Új Néplap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-23 / 19. szám

6. OLDAL MEGYEI KERESKEDE L Ml ÉS IPARKAM ARA 2004. Január 23., péntek Megírják az EU-s pályázatokat Magyarország 2004. május 1-től kilenc másik közép- és kelet­európai országgal együtt az Európai Unió teljes jogú tagja lesz. Ezzel a ténnyel egyre több ember szembesül nap mint nap, és így vannak ezzel a megye vállalkozói is, akik igen szép szám­mal jelentek meg az elmúlt év december 8-12. között a Gazda­sági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által közösen, a vállalkozók felkészítése céljából rendezett „Az EU házhoz jön” című kistérségi szemináriumsorozat helyszínein. Az előadások alkalmával a résztvevők kérdőíveket töltöttek ki arról, hogy milyen egyéb informáci­ókat igényelnek a továb­biakban ahhoz, hogy si­keresen versenyben tud­janak maradni május 1. után az Európai Unió egységes belső piacán, ahol a termelőknek, kereskedők­nek, szállítóknak, szolgáltatók­nak, a vállalkozóknak már egy 450 milliós piac igényeivel kell számolni, és ahol egy csapásra megsokszorozódik a versenytár­sak száma. A kérdőívek értékelése meg­erősítette azt a már korábban is nyilvánvaló tényt, hogy a vállal­kozókat leginkább a különböző uniós források elérhetősége, pá­lyázati lehetőségek, európai programok érdeklik, melyek se­gítségével és a támogatások megszerzésével lehetőséget kap­nak a vállalkozásaik fejlesztésé­re, a versenyképesség javítására. A vállalkozók igénylik, hogy megfelelő szintű ismereteket szerezzenek az uniós források felhasználásának gyakorlatáról. Fontos, hogy a megszerzett is­meretek ne csak egy szűkebb kör birtokában legyenek, hanem eljussanak a kis- és középvállal­kozások minél szélesebb köré­hez is. Ezeket az igényeket, elváráso­kat felismerve a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium átfo­gó képzési programot indít terü­leti és szakmai érdekképvisele­teknek, vállalkozásokat segítő szervezeteknek, hogy:- az uniós források fel- használásának naprakész tudni­valói mellett olyan képzési, módszertani és kommunikációs ismereteket szerezzenek, me­lyek szakmailag alkalmassá te­szik őket a tapasztalataik mások­kal való eredményes megosztá­sára;- még az uniós csatlako­zás időpontja előtt olyan szak­emberek kerüljenek a gazdaság vérkeringésébe, akik képesek az EU pénzeszközeinek felhaszná­lásáról megszerzett ismereteiket hatékonyan továbbadni a kis- és középvállalkozásoknak, segítsé­get nyújtva számukra a pályáza­ti lehetőségek feltárásában, pro­jektgenerálásban és a pályázatok elkészítésében is; A Multiplikátor Képzési Prog­ram keretén belül a képzéseket február­április hónapokban tartják. A képzésekre jelent­kezettek felvételi ké­relmét a minisztérium különböző szempont­ok szerint bírálja el, melynek során figye­lembe kívánja venni a területi el­vet, vagyis olyan, már tapaszta­lattal rendelkező szervezeteket kíván a képzésbe bevonni, ame­lyeken keresztül biztosítható, hogy az ország minden területén képzett szakemberek álljanak rendelkezésre. Előnyben részesülnek azok a szervezetek, melyek már koráb­ban is eredményesen végeztek hasonló tevékenységet, műkö­dési területük kiterjedt, napi kapcsolataik vannak a térségük­ben működő kis- és középvállal­kozásokkal, több szakembert tudnak a tevékenységbe bevon­ni, és a szakembereik nyelvtu­dással rendelkeznek - mondta dr. Pintér Zoltán, a kamara titká­ra. A minisztérium a képzésben részt vett és sikeresen vizsgát tett személyek részére oklevelet ad, és névsorukat a honlapján is folyamatosan aktualizálva meg­jelenteti. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által szervezett Multiplikátor Képzési Program­ban való részvételre a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara két munkatársát, Borosné Csajbók Tünde gazdaságfejlesztési ve­zetőt és Rácz Péter Euro Info Központ-vezetőt jelölte. A programon történő sikeres részvétel után a két munkatárs feladata lesz - a kamara többi, programba bevonható munka­társával közösen -, hogy a ka­mara ez irányú szolgáltatási színvonalát növelje, illetve az. ehhez a területhez kapcsolható újabb szolgáltatásokat nyújtson az európai uniós forrás- és pályá­zati lehetőség iránt érdeklődő vállalkozók számára. A csatlakozást követően várunk valamennyi vállalkozót a kamara székhelyén (Szolnok, Verseghy park 8.), ahol munkatársaink készséggel állnak rendelkezésük­re akár pályázati tanácsadás, akár pályázatírás területén - hangsú­lyozta a titkár._______________■ Közelebb kerülni a vállalkozókhoz! Milyen kihívást jelent az uniós csatlako­zás éve a megyei kereskedelmi és iparka­marának? Milyen tennivalókkal kell szembesülniük? Erről beszélt lapunknak dr. Sziráki András, a köztestület elnöke. A vállalkozások számára 2003 az Európai Unióba való belépésére való felkészülés éve volt. Ennek szellemében szerveztünk szám­talan programot, amely kifejezetten azt a vál­lalkozói kört volt hivatott felkészíteni, amely direkt módon nincs kapcsolatban a külpiac­cal. Az ugyanis tény, hogy a megye exportját a 28 és fél ezer működő vállalkozásból 570 generálja. De ha figyelembe veszem, hogy a teljes export több mint 90 százalékát keve­sebb mint egy tucat cég adja, akkor érződnek a különbségek. Ebből persze nem azt a kö­vetkeztetést kell levonni, hogy ilyen szűk a paletta, hiszen a klaszter- és a széles körű be­szállítói programok keretén belül több mint 10 ezer vállalkozás vesz részt valamilyen mó­don az új érték előállításában beszállítóként. Ez tehát nagyon lényeges, és nyilván azt is je­lenti, hogy ezek a minőségképesség, a határ­idő-érzékenység, illetve az árverseny tekinte­tében már a versenyszférában dolgoznak. Ez az alkalmazkodásnak egy elfogadható szint­je. Az is igaz viszont, amikor teljes egészében nyitottá válik a piac, akkor az más lehetősé­get kínál. A mikroszférát, a kis- és középvál­lalkozói kört erre fel kell készíteni. Ennek szellemében a legkülönbözőbb rendezvé­nyeket tartottuk a múlt évben. Összességé­ben több mint száz rendezvényt tartottunk, és sok ezer vállalkozót mozgattunk. Ezek között az egyik legjelentősebb volt talán az EU házhoz jön program, amelyet mind a hat kistérségben megszerveztünk. Ezerhárom­százharminc vállalkozó volt kíváncsi ezekre a rendezvényekre. Ezek nem formálisak vol­tak, a vállalkozók élénken érdeklődtek, konkrét kérdésekre kértek, illetve kaptak vá­hogy az egymillió forintos hitelkeret nem megoldás. Tevőleges szerepünk volt abban, hogy fel is emelték a hitelkeretet ötmillió fo­rintra, most azért küzdünk, hogy ez tovább növekedjen. Látszik ugyanis, hogy valós igény mutatkozik a hitelre. Azt szeretnénk, ha ez 10 vagy akár 15 millió forint is lehetne. A hitelkondíciók, a forrás­hoz jutás gyorsabb esélyei kedvező lehetőséget kínálnak a vállalkozók­nak a pénzhez féréshez. Az érdeklő­dés a hitel iránt egyre nő, és az utób­bi két hónapban többen vették igénybe, mint korábban összesen. A másik lényeges dolog a különböző pályázatok elérhetősége. A terület- fejlesztési tanácsokban ha még nem is dön­tési kompetenciákban, de az előkészítésben már részt vettünk. Az iparpolitika hibái miatt a megye egy tö­résvonal mentén élesen két részre szakadt. Nagyon fontos célkitűzésünk azon a helyze­ten változtatni, amit ma többen nehezen is­mernek fel. Arról van szó, hogy a vállalko­zásoknak a 41,5 százaléka a szolnoki kistér­ségben koncentrálódik. A további 18,5 szá­zalék a Jászságban, itt is elsősorban a Felső- Jászságban, 16 százalékban a Nagykunság­ban, 9 százalékban Törökszentmiklóson és környékén, 7,5-7,5 százalékban a Felső-Ti- sza-vidéken, a Tiszazugban működik. Ez jel­zi, hogy a vállalkozások közel 60 százaléka két kistérségben helyezkedik el. Mi a ki­egyenlítődés irányába igyekszünk vinni a dolgokat, és a döntéshozókat abban szeret­nénk befolyásolni, hogy a támogatások - különös tekintettel a hátrányos helyzetű me­gyék felzárkóztatását célzóak — elsősorban azokra a területekre legyenek irányítva, ahol nagy mértékű az elmaradottság. Itt jegyzem meg, hogy rendkívüli jelentő­ségűek a pályázatok. Gondot látok viszont abban, hogy nagyon kevés a pályázat. Egyes területekről szinte nem is volt, amit megdöb­2004 olyan szempontból is fontos a kamara számára, hogy a soros választások az év végén lesznek. Dr. Szirá­ki András elnök aláhúzta, nagyon fontos, hogy a választások során mind a hat kistérségből arányosan álljon össze a küldöttek és a tisztségviselők száma. Ma Szolnokra koncentrálódik a választott tisztségviselők döntő hányada. Az elnök úgy véli, ahhoz, hogy a kamara a „végeken” is érdemi munkát tudjon végezni, elengedhetet­len, hogy arányaiban minden területről vegyenek részt a munkában az érdekeltek. Aláhúzta, a választásnál dön­tő szempontként kell hogy érvényesüljön a gazdasági súly. Fontosnak tartja, hogy a kamarai tisztségekbe olyan emberek kerüljenek, akik mind a vállalkozók, mind a kamara irányába elkötelezettek. Olyan személyeket sze­retnének a kamarában tudni, akik hitelesek, akik hajlandók a közösségért munkálkodni. így lehet erős a kama­ra, mert csak így tud tenni a vállalkozásokért akár hazai, akár nemzetközi szinten. laszt. Tovább is lehet sorolni a programokat, hiszen működik egy Európa Klub a kamara berkein belül, amely rendszeresen ülésezik. Profi előadókat hívtunk meg, hogy az isme­retek minél nagyobb mértékben mélyülje­nek. Említhetem a speciális témakörű fóru­mokat is, amelyen szintén számtalan érdek­lődő megfordult. Tapasztaltcseréket, üzleti fórumokat szerveztünk. Kiterjedt kapcsola­tokat ápolunk a környező országok vállalko­zói körével; nyitottságunk további lehetősé­geket kínálnak a vállalkozóknak. A felsorol­tak mind-mind olyan lehetőségek voltak, amelyek a vállalkozóknak biztosították a fel­készülést. 2003-ban minden korábbinál jobban sta­bilizálódott a kamara. A köztestület elfoga­dottsága nőtt. A vállalkozókért tevékeny­kedtünk, amelyre számtalan példát említ­hetünk. Ezek közül is kiemelhetem a kis- és középvállalkozói kör részére létrehozott Széchenyi hitelkártyát, amellyel kapcsolat­ban már az induláskor hangsúlyoztunk, benve tapasztaltam. Pusztán siránkozni ke­vés, hiszen egyrészt meg kell tanulni pályáz­ni, másrészt bátran kell ezt tenni. Fel kell vállalni a fejlesztéseket, hiszen elsősorban a vállalkozások önmaguk tehetnek azért, hogy jobbítsák a saját helyzetüket. Mindazonáltal nem lehetünk elégedettek a vállalkozói aktivitással. A megyében az ezer la­kosra jutó vállalkozások száma 62-63. Az or­szágos átlag 74-75, amit nekünk is el kellene ér­nünk. Ehhez az kellene, hogy az imént emlí­tett térségekben, ahol rendkívül alacsony a vál­lalkozói aktivitás, azokban sokkal többen vál­lalkozzanak. Úgy gondolom, hogy a kamara azzal, hogy nem központosította a rendezvé­nyeit Szolnokra, hanem kihelyezte azokat vi­dékre, sokat tett e cél elérése érdekében. Ko­moly érdekünk, hogy a megye egészében a vállalkozók gyarapodjanak, mivel akkor lehet megyénk, közte kamaránk is sikeres, ha minél több jól működő vállalkozás, minél több adó­fizető cég van. A kamara felkészít egy csapa­tot arra, amely profi módon lesz képes sike­res pályázatokat készíteni a vállalkozások számára. Elsősorban azokra gondolunk, akik nem rendelkeznek az ehhez szükséges hu­mán tőkével. Sikeres pályázatot készíteni ugyanis nem egyszerű. Úgy véljük, a régiós pályázatoknak az eddigieknél sokkal na­gyobb lesz a súlyuk. Örömmel mondhatom el, hogy a kamara támogatólag viszonyult több olyan pályázathoz, amely si­keresnek bizonyult. Technológia­korszerűsítésre, exportpotenciál­bővítésre jó néhány eredményes pályázat volt. Elemi érdekünk, hogy ha forrást lehet generálni a megye gazdasága számára, akkor ezért maximális erőfeszítést tegyünk. A jövő­re nézve a tennivaló megkülönböztetett lesz. A május 1-ji uniós tagságunk okán is jelent­keznek új természetű feladatok. Azt gondo­lom, hogy elsősorban olyan rendezvényeket kell szerveznünk, amelyek a további felké­szülést érdemben szolgálják. Ezek döntően kihelyezett rendezvények kell hogy legye­nek. Vagyis oda kell menni a vállalkozói kör­höz. Ebben az érintett érdek-képviseleti szer­vekkel szükség lesz a sokkal aktívabb együtt­működésre. Úgy vélem ugyanis, hogy magá­nyos farkasként egyikünk sem tud komolyan tenni. Nagyon fontos az önkormányzatokkal a kapcsolat. Pozitív példaként említhetem, hogy az EU házhoz jön program megvalósí­tásában az önkormányzatok részéről nagyon komoly támogatást kaptunk. Ezt tovább kell erősíteni. Azt is szeretnénk elérni, hogy az 1100 kö­rül stabilizálódott kamarai kör - amely a sú­lyukat figyelembe véve a megye gazdaságá­nak kétharmadát lefedi - bővüljön. El szeret­nénk érni, hogy a kis- és középvállalkozói körből, amely még távol van a kamarától, és amelynek a legnagyobb szüksége volna a tagságra, minél nagyobb számban lépjenek be a tagok sorába. A pályázati lehetőségek ugyanis a tagok számára elérhetőbbek, és aki közelebb áll az információhoz, annak sokkal nagyobb az esélye a nyeréshez. A kamarai újságra - amelyben rendre közöljük a jog­szabályváltozásokat - még nagyobb súlyt helyezünk, hogy tartalmában tovább bővül­jön. Az a gond viszont, hogy ez csak a tagok­hoz jut el. Célunk, hogy több információt bo­csássunk rendelkezésre. A legtöbb esetben abból van a gond, hogy későn szereznek tudomást a lehetőségek­ről. Egy-két nap alatt nem lehet egy pályá­zatot összeállítani. Az a vállalkozói kör pe­dig, amely ráadásul nem rendelkezik kiépí­tett infrastruktúrával a pályázatkészítéshez, nem tudja elkészíteni azt. Közelebb kell te­hát kerülnünk a vállalkozókhoz, de önma­guknak is többet kell tenniük ezért. Kiemelt célunk, hogy az erdélyi térséggel a kapcsolatunk tovább erősödjön. Vállalko­zói fórumokat fogunk e cél elérésre érdeké­ben tartam. Ugyanakkor az unión belüli vál­lalkozókkal is tovább kell erősíteni a szövet­séget. A fő szempont, hogy a vállalkozások tovább erősödjenek, és használjunk ki min­den lehetőséget, amely kínálkozik. Keresni kell azokat az esélyeket, amelyekkel a vállal­kozókat helyzetbe lehet hozni. Az új gazda­sági környezethez való alkalmazkodást mi­nél inkább elő kell segíteni. Az ehhez való készséggel rendelkezünk. A kamara meg­újult, felkészült apparátusa képes minden olyan vállalkozó részére információt adni, amely ezt igényli. ______________ A képzést fontosnak tartják- A kamarák az 1993. évi szakképzési és az 1994. évi kamarai törvényt követően kezd­tek egy új típusú munkamegosztás szerep­lőivé válni a szakképzésben. Számos köz­jogi feladatot vállaltunk, így korrekt, haté­kony, jó minőségű szakmai munkával bizo­nyíthattuk, hogy a kamarák rugalmas, szol­gáltató jellegű ügyintézésre képesek - mondta Szabó Károly szakképzési vezető. A szakképzés fejlesztési irányát képviselő- duális képzés alapintézményét jelentő - tanulószerződéssel folyik a gazdálkodók közel 40 százalékánál az oktatás. A szer­ződés a hagyományos, együttműködésen alapuló képzési formához képest erősebb gazdálkodói-tanulói kötődést hoz létre (például a tanuló tb-ellátottá válik, jövede­lemre tesz szert stb.). A leendő szakemberek szakmai kép­zettségi szintjének, minőségének mérését a kamarát képviselő gyakorlati szakembe­rek segítségével tudják figyelemmel kísér­ni. Évente átlagosan 600 szakmai vizs­gára közel 80 szakmában delegáltak ka­marai szakértőket. Ez több mint 9000 ta­nuló szakmai felkészültségének felméré­sét tette lehetővé. A gyakorló szakembe-. rek szakmai fejlődésének egyik állomása a mesterszint elérése. A kamara fontos­nak tekinti a cím jogosultságának elismer­tetését a megbízható minőségű munka­végzés, a szolgáltatás garanciája, illetőleg a szakmai presztízs növelésének érdeké­ben. 2003-ban hét szakma 29 mestere bi­zonyította felkészültségét a mestervizs­gák során. 2004. februárjától folyamato­san indítják mestervizsgára felkészítő tanfolyamaikat: gázvezeték- és készülék­szerelő, szobafestő- mázoló és tapétázó, kőműves, kereskedő, autószerelő, aszta­los szakirányokban, illetve igény szerinti további mesterszakmákban. 2004-ben tervezett elsődleges tevé­kenységeik: Az együttműködés területén:- a megyei önkormányzattal, a megyei munkaügyi központtal és az iskola- fenntartó önkormányzatokkal a gazdál­kodói igények felmérésére a fejleszten­dő képzési irányok meghatározására;-az Érdekegyeztető Tanács oldalait képviselő érdekvédelmi- és érdek- képviseleti szervezetekkel közös munkaformák kialakítása, pl. gyakor­lati képzés felügyelete, szakmai vizs­gáztatás, mesterképzés stb. területén;- felkészülés a 2005. január 1-től kö­telezően bevezetendő - gazdálko­dói szervezetnél folyó gyakorlati képzést érintő - tanulószerződéses rendszer működtetésére. A hátránykompenzáció területén:- A szintvizsgák megszervezésével pon­tos képet nyernek arról, hogy a gyakor­lati alapképzés során a tanulók elsajá­tították-e az irányítás melletti munka­végzéshez szükséges kompetenciákat. Esetleges hiányosságaik pótlásának módja, illetve a képző feladata jól kö­rülhatárolható. A szintvizsgák rende­leti szintű bevezetéséig a kamara ön­kéntes alapon, 10 szakképesítést érin­tően, közel 200 tanuló szintvizsgájá­nak lebonyolítását tervezi;- Az elmúlt év őszén megjelent új Or­szágos Képzési Jegyzékben a különö­sen gyakorlatigényes szakmák képzé­si ideje két évről három évre növeke­dett. A gazdasági kamarák vállalták, hogy ellátják az adott szakképesítések teljes körű gondozását. Ennek része­ként kidolgozzák azokat a szakmai és vizsgakövetelményeket, melyekben a gazdálkodói igények és elvárások - vagyis a gyakorlatközpontúság - je­lennek meg. A következő szakmák gondozását látják el a kamarák: aszta­los, ács-állványozó, bőrdíszműves, ci­pőfelsőrész-készítő, cukrász, épület­burkoló, férfiruha-készítő, fodrász, kárpitos, kozmetikus, kőműves, női­ruha-készítő, pincér, szakács, szoba- festő-mázoló tapétázó, villanyszerelő. A gazdaságosság területén:- A decentralizált szakképzési alap­ból a kamara tagjai által elnyert fej­lesztési támogatási összegek az el­múlt néhány évben növekedtek. Kí­vánatos, hogy ennek mértéke to­vább nőjön, hiszen eredményesen hozzájárulhat a gyakorlati képzés feltételeinek korszerűsítéséhez. A pályázati lehetőségekről a kamarai újságon keresztül, illetve közvetlen kapcsolatfelvétellel (telefon, levél stb.) nyújtanak információt tagjaik­nak, és lehetőségeik függvényében segítik a pályázatírást; — Gazdálkodói érdekeket képviselve kamarai kezdeményezésre egysze­rűbbé vált a képzési költségként el­számolható - a tanuló gyakorlati képzését ellátó személy díjazásából érvényesíthető - díjazás, valamint tanulószerződés alapján a költségek tételes elszámolása helyett minimál­bérhez kötött átalány is választható. Kedvező változás az is, hogy a tanu­lószerződéses gyakorlati képzés ide­jére kifizetett - elszámolható — pénzbeli juttatás elérte a minimál­bér 50 %-át, valamint a felhasznált anyagköltség minimálbér 20 %-ának megfelelő összegig elszámolható; Vállalt közjogi feladataikon túl tovább­ra is ellátják szolgáltatási jellegű tevé­kenységeiket: szakmai tanácsadással, rendezvényszervezéssel, pályázatfigye­léssel, tájékoztató kiadványokkal át- és továbbképzések szervezésével, külföldi cseregyakorlatok teljes körű lebonyolí­tásával segítik tagvállalkozásaikat. Az oldal a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket a kamara viseli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom