Új Néplap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-27 / 300. szám

I 2003. December 27., szombat VÁROSHÁZI TŰK Ö R S Z O L N 0 K 7. OLDAL • Lendületben a beruházások A térségi hulladékgazdálko­dási program és az ipari park beruházás gyorsulásá­ban bízik Szebeni László. A polgármesteri hivatal volt fő­osztályvezetője most az ön- kormányzat tanácsadója­ként koordinálja a több mil­liárd forintos beruházáso­kat. Többek között a szakember - pontosabban az általa irányított Euro-reging Tanácsadó Kft. - szavát fogadták meg a Szolnok térségi hulladékgazdálkodási program konzorciumának tagjai a kétpói szemétlerakó üzemelte­tőjének kiválasztásánál. A pá­lyázatot benyújtók közül három bank és három szakmai befekte­tő ajánlata került az érintett tele­pülésvezetők asztalára, akik a tanácsadó által pénzügyi és szakmai szempontból is a leg­jobbnak tartott Rethmann Rt.- vel kezdték meg a tárgyalásokat. Szebeni Lásdó szerint azon­ban tanácsadói munkájának java még most jön. Nagy valószínű­séggel ugyanis a konzorcium képviseletében koordinálják majd a 3,7 milliárd forintos beru­házást. így feladatuk lesz a kivi­telezőkkel történő egyeztetés; a kétpói hulladéklerakó, a tömörí­tő állomás és az öt hulladékud­var építkezésének felügyelete, az eszközbeszerzések tenderezte- tés. Szebeni László a beruházás gyorsulására számít, hiszen 2005 második félévében el kell indul­nia a próbaüzemnek, hogy két év múlva már minden engedély bir­tokában működhessen a teljes rendszer. A közgyűlés a napok­ban az ipari parkkal kapcsolatos teendők irányításával is megbíz­ta Szebeni Lászlót. A leendő ipa­ri park egy részén, negyven hek­táros területen, már ősszel elin­dult az alap infrastruktúra — víz, csatorna, villamos hálózat — ki­építése. A szakember szerint ez­zel párhuzamosan meg kell ke­resni azokat a cégeket, amelyek betelepülnek az ipari parkba. Ehhez azonban megfelelő felté­teleket kell biztosítani a busz- közlekedéstől a munkaerő kép­zéséig. Az ipari park „benépesí­tésére” minden esély adott, hi­szen jó kilátásokkal folynak tár­gyalások az egyik legnagyobb autóipari beszállító cég, az Eagle Ottawa közép-európai központ­jának Szolnokra telepítéséről, de már országos kereskedelmi hálózat is érdeklődött egy lo­gisztikai bázis és hűtőház kiala­kításának szándékával. t.j. Néhány hete három alpol­gármester dolgozik a szolno­ki városházán. Berta István nem ismeretlen ugyan a vá­ros lakossága körében, hi­szen megyei szakszervezeti vezetőként és a városi köz­gyűlés tagjaként gyakran szerepelt a nyilvánosság előtt, most mégis arra kér­tük, hogy beszéljen eddigi pályájáról, terveiről. — 1966 óta élek Szolnokon, akkor kerültem Kengyelről a városba, ahol kitanultam az asztalos szak­mát. 1971-től a Járműjavítóban dolgoztam asztalosként. Először ugyanis Kengyelen, majd a Szol­noki MÁV-nál fociztam, és azt ta­nácsolták, menjek dolgozni a „Jármű”-be, amelyik a csapatot is szponzorálta. 1977-ben abba­hagytam a futballozást, de marad­tam a Járműjavítóban. '76-ban megnősültem, a feleségem óvónő, két lányunk született. Egyikük szociológus, a másik főiskolás. Van egy kertünk a Holt-Tisza part­ján, az azon álló házat szinte tel­jesen magam építettem.- A Járműjavítóban milyen munkát végzett?- Asztalos voltam, és már ak­kor is megvolt bennem a szán­dék, hogy bárhova kerüljek, az adott munkahelyen mindig a ma­Újabb évfordulóhoz érkeztünk Botka Lajosné polgármester újévi köszöntője Az év utolsó napján, annak utolsó órájában, az óévtől búcsúzó, új évet köszöntő Himnusz hangjai adnak majd méltóságot a rohanó perceknek. Nem sok idő ez, mégis millió­nyi érzés, gondolat fogalmazódik meg bennünk: mit végeztünk, jól bántunk-e a ránk bízott dolgok­kal, milyen volt ez az év, és vajon mi vár bennünket a következő­ben? Miközben lelkűnkből, hittel szól nemzetünk éneke, formálódó jövőnk a bizakodás képeit vetíti elénk... Küzdelmes, de jó évet zárunk, és bizony sokat dolgoztunk... szinte mindannyian hasonló gon­dolatokkal búcsúzunk 2003-tól. A jövő pedig... még jobbat várunk. Jobb mun­kát, jobb életet, jobb embereket... Egészséget, kisebb, nagyobb örömöket, „hogy haladjunk”. Hogy valóra váljanak terveink. Ezt vár­juk 2004-től. Ehhez persze mindannyian kellünk. A jövő eseményeinek formálásából mindannyi­unknak részt kell vállalni, hisz' nem hagyhatjuk másokra sorsunk alakítását. Közösen kell ten­nünk azért, hogy jövőnk jobb le­gyen. Mindenkinek annyit, amennyi módjában áll. Felelősség­gel, becsülettel, a legjobb tudá­sunk szerint. 2004 a változások éve lesz. Az Unió polgáraiként olyan lehetőségek nyílnak meg előttünk, melyekkel, ha jól gazdálkodunk, látványosan fel­gyorsul a folyamat, mely az emberek életének jobbítását szolgálja. Tovább építjük, szépítjük váro­sunkat. Folytatódnak a megkezdett ipari beruházások, és sóira megva­lósulnak, testet öltenek az eddig előkészített fejlesztési tervek is. Nem dédelgetünk álmokat, igazi, jól átgondolt terveink vannak. Bízunk a jövőben, városunk ere­jében, derűs optimizmussal várjuk 2004-et. Meggyőződésem, hogy az a fejlődési folyamat, az a jobbító változás, mely elindult Szolnokon, az itt élők javát szolgálva, még nagyobb lendülettel, még több eredménnyel folytatódik 2004-ben. Kívánom, hogy az új esztendő hozzon mind­annyiunknak sikereket, segítse a szolnokiakat ter­veik megvalósításában, adjon megelégedést, egészséget és boldogságot! Új buszmegállók Buszváró a Gorkij utcában fotós bakos A város újabb területein ér véget az esőben-szélben di­dergés az autóbuszokra vár­va. Szandaszőlősön nyolc új buszváró szolgálja az uta­sok kényelmét. A munka október 15-én kezdő­dött, és december 15-én ért vé­get. Nyomán Szandaszőlősön nyolc új fedett buszváró áll a vá­rakozók rendelkezésére. A stílu­sos, fém alapra helyezett faszer­kezetű épületeket a Szoltisz Kft. alapozta, telepítette, szerelte a Kocsoros úton, a Karinthy Fri­gyes úton, a Gorkij utcában, a Vö­rösmező úton és a Tóth Árpád ut­cai végállomáson. A Cora-építkezéssel összefüg­gően áthelyeztek és egyúttal fel­újítottak több polikarbonát anya­gú buszvárót. 2004-ben is csökken azoknak a megállóknak a száma, ahol az utasoknak a szabad ég alatt kell várakozniuk. Az újabb buszvá­rók a hagyományos műanyagból készülnek, a faszerkezetű épít­mények megmaradnak szandai specialitásnak. A szeretet ajándékai Idén is várható hó Gazdára találtak a díjak Az önkormányzat novem­berben hirdette meg óvodá­soknak és általános iskolá­soknak A szeretet ajándékai elnevezésű karitatív célú ka- rácsonyidísz-készítő ver­senyt, amelynek az ered­ményhirdetését december 20-án tartották a városhá­zán. Az összegyűlt tárgyakat árverésen vásárolhatták meg az érdeklődők. Az ösz- szegyűlt pénzt jótékony cé­lokra fordították. Négy kategóriában, 14 óvodából és iskolából, 137 pályamunka ér­kezett, amelyek közül a zömmel az egyházak szolnoki képviselői­ből álló zsűri választotta ki a leg­jobbakat. A zsűri tagja volt Túrni János, a Belvárosi Főplébánia es­peres-plébánosa, Hamar István, a Reformárus Egyház Gyülekezeté­nek lelkésze, Bermann Dávid, az Izraelita Hitközség elnöke, Hecker Róbert, a Metodista Egyházköz­ség lelkésze, Győri Péter, az Evan­gélikus Egyházközség lelkésze, Botka Lajosné polgármester és Kardos Fatima Lili, a Körösi Cso­rna Sándor „Piros iskola” tanulója. A zsűri négy díjat és egy kü- löndíjat ítélt oda. A legszebb ad­venti koszorú az Árnyas Óvodá­ból, a legszebb betlehemi jászol a Liget Úti Óvoda Sárga Csoportjá­tól, a legszebb karácsonyfadísz a Szivárvány Óvoda Barna Csoport­jától érkezett. Az „ablakdísz, asz­taldísz, ajtódísz kategóriában” üveg ajtódísszel a Mátyás Király Iskola tanulója, Kiss Csaba lett a győztes. Különdíjat kapott betle­hemi jászol készítéséért a Szé­chenyi István Általános Iskola ta­nulója Bognár Ágnes.A díjakat Botka Lajosné polgármester adta át, majd a tárgyakat árverésre bo­csátották, amelynek lebonyolítá­sában részt vett Farkasházy Réka, a Barátok közt televíziós sorozat szolnoki szereplője és Csollány Szilveszter olimpiai bajnok. Az ár­verésen összegyűlt pénzt a szol­noki mentőszolgálat kapja, hoz­zájárulásként egy speciális hord­ágy vásárlásához, amellyel égési sérült gyermekeket lehet mente­ni. Az elmúlt télen kétszer is hullott a közlekedést és álta­lában a város életét megnehe­zítő hó. Arról kérdeztük Bar- ta István alpolgármestert, ho­gyan készült föl a város az idén is várható havazásra. Barta István elmondta, hogy a vé­delmi bizottság és más szervek Szolnok és 16 környékbeli tele­pülés védelmi feladatait látják el. Ezen kívül minden település el­készítette saját intézkedési tervét a „Rendkívüli időjárás hatására kialakult helyzet kezelésére”. A munkát a megyei védelmi bizottság fogja össze, és éven­ként felújíttatja a tervet a helyi védelmi bizottságokkal, amelye­ket be is számoltat a felkészülés­ről. A nehézségek elhárításában több cég és szervezet is részt vesz, például a Rethmann, a rendőrség, a tűzoltóság, a ka­tasztrófavédelem, a közútkezelő, a Volán, a MÁV, az Országos Mentőszolgálat, a Víz- és Csator­namű Koncessziós Rt. A honvéd­séget szükség esetén a megyei védelmi bizottság mozgósíthatja. A felkészülés része például, hogy az esetleg a városban vagy környékén rekedt emberek men­téséről, elhelyezéséről gondos­kodnak. Minden évben számba- veszik a rendelkezésre álló tech­nikai eszközöket, számon tartják a cégeknél rendelkezésre állókat is, amelyeket akkor vehetnek igénybe, ha a Rethmann, a tűzol­tók és más erre hivatott szervek már nem győzik a munkát a saját eszközeikkel. Kézi munkaerővel a Munkalehetőség a Jövőért Kht. vehet részt a havazás okozta aka­dályok elhárításában és ha szük­séges, alkalmi hómunkásokat is fölvesznek. Szolnok területén ki­jelölték azokat az intézménye­ket, amelyek működését legelő­ször kell biztosítani. Először a tö­megközlekedést állítják helyre, ezzel párhuzamosan a kórházak, a mentők, a tűzoltók megközelí­tését teszik lehetővé. Ugyancsak az első fázisban szabadítják ki a hó fogságából az iskolákat, az óvodákat, a bölcsődéket, a lakos­ság ellátását szolgáló nagyobb áruházakat, gyógyszertárakat, orvosi rendelőket. Az első fázisban a hótolás mel­lett sóznak is, amennyiben a hő­mérséklet mínusz 6 fok fölött van. Idén mintegy 1600 köbméter só- és fűrészpor-keveréket tárol­tak a Rethmann udvarán, és a vá­rosban 55 sótároló edény áll ren­delkezésre. B.A. ximumra törekedjek. A Járműja­vítóban letettem az asztalos mes­tervizsgát, azután elvégeztem a technikumot. Művezető, majd a felsőfokú szakvizsga után főmű­vezető lettem.- Ennyi év után mi maradt meg az akkor tanultakból?- Ami a főművezetői munkát illeti, ma is meg tudnám szervez­ni egy vasúti kocsi fővizsgáját. Az anyagok ugyan változhattak, de a munkamenet nagyjából ugyanaz. A fizikai munkából sem estem ki, otthon szinte mindent magam csinálok, és nem is csak az aszta­losmunkát.- Később az élete fordulatot vett, a szakszervezetben dolgo­zott.- 1980-tól a Járműjavító szak- szervezeti bizottságának tagja let­tem, '89-től pedig - már főállás­ban - a szakszervezeti bizottság titkára.- Nehéz időszak lehetett, hi­szen leépítés, privatizálás, a szak- szervezet helyzetének alapvető változása jellemezte azt az idősza­kot. Hogyan élte meg szakszerve­zeti titkárként, hogy emberek szá­zai kerültek az utcára? „Mindig a maximumra törekedtem” Berta István- Nálunk nem volt ez olyan sokkszerű változás. A '80-as évek közepén 1600-1800 ember dolgo­zott a Járműjavítóban, és még most is körülbelül 1000-1100-an vannak. Viszont tény, hogy a munkamódszeren változtatni kel­lett. Szerencse, hogy Sándor Já­nos igazgató személyében jó part­nerem volt. Összeültünk, megbe­széltük, hogy a szakszervezet nem avatkozik a gazdasági veze­tés munkájába. Vigyázunk egy­más tekintélyére, továbbra sem megyünk bele személyeskedő vi­tákba. Ugyanakkor vitatkoztunk, ütköztünk is például munkavé­delmi, szociális kérdésekben, vagy a kollektív szerződés vitáján. Az első kollektív szerződésről például hat napig tartott a vita. Voltak nehéz döntések, például '92-ben csatlakoztunk az MSZOSZ által meghirdetett orszá­gos sztrájkhoz. Nekünk helyben nem volt okunk sztrájkra, először magamat, azután pedig az embe­reket kellett meggyőzni, hogy nem a vállalati vezetés, hanem az országos negatív tendenciák ellen sztrájkolunk.- Később följebb lépett a szak- szervezeti „ranglétrán”.- 1995. január elsejétől az MSZOSZ megyei képviseletének vezetője lettem. Ekkor a tagszer­vezetek munkájának koordinálá­sa és a munkahelyi konfliktusok kezelése volt a fő feladatom.- A szakszervezeti munkához mit kellett tanulnia, hogy a ko­rábban említett maximumot elér­je?- Az idők során személyügyi gazdálkodó, munkaerő-piaci me­nedzser, humán szervező és köz­gazdász képesítést szereztem. A tanulást szinte sohasem hagytam abba. 2000-ben Oxfordban töltöt­tem három hónapot, ahol az egye­temen az Európai Unió történeté­ről, diszkrimináció-ellenes fellé­pésről, kollektív tárgyalásról hall­gattam előadásokat.- Új munkahelyén, Szolnok al­polgármestereként mit fog tanulni a következő években?- Sok minden fölhasználható az eddig tanultakból. Először is még részletesebben megismerem a munkaterületemet. Azért még részletesebben, mert a közgyűlés tagja, és 1998-2002 között a szoci­ális bizottság elnöke voltam, tehát eddig sem volt ismeretlen szá­momra. A városházán a humán területtel foglalkozom, tehát a kultúra, az egészségügy, a szociá­lis ellátó rendszer, az EU-ügyek, a civil szféra, a romaügyek, az egy­házi ügyek tartoznak hozzám. Biztos, hogy itt is tanulni kell, majd kiderül, hogy mire lesz leg­inkább szükség. ________ _________ B.A. Sz ilveszter a Kossuth téren A Kossuth téri óévbúcsúztató és újévköszöntő 23 órakor diszkó­stílusú zenei rendezvénnyel kezdődik. Éjfélkor Botka Lajos­né polgármester köszöntőt mond, majd a Himnusz után tű­zijáték következik. Az ezt köve­tő utcabálon Sólymos Antal és zenekara muzsikál. A Kossuth téri ünnepségre különbuszok indulnak. 22.30 Tallinn városrész-Ver- seghy út-Pólya Tibor utca- Szolnoki Főiskola 22.50 Abonyi úti MÓL kút- József Attila út-l-es ABC 23.10 TVM lakótelep-Rákóczi út-l-es ABC 1.30- kor, 1.50-kor és 2.10-kor a buszok az ellenkező hányba közlekednek. Két másik járat Szandaszőlős- ről és a Széchenyi városrész­ből indul. 22.30- kor Tóth Árpád út-Vö­rösmező út—Szajoli el­ágazás-Pólya Tibor út-Szol- noki Főiskola 23.00 Hild Viktor út-Szántó körút-Várkonyi tér—Szol­noki Főiskola 1.30- kor és 2.00-kor a buszok az ellenkező irányba közleked­nek. ■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom