Új Néplap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-03 / 2. szám

2004. Január 3., szombat T Ü KÖR 5. OLDAL MEGYEI VÉLEMÉNY BISTEY ANDRÁS Felzárkózás Az európai uniós tagság belátható közel­ségbe kerülése egyebek mellett fölveti azt a kérdést is, hogy a magyar gazdaság milyen ütemben lesz képes fölzárkózni az unió át­lagához, vagy legalább a mai „sereghajtó” országok (Portugália, Görögország) fejlett­ségéhez. E vitákban nagy hangsúlyt kap az a vélemény, hogy fejlődésünk gyorsításának nagy akadálya az elmúlt két évben megnövekedett bérkiáramlás, amely megdrágítja a termelést, ezzel rontja a gazdaság működésének eredményességét, illet­ve „elriasztja” a külföldi és a hazai tőkét a magyarországi be­ruházásoktól. Látszólag meggyőzően e vélemény hangoztatói azt mondják, hogy a béreknek csak olyan mértékben szabad emelkedniük, amilyen mértékben a nemzeti össztermék nö­vekszik, mert ellenkező esetben ellenőrizhetetlen mértékű pénzromlás és/vagy kül- és belföldi eladósodás következik be. Eltekintve attól, hogy nem igazán vonzó perspektíva arra berendezkedni, hogy olcsó béreinkkel Románia, Ukrajna vagy egyes távol-keleti országok versenytársai legyünk, és attól, hogy a legnagyobb bérkiáramlás eddig sem a termelő, hanem a szolgáltató szektorban, kiemelkedően pedig a közigazgatás­ban következett be, más vitatható pontja is van ennek az érve­lésnek. Most a statisztikák szerint a magyar munkaerő termelékeny­sége átlagban mintegy 40-50 százaléka a nyugat-európainak, ugyanakkor a bérek annak csupán 15-20 százalékát érik el. Va­gyis a magyar dolgozó az általa előállított értéktöbbletnek jó­val kisebb részét kapja meg, mint nyugat-európai társa, azaz a magyarországi bérek számára még jókora tartalék van. Ha az aránypár úgy módosul, hogy a magyar bérek is úgy arány­lanak a nyugat-európaiakhoz, mint a magyar termelékenység, akkortól lesz érvényes a követelmény, hogy a bérek csak a ter­melékenység arányában emelkedjenek. Influenzajárvány várható? Egészségügy REKONSTRUKCIÓ. Vass La­jos, a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériumának politikai államtitkára Túrkevén tett kö­zelmúltbeli látogatása alkalmá­val egyebek mellett a Vasúti és az úgynevezett Véntemető hely- történeti jelentőségű családi sír­boltjainak felújításáról is tár­gyalt a város vezetőivel. Az egyeztetések szerint a beruhá­zás előtti feltárásban a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Mú­zeumok Igazgatósága segítene. A kripták rekonstrukciójához szükséges mintegy 15 millió fo­rintra pedig a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériumához nyújtana be pályázatot az ön- kormányzat. _______________bj Mo st jó lenni katonának (Folytatás az 1. oldalról) Mint megtudtuk, akkor már sze­mélyes beszélgetésekre is sor kerül, ahol tisztázzák majd a részleteket. Ez alkalommal már konkrét beosztásokról folyik majd az eszmecsere. Ezt követő­en indul meg a felvételi proce­dúra, amelynek része lesz egy alaposabb orvosi alkalmassági vizsgálat is. Azok, akik megfe­lelnek a követelményeknek, és vállalják a feladatot, februárban, márciusában munkába is állhat­nak. Az ezred által felkínált be­osztások többsége őrszolgálat, de várnak jelentkezőket hír­adósnak, szakácsnak és felszol­gálónak is. HGY Nem zárható ki, hogy hamaro­san kitör az influenzajárvány Magyarországon, ám a szakem­berek mindent megtesznek ki­alakulása megakadályozásáért - közölte a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ főigaz­gatója. Az influenza elleni véde­kezésül a védőoltást, a vitamin­dús táplálkozást ajánlják a szak­emberek, illetve azt, hogy aki­nek felső légúti hurutos pana­szai vannak, maradjon otthon - mondta el Melles Márta. Hozzá­tette: hosszú évek hazai tapasz­talatai szerint a járvány a janu­ár-februári időszakban alakul ki, ám iskolai szünet idején, mi­vel a gyerekek nincsenek közös­ségben, kevés a valószínűsége az influenza kitörésének. Influ­enzajárvány esetén mindig a gyerekek betegszenek meg elő­ször, hiszen az ő védettségük a legalacsonyabb az új kórokozó ellen, náluk a legkisebb az esé­lye annak, hogy hasonló vírus­sal már találkoztak. A védőoltás kisgyermekeknek is beadható, erről a háziorvos ad tájékozta­tást. (MTI) ÚJ KÁPOLNA. A belvíz által tönkretett vezsenyi kápolna helyett új helyszínen épül fel a Szent István katolikus kápolna. Az önkormányzat és az egyház közös beruházásában idén augusztus 20-án adják át az új létesítményt.___________________________________________________________fotó: csabai istván nyáron pedig ezekre kell felkészí­teni az állatokat.- Rendszeres bemutatóm járó? — Lehet mondani, hiszen szá­mos területi, illetve országos ga­lambkiállításon szerepeltek már állataim. Országos kiállításon már sikerült elhoznom a kitünte­tő fajtagyőztes címet a galambok­kal, sőt ezt a rangos elismerést begyűjtötték a dísztyúkjaím is.- Milyen fajtával foglalkozik? — Ahogy az lenni szokott, jó­magam is postagalambok­kal kezdtem foglalkozni. Azután egy jó ideig az úgynevezett strasszer ga­lambok tenyésztésébe kezdtem, s legutoljára, im­már huszonöt—harminc éve az alföldi (körösi) ke­ringő díszgalamb fajtával foglalatoskodom. Jászbe­rényben rajtam kívül még egy tenyésztő foglalkozik ezzel a fajtával.- Mi jelenti a legna- J gyobb problémát mostan- \ ság?- Azt itt is el lehet | mondani, hogy a galamb- | eleség beszerzése egyre nagyobb gondot jelent, hiszen csak gondosan vá­logatott, ellenőrzött mag- | vakat lehet a madarak elé adni a már említett beteg­ségek terjedése miatt. Időnként - főleg ősszel és tavasszal - azonban a legtöbb fejtörést a ragado­zók (görény, menyét, nyest, nyuszt) kártétele okozza. Szinte nem is hinné az ember, hogy a városon j belül mennyire otthon ér- j zik magukat ezek a kisra- j gadozók. A kertek alatt | szinte akadálytalanul j közlekednek, s szinte fity- ) tyet hánynak a kirakott \ csapdákra.- A családban folytatja valaki a galambászhagyo- mányt?- A lányom és az idő­sebbik unokám már biz­tosan nem foglalkozik a kisállattenyésztéssel ko­molyabban, de a kisebbik, tizen­egy éves Rita unokámból még „lehet valami”. Igaz, őt nem a galambok, hanem inkább a kis­állatok, a tengerimalac, a hör­csögök érdeklik leginkább. Meg­látjuk, hogy hova fejlődik az ér­deklődése. _______________________________BANKA CSABA — Mi az oka? Nem tudnám megmondani, de az biztos, hogy már nem volnék képes élni anélkül, hogy ne foglalkozzam a galambokkal — állapította meg Simon Endre, a jászberényi Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület egyik jeles tagja, amikor hobbijáról kérdeztük. Műveltségben az élen? Szolnok Érdekes, és továbbgondolásra érdemes adatok olvashatók a szolnoki lakosok iskolázott­ságáról is a Központi Statisz­tikai Hivatal megyei igazgató­ságának 2003. évi statisztikai tájékoztatójában. A tájékoztató szerint az 1990-es évtizedben tovább javult a szol­nokiak iskolázottsága. A semmi­féle végzettséggel nem rendelke­zők, azaz az elemi vagy az általá­nos iskola első osztályát sem be­fejezettek aránya a 10 éves vagy idősebb lakosok körében 1990 és 2001 között a felére, 0,4 százalék­ra csökkent. Ugyanakkor az álta­lános iskolát elvégzetteké a 15 évesek körében 7 százalékkal, 94 százalékra emelkedett. Ez idő alatt 8 százalékkal, 52 százalékra növekedett az érettségizettek ará­nya, és csaknem minden ötödik 25 évesnél idősebb szolnoki la­kos rendelkezik főiskolai—egye­temi diplomával. Hat alföldi me- gyeszéldiely adatait összehason­lítva kiderül, hogy a Szolnokon élők iskolázottsági szintje az érettségizettek és a diplomások arányát tekintve meglehetősen magas. Az érettségivel rendelke­zők 52 százalékos arányánál ma­gasabb mutató - 54 százalék - csak az oktatási és tudományos központnak tekinthető Szegedet jellemzi, hasonlóan az egyete­met—főiskolát végzettek arányá­hoz (Szolnokon 19, Szegeden 21 százalék). A szolnoki adatok lé­nyegében megegyeznek a másik nagy alföldi iskolaváros, Debre­cen adataival, és jobbak a másik három megyeszékhely (Nyíregy­háza, Kecskemét, Békéscsaba) adatainál. Érdemes volna továbbgondol­ni, hogy ilyen színvonalú úgyne­vezett humán tőke miért nem ge­nerál gyorsabb gazdasági fejlő­dést. Ha igaz az a közhelyként el­fogadott nézet, hogy a lakosság műveltségi-iskolázottsági szint­je alapvetően meghatározza a fej­lődés ütemét az élet számos terü­letén, így a gazdaságban is, akkor mi okozza Szolnokon a két té­nyező közötti diszharmóniát? B. A. RENDŐRÖKET JUTALMAZTAK. Immár húsz éve jutalmaz meg Békés megyei rendőröket a Magyar Autóklub kelet-magyarországi szervezete. A három tiszántúli megyét tömörítő klubszövetségben ezúttal - először - mindenütt megjutalmaztak két-két közlekedési rendőrt szilveszterkor. reciopress Tett-e újévi fogadalmat? Ahogy általában, úgy a szilveszter ezúttal is alapvetően az önfeledt szórakozás és jókedv ünnepe volt. Ám az óévbú­csúztató mindemellett a „szent” — bár később jótékonyan feledésbe merülő — elhatározások és nagy fogadalomtételek ideje is. Lapunk ennek apropóján arra volt kíváncsi, vajon a járókelők idén tettek-e valamiféle fogadalmat az új esztendő küszöbén. Körkérdés Bereczki István, 37 éves sza­kács: — Eddig még soha sem tettem újévi fo­gadalmat. Azt hiszem, ezen a szokásomon már a jövőben sem fogok változ­tatni. Elsősorban azért, mert gya­nítom, úgyis megszegném. Per­sze nem mintha nem akadna olyasmi, amiért érdemes volna. Például a cigaretta. Már vagy ti­zenöt éve dohányzom, naponta másfél-két dobozzal is elszívok. Régóta szeretnék róla leszokni, de valahogy nem sikerül. Paulusz Zsuzsanna, 27 éves fodrász: - Számomra nem kifeje­zetten a szil­veszter a fogad­kozások ideje. Inkább olyan­kor jut ilyesmi az eszembe, amikor az éle­tem egy fontos fordulópontjá­hoz érkezik. Az eredmény viszont ugyanannyira kétséges, mint hogyha az óévbú­csúztató alkalmából határoznék el valamit. Kálmán Ró­bert, 71 éves nyugdíjas: - f Valaha, fiata­labb koromban gyakran előfor­dult, hogy az új esztendő első pillanataiban tettem olyan fo­gadalmakat, amelyekről azt re­méltem, a következő tizenkét hó­napban teljesülnek majd. Aztán némelyiket tényleg valóra váltot­tam, jó néhány azonban csak álom maradt. Igaz, általában ezek sem kifejezetten az eltökéltsége­men, inkább a körülményeken múltak. BUGÁNY Szenvedélye a galambtartás A posták és strasszerek után jöttek a keringők FOTÓ: SÁRKÖZI JÁNOS Simon Endre az egyik díjnyertes kedvenccel- Mindig van velük munka. Nyáron a nagy meleg miatt kell fokozottan odafigyelni a szárnya­sokra, télen meg a hideg miatt. Ráadásul mostanság egyre több betegség is terjed a galambok kö­zött, s ezek kivédése is rengeteg feladatot ad a tartóknak. Ősztől tavaszig a kiállítások idejét éljük, lításra készül a ház ura, Simon Endre. A nyugdíjas galambász már gyermekkorában elkötelezte magát a galambtartás mellett. Már szülei is foglalkoztak kisálla­tokkal, nagybátyja pedig egyik alapító tagja volt 1927-ben a jász­berényi ldsállattenyésztők egye­sületének. A jelenleg hatvanöt tagot számláló, rendszeresen az év no­vemberében kiállítást tartó pati­nás egyesületben a gazdaságve­zetői tisztséget tölti be. — Mikor kell többet foglalkozni a galambokkal? JÁSZBERÉNY Simonéknál nincs olyan nap, hogy a galambok szóba ne kerül­nének. Vagy azért, mert rendsze­resen gondozni kell őket, vagy azért, mert éppen az aktuális kiál-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom