Új Néplap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-17 / 293. szám

6. OLDAL AHOL 2003. December 17., szerda E L U N K Röviden SZÉP KARÁCSONY. A helyi vállalkozók, a tiszafüredi Gyer­mekjóléti és Családsegítő Köz­pont támogatásával nemcsak száz gyermeket és idős embert lephet meg ajándékcsomagjaival az önkormányzat, hanem emlé­kezetes műsorokkal is kedveske­dik. December 17-én 14.30 órá­tól Karcagi Nagy Zoltán ad mű­sort a tornateremben, míg 18 órától ugyanitt Márkus Ica és barátai lépnek fel. TÁMOGATOTT CIVILEK. Sze rény anyagi lehetőségei ellenére szinte minden helyi szervező­dést igyekszik támogatni a kép­viselő-testület. A helyi sportkör öltözőjének karbantartását vál­lalták. Amennyiben az egyesület vezetése jogilag is rendeződik, akkor az önkormányzat 400 ezer forintot biztosít a sportkör működésére. A polgárőrség munkáját 150 ezer forinttal tá­mogatja a testület. Ebből az ösz- szegből egyenruházatukat, tech­nikai felszereltségüket és üzem­anyag-szükségletüket biztosítják a civil őrző-védők. A nyugdíjas­klub égisze alatt működő Búza­virág népdalkor sikereihez is hozzájárulhat az a 100 ezer fo­rint, amit az időseknek biztosíta­nak, míg a középkorúakat mű­ködtető Aktivisták Klubja 70 ezer forintot kapott utazási költ­ségei könnyítésére. ÉPÜLHET. Az önkormányzattal történt megállapodás szerint a ti­szafüredi MEDAL Bt. hamarosan elkezdi fiókgyógyszertára építé­sét egy kedvezményesen eladott községi tulajdonú telken. A ter­vek szerint az év első felében biztosíthatja a település gyógy- szerellátását az új patika. ■ TISZASZŐLŐS AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Az önállóság közös felelősség Új időszámítás kezdődött 2002 októberének második felétől azzal, hogy a település 25 év után visszanyerte önállóságát. Még akkor is, ha az anyavárostól, Tiszafüredtől történő elsza­kadás nem kezdődött a legjobban. Alig tette le ugyanis eskü­jét az új polgármester, már le is mondott. Ragaszkodott ugyanis vállalkozásához, ami összeférhetetlen volt új státu­sával. Fél évet kellett várni az új választásra. Tiszaszőlős Sokan féltették ekkor a hajdan vi­rágzó falut a közéleti válságtól, attól, hogy az újból kezdődő kampány nemcsak megosztja Szőlőst, hanem elvonja a figyel­met a legfontosabb feladatoktól, amit az apparátus felállí­tása mellett a nehéz szo­ciális helyzet, a foglal­koztatási gondok orvos­lása jelentett elsősorban. Ám a félév viszonylag konszolidáltan telt, s az április 27-i választások eredményeként Kerekes András, aki októberben csak második lett, jelentős szava­zati többséggel lett Szőlős új pol­gármestere. Vele értékeltük az el­múlt időszakot.- Érezhető még a korábban ta­pasztalt feszültség?- Az első választás óta alig egy év telt el, ami különösen úgy ke­vés, hogy a községi vezetés csupán hét hónapja került a normális ke­rékvágásba. A feszültségnek van­nak jelei, de a legnagyobb gondot a nehéz szociális helyzet, a foglal­koztatási gondok, a háttér-infrast­ruktúra hiányosságai okozzák. Nem is beszélve arról, hogy önál­lóságunknak 13 éves lemaradást kell behoznia! Ezzel együtt úgy ér­zem, hogy az új testülettel együtt személyemet is elfogadta a falu.- Biztosítottak az alapvető mű­ködési feltételek?- Lassan-lassan igen. Varga Mi­hály országgyűlési képviselő köz­benjárásával még tavaly elkezdhet­tük a községháza kialakítását. Bí­zunk abban, hogy tavaszra, a tető­tér kivételével kívül-belül rendbe tudjuk tenni az épületet. A techni­kai eszközök beszerzése is gondot jelentett, de szerencsére mára már rendelkezünk azokkal az eszközökkel, amelyek biztosítják a munkát. Elismeréssel szólhatok a kilencfős hi­vatali apparátusról, melynek tagjai gyakran még hét végi túlmun­kákkal is igyekeztek át­hidalni a nehézségeket.- Mivel a legelégedettebb, s mi az, ami még fejfájást okozhat1- Amire büszke vagyok az az, hogy hitelfelvétel nélkül tudjuk működtetni intézményeinket. Közhasznú, közcélú foglalkoztatá­si programunk éves szinten 60 em­ber gondjait enyhítette. Jónak érté­kelem pályázati munkánkat, s azt is, hogy a térségi települések, a kis­térségi, megyei szervezetek, a mi­niszteriális tárcák is elfogadtak bennünket. Jó érzéssel tölt el, hogy rendbe tettük 1.-n. világhábo­rús hősi halottaink emlékművét, rendeztük a szeméttelepet, helyet biztosítunk civil szervezeteinknek, ha szerényen is, de támogatni tud­juk a településen dolgozó klubo­kat, szervezeteket, s azt is, hogy jö­vőre lesz már gyógyszertárunk, s reményeim szerint három olyan szolgálati lakásunk is, ami helyet ad a falu rendőreinek, jegyzőjének és egy pedagógusának. Most fejez­zük be a közvilágítás korszerűsíté­sét. De egy a lényeg: érvényesülni látom azt a gondolkodást, amely párt-, politikai hovatartozás nélkül csak a település érdekeit helyezi előtérbe. Ez vonatkozhat a gondja­ink orvoslására is. Feladatunk van elég: a segélyek elviszik költségve­tésünk jó 15 százalékát, aminek oka a nehéz szociális helyzet, a ka­tasztrofális munkaellátottság. Mindezek mellett az infrastruktúra elmaradottsága okozhatja a legna­gyobb fejfájást. Itt talán elég csak arról szólnom, hogy a portalanított utak aránya nálunk a legrosszabb, talán a megyében is.- Szimbolikusan mit kellene a község fája alá tenni a Jézuská­nak? — Azt a határozott ígéretemet, hogy képviselő-társaimmal, s az apparátus tagjaival együtt min­dent megteszünk ezen jobb sors­ra érdemes település felemelke­déséért. Bízzanak bennünk, s ígé­reteinket ha nem is azonnal, telje­síteni fogjuk. Ehhez kérek türel­met, megértést, s ennek szelle­mében kívánok békés ünnepeket. Meggyőződésem ugyanis, hogy a települési béke és a nyugalom te­het legtöbbet Tiszaszőlősért. Ha ez így lesz, akkor a Jézuska nem csak szimbolikusan tehet a köz­ség fája alá új munkalehetősége­ket, utakat, járdákat, virágos, vi­lágos közterületeket, s megfelelő szociális gondoskodást, s nem utolsósorban embercentrikusan szakszerű közigazgatást. Elsősor­ban azért, mert az önállóság nem ajándék, hanem közös felelősség. A HŐSÖK TISZTELETE. Az új községi vezetés egyik legfontosabb feladatának tette az első és második világháborús emlékmű rendbe­tételét. A több mint száz hősi halottnak ugyanis még számtalan le­származottja él a településen. Ruzsányi János vállalkozó az elesettek neveit tartalmazó talapzatot és szobrot tette rendbe, míg az önkor- mányzat a kerítést és az emlékmű környezetét alakította ki,______■ Univerzális óvoda Túlzás nélkül állítható, hogy az otthonos kisdedóvó­ban az óvó nénik, a dadus- kák mindent megtesznek azért, hogy jól érezze magát az oviba járó 75 apróság. Ottjártunkkor éppen arra várt a nagycsoport, hogy a védőnő tesz­telje gyarapodásukat. A hangula­tot javíthatta az is, hogy a test­súly- és magasságmérés előtt már tesztelhették az UNICEF-pályáza- ton nyert készségfejlesztő játéko­kat az óvoda talán legszebb, galé­riás, játszóházas termében. Az óvó néniktől közben meg­tudhattuk azt is, hogy Nagy Csa­ba táncpedagógus irányításával hetente népi táncol az ovi, Benke Éva zenetanárnő pedig hetente két­szer „üzemelteti” a zeneovit. Búcsú­zóul pedig szót válthattunk Csi- számé Kéki Ibolya lelkésznővel is, aki a kisdedek hitok­tatását irányítja a nemcsak küllemé­ben, de pedagógiai tartalmában is univerzális óvodá­ban. A nagycsoport tagjai nem csak a fotó kedvéért tesztelték a ga­lériát Az összeállítás az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. Egy ítélet, két vélemény Mól Rt. kontra MB Kőolajkutató Rt. Hosszú ideig az ország fi­gyelmének központjában állt a pusztaszőlősi gázkitö­rés, amely nagyságát tekint­ve az egyik legnagyobb ka­tasztrófa volt a magyar bá­nyászat történetében. A kút elfojtása után megkezdő­dött az eljárás a felelősség megállapítására, amelynek során a Szolnoki Bányaka­pitányságtól kezdve, a Ma­gyar Bányászati hivatalon keresztül a Szolnoki Megyei Bíróságig számos fórumot megjárt az ügy, mire abban jogerős ítélet született. A felelősség megállapítására in­dult eljárás mellett a Mól Rt. kár­térítési keresetet nyújtott be a kú­ton a kitöréskor munkálatokat végző MB Kőolajkutató Rt. ellen, melynek összege több milliárd forint. A megyei bíróság jogerős hatá­rozatát követően lapunk megkér­dezte a feleket a döntés következ­ményeiről és várható további lé­péseikről. A Mól Rt. sajtóosztálya ré­széről Lukács Beáta azt a tájé­koztatást adta, hogy miután a bíróság nem módosította a Bá­nyakapitányság és felettes szer­vének, a MBH-nak a Kőolajku­tatót elmarasztaló határozatát, így folytatják a bírósági eljárás idejére felfüggesztett kártérítési perüket a Kőolaj ellen. Bejelen­tett kárigényük, amely 5,5 milli­árd forint, még növekedhet is, amennyiben újabb károk kerül­nek napvilágra az eljárás során. Az MB Kőolajkutató Rt. hiva­talosan nem kívánt nyilatkozni az üggyel kapcsolatban, a kártérí­tési vitát a még folyamatban levő per keretei között kívánják ren­dezni. Ettől függetlenül dr. Lévy Zoltán ügyvéd, az MB Rt. jogi képviselője ellenvéleményének adott hangot a Mól megállapítá­sával szemben. Mint elmondta, a megyei bíró­ság - melynek döntését az MB Kőolajkutató Rt. kérte - ugyan nem változtatta meg a Bányásza­ti Hivatal határozatát, de a jog­erős ítéletben új elemként megje­lent az a megállapítás, hogy a gázkitörés "objektív, a felperes­nek (MB Rt.) fel nem róható, utó­lagosan csak valószínűsíthető, de meg nem állapítható okból kö­vetkezett be..." Véleménye szerint a Mól Rt. csak akkor igényelhet kártérítést a kivitelezőtől, ha a gázkitörést felróható magatartásával a kivite­lező okozta. Ha viszont a gázki­törés a kivitelezőnek nem róható fel, akkor az MB Rt. berendezése­iben, eszközeiben, anyagaiban a kitörés során keletkezett kárt a Mól köteles megtéríteni. így ren­delkezik a pusztaszőlősi munká­ra a felek között létrejött vállalko­zási szerződés. Az ügyvéd a Mól kártérítési igényét megalapozat­lannak tartja. Az álláspontoktól függetlenül a kőolajkutató helyzete alapvető­en megváltozott a gázkitörést kö­vetően. Fő megrendelője, a Mól Rt. a továbbiakban nem adott ré­szére munkát, és így a cég rövid időn belül kiszorult a piacról. Olajipari tevékenységét befejez­te, a korábban megyei szinten meghatározó, országosan is szá­mottevő nagyvállalat néhány kft- re zsugorodott, kapcsolata a bá­nyászattal ma már csak tárolási és szerviztevékenységre korláto­zódik. Az egykor több mint három­ezer főt foglalkoztató cég létszá­ma ma már csak töredéke a ko­rábbinak, kiszorult a hazai nagy- vállalatok köréből. SZATHMÁRY ISTVÁN Otthonuk az ápolási osztály Az ápolási osztályra általában három, gubancosabb esetben hat hónapra szól a beutaló. Éppen ezért a bent lakók sűrűn váltják egymást, pedig most is harminc­nyolc férfinek, nőnek biztosítanak me­leg ételt, meleg fedelet és nem utolsó sorban gondozást, orvosi felügyeletet, ápolást. Vajon 2003 vége felé ki és miért került ebbe a valamikori egészségház­ba, majd szülőotthonba? Kunhegyes Özvegy Pál Jánosné Somody Róza nénit a ko­ra hozta ide, hiszen december másodika óta a 103. évébe lépett. Legtöbbször már csen­desen pihenget, alszik és rendszerint híg, pépes ételt eszik. Rózsika néni azon keve­sek közé tartozik, aki megvette a saját házát a Rákosi-, majd a Kádár-rendszerben. Tette ezt azért, mert a párja jeles építész, kőmű­ves volt Kunhegyesen. Magának is épített vagy öt házat, ezért az ötvenes években ku- láknak számított és minden vagyonát álla­mosították. Elvették a házait, egyet meg­hagytak, amiben laktak, de ezt is államosí­tották. Később megengedte az akkori hata­lom, hogy visszavásárolják. így esett meg az a csoda, hogy Pálék ismét megvették a saját házukat. Egyébként Rózsi mama mindenkit túlélt: a férjét, a vejét, a lányát. Szerinte a hosszú élet titka a szorgos munka meg a bir­kapörkölt. Ki kell próbálni... Weisz Mária még felekorú sincs, mint Ró­zsika néni, hiszen csak 50 éves, és már itt la­kik.- Meghaltak a szüleim és magam marad­tam. Férjhez mentem, de ez csak öt hónapig tartott. Naiv, hiszékeny voltam és ma az a helyzet, hogy volt lakásom, nincs lakásom. Ide fogadtak be, és azóta hét kilót híztam.- A régi Weisz-ház oda ?- Úgy döntöttem, a jövő évben bíróságra adom az egészet ügyet. Igaz, akkor már Új­szászon lakom, mert innen odakerülök, az otthonba. Egyébként depresszióval kezelnek. Lukács Imre egy híján hatvan lesz.- Sose nősültem meg, így magamra ma­radtam.- Miért, Imre?- Nem volt rá idő. A magamfajta mindig dolgozott. Benn a munkahelyen, meg ott­hon is a háztájiban, mert csak így haladtunk a máról holnapra. Aztán eltelt az élet.- Hogy került ide?- Augusztusban rosszul lettem, a fél ol­dalam nem bírtam. Itt kikupáltak, jól va­gyok, mert mindennel ellátnak. Ha kienged­nek tavaszra, hazamegyek a régi házba.- Mikor volt jó?- Amíg dolgozni bírtam. 18 évesen már a jószágokkal küszködtem, addig, amíg a be­tegség le nem tepert. Nagy István már a kilencvenig jutott. Ko­rán megismerte a munkát, mert 15 évesen már félkomenciós volt gróf Nemes János birtokán. Tanyán laktak, majd a gyerekek miatt - három született - Kunhegyesre köl­töztek a Kölcsey utcába.- 1950 óta lakunk ott. A Lenin téeszben dolgoztam, onnan jöttem nyugdíjba. Köz­ben a feleségemmel együtt a gyerekeket fel­neveltük, már mind családos. Az egyik Sze­geden él, a másik Miskolcon, a harmadik, a fiam Kunhegyesen, de messze dolgozik. Közben öt unoka, két dédunoka érkezett. Mivel régi házat vettünk meg az asszonnyal, állandóan építgettük, csinosítgattuk, kor­szerűsítettük, hogy öreg koromra, korunkra meglegyen a saját kuckónk, fészkünk. De a sors közbeszólt, elveszítettem a feleségem, én se valami jól vagyok. Olyannyira, hogy beszorultam ide, az ápolási osztályra. Ott­hon meg üres a ház.- Mondják, hogy a kamrában disznóhús, a polcon pálinka mindig volt.- Nem szerettünk éhezni, így hizlaltunk. A sok szilvafa meg megtermelte az üvegek­be valót. Pálinka most is van otthon pár liter, bár éntőlem már ott lehet.- Miért?- A gyógyszerek miatt nem lehet, de már nem is kívánom.- Mikor érezte magát legjobban az életé­ben?- Amíg fiatal voltam. Hétköznap dolgoz­tam és minden második hétvégén kimentem a meccsre, ha Kunhegyes otthon játszott. Ez így ment vagy tizenöt évig. Akkoriban még érdemes volt meccsre menni, mert a labdát ezen a szinten is oda rúgták, ahová szánták. Most meg még egy válogatott se tudja min­dig lekezelni a hosszú, erős átadást. Az ápolási osztály mindig tele van FOTÓ: BAKOS JUDIT D. SZABÓ MIKLÓS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom