusi romantikájához ez is hozzátartozott. Úgy dereng, a leölt jószág fü­lének ropogtatása jelentett még számomra nagy kalandot, és az, amikor megengedték a felnőttek, hogy az ízesített kolbászhús gyúrá­sában mind a két kicsi öklömmel résztvevő legyek. Orosháza A hagyományok szerint is a disznóölés ideje álta­lában a téli hónapokra esett. Disznóölő András (november 30.) napjával kezdődtek a disznótor­ok. A gyerekek már a disznóölés előtti hetekben mondókákkal járták a házakat: Akkora disznót öljenek, mint a fala bikája, Olyan hosszú kolbászuk legyen mint a falu hossza! Olyan vastag szalonnájuk legyen, mint a mestergerendájuk, Annyi zsírjuk legyen, mint a kútban a víz! Évszázadok óta a nép életében a disznóölés az év nagyon várt eseményei közé tartozott, so­kan annak tartják ma is, hiszen a friss hús, a sza­lonna, a zsír hosszú időn át meghatározza, mi kerül a család asztalára. A húst a szalonnával, a kolbásszal, a hurkával együtt tartósították: sóz­ták, pácolták, füstölték. Az elkészítés módja, a fűszerezés vidékenként erősen különbözött, mindenhol, mindenkinek megvolt a maga ha­gyománya. A disznótor, a disznóölést követő vacsora, a család életében is különleges eseménynek szá­mított. A nap fénypontja, a jól végzett munka ju­talma a disznótoros vacsora volt. A vendégeket a rokonok, a barátok, a szomszédok köréből hív­ta meg a gazda, ők a náluk tartott disznóölés al­kalmával természetesen viszonozták a vendég­látást. A férfiak az asztalfőn, az asszonyok köz­bül, a fiatalok az asztal végén ülhettek. Először a húslevest tálalták fel. A levesbe metélt tésztát vagy csigatésztát tettek, mint a lakodalmakban. Ezután következett a frissen sült hús, a töltött káposzta, a hurka, a kolbászféle, de nem hiá­nyozhatott a hájas pogácsa, a rétes és a fánk sem. Az étkezés családias, vidám hangulatban, bo­rozgatás, tréfálkozás közben zajlott. Kedves szo­kás volt a maskarázás, a kántálás és az ado­mánygyűjtés is. A gyerekek papír álarcot öltöt­tek, kifordított bundát vettek fel, kezükben lán­cot csörgettek. Nyársat hoztak magukkal, hogy a gazdának legyen mire rátűzni a nekik szánt kóstolót. Hasonlóképpen járták a disznótort tar­tó házakat a fiatal legények és a lányok is. A hí­vatlan vendégeket is szívesen látták. A sertés és a babonák Ha a disznó szaladgál, esőt érez. A kismalacot le kell ócsárolni, akkor könnyen hízik. A hasas disznót nem lehet seprűvel megver- ni, mert akkor elvetél. Az újévi malac szerencsét hoz a házhoz. Ha karácsony után disznóólba dugjuk a kará­csonyfát, akkor annyi disznónk lesz, ahány dísz volt rajta. Mikor a disznót eladják, a szőréből meg kell tartani egy keveset, hogy a szerencsét el ne vigyék a háztól. (Helyi babonák az orosházi Beck Zoltán gyűjtéséből.) Éjfélre járt, mire cihelődött a társaság. Még egy-egy pohár bort mindenki felhajtott, még egy picinyke sült kolbászt utána eresztett az út­nak induló, hogy jó legyen hazáig a szája íze, s aztán elénekelték azt a nótát, ami így kezdődik: Nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem me­gyünk mi innen el... CSETE ILONA Újra vulkántúrára készülnek Bárhova szívesen elmennek élménybeszámolót tartani Most épp hótól-jégtől csúszós utakon, járdákon juthatnak el céljukhoz a dorogi Benedek Endre Barlangkutató és Termé­szetvédelmi Egyesület (BEBTE) tagjai is, de közülük jó né- hányan már a nyárra gondolnak, arra, hogy szó szerint újra izzik majd a talpuk alatt a föld — a BEBTE szokásos vulkán­túráján. Az idei már a hetedik lesz a sorban. Dorog Lieber Tamás, a BEBTE elnöke érdeklődésünkre elmondta: ed­digi vulkántúráik gyűjteményes anyagát az Esztergomi Belvárosi Plébánián lévő állandó kiállítá­son bárki megismerheti, de elő- adó-körutakat is szerveznek, s bárhova szívesen elmennek is­meretterjesztő élménybeszámo­lót tartani, ahová hívják őket. RIBÁRY ZOLTÁN Az expedíciót június 26-a és júli­us 7-e között tervezik, s az elkép­zelések szerint a többi között a Vezúv, az Etna, a Vulcano és a Stromboli legszebb-legizgalma- sabb részeire jutnak majd el - ugyanúgy mint a korábbi alkal­makkor. Az egyik főszervező, egyben a csoport vezetője Láng István, s bővebb információval is ő szol­gál a 20/315-7936-os telefonszá­mon. A Vezúvon 1944-ben, 60 évvel ezelőtt voltak az utolsó kitöré­sek. Az Etna 2002 decemberében háborgott komolyabban utol­jára (a BEBTE vulkánkutatói erről az eseményről a helyszínen is tapasztalatokat szereztek). A Vulcano aktivizálódott a legré­gebben (az 1880-as években) igazán komolyan, a hegy jelenleg utóvulkáni működéseiről (iszapfortyogók, gázfeltörések stb.) nevezetes. A Strombolin pedig több ezer éve folyamatosan tart az aktív tevékenység, s bár tavaly egy néhány évtizedenként be­következő anomália folytán megváltozott a kitörés mechaniz­musa, decembertől már ismét „normális” a működés. Egyre nagyobb a háziorvoshiány Az egyetemet befejezők húsz százaléka elhagyja a pályát Baranyai körkép ____ A megye kétszáznegyven körzetében jelenleg is több betöltetlen háziorvosi állás van. Az egyetemről kikerülő fiatalok túlnyomórészt nem vállalnak munkát körzeti doktorként, inkább más, job­ban fizető orvosi területen, esetleg külföldön keresik a boldogulást.- Amíg néhány évvel ezelőtt még nyolc-tízszeres volt a túljelentke­zés az orvosegyetemen, tavaly csupán alig másfélszeres volt az érdeklődés, ez sajnos, az EU-ban is tendencia - árnyalja a képet dr. Horváth Attila docens, a Baranya megyei orvosi kamara elnökhe­lyettese. A háziorvosi státusok több kisebb faluban, így például Nemeskén, illetve nagyobb tele­püléseken is betöltetlenek. Szent- lőrincen pillanatnyilag a szüksé­gesnél egy körzeti orvossal keve­sebb látja el a feladatot. A folyama­tos ellátást ezeken a helyeken is biztosítják, ám a helyettesítések nem pótolhatják az adott települé­seken élő orvos jelenlétét. Dr. Horváth Attila szerint a kiala­kult helyzet a közeljövőben folya­matosan rosszabbodhat, szakorvo­si hiány is kialakulhat, és az oktatás minősége is csorbát szenvedhet. Er­re a tendenciára utalhat az a tény is a docens szerint, hogy az egyete­met befejezők húsz százaléka nem is vesz részt a szakvizsgára előké­szítő, úgynevezett rezidensi gya­korlaton, azaz elhagyja a pályát.- Pécsett megnyugtató a házi­orvosok helyzete, bár itt is jellem­ző, hogy inkább az idősebbek vállalják a feladatot, növekszik a nők aránya is, az országos arány­számoknak megfelelően - mondta dr. Ruppert Ferenc főor­vos, az ÁNTSZ helyettes megyei vezetője. - Legutóbb egy hely­ben meghirdetett praxisra többen is jelentkeztek. A területi megbí­zással ellátott gyermekorvosok mind a hatvanhat körzetben dol­goznak a megyében. A háziorvosi praxis joga 2000 óta eladható, de a kötelező pályáz­tatás miatt elhúzódhat az a folya­mat, amelynek során valaki állan­dósított orvosként láthatja el fel­adatát az adott térségben. Ha egy körzet fél évig pályáztatás után sem talál gazdára, az adott önkor­mányzat szabadon betöltheti az állást. A praxis vételára nem a mű­szaki ellátottságtól, hanem a páci­ensek számától függ, és általában az egyéves forgalomnak megfele­lő összeg. Pécs városában leg­utóbb egy belvárosi háziorvosi praxis hatmillió forintért kelt el. BOZSIK L Felszámolják a telepet? Komló Az elhanyagolt állapotú sportvölgyi barakkokban rendkívül rossz körülmé­nyek között ma már csak né­hány népes, zömében roma család él. A komlói Cigány Kisebbségi Önkormányzat szerette volna megoldani a sportvöigyi telep problémá­ját, azonban erre tavaly nem volt lehetőségük. Hegedűs István, a komlói CKÖ el­nöke elmondta, Teleki Lászlóval, a cigányügyekért felelős államtit­kárral, valamint a város vezetésé­vel szeretnének tárgyalásokat kez­deményezni a telep felszámolása érdekében. Erre lehetőséget bizto­sítana a Miniszterelnöki Hivatal által most elindítandó program, amelynek részleteiről és lehetősé­geiről a tárgyalások folyamán kap­hatnak további információt. Dr. Szakács László, Komló al­polgármestere elmondta, a sportvölgyi állapotokat a város anyagi lehetőségei miatt nem tudják megszüntetni, de tisztá­ban vannak vele, hogy a helyze­ten javítani kell akkor is, ha a ba­rakklakásokat nem tudják fel­számolni.- Az országos cigány önkor­mányzat forráshiánya miatt a ci­gány lakásépítési program telje­sen leállt, annak ellenére, hogy az önkormányzat vagyonrende­letének módosításával lehetősé­get teremtett arra, hogy telkeket biztosítson az építkezéshez - tette hozzá az város alpolgár­mestere. - így, a korábbi elkép­zelésekkel szemben, tíz roma családnak nem tudunk új ott­hont biztosítani a program újbó­li elindításáig. Ha a sportvölgy megszűnik, akkor az ott lakóknak valószínű­leg más szociális szükséglakáso­kat utalnának ki, hiszen a most megépült 48 bérlakással enyhül­tek a város lakásgondjai. Az új összkomfortos otthonokba azonban olyanok költözhetnek majd, akik eddig is szociális la­kásokban laktak, és bírják a ma­gasabb rezsiköltséget. A közel­múltban a CKÖ azt kérte, hogy a volt kenderföldi iskolából kiala­kított bérleményekbe három- négy roma származású bérlőre javaslatot tehessen. Az önkor­mányzat nyáron megállapított bérleti díjai szerint a szociális alapon kiutalt összkomfortos la­kás 112, a szükséglakás 50, a fél- komfortos 65 forintba kerül négyzetméterenként. BÓKA M. Pénzt hoz a szemléletváltás Kaposvár A magyar vidék jól járhat az európai uniós csatlakozás­sal — mondta Pásztohy And­rás országgyűlési képviselő, a parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke. Hozzátette: a pénzhez vi­szont csak alapos felkészü­léssel és radikális szemlélet- váltással lehet hozzájutni.- Mit kell tenni a gazdálkodó­nak, hogy esélye legyen EU-ban az életben maradásra?- Figyelni kell, hogy merre tart a világ mezőgazdasága, s azt is, hogy az EU-n belül milyen felté­telek vannak.- A magyar gazda alkalmas erre?- Alkalmas, mert az elmúlt év­tizedekben is bizonyította, hogy világszínvonalon képes termel­ni. Olyan integrációkat tud létre­hozni, amely versenyképes az Európai Unióban is. Nem lett bu­tább a magyar gazdálkodó, sőt jó hírünk van. De leginkább a jó­zan paraszti észre számítha­tunk.- Merre tart a világ mezőgaz­dasága? — A világ fejlett régióiban a nagy integrációkban gondolko­dó, több ezer hektáron termelő, több tízezer állatot kibocsátó rendszerek a versenyképesek. Az EU-ban is fontos változások zajlottak le. A mezőgazdasági üzemeket a versenyszféra irá­nyába terelték. Ez azt jelenti, hogy nem 50-100 hektáros gaz­daságok, hanem a különböző, több farmcsoportból álló integ­rációk versenyeznek egymással. A gabonatermelők több ezer hektáros területtel szervezik ön­magukat, integrált az állatte­nyésztés, a tehenészet és lénye­gében minden, amely a siker re­ményében versenyezni akar. RÉGIÓPRESS

Next

/
Oldalképek
Tartalom