Új Néplap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-31 / 26. szám

6. OLDAL AHOL ÉLÜNK 2004. Január 31., szombat TÚRKEVE AZ ÚJ ÉVEZREDBEN ütni JiMafentivH ELŐKÉSZÜLETEK. Bár az idei Kevi Juhászfesztivál - má­jus 15-16. - még távolinak tű­nik, a rendezvény előkészületei már javában tartanak. A napok­ban nyújtja be az önkormány­zat azokat a pályázatokat, ame­lyek révén a város a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól sze­retne plusz forrásokat nyerni a vendégcsalogató seregszemle megvalósításához. Miklósi „vendégjárás” Túrkevén Egy évvel ezelőtt hagyomány­teremtő szándékkal kulturális „vendégjárást” indított útjára Túrkeve. A kezdeményezés célja az volt, hogy a helybeli­ek megismerjék a környező falvak és városok kultúráját, szokásait, a bemutatkozó tele­püléseken élő embereket. Emellett pedig az ötletgazda város értékei is eljuthassanak a térség lakóihoz. Tavaly a Ke­vi kultúra követei jártak Tö- rökszentmiklóson. E látogatás viszonzásaként a közelmúlt­ban miklósi előadók és alko­tók adtak ízelítőt szőkébb ha­zájuk művészetéből. A zsúfolásig megtelt művelődé­si ház pódiumán először a két város vezetője mondott ünnepi köszöntőt. Kultú­ra napi megemlékezésében Bakk Zoltán török­szentmiklósi és dr. Szabó Zoltán túrkevei polgár- mester egyaránt a „szomszédvárak” összefogásá­nak jelentőségét hangsúlyozta. A megnyitó után az országos arany minősítésű Miklósi Népdalkor előadásával folytatódott a program, majd Szabó Andrásáé mesemondó Ádámról és Éváról szóló tanulságos meséjével, ízes előadásmódjával szer­zett felejthetetlen perceket népes hallgatóságá­nak. Ezt követően a Kodály Zoltán Zeneiskola fiatal növendékei virtuóz hangszeres muzsikával káp­ráztatták el a közönséget. A komolyzenét újra a táncosok látványos produkciója váltotta. A fiúk lenyűgöző biztonsággal kezelték az ötletes kore­A könyvtárban rendezett szálmafonó-kiálIítás a gyerekek tetszését is elnyerte ográfiának köszönhetően szinte önálló életre kelt seprűt és a botot, a lányok pedig boszorkányos ügyességgel lejtették az üveges táncot. Sülye Klá­ra népdalénekes csengő hangja mindezek után új színt vitt a műsorba, amelyet végül fergeteges mezőségi tánccal zártak a vendégek. A bemutató után kiállítások kavalkádja várta az egybegyűlteket. A miklósi alkotók február vé­géig megtekinthető tárlatán jelenleg is tíz művész és alkotóközösség, köztük az Apáról Fiúra Ala­pítvány és az Aranyfonál szakkör válogatott munkái láthatók. A városi könyvtárban pedig ez idő alatt népművészeti babák kiállítása és a Me­seház Országos Szalmafonók Baráti Körének gyűjteménye várja az érdeklődőket. Állatsereglet a sportcsarnokban Egyre népszerűbb a tavaly debütált kakaskukorékoló-verseny Klaus Andreas arany páduai dísztyúkja a kiállítások egyik közönségkedvence Kelet-Magyarországról állat­barátok, szakemberek és te­nyésztők százait vonzotta a közelmúltban az a kiállítás, amelyet a Túrkevei Galamb- és Kisállattenyésztők Egyesü­lete rendezett a Petőfi Sándor Általános Iskola sportcsarno­kában. A nagy sikert aratott seregszemléről az egyik szer­vező: Klaus Andreas számolt be lapunknak. A családjával együtt néhány esz­tendeje Svájcból Túrkevére tele­pült 26 esztendős fiatalembertől megtudtuk: immár tizenegyedik alkalommal adott otthont ilyen programnak a város. A keleü or­szágrész 60 tenyésztőjének öt­száz „szeme fényét” bemutató kétnapos rendezvény azonban ezúttal több különlegességet is tartogatott az érdeklődők számá­ra. Míg ugyanis Klaus Andreas szerint az efféle kiállításokon job­bára csak a galambok legváltoza­tosabb fajtáit szemlélhetik meg a látogatók, addig a Petőfi iskola sportcsarnoka 26 féle galamb, 24 fajta díszbaromfi, négyféle vízi­szárnyas és számos díszmadár, Fodros galamb Bori Judit kevi tenyészetéből nyúl, illetve kisrágcsáló ketrecé­től tarkállott. Az eseménynek persze tétje is volt, hiszen a kifogástalan külle­mű állatokat - mint hagyomá­nyosan - ezúttal is szakértő íté­szek bírálták. S bár a legmutató- sabb példányaikkal dobogós he­lyezést elért tenyésztők hegemó­niáját a hölgyeknek idén még nem sikerült megtörniük, a must­rán már a „műfaj” néhány női szakértője is remekbe szabott jó­szágokkal képviseltette magát. Az esemény másik kuriózuma a kakaskukorékoló verseny volt, amely a külcsín mellett egyes gyakran és dallamosan „kommu­nikáló” díszbaromfi-fajták belső értékeiről is értékes információk­kal szolgált. A Svájcból „impor­tált”, ám a keleti országokban is közkedvelt játékos viadalt - amelynek lényege, hogy adott időn belül melyik állat képes többször hallatni a hangját - még a város tavaly debütált Hor­gászati, Vadászati és Természet- védelmi Kiállításán honosította meg Klaus Andreas. Mint utóbb kiderült, akkora sikerrel, hogy a szervezők már jelezték: az idei Kevi Juhászfesztiválon is szíve­sen látnák a szószátyár kakasok megmérettetését. FOTÓK: PABAR ZOLTÁN Röviden LAJSTROMBA VETT HA­GYATÉK. Régi szándék való­sult meg a napokban, amikor a megyei önkormányzat közre­működésével Túrkeve átvehette a város híres szülöttei: a Finta testvérek - Sándor, Gergely és Sámuel - hagyatékának részle­tes listáját. A helyi múzeumban őrzött értékek lajstroma a va­gyongazdálkodási csoporthoz került. A pontos leltár átadása lehetővé teszi, hogy a későbbi­ekben digitális adathordozón rögzítsék a nevezetes örökség darabjait. VALENTIN-BÁL. A városban immár hosszú évek óta hagyo­mányos jótékonysági Valentin- bálra készül az Egressy Béni Ze­neiskola apraja-nagyja. A febru­ár 7-én - szombaton — este 19 órakor a Keve Étteremben kez­dődő rendezvény hangulatos­nak ígérkező műsorát a házi­gazda oktatási intézmény nö­vendékeinek és pedagógusainak műsora alkotja majd. Ám emel­lett bizonyára az est vendége: Farkas Rozika népdalénekes is feledhetetlen percekkel ajándé­kozza meg a résztvevőket. KULTÚRA NAPI RÁADÁS. A Magyar Kultúra Napja alkalmá­ból a művelődési házban rende­zett művészeti seregszemle rá­adásaként február 16—21. kö­zött törökszentmiklósi kézmű­ves alkotók hete címmel újabb „szomszédoló” rendezvényso­rozatnak ad otthont az intéz­mény. A program utolsó napján ugyanezen a helyszínen dél­előtt 10 órától farsangi játszó­ház várja majd az érdeklődőket. Az oldalt írta és szerkesztette: Bugány János Új agrárszakemberek a Kevi önkormányzatban A város közéletének két új szereplője is esküt tett a na­pokban a helyi önkormány­zat legutóbbi ülésén. Iklódi Béla képviselőként, míg Ju­hász Zoltán külső bizottsági tagként foglalhatta el helyét a testületben. A fogadalmat megelőzően mindkettőjüket eddigi munkájukról és jövő­beni terveikről, elképzelése­ikről kérdeztük. ja - aki a múlt év december 22- én lemondott Süveges Istvánt vál­totta - érdeklődésünkre vála­szolva úgy fogalmazott: elsősor­ban a hazánk európai uniós csat­lakozását követő lehetőségek ki­aknázásában igyekszik majd ka­matoztatni cégvezetői tapasztala­tait. Ezen belül is a helyi foglal­koztatás és munkahelyteremtés ügyét, illetve az őt támogató Iklódi Béla 53 esztendős agrárszakember. A helyi Kevi Növény Kft. ügyvezető igazga­tója. A Túrkevén Élőkért Egyesület tagja, a legutóbbi választások óta a foglalkoztatási és mezőgazdasági bizottság külső tagja­ként vett részt az önkormányzat munkájá­ban. Négy gyermek édesapja. Juhász Zoltán 33 esztendős agrárszak­ember. A helyi Kevi Növény Kft. növény- védős agronómusa. Független, eddig még nem vett részt a város közéletében. Két gyermek édesapja. A beszélgetés során hamar kide­rült: a két szakember eddigi éle­tének - új tisztségüket megelő­zően is — jó néhány „metszés­pontja” akadt. Kezdve mindjárt munkahelyükkel, amely Iklódi Béla és Juhász Zoltán esetében egyaránt egy túrkevei székhelyű mezőgazdasági vállalkozás. Emellett azonos „színekben”, a Túrkevén Élőkért Egyesület tá­mogatásával foglalhatták el az önkormányzatnál betöltött jelen­legi pozíciójukat. Ettől függetlenül persze elkép­zeléseik között adódnak különb­ségek. A képviselő-testület új tag­egyesület tagságának képvisele­tét tartja leginkább szem előtt. Mindezzel párhuzamosan a helyhatóság foglalkoztatási és mezőgazdasági bizottságának új külső tagja úgy nyilatkozott: szá­mára az agrárágazat helyzetének javítása jelenti a legnagyobb kihí­vást. Hiszen - mint arra rámuta­tott - Túrkevén még ma is töme­gek élnek földművelésből, állati tartásból. Szükség van tehát olyan szakemberekre, akik a döntéshozó testületekben az ő boldogulásuk érdekében dolgoz­nak. Tovább épülhet a központ Együttműködés az önkormányzat és a Nimfea között Számos közcélú feladatot ellát majd az épülő központ FOTÓ: NIMFEA Mint arról a napokban la­punk már hírt adott, a szak­tárca döntése nyomán a túr­kevei székhelyű Nimfea Ter­mészetvédelmi Egyesület is részesül a Környezetvédel­mi Alap Célelőirányzata (KAC) természetvédelmi fej­lesztési kereteinek támoga­tásából. A 26 millió forintos pályázati forrásnak köszön­hetően idén befejeződhet a kilenc éve megálmodott Fe­kete István Központ építésé­nek első üteme. Az eddig nagyrészt hitelből és adományokból finanszírozott be­ruházás támogatása lehetővé te­szi, hogy a szervezet közcélú te­vékenységei méltó otthonra lelje­nek - hangsúlyozta érdeklődé­sünkre válaszolva a Nimfea veze­tője. Sallai R. Benedektől azt is megtudtuk: a Fekete István nevét viselő létesítményt megálmodói regionális és helyi feladatokat el­látó környezet- illetve természet- védelmi központnak szánják. Eb­ből adódóan az új épület az okta­tóbázishoz kötődő elsődleges funkciók mellett a tervek szerint erdei iskolák, szaktáborok, ünne­pi események, továbbképzések, tréningek, előadássorozatok és konferenciák számára is helyet biztosít majd. Mindezek mellett azonban a helyi önkormányzattal éppen mostanában körvonalazódó - a legutóbbi ülésen elvi megállapo­dás formájában is testet öltött - együttműködés részeként szá­mos egyéb feladat ellátását is le­hetővé teszi a komplexum. így az épület egyszerre lesz a tavaly in­dult tájrehabilitációs térségfej­lesztési program koordinációját ellátó agrár-környezetvédelmi in­formációs központ, környezeti tanácsadó iroda, a város idegen- forgalmi fejlesztéseihez kapcso­lódó ökoturisztikai centrum, va- lamint civil találkozóhely. ■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom