Új Néplap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-05 / 3. szám

2004. Január 5., hétfő AHOL ÉLÜNK 7. OLDAL TISZAZUG ÉS KÖRNYÉKE AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Történések az elmúlt évben Eseménydús esztendőn vannak túl a tér­ség települései. A 2003-as év eseményei­ből válogattunk néhány érdekesebbet. JANUÁR. A német Salamander cipőgyártó részlegének csődje miatt komolyan fölvető­dött, hogy Európa egyik legmodernebb ci­pőgyárát, a martfűit bezárja az anyacég. Szerencsére végül nem csukta be kapuit az üzem, igaz, a másik magyarországi gyárát bezárta Bonyhádon a német konszern. így sikerült megmenteni közel nyolcszáz mun­kahelyet, ráadásul végül vevőt is találtak a martfűi egységre. FEBRUÁR. Egy még az előző önkormány­zati ciklusban indított per végére tett pontot a Legfelsőbb Bíróság. Szelevény 1998 és 2002 között dolgozó képviselő-testülete azt kérte a bíróságtól, hogy mentse fel tisztségé­ből dr. Gálos László polgármestert, akinek munkájával kapcsolatban az Állami Számve­vőszék több hiányosságot állapított meg. Többek között gazdálkodási, működésbeli, költségvetési, leltározási, bizonylatolási, bel­ső ellenőrzési szabálytalanságokat fedeztek föl, valamint feltártak több súlyos, az önkor­mányzat vagyonát károsító gazdasági cselek­ményt. A megyei bíróság megállapítása sze­rint dr. Gálos László olyan súlyos, sorozatos törvénysértő tevékenységet és mulasztást követett el, amely miatt indokolt polgármes­teri tisztségéből való felmentése. Ezt az ítéle­tet helyben hagyta a Legfelsőbb Bíróság is, ám mivel az előző önkormányzati ciklusban hozták az elsőfokú ítéletet, s a fellebbezés ideje alatt újra választott Szelevény, az már nem érvényes a 2002. október 20-a utáni időszakra. így a törvények értelmében a vá­lasztáson újra elinduló és ismételten győztes dr. Gálos László teljesen jogszerűen vezeti a települést. Azóta egyébként az ügyészség is vádat emelt a község vezetője ellen. MÁRCIUS. Ebben a hónapban adták át hi­vatalosan az ország egyik legmodernebb rendőrkapitányságát Kunszentmártonban. A tiszazugi zsaruk régebbi székhelyét már évekkel korábban lebontották, mert életve­szélyessé vált. Egy hosszabb „albérlet” után végre megfelelő környezetben dolgozhat­nak a kunszentmártoni rendőrök. Gyakorlatilag az összes hal kipusztult a Kunszentmárton melletti csengeti Körös­holtágból. A katasztrófa okául a szakembe­rek a halászati jogokat birtokló vállalat fi­gyelmetlenségét jelölték meg, ugyanis nem vágtak a télen megfelelő számú léket a holt­ág jegén, illetve nem söpörték el a havat sem. Ez utóbbi miatt például nem jutott fény a vízbe, s a növények nem tudtak oxi­gént termelni. A tíz-tizenöt kilós pontyokat az olvadás hozta a felszínre, feltehetően már korábban, még a télen elpusztultak az álla­tok. Az ügyben még a környezetvédelmi mi­nisztérium is vizsgálatot kezdeményezett. ÁPRILIS. Megyeszerte egyedülálló kame­rás térfigyelő rendszert helyeztek üzembe Cserkeszőlő kedvelt gyógyfürdőjében. Ezzel párhuzamosan parkolóautomatákat is felál­líttatott a strand mellett az önkormányzat, ami ugyancsak ritka egy községben. MÁJUS. Valami visszatért a régi szép idők­ből. Egykoron az ország összes cipőboltja tömve volt a Martfűn gyártott Tisza cipők­kel, ám a rendszerváltozás elsöpörte a régi sikereket. Egy fővárosi üzletember azonban fantáziát látott a márka ismételt gyártásá­ban, s vállalkozókedvének, valamint a régi iskola, azaz az old school stílus reneszán­szának köszönhetően újra kaphatók a le­gendás T betűs cipők. JÚNIUS. Az anyagi csőd közelébe került a térségben számos tejtermelő, valamint a kunszentmártoni sajtgyár. A baj oka az volt, hogy az állam és a Tej Terméktanács között kötött megállapodást (mely szerint az or­szágban keletkező tejfelesleg külföldi piacra Halpusztulás a csengeti Körös-holtágon jutását fele-fele arányban támogatja a szer­vezet és a központi költségvetés) az állam nem tartotta be. Az állami támogatás hiánya elsősorban a magyar tulajdonú kisebb válla­latokat, illetve a termelőket sodorta nehéz helyzetbe. Kisebb vihart kavart a településen, illetve annak környékén, hogy a tiszaföldvári ön- kormányzat anyagi nehézségei miatt úgy határozott, szeptembertől nem indít hat év­folyamos gimnáziumi osztályt. Az intéz­mény legjobb tanulmányi eredményű évfo­lyama így a takarékosság áldozatává vált. A megye első, s mindmáig egyetlen hul­lámfürdőjét adták át Cserkeszőlőben. A nyolcszáz négyzetméteres létesítmény gyor­san a fürdőzők egyik kedvence lett, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a gyógyfürdő újabb látogatói csúcsokat döntött meg. Né­hány héttel később egy új úszómedencét is birtokukba vehettek a fürödni vágyók. JÚLIUS. Ha nem is a szőrmekészítés révén, de felvetődött annak a lehetősége, hogy is­mét élet költözik az egykor nemzetközi hír­nevet kivívó kunszentmártoni Pannónia Szőrmegyár üres épületeibe. Egy helybéli cég, az Uniplast megvette a rendszerválto­zás után csődbe ment gyárat, s karöltve a térségben a hulladékszállítási és -kezelési feladatokat ellátó Rethmann Hungária Kft.- vel, egy műanyag-újrafeldolgozó üzemet hozna létre. A műanyag-feldolgozásban és - gyártásban nagy tapasztalatokkal rendelke­ző Uniplast, valamint az újrahasznosításban Európában már komoly nevet szerzett né­met Rethmann közös szerepvállalása a szakemberek szerint sok jóval kecsegtet. AUGUSZTUS. Komoly lakossági ellenállás­ba ütközött a martfűi önkormányzat akkor, amikor meg akarta változtatni több egykori kommunista vezető emlékét még őrző utca nevét. Ám a változtatásban érintett helybéli­ek aláírást gyűjtöttek azért, hogy Kun Béla, Lenin vagy éppen a Szolnokon több embert kivégeztető Szamuely Tibor nevét viselő ut­cák továbbra is maradjanak meg. Az ország legjelentősebb pálinkaverse­nyén egy tiszaföldvári szeszfőzdés, Szicsek János tarolt: egy arany-, egy ezüst- és két bronzérme jelezte, igazán komoly szakmai munkát végez a vállalkozó. Szicsek János emellett Budapesten létrehozta a Magyar Pálinka Házát, ahol a hungarikumnak szá­mító szeszes ital kultuszának megteremtése mellett a kisebb főzdék termékeinek szeret­ne megfelelő helyet biztosítani. SZEPTEMBER. Elmaradt a szüret a Tisza­zugban. Cserkeszőlőn és Tiszakürtön csak a korábbi mennyiségnek mintegy három szá­zaléka termett meg a tőkéken, ráadásul a nyári forróságnak köszönhetően egy hónap­pal hamarabb érett a maradék gyümölcs is. A térség egyik legjelentősebb üzeme, a Brau Union Hungária Rt. martfűi sörgyára új tulajdonba kerülhet. Az osztrák anyacég a holland Heinekennel úgy határozott, hogy egyesíti közép-európai söripari tevékenysé­gét. A hírek szerint a változások nem érintik semmilyen negatív formában a közelmúlt­ban modernizált üzemet. OKTÓBER. Csak a Belügyminisztérium gyors anyagi segítsége enyhítette a tiszaföld­vári tűzoltóság pénzügyi problémáit. Az öt település (Tiszaföldvár, Kengyel, Martfű, Ci­bakháza, Rákóczidj falu) által alapított köz- testületi tűzoltóság tűzoltói három hónapig fizetés nélkül dolgoztak. Jellemző a gon­dokra, hogy az adóhatóság is zárolta a köz­testület számláját köztartozások miatt. NOVEMBER. Végre pont került a PB-gáz ügy végére. Amikor a ’90-es évek közepén a földgáz gerincvezetékétől több kilométerre eső Nagyréven úgy határoztak, hogy PB- gázzal fűtenek, akkor még senki sem gon­dolta, mennyivel drágul a fűtőanyag. Kezde­tekben minimális eltérés volt a földgáz és a propán-bután gáz ára között, ráadásul ez utóbbinak lényegesen jobb a fűtőértéke, te­hát a számlák nagyjából azonos értéket mu­tattak. Aztán a központilag szabályozott árú földgáz ára alacsony maradt, míg a PB-gá- zért az utóbbi időszakban már közel három­száz forintot is elkért köbméterenként a szolgáltató. A legtöbb helybéli sohasem használta a méregdrága fűtőanyagot, de az idei télen valószínűleg mindenki bekapcsol­ja majd a konvektorokat, ugyanis az állam erre a néhány hónapra támogatást ad a PB- gázzal fűtőknek. Jövőre pedig már csatlako­zik a település a földgázhálózathoz. DECEMBER. Bezárt a Tisza Cipőgyártó Kft. kunszentmártoni üzeme. A cég egyik olasz bérmunkáltató partnerének magyaror­szági kivonulása miatt kényszerült Martfűn létszámcsökkentésre, Kunszentmártonban pedig bezárásra a martfűi székhelyű cég. Formálódik a község Cserkeszölő Hamarosan elkészül Cserke­szőlő első, magántőkéből megvalósuló lakóparkja. Az épület meghatározza a köz­ség képét is. Nehéz követni az utóbbi években a község fejlődését. A gyógytu- rizmusban rejlő lehetőségeket eddig kiválóan aknázta ki a tele­pülés vezetése, s az erőfeszítések eredményeképpen a magántőke is vonzónak találta Cserkeszőlőt. A lakóparkba költözők pedig újabb szolgáltatók megjelenését hozhatják magukkal, ami to­vábbra is mozgásban tartja a tö­retlen fejlődést. Jellemző a ven­dégek érdeklődésére, hogy ilyen­kor is megtelnek még a szabadté­ri gyógyvizes medencék. A rövid téli szünet letelte után újabb me­dence épül, a téli fürdő közvetlen szomszédságában már kiásták a létesítmény alapjait, s a betono­zással is végeztek a szakembe­rek. Emellett tavaszra szeretnék berendezni az ősszel átadott gyógycentrum szobáit, ami to­vább emelheti az amúgy is óriási látogatottságot. Ha pedig tovább­ra is ilyen lendülettel folytatódik Cserkeszőlő gyarapodása, akkor talán már nem olyan távoli cél a várossá válás. ÚJ VONATOK. Korszerű motorvonatokat állított üzembe a Magyar Államvasutak a Szolnok-Szentes vonalon. Felvételünk Tiszaföld­vár vasútállomásán örökítette meg a szemre is tetszetős járművet. Az oldalt írta és szerkesztette: Pókász Endre Fotók: Mészáros János új évet az o •. Czuczi zat őrmester Sikerekben gazdag, boldog új évet kíván minden vele együttműködő üzleti partnerének és kedves vásárlójának a Tiszaföldvár és Vidéke Afész üENEKAE \ ÉRV MCE, Minden kedves h üzleti partnerének és ügyfelének ezúton kíván sikerekben gazdag, boldog új évet a General Service Kft, Szolnok Boldog és eredményekben « gazdag, új esztendőt kívánunk városunk minden polgárának I Tiszaföldvár Önkormányzata Boldoq Új ESZTENdŐT kívÁN IVHNdEN kEdvES ÜqyfElÉNEk A TisZAföldvÁR És VidákE TAkARÉksZÖVETkEZET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom