Új Néplap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-01 / 279. szám

2003. December 1., hétfő 7. OLDAL F I G V ELŐ Fájdalmas adótörvények Házunk tája Vagy túl pesszimisták honlapunk (www.ujneplap.hu) szavazójáté­kán voksoló olvasóink, vagy ismereteik birtokában tökéletesen tisz­tában vannak azzal, milyen változásokat hozhat a „konyhára” a jövő évi adótörvény. Mindenesetre a válaszadók elenyésző hányada gon­dolja úgy, hogy anyagilag jobban jár, a többség szerint azonban az új adószabályoknak negatív hatásai lesznek az átlagpolgárra. A SZAVAZÁS VÉGEREDMÉNYE- Ön szerint milyen hatásai lesznek a jövő évi adótörvényeknek?- Megint olyan törvények születtek, amelyek a nagyvállalkozásoknak kedveznek, a lakosságnak pedig újabb terheket jelentenek. 73%- A törvények bevezetésével nagyobb lesz a vállalkozási és a családi megtakarítás is. 3%- Noha a személyi jövedelemadó kulcsai csökkennek, ám a lakosság a kedvezmények jelentős megnyirbálása miatt nem érzi meg a te­hercsökkenést. 24% Legfrissebb kérdésünk: Vállalna-e munkát Irakban? II. o. Munka a kirekesztődés ellen Sok kicsi sokra megy? Kisvállalkozói „dömping” a szolnoki kistérségben A megyében működő vállalkozások egyhar- mada a megyeszékhely térségére koncentráló­dik. A vállalkozások meghatározó jelentőségű többsége azonban kevesebb mint tíz főt foglal­koztat. Szolnokon és a vonzáskörzetébe tartozó öt tele­pülésen — Rákóczifalván, Rákócziújfaluban, Sza- jolban, Tószegen és Zagyvarékason - az ezer la­kosra számított vállalkozásszám másfélszerese a megyei átlagnak. A településegyüttesből termé­szetesen kiemel­kedik Szolnok, ahol minden tize­dik lakosra jut egy vállalkozás. Ám az öt község­ben is meghalad­ja a megyei átla­got a lélekszám- hoz viszonyítva a vállalkozói kedv. A kistérségben a megyei átlagot meghaladóan nő a vállalkozások száma is. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal adatai szerint 25 száza­lékkal több vál­lalkozás volt ta­lálható az év ele­jén, mint 1996- ban. Lényeges elté­rés tapasztalható a megye egészé­től a vállalkozá­sokat gazdasági ágankét vizsgálva is. A Szolnoki kistérségben fele akkora részarányt képviselnek a mezőgazdasági vállalkozások, mint a megye egészében, és az iparban, építőiparban tevékeny­kedő cégek száma is elmarad a megyei átlagtól. Kiugróan magas viszont a szolgáltatásban részt vevő vállalkozások aránya. Míg a megyében a vállalkozások háromnegyede, addig Szolnokon és vonzáskörzetében a nyolctizede tartozik ebbe a nemzetgazdasági ágazatba. Mindez azt jelzi, hogy a piacgazdaság kiépülésével együtt járó gazdasági szolgáltatások fejlődése gyorsabb volt, mint más településeken. A térség vállalkozásainak meghatározó jelen­tőségű többsége, 96 százaléka, kisvállalkozás, mely kevesebb, mint tíz embert alkalmaz. Nagy- vállalkozás — 250 főnél többet alkalmazó cég — székhelye csupán tizennyolcnak található a me­gyeszékhelyen. Külföldi befektetőt a kistérségben szinte csak Szolnok vonzott. A megyében külföldi tőke rész­vételével működő 246 vállalkozás közül 105 tevé­kenykedett a településegyüttesben, amelyek kö­zül 92 a megyeszékhelyen. A megyébe befekte­tett 85 milliárd forintot meghaladó külföldi tőke negyede a megyeszékhelyen összpontosult. a térségben Első helyen Brüsszel szerint jó a termelékenység és a versenyképesség Magyarországon a legmagasabb a termelékenység a jövőre csatlakozó országok között - állapítja meg az Európai Bizott­ság tegnap közzétett tanulmánya. Brüsszel szerint valameny- nyi kelet- és közép-európai tagjelölt arra alapozva versenyké­pes, hogy jóval alacsonyabb a bérszínvonala, mint amekkora a termelékenysége alapján lehetne. AZ 1000 LAKOSRA JUTÓ MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA, 2002. DECEMBER 31. Munkával a kirekesztődés ellen - így lehetne összefoglalni an­nak az összesen hét és félmilliárd forintos programnak a célját, me­lyet a munkaügyi tárca és az Eu­rópai Szociális Alap közösen hir­detett meg. Megyénkből öten pá­lyáztak a 300 ezer eurós támoga­tásra. A pályázaton önkormányza­tok, civil szervezetek által veze­tett társulások helyi és térségi szociális szolgáltatások kapaci­tásbővítésére és a romák életkö­rülményeit javító kezdeményezé­sekre igényelhettek vissza nem térítendő támogatást. A legfel­jebb 750 ezer illetve 300 ezer A nyugdíjpénztári hozamok nem tudnak versenyre kelni az egyéb befektetési formák által kínált kamatokkal, ami csökkenti a vonzerejüket. A kormány szerint a pénztári szabályozás egészét felül kell vizsgálni ahhoz, hogy hatéko­nyabban tudjon működni a rendszer, s megfeleljen az Eu­rópai Unió elvárásainak. A nyugdíjpénztári szabályozás egészének felülvizsgálatát szük­ségesnek tartja a kormány, a kér­dés a jövő évben napirendre is kerülhet - közölte egy konferen­cián Veres János, a Pénzügymi­nisztérium politikai államtitkára. Veres szerint javítani kell az átlát­hatóságot, egyszerűsíteni a fog­lalkoztatói és pénztári adminiszt­rációt, s szükségessé vált a befek­tetési szabályok áttekintése is. Az államtitkár szerint a szolgáltatá­sok nyújtására vonatkozó szabá­lyok kialakítása szintén a felada­tok közé tartozik. euró elnyeréséhez ötven halmo­zottan hátrányos helyzetű tartó­san munkanélküli másfél éves, il­letve nyolc és fél hónapos foglal­koztatását kellett vállalnia a pá­lyázóknak. Az észak-alföldi régi­óból összesen tizenkilenc pályá­zat érkezett be. Megyénkből öt társulás nyúj­totta be pályázatát. A elbírálásá­nál előnyt élveznek a gazdasági, infrastrukturális szempontból el­maradott térségek, az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel küzdő tele­pülések. Döntés januárban vár­ható. Csehák Judit volt egészség- ügyi, szociális és családügyi mi­niszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió egyre in­kább behatárolja a nyugdíjjal kapcsolatos szabályozás kereteit, amelyek alól nem vonhatja ki magát Magyarország sem. Ah­hoz, hogy a rendszer működőké­pes maradjon, többek között nö­velnünk kell a foglalkoztatottság szintjét, s ösztönözni kell az ön­gondoskodási hajlandóságot. A rendszer ellentmondásainak megszüntetéséhez a szabályozás módosítása is szükséges, de ön­magában a nyugdíjkorhatár újbó­li emelése, vagy a minimálisan előírt aktív időszak meghosszab­bítása Csehák szerint már nem jelenthet megoldást. A szakem­ber utalt arra is: a pénztáraknak jelenleg még igen nagy költsé­gekkel kell megbirkózniuk, így az általuk kínált hozam nem ké­pes versenyre kelni az egyéb megtakarítási formák által kínált kamatokkal. ■ Az egy foglalkoztatott által meg­termelt hozzáadott-érték alapján | Magyarországon az ipar termelé­kenysége az EU-átlag 47,9 száza­léka - közli a bizottság. Az adat a hivatalos valutaárfolyamon ala­pul. Ha vásárlóerő-paritáson vé­gezzük el az összehasonlítást, ak­kor a magyar termelékenység már elérte az EU-átlag 71,3 száza­lékát. Mindkét adat elsőséget biz­tosít hazánknak a többi közép- és kelet-európai tagjelölt országgal való összevetésben. A magyar versenyképességet ilyen alacsony termelékenység mellett a még en­nél is jóval alacsonyabb bérszín­vonal teremti meg, miként a tér­ség többi tagjelöltje esetében is - húzza alá a bizottság. Az ipar egé­szében a bérköltségek alig érték el az uniós átlag 20,5 százalékát (ismét a hivatalos árfolyamokat használva, de még vásárlóerő-pa­ritáson is csak 42,8 százalékon állt a magyar adat). Ez azt jelenti, hogy 50 százalékos bérköltség­emelkedést még a vásárlóerő-pa­ritásos vizsgálat alapján is „elbír” a magyar versenyképesség. A bizottsági elemzés szépség­hibája, hogy 2001-es adatokat használ - márpedig az azóta el­telt időszakban a termelékenysé­get meghaladóan emelkedtek a bérköltségek, sőt a forint felérté­kelődése tovább faragott a ma­gyar versenyképességből. Ennek dacára a magyar versenyképes­ség még ma is jobb, mint a len­gyel, a cseh mutatók pedig a ma­gyarral hasonló szinten állnak - véli Oblath Gábor, a monetáris ta­nács tagja. Az olcsó munkaerőn alapuló versenyképesség azonban veszé­lyes csapda - figyelmeztet mos­tani jelentésében Brüsszel -, mi­vel fennáll annak az eshetősége, hogy az erre alapozó országok „bennragadnak” ebben a szerep­ben. Ez pedig lehetetlenné teszi az egyik legfontosabb társadalmi cél, az átlagos életszínvonal eme­lésének megvalósítását az EU szintjére, ami a csatlakozás sike­rének egyik mutatója. __________ ■ Sor okban SZŰKÍTETT SULINET EXP­RESSZ. Januárban bizonyos termékek kikerülnek a Sulinet Expressz programból, így nem lehet adókedvezményt igénybe venni digitális kamera, projek- tor, bizonyos hangfalak, illetve a különböző játékoknál hasz­nálható botkormányok vásárlá­sa esetén. Az oktatási, a hírköz­lési, a munkaügyi és a pénzügyi tárca részvételével ugyanakkor létre jön egy programtanács, mely ezentúl folyamatosan meghatározza program kereté­ben megvásárolható termékek körét. A Sühnet Expressz júliu­si indulása óta több mint 17 ezer számítógépet értékesítettek és mintegy 30-40 ezer számító­gépet „javítottak fel”. A prog­ram a pedagógusoknak, a diá­koknak és a diákok szüleinek biztosít lehetőséget arra, hogy évi 60 ezer forint adókedvez­mény igénybevételével jussanak számítástechnikai eszközökhöz. ÚJ HULLÁMON. Megújulás előtt áll az idén éppen ötven­éves Magyar Rádió Szolnoki Körzeti Stúdiója. Értesülésünk szerint várhatóan december kö­zepére fejeződik be az a techni­kai korszerűsítés, melynek eredményeképpen az eddig csak középhullámon fogható műsor az ultrarövidhullámon, az FM-en is hallható lesz. A vál­tozással nem csökken az adó­körzet, az „Alföld Rádiójának” adása továbbra is fogható lesz a megyehatárokon kívül. DRÁGÁBB LAPOK. Emelke­dik a lapok és a magazinok ára, miután a sajtótermékek 2004-től a 15 százalékos forgalmi adó alá kerülnek. Szabó György, a Ma­gyar Lapkiadók Egyesületének elnöke elképzelhetetlennek tart­ja, hogy hosszú távon az euró­pai uniós átlagot jóval meghala­dó áfakulcs alá tartozzanak a la­pok. Az egyesület tárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal, hogy 2005-től átcsoportosíthas­sák az alacsonyabb, ötszázalé­kos áfakörbe a lapokat. SEGÍTŐ DIÁKOK. Ma indul a megyeszékhely öt középiskolája által is felkarolt segélyakció, melyet a Szolnoki Diákokért Egyesület kezdeményezet az Er­délyben élő nehéz sorsú gyer­mekek megsegítésére. A szerve­zők ma az Építészeti szakiskola Baross úti épületében, decem­ber 2-án a Széchenyi gimnázi­umban, december 3-án a Ruha­ipariban és a Tiszaparti Gimná­ziumban és december 5-én az Alternatív gimnáziumban várják a magyar nyelvű tankönyveket, mesekönyveket, ifjúsági regé­nyeket, ruhaneműt, játékot és minden más felajánlást. Az ösz- szegyűjtött ajándékokat a vörös- kereszt segítségével juttatják el Erdélybe. _________________■ T. J. Szerény nyugdíjpénztári hozamok Korszerű technika — régi áron A Galéria Fotó Kft. üzembe helyezte Szolnok legújabb digitális fotólaborját a Baross úton, a Fehérkereszt patikával szemben. A rendkí­vül korszerű gép gyakorlatilag mindent tud, ami napjaink fotótechnikájához szükséges. Az ügyfelek által leadott filmeket digitalizálja, levilá­gítja, s nem csupán kitűnő minőségű papírképek előhívására alkalmas, de akár azonnal CD-re is írja a fotókat, illetve reprodukciók készítésére is használ­ható. Természetesen bármüyen digitális hordozóról — memóriakártya (memorystick, compactflash, smartmedia, SD, XD), floppy, CD - képes papírké­pet készíteni, 9x13-tól egészen 21x30-as méretig. Ráadásul a Galéria Fotó Kft. rendkívül kedvező — a hagyományos filmek előhívásával azonos - áron kí­nálja mindezt. Eközben továbbra is él a törzsvásár­lói kedvezmény, illetve folytatódik a cég akciója, mi­szerint csütörtökönként egyetlen óra alatt egy hetes áron hívják elő a leadott fümeket, s egész héten ér­vényes, hogy az előhívott negatívokhoz indexkép, fotóalbum és ajándék film jár a vásárlóknak. Az üzletben december 4-én 10-17 óra között a Ni­kon Magyarország Kft. munkatársai a Nikon cég analóg és digitális termékeit mutatják be. Minden érdeklődő ajándékot kap, vásárlás esetén pedig to­vábbi kedvezményekben részesül. (pr) GALÉRIA FOTÓ KFT. Szolnok, Baross út 26. Tel: 56/371-335 Áfaváltozás: bizonytalan kereskedők Az élelmiszer-kereskedők nem látják egyformán a január 1- jével életbe lépő áfakulcs-változás következményeit. Vannak, akik szerint a közelgő uniós csatlakozás miatt nem lesz érez­hető az adóváltozás hatása, mások az egész piac átalakulásá­ra számítanak.- Nem kívánjuk félrevezetni sem a vásárlókat, sem a beszállítókat az EU-csatlakozás előtti hónapok­ban azzal, hogy az áfaemelkedést nem érvényesítjük a fogyasztói árakban - tudtuk meg a Spar Ma­gyarország Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatójától. Saltzer Kornél elmondta: a beszállítói árak lenyomásával sem kívánnak élni, hiszen a termelők már amúgy is erős présben vannak.- Az élelmiszer-kereskedelem­ben nem várható érezhető mérté­kű áremelés, mert az amúgy is gyenge januári forgalom és a kö­zeledő EU-csatlakozás miatt a gyártók és a kereskedők inkább megosztják a terhet - véli Knjbus Tibor, az összesen kétezer üzletet ellátó Reál Hungária Élelmiszer Rt. cégvezetője. Kiemelte, hogy a tej- és a hústermékek árát azért sem merik emelni a piac szerep­lői, mert az unióba lépéskor még áresés is várható, s egy jobb be­szerző könnyen lealkudja azt a 3 százalékot. A cégvezető példa­ként hozta fel az ásványvizeket, amelyek áfája az idei év eleje óta a korábbi 12 százalékkal szem­ben 25 százalék, mégis a legna­gyobb mennyiségben eladott ter­mékek közé tartoznak. A Csemege-Match Kereskedel­mi Rt. szerint az áfatörvény mó­dosítása hatással lehet az egész piacra. Ezért a cég figyelemmel kíséri a piaci változásokat, és a fo­gyasztói árakkal kapcsolatban csak olyan döntéseket hoz, ame­lyek nem veszélyeztetik a ver­senyképességet. — Hipermarketláncunk arra tö­rekszik, hogy ahol lehet, ne emel­jen árat januárban. Miután azon­ban tilos a beszerzési ár alatti ér­tékesítés, s az áfaemelést sem le­het figyelmen kívül hagyni, csak akkor tudjuk tompítani az intéz­kedés fogyasztói árra gyakorolt hatását, ha azt az árrésünk még lehetővé teszi - tájékoztatott Jean-Paul Filliat, az Auchan Ma­gyarország Kft. vezérigazgatója. Donks Emese, a Tesco Global Áruházak Rt. kommunikációs igazgatója szerint a vásárlók min­denképpen megérzik az ilyen vál­tozásokat, még akkor is, ha törek­szik a vállalat az áfaemelés hatá­sának csökkentésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom