Új Néplap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-29 / 278. szám

8. OLDAL GAZDASÁGI TŰKOR 2003. November 29., szombat H Az idei búza - öt év legkisebb termése A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a magyar búzatermesztés jelentőségének megfelelően az idén is elkészítette a búzaminőségi térképet. Ez az évjárat volt az utolsó, amelyet az EU-n kívül arattunk le. Ezért különös jelentősége lehet annak, hogy - a meg­felelő tapasztalatokat levonva - a ter­melők ezáltal is segítséget kaphatnak a termelés irányának kialakításához, a fajtaszerkezet meghatározásához. Budapest A búza ezévi termését alapvetően befo­lyásolták az időjárási körülmények, s az évjárat az elmúlt öt év legalacsonyabb termését hozta. Az aestivum búza 1102 ezer ha vetésterületen 2897 ezer tonna termést adott, az átlagtermés 2630 kg/ha volt. A durumbúza vetésterülete tízezer ha, összes durumtermés kerekítve 22 ezer tonna, az átlag 2160 kg/ha. Az extrém időjárás miatt a búza szára alacsony maradt, kicsi kalászban kevés SÜTŐIPARI ÉRTÉKSZÁM (VU) Baranya 63,33 Bács-Kiskun 55,66 Békés 62,27 Borsod-Abaúj-Zemplén 66,97 Csongrád 57,53 Fejér 65,95 Győr-Moson-Sopron 61,64 Hajdú-Bihar 63,13 Heves 56,90 Jász-Nagykun-Szolnok 52,65 Komárom-Esztergom 63,75 Nógrád 54,35 Pest 55,50 Somogy 65,05 Szabolcs-Szatmár-Bereg 58,74 Tolna 65,45 Vas 61,52 Veszprém 62,54 Zala 64,25 ORSZÁGOS ÁTLAG 60,93 A CSAPADÉK ÖSSZEGE 2002. AUGUSZTUS 1. ÉS 2003. JÚUUS 31. KÖZÖTT mm <400 # 400-500 M 500-600 M 600-700 # 700-800 M >800 mag képződött. A magvakban kialakult fehérjeváz már nem töltődött ki keményí­tővel, de a leginkább csapadékszegény területeken (szinte a fajtákról függetle­nül) a sikér stabilitása sem tudott kiala­kulni. A növény idő előtt elszáradt, a to­vábbi tápanyag-beépülés megállt. Ezek a tényezők magyarázhatják azt, hogy ez az évjárat eddig sohasem mért fehérje- és sikertartalmú búzákat produkált. A 2002. évben is már magas fehérje- és sikértar­talmakat a 2003. évjárat jelentősen meg­haladta. A kényszerérés hatására a sikér mi­nőségére jellemző paraméterek közül a sikér terülése tovább romlott - mutat­nak rá a laboratóriumi vizsgálatok. A sütőipari érték sem érte el a tavalyi re­kordot. A Zeleny-index viszont a tavalyi értéket meghaladta, és az esésszámok is magasak. A rendkívüli időjárás tavaly már az or­szág termőtájainak kiegyenlítődését hoz­ta. Ez a tendencia ez évben úgy folytató­dott, hogy a legnagyobb aszályt elszenve­dő hagyományos, klasszikus búzatermő területeken a minőség gyengébb, mint a jó időben, több csapadékot kapó nyugat­magyarországi és borsodi területeken. HAVI CSAPADEKOSSZEGEK (ORSZÁGOS ATLAG) ALAKULASA A SOKÉVI ÁTLAGHOZ VISZONYÍTVA 2002. EV 2003. EV Az aszály mellett egyes térségekben je­lentős kárt okoztak a különböző poloska­fajok. Ahol a poloskaszúrt szemek aránya nagy, ott a fajtától függetlenül a sikér mi­nősége és a búza lisztjéből készült tészta Teológiai tulajdonságai nagyon gyengék. (Jellemző példája ennek az OMMl fajta­kísérleti telepek közül a karcagi telep vala­mennyi búzájának sikérterülése, sütőipa- ri és alveográfos értékei.) __ ___ ■ Az évtized egyik legjobb évjárata Budapest A szőlőtermés alakulása (ezer tonna) 2000 * Becslés. 2001 ....:l i ____ I i 558,4 707,8 390,7 467,1 2002 Forrás: Hegyközségek Nemzeti Tanáé Gazdaság ____ÉS TÁRSADALOM Bi zottsági ülés Az Országgyűlés költségvetési bizottságának többsége támo­gatta a pénzmosás elleni tör­vény módosításához benyújtott javaslatot, amelynek alapján a bankoknak az ügyfél-azonosí­tást az eredeüleg előírt 2003. de­cember 31. helyett 2004. márci­us 31-ig kell elvégezniük. A ja­vaslat indoklása szerint a hiá­nyos adatkörrel szereplő ügyfe­lek ügyleti megbízásait a keres­kedelmi bankok a jelenleg hatá­lyos törvény értelmében 2004. január 1-jétől kötelesek megta­gadni. Ez számos, ügyeinek vitelében akadályozott személy helyzetét lehetetlenítené el. A Pénzügyminisztérium képvise­lője szerint nem várható, hogy az ügyfél-azonosítási határidő meghosszabbítása miatt a FATF (a pénzmosás elleni nemzetkö­zi akciócsoport) szankcióval sújtaná Magyarországot. Hulladékkezelés Az MDF parlamenti frakciója el­készítette és még idén benyújtja az Országgyűlésnek az elektro­mos és elektronikus hulladékok kezeléséről, hasznosításáról szóló törvényjavaslatát. Felmé­rések szerint az elektronikai szemét jelenleg a háztartási hul­ladék 4 százalékát teszi ki, ve­szélyessége miatt viszont sok­kal károsabb a környezetre - fo­galmazott Petkó András képvi­selő. Hozzáfűzte: az elektroni­kai szemét mennyisége évente 16-18 százalékkal nő, három­szor olyan gyorsan, mint az át­lagos kommunális hulladéké. Petkó szerint annak ellenére, hogy erre a problémára több alkalommal felhívta a kormány­zat figyelmét az Országgyűlés­ben, az érintett tárcák nem tet­ték meg a szükséges lépéseket. A vörösboros pincészetek a nagyszerű 2000-eshez hason­lítják az idei évjáratot. A fe­hérbortermelők és a tokaj-he- gyaljaiak kevésbé lelkesek, de nem is elégedetlenek. Ösz- szességében a mennyiség te­kintetében szerénynek bizo­nyult a szüret, ám a minőség­re egyáltalán nem lehet pa­nasz. A 2003-as évjárat a mennyiséget tekintve közepes, a minőség te­rén azonban sokkal jobb lett, mint vártuk - összegzett Horváth Csaba. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárhelyettese hozzátette: jelentős aszálykár nem jelentkezett, és a tavaszi fagy is megkímélte a borvidékek többségét. Ez utóbbi alól kivételt képeznek az alföldi borvidékek; Csongrádban gyakorlatilag nem termett szőlő. Ezen túlmenően viszonylag kevés problémával kellett szembenézniük az év folyamán a termelőknek, így nö­vényvédelmi nehézségek sem igazán léptek fel. Horváth Csaba elmondása sze­rint különösen a közép- és késői érésű fajták produkáltak nagy­szerű minőséget, és ezen belül is a 2003-as vörösborok lesznek kivételesek. A főtitkárhelyettes a már-már „legendás” 2000-eshez hasonlította az idei évjáratot, az­zal a kiegészítéssel, hogy ezúttal savhiánytól sem kell tartani. Hor­váth Csaba ezzel együtt úgy véli, akár 2000-et követően, most is gyorsan fejlődő borokra helyén­való számítani. Sajátos helyzet állt elő Magyar- ország első számú borvidékén. Tokaj-Hegyalján három-négy hét­tel előbb értek-be a szőlők, mint általában, ám áz aszúszemképző­désnek nem mindenben kedvez­tek a feltételek. Egyedi András, a VKRAFKA borvidék neves pincészeteit tö­mörítő Tokaj Renaissance Egye­sület ügyvivője biztatónak nevez­te a szüretet, megjegyezve: a szeptemberben gyűjtött aszúsze­mek minősége „fantasztikus”, de a későbbi időszakra ez nem igaz. A szeptember túl száraz, az októ­ber túl csapadékos volt. így is bi­zonyos, hogy lesznek kiugró téte­lek. Ezt erősítette meg Szepsy Ist­ván. Hegyalja legteltintélyesebb termelője - aki családi pincészete mellett a Királyudvar Kft.-t is irá­nyítja - azt mondta, a 2003-as mi­nőség minden korábbit megha­lad. A borász az 1999-eshez ha­sonlította az idei évjáratot - Hegy­alján nem a 2000-es, hanem a 99- es volt a legjobb az elmúlt másfél évtizedben -, megjegyezve: végle­ges ítéletet nem lehet alkotni, a borok még erjednek. Horváth Csaba fenti állítását sorra alátámasztották az általunk megkérdezett „vörösborászok”. Bakonyi Antal, a legnagyobb vü- lányi cég, a háromszáz hektáros Csányi Pincészet termelési igaz­gatója kiemelkedőnek minősítette az évjáratot. Kifejtette: növény­egészségügyi problémák nem voltak, a szőlőt minden szem­pontból teljes érettségében sike­rült leszedni, amit az analitikai adatok is igazolnak. A termés ke­vesebb lett a borvidéken, jegyezte meg Bakonyi Antal, ám ez pincé­szetüket nem érintette, hiszen eleve alkalmazzák a hozamkorlá­tozás eszközét. Az alacsony fürt­súly, az érettség, a magas must­fokok testes, vastag, rendkívül koncentrált és megfelelő savszer­kezetű borok születését eredmé­nyezték. Teljes érésben szüretelték a kék szőlőket Egerben is, amit itt nem minden évjáratban tesznek lehetővé a körülmények. Gál Ti­bortól megtudtuk, ritka, hogy az ideihez hasonlóan szép, érett tan- ninokat nyerjenek ki. Megjegyez­te: a fehér szőlők esetében oda kellett figyelni, hogy idejében hajtsák végre a szükséges techno­lógiai lépéseket. Megvolt a veszé­lye, hogy a nagy meleg miatt elég­nek a savak. Kamocsay Ákos, a legnagyobb borexportőrök közé tartozó Hill­top Neszmély Rt. főborász-rész­tulajdonosa közölte: míg egy átla­gos szüretet jellemzően tíz hét alatt bonyolítanak le, most öt hét alatt végére kellett járniuk, mivel minden egyszerre érett. A fehér­borok vonatkozásában Kamocsay átlagosan jónak látja az évjáratot, azzal, hogy 2000-hez képest több savat tudtak megőrizni. Az idei fehérborok ízletesek, de nem hosszú életűek lesznek - valószí­nűsítette. Az évezred legjobb esztendejé­nek tartja a 2003-ast a Szt. Orbán Pincészet révén Badacsonyban, a Helvécia tulajdonosaként az Alföldön aktív Szeremley Huba. Megjegyezte: ez sajnos csak Ba­dacsonyra érvényes, ami viszont az Alföldön történt, „az kataszt­rófa”. ______________ ______ GAZDA ALBERT Dev izaárfolyamok Cseh korona 8,21 Euró 262,95 Japán jen (100) 202,13 Lengyel zloty 56,35 Svájci frank 169,86 Szlovák korona 6,42 Angol font 380,013 Kamatlábemelés __________Budapest__________ A Monetáris Tanács azonnali hatállyal 300 bázisponttal 12,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatlábat péntelti rendkí­vüli ülésén - közölte a jegybank. A Monetáris Tanács döntését azzal indokolta, hogy az elmúlt hetekben a forintárfolyam jelen­tősen gyengült, az állampapír- hozamok pedig emelkedtek. A külföldi befektetők elbi­zonytalanodtak, aminek a jegy­bank szerint az államháztartás magas hiánya, és a gyors lakos­sági hitelexpanzió miatt emelke­dő folyó fizetési mérleghiány aZ oka. A Monetáris Tanács véle­ménye szerint a folyó fizetési mérleg hiány csökkentésére az árfolyam leértékelődése nem je­lent megoldást, a jegybank arra törekszik, hogy magasabb ka­matszint fenntartásával az árfo­lyamot a 2005-ös inflációs cél el­éréséhez szükséges szinten sta­bilizálja. A közlemény szerint az állampapír-piaci hozamok emelkedése és a leértékelődési várakozások növekedése azt mutatja: a külföldi befektetők csak drágábban hajlandóak a túlköltekezéshez forrást bizto­sítani. Az MNB előrejelzései szerint jövőre jelentős mérték­ben csökken az ország külső finanszírozási igénye. Gazda­ságelemzők váratlannak nevez­ték a kamatemelés mértékét, s kétségesnek tartják rövid és hosszú távú hatását is. Hírek Sertésárak A sertéstenyésztők az idén vár­hatóan 8-10 milliárd forintos veszteséget könyvelnek el, mi­vel a felvásárlási árak csökken­nek, ugyanakkor a takarmány­árak rendkívüli módon nőttek - hangzott el a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetsége (MOSZ) ser­téstenyésztői választmányi ülé­sén. Tóth István, a MOSZ titká­ra elmondta: az idei év első ki­lenc hónapjában a közepes mi­nőségű sertés átlagos felvásárlá­si ára 232 forint volt kilogram­monként, míg az önköltség 285-300 forintot tett ki. Tejpénz Több hónapja nem jutnak az extra minőségű tej felvásárlásá­hoz nyújtott 5,20 forintos támo­gatáshoz a termelők, mert nincs pénz az FVM kifizetések­re szolgáló számláján. Az agrár­tárca augusztus óta tartozik a gazdálkodóknak. Mostanáig összesen hárommilliárd forint dotáció ragadt benn. Munkanélküliség A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) értékelése szerint a fog­lalkoztatáshoz kapcsolódó leg­frissebb mutatók a 2002. évi stagnáláshoz képest összessé­gében kedvező elmozdulást je­leznek, az Állami Foglalkoztatá­si Szolgálat adatai szerint ugyanakkor a nyilvántartott munkanélküliek száma a no­vemberi zárónapon 345 552 fő volt, ami 5933 fős növekedés októberhez képest. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csü­törtökön közzétett adatai sze­rint a foglalkoztatottak száma 2003. augusztus-október hóna­pok átlagában 3 mülió 973 ezer fő volt, ami 80 ezer fővel meg­haladja az előző év azonos idő­szakának létszámát. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom