Új Néplap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-28 / 23. szám

4. OLDAL TÜKÖR 2004. Január 28., szerda MEGYE I Szülők iskolája A lényeg: meghallgatni és nem kritizálni. Ez a jó gyereknevelés egyik fontos alapja. RakitovszkynéEgedi Ilona a Szolnok Városi Peda­gógiai Szakszolgálat Nevelési Tanácsadójának munkatársa:- Munkám során, amikor valamilyen problé­ma kapcsán felkerestek a szülők, tapasztaltam, hogy egyre több gond gyökerét a nevelésnél el­követett szülői hiányosságok vagy hibák okoz­zák. Természetesen ezt nem akarattal teszik a szülők, egyszerűen csak nincs olyan hely, ahol a gyereknevelést tanulni lehetne. Azt gondol­tam, a Gordon-módszert ismerem — amelyet ele­gyítek az individuálpszichológiai bátorító neveléssel -, és ezt alkal­mazhatnám szülőknek szervezett csoportokban. Ezzel a remek mód­szerrel könnyebb a gyermeket ne­velni, illetve jobban tudom őt elfo­gadni, meghallgatni, ha valamilyen problémája van. Mert sokszor az is a baj, hogy nem hallgatjuk meg a gyereket, hanem rögtön megakaszt­juk a beszélhetnékjét.- Hogyan alkalmazza a mód­szert?- A szülők csoportot alkotnak. Hallják egymás problémáját, tud­nak rá reagálni. Sokan rájönnek, hogy, az én problémám nem is olyan nagy, mert a másiknak még nagyobb gondja van. Megpróbá­lunk együtt megoldást keresni. Ezt a módszert be lehet gyakorolni.- Tehát sémák vannak?- Ez tematikus csoport. Külön­féle konfliktushelyzetekre van­nak megoldási módok. Mindenki­nek, aki velünk kapcsolatban áll, különféle viselkedései vannak, és ezek a viselkedések nem mindig elfogadhatók a számunkra. És ha valakinek a viselkedése zavaró nekünk, akkor ezt meg kell hogy mondjuk. Ebből azonban konflik­tusok szoktak adódni, mert azt vi­szont nem tudjuk, hogyan mond­juk meg. Ebben a csoportban meg lehet tanulni, hogy lehet ezt úgy elmondani, hogy a kapcsolatunk ne károsod­jon. Ne zavarjam a másikat, ne mondjam meg neki, hogy mit csináljon azért, hogy én job­ban érezzem magam, tehát a döntést a másik­ra bízzam. Ez nagyon fontos. Ezzel a gyermek önállóságát, önbizalmát növelem és konflik­tuskezelési készségét is fejlesztem.- Hányán jelentkeznek a foglalkozásokra?- Olyan tíz-húsz szülő.- Mindössze?! Gondolom, ennél pedig sokkal többnek adódik baja csemetéjével.- Bizony! Nehéz dolog ez szülőként. Elfogad­ni azt, hogy nem mindent úgy csinálok, ahogyan azt kellene. Vagy pedig azt gondolja a szülő, ne­hogy már valaki más mondja meg nekem, mit kéne tennem. Gyereket nevelni tudok én, aho­gyan mindenki tud! Ahhoz, hogy szülő legyek, nem kell jogosítvány, azt nem kell tanulnom se­hol. Sokan így gondolkodnak. Vagy úgy nevel­nek, ahogyan őket nevelték, vagy pont az ellen­kezőjét szeretnék megvalósítani, mert az nem volt jó nekik. Csakhogy ez utóbbi esetben nincs minta rá, hogyan kellene csinálni, így vissza­csúsznak abba a helyzetbe, ahogyan őket nevel­ték.- Tehát a szülők úgy gondolják, mindenki tud nevelni. így van ez?- Nem olyan egyszerű gyereket nevelni, mint ahogyan az ember elképzeli, addig, amíg nin­csen gyermeke. Vannak persze, akik ösztönösen tudják a konfliktusokat úgy megoldani, hogy ab­ból ne legyen probléma, de vannak, akik nem. Azoknak nagyon hasznos ez a lehetőség.- Milyen technikával zajlik a foglalkozás?- Megkeressük, hogy a családon belüli kié a probléma. Ha a gyermeknek van problémája, ar­ra más módszert kell használni, mintha a szülő­nek lenne a gyermekével. És ezeken a módsze­reken megyünk végig. Mindig felidézzük, mit szoktunk mondani általában. Ezek azok a hely­zetek, hogy: százszor elmondtam, mégse hasz­nál. Ezt leváltandó, megtanuljuk az új módszert, majd begyakoroljuk, ami után otthon könnyeb­ben lehet alkalmazni a tanultakat. Például azt gyakoroljuk, hogyan hallgathatom meg a gyere­kemet vagy hogyan mondhatom én el azt, hogy nekem mi nem tetszik az ő viselkedésében. Ez nagyon fontos, hogy a viselkedésében! Mert a gyereket szeretem, csak bizonyos viselkedései zavarnak. Általában házi feladatot is kapnak a szülők a csoporton, és ez mindig a gyakorlásra vonatkozik.- Mivel van általában a szülőknek problémá­juk?- A gyermek viselkedésével, de ebbe belefér az is, hogy rosszul tanul. Ha a gyerek viselke­dése nem tetszik, és úgynevezett „Te üzenete­ket” mondok a gyereknek, ettől a kettőnk kap­csolata sérülhet. Az volna a cél, hogy a jó kap­csolat megmaradjon vagy jobb legyen. Ha gon­dom van a viselkedésével, úgy tudjam azt el­mondani, hogy a gyerek változtatni tudjon raj­ta a kedvemért. Ne azért vál­toztasson, mert megbünte­tem, mert fél tőlem, hanem azért, mert a kedvemért meg­teszi. A módszer alkalmazásá­val esély van arra, hogy ez megtörténik.- Mi a legfontosabb, hogy a viselkedésén tudjunk változtat­ni? Úgy érzem, a legfontosabb a meghallgatás. — Akkor, ha neki van problé­mája, akkor ez így van. Ha ér­tő figyelmet tudok adni a gye­reknek, akkor el tudja monda­ni a problémáit, s ha bízom benne, meg is találja rá a saját megoldását. Volt egy esetem. Egy apuka volt a csoportban, aki­nek az volt a gondja, hogy nem tanul a gyereke. Tanultuk az értő figyelmű módszert, ennek gya­korlása volt a házi feladat is. A legközelebbi al­kalommal az apuka beszámolt arról, hogy ki­próbálta a módszert, és másfél órát beszélgetett a felső tagozatos fiával. És a gyerek azóta tanul, mondta örömmel az apa. A gyerek tehát azt érezte, hogy megértik, elfogadják olyannak, amilyen. Nagyon fontos ugyanis, hogy ne kriti­záljunk ha problémája van. Közléssorompónak nevezzük azt, amikor a szülők általában címké­zik a gyereket azzal, hogy te ilyen vagy, olyan vagy,- Általában a gyerekek elmondják maguktól a dolgokat? Elég meghallgatni őket?- A gyerekek általában szeretnék elmondani azokat a dolgokat, amik történnek velük, csak mi szülők leginkább megakasztjuk őket. Mi már rögtön rávágjuk felnőttként, hogy nem jól csi­náltad, és én felnőttként tudom a megoldást. Ez­zel belefojtom a gyerekbe a szót, és már nem is akarja elmondani, mert velem úgysem lehet be­szélgetni. És akkor elmegy bárkihez, csak a szü­lővel ne kelljen kommunikálni, mert vele nem lehet. Ha semmi mást nem tanul meg a szülő, csak a közléssorompókat nem alkalmazza, tehát engedi a gyereket kibeszélni, és meghallgatja, akkor sokkal több mindent megtudhat a gyere­kéről, mintha azt kérdezné: na, mi történt az is­kolában? Mert erre általában az a válasz, hogy semmi.- Tehát nem célszerű tanácsot adni?- Lehet, de előbb meg kell hallgatni. Nem árt, ha az ember tud hallgatni... TÓTH ANDRÁS A szülők iskolája 4-5 éve létezik. Tanévente két csoport in­dul. Az egyik ősszel, a tanévkezdés után, októberben, a másik a félévi bizonyítványosztást követően, februárban ve­szi kezdetét. A legújabb kapcsolatfejlesztő tréning február 9-én 17 órai kezdettel indul a Tallinn városrészben található városi pe­dagógiai szakszolgálatnál. A 20 órás tréning térítésmen­tes. Érdeklődni az 56/421-113-as telefonszámon lehet Rakitovszkyné Egedi Ilonánál vagy Csécseyné Nagy Zsuzsannánál. A szépapa és Bem tábornok Tisza-tavi „Ki mit tud?” Huzatos, nagyon huzatos a Kárpát-medence, hiszen hol keletről, hol nyugatról, hol délről érkeztek hódítók és ha­dak. Akadtak, akik százötven esztendeig maradtak, mások néhány, esetleg egy emberöl­tőig, hiszen errefelé jók a föl­dek, dúsak a legelők, szépek a nők... így a korábbi harcosok közül jó néhányan nem men­tek tovább, se vissza a hazá­jukba, hanem maradtak. Ha valaki figyelmesen kutatja csa­ládja eredetét, gyökereit, néha döb­benetes igazságokra, már elfeledett rokoni szálakra deríthet fényt. Ezek a szálak sokszor határokon átívelnek, és kibogozásukhoz nem egy levéltárat, egyházi anyakönyvi hivatalt fel kell keresni. így volt ez a kunhegyesi kö­zépiskola egyik igazgatóhelyet­tese, Létainé Sigulinszky Zsuzsa esetében is. Azt már korábban tudták, hogy a Sigulinszky név lengyel eredetű, majd a kitartó kutatások után több minden ki­derült a XIX. századból is. Példá­ul az, hogy a szépapa Stanislaw Sigulinszky szabómester volt. Kalandvágyó férfinak számított, és amikor Bem József tábornok Magyarországra érkezett segíte­ni az 1848/49-es forradalmat, a szabómester is csatlakozott ma­roknyi csapatához. Stanislaw vé­gigharcolta a forradalmat, nem is akármilyen sikerrel. Buda visszafoglalásakor például ő tűz­te ki az egyik bástyára a magyar zászlót, amiért feletteseitől írás­ba foglalt dicséretet kapott, illet­ve ígéretet arra, hogy valami ko­moly jutalomban is létesül. Ő földre, egy kis házra, szóval in­gatlanra gondolt, de ebből nem lett semmi. Amikor 1849 tavaszán, nyarán a hadiszerencse már a császári osztrák csapatoknak kedvezett, a magyar hadsereg visszavonult. Ő azokhoz csatlakozott, akik Deb­recenbe tartottak. Igen ám, de Kunhegyest érintve az egyébként jóvágású lengyelnek nagyon megtetszett egy mutatós fekete hajú kun leány. Olyannyira, hogy letelepedett az egyik ta­nyán. Hogy nem töltötték hiába Létainé Sigulinszky Zsuzsa a térképet nézegeti, hová mehetett Kunhegyesről lengyel ősük FOTÓ: BAKOS JUDIT időt, mutatja: négy fiuk és egy lá­nyuk született. A lengyel szabó szépen megtanult magyarul, és ahogy nőttek a pulyák, egyre ke­vésbé fogta a hely. Szűk volt ne­ki a messzi tanya, a körös-körüli mocsárvilág, és egy hosszú nyá­ri napon eltűnt, hiába keresték, kutatták. Később távoli utazók hozták a hírt: a kalandvágyó len­gyel a Vajdaságban, Újvidék mel­lett egy kis faluban alapított új családot. Itt is több gyereke szü­letett. A hetvenes években az egyik rokon, Sigulinszky Elek — állomásfőnök volt Kisújon - töb- bedmagával elutazott ebbe a fa­luba. És mit ad az ég, talált Sigu- linszkyakat. Kunhegyesen pedig már a ha­todik generáció él, egy kis gu­banccal. Eddig olyan volt az öröklődés fonala, hogy főleg fiúk születtek. Pár évtizede a lányos vonal „tört fel”. Olyannyira, hogy az összes Sigulinszkynak lányai születtek. Állítólag az utolsó fiú, Tibor Kenderesen élt, de nem tudják, hová vetette a sors. Ami pedig Zsuzsa tanárnőt ille­ti, ők is két gyereket nevelnek. A fiú az idősebbik, ő a szolnoki Pálfyban tanul, a kisasszony pe­dig a Vargában elsős. Már ők is Létaiak és nem Sigulinszkyak. Tervezik, elutaznak Újvidék kör­nyékére. Keresni a gyökereket, azoknak a féltestvéreknek a le­származottad, akik talán magya­rok maradtak, de az egyik ősük egy lengyel szabómester volt. És aki minden bizonnyal Lengyelor­szág, Buda, Kunhegyes után ott lelt örökös tanyát valamelyik te­metőben... D. SZABÓ MIKLÓS Megéri benevezni a vetélkedésbe A helyi művelődési ház és a Tisza-tó Régió Ifjúságáért Egye­sület népdal, műdal, táncdal, népi tánc, társastánc, vers és próza, hangszerszóló és egyéb kategóriákban kívánja meg­rendezni a 2004. évi regionális Ki mit tud? vetélkedőt. Abádszalók A szervezők az élményszerzés le­hetősége mellett a régió felnőtt la­kossága részére kívánják biztosí­tani a versenyszerű megmére­tést. Az Abádszalóki Művelődési Házban 2004. március 13-án (szombaton) megrendezendő versenyre 15 éves kortól - felső korhatár nélkül - február 15-ig lehet benevezni a szervezők által kiadott jelentkezési lapon. Meg­éri, hiszen a kategóriák legjobb­jai nemcsak értékes díjakat kap­nak, hanem fellépési lehetősége­ket is az „Abádszalóki nyár 2004” programsorozatában. További információ levélben a művelődési ház címén (5241 Abádszalók, Mikszáth út 3.) vagy az 59/535-363 és az 59/353- 364-es telefonszámokon szerez­hető. PERCZE MIKLÓS Néhány sorban SZOLNOK. Országos szinten 728-an, megyénkből félszáz a közszférából az elmúlt év végén felmentett köztisztviselő jelent­kezett arra a nonprofit program­ra, melyet a Foglalkoztatáspoli­tikai és Munkaügyi Minisztéri­um hirdetett meg számukra a közelmúltban. A nonprofit szer­vezetek pályázatait a napokban véglegesítik a munkaügyi köz­pontok, ezt követően derül ki, hogy a civil szervezetek milyen munkaerőt keresnek. A tárca azt szeretné, ha a felmentett köztisztviselők az uniós pályá­zatok írásában segédkeznének a civil szervezeteknél. A konkrét munkavégzés, és az ehhez szükséges átképzés, továbbkép­zés támogatására a Munkaerő­piaci Alapból idén 600 millió fo­rint áll rendelkezésre. Az Euró­pai Unió tagállamaiban a non­profit szférában foglalkoztatot­tak aránya közel 10 százalék, ez az adat hazánkban nem éri el a 2 százalékot, mg KARCAG. A karcagi Kováts Mi­hály Általános Iskola a megyei közoktatási közalapítványtól 318 ezer forintot nyert könyvtá­ri állománygyarapításra és könyvtárszoba fejlesztésére. Ezt az összeget az intézmény 180 ezer forinttal toldotta meg, így megújulhatott a könyvtá­ruk. DE TISZASÜLY. Az önkormány­zat pályázatot nyújtott be az is­kolai eszközök, felszerelések pótlására az Észak-alföldi Régió Fejlesztési Tanácsához. A ked­vező elbírálásnak köszönhető­en a 6,3 millió forintos össz­költség nyolcvan százalékát kapta meg a település, míg a fennmaradó húsz százalék saját erőt az önkormányzat biztosít­ja. MGA SZOLNOK. Kisebb torlódást okozott tegnap délben a Thö­köly út városba bevezető szaka­szán egy teherautó, amiről me­net közben potyogni kezdett a rakomány. Több bála szigetelő- anyag szóródott az úttestre, amit maga a sofőr gyűjtögetett össze. Ez idő alatt a teherautó ott állt az út közepén, akadályt jelentve a többi közlekedő szá­mára. HGY SZOLNOK. A megyei agrárka­mara kiadványa azt írta, hogy elemzők szerint a világ sertés- hústermelése a 2002. évi 86,6 millió tonnáról 2007-re 92,4 mil­lió tonnára nő. Főként a viszony­lag alacsony költséggel előállító országok (például Brazília, Ka­nada) növelik termelésüket. A vi­lágtermelés felét adó Kínában szintén további növekedés vár­ható. TA Rakitovszkyné Egedi Ilona

Next

/
Oldalképek
Tartalom