Új Néplap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-06 / 258. szám

4. OLDAL A SZERKESZTŐS É G POSTÁJÁBÓL 2003. November 6., csütörtök § * Süd Áram a hobbin Szolnokról Nagykörű felé halad­va az első buszmegálló magas­ságában, az úttest mindkét olda­lán az úgynevezett milléri hob­bik találhatók. Több éve adta el ezt a területet a besenyszögi té- esz. Azóta szinte minden évben felröppen a hír a villamosításról, és az egy kertre eső felmerülő költségként 10-20 ezer vagy 50 ezer forintos összegekről is hal­lottam. Most 8 ezer forintot szednek össze e célból, s leve­lem megírásakor már mintegy százötvenen be is fizették. Hogy pontosan milyen beruházás lesz, nem lehet tudni, csak any- nyit: vezetik a villanyt. Több hobbitulajdonos társam nevében érdeklődöm, milyen infrastrukturális beruházás vár­ható a környéken, s milyen költ­ségekkel? FÜLÖP ISTVÁN, SZOLNOK * * * Olvasónk levelével felkerestük Besenyszög polgármesterét, aki az alábbi tájékoztatást adta: ......A Besenyszög külterületi zá rtkertek villamosenergia-ellá- tó rendszere kiépítésének szerve­zése önkéntes magánkezdemé­nyezés. Az önkormányzat — mint a közterületek (földutak) tulajdonosa - a távvezetéki tar­tóoszlopok elhelyezéséhez való térítésmentes hozzájárulásával segíti a megvalósítást.... A térí­tési díjakról, a bevezetés határ­idejéről és mértékéről, a résztve­vők személyéről jelenleg egyéb információnk nincs. BALOGH ZOLTÁN POLGÁRMESTER' * * -k A témában megkérdeztük a Ti- tász Rt. Szolnoki Kirendeltség vezetőjét, aki a következőket válaszolta: „A besenyszögi zártkertek vil- lamosenergia-ellátására társasá­gunk 2819/2003 sz. (jún. 17.) le­velében határozta meg az ingat­lanok villamos hálózatra kap­csolásának műszaki, gazdasági feltételeit. Ezt követően a terüle­ten tulajdonnal rendelkezők pol­gárjogi társaságot alapítottak a lebonyolításra. Megrendelték a kiviteli terv elkészítését, mely­nek költségeire telkenként meg­határozott összeget (8 ezer Ft) gyűjtöttek. Társaságunk a villa­mos kiviteli tervet 5248/2003. sz. (szept. 11.) levéllel hagyta jóvá. A tervjóváhagyást követően ren­delte meg a polgárjogi társaság a munka kivitelezését, melyet az EH-SZER Kft. ez év december 31-i befejezési határidővel vállalt el. Fentiek a közcélú hálózat (transzformátorállomások, kö­zép- és kisfeszültségű hálózat) megvalósítására vonatkoznak. E mellett minden ingatlantulajdo­nosnak önállóan kell a mérőhe­lyet és a csatlakozási lehetőséget kialakítani a bekapcsoláshoz a villamosenergia-igénybejelentést benyújtani. A csatlakozási díjat a 47/2022. GKM-rendelet alapján kell fizetni. E szabályozás sze­rint díjmentes a bekapcsolás 32 A névleges csatlakozási áram­erősségig, szabadvezetékes csat­lakozásnál 30 méter, földkábel­nél 15 méter vezetékhosszig. Azé fölötti hosszak költségét a meg­rendelőnek kell fizetni. A fo­gyasztásmérőket díjmentesen szereljük fel a szabványos mérő­helyekre. RÓZSA FERENC KIRENDELTSÉG VEZETŐ, FODOR ELEMÉR FEJLESZTŐMÉRNÖK A levelekből válogatunk. A kiválasz­tott írások - a levélíró előzetes hozzá­járulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétle­nül azonosak a szerkesztőség állás­pontjával. Névtelen vagy címhiányos írások köz­lését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. ­Saját örömére, kedvtelésére alkot pénzre, mert többet ér az, mint bármely fizetőeszköz. Ki ez az ember, kire felnézett Kaposvári Gyula, az elismert múzeumigazgató? Tanára, Chiovini Ferenc szobrászművészként nyilatkozott róla. Ő Lovász Imre. Ifjabb éveiben szakmunkásként dolgozott, kreativitását kovácsoltvas tárgyak alkotásában kamatoztatta. Ám igazi művészi ihletése, kibon­takozása másodvirágzására tehető, arra az időre, amikor az élet megadta neki a nyugodt alkotás lehetőségét és légkörét. S miért nem teszi közk­inccsé kőből készített szobrait? Féltí lelki nyu­galmát az emberek zaklatásaitól, nem kíván tőkét kovácsolni tehetségéből, nem szánja alkotását más házának díszéül, hanem saját örömére, ked­vtelésére, saját családjának alkot. E kívánságot, a szerény emberi méltóságot tisztelni kell. Amikor meglátogattam műhelyében, szeretet­tel és ragyogással beszélt legújabb készülő művéről: a várandós anyáról, s lelkesedéssel mesélt arról a statikai csodáról, ami az egész nő tartását, s vállának kecses finomságát adja. Csak egy művész tud így beszélni, aki a mű alkotását megelőzően már látja, tapintja a finom von­alakat, emberi érzéseket, melyeket egy szobor megszólaltat. Aki nem látta műveit, nem értheti, hogy a testi arány pontos megidézésével, a kéz és kar tartásá­nak méltóságával, az emberi arcon fellelhető szerelmi féltés, aggódás, vágyódás és öröm kife­jeződését tudja ő megalkotni. Erre legszebb példa a szerelmes pár ülő szobra, vagy Petőfi Sándorról és Szendrei Júliáról készült alkotása, vagy a fájdalom és szerénység megjelenítése Jézus szobrának létrehozásában. VÁLÓCZINÉ HAJDÚ KATALIN Felejthetetlen „római vakáció” Római vakáció címmel szervezett a közelmúltban a szolnoki Korona Könyvtár progra­mokban gazdag olaszországi kirán­dulást. A többnapos út során lehetőségünk nyílt megismerni a törté­nelmi, művészeti ne­vezetességeiről mél­tán híres két várost: Velencét és Rómát. Helyi idegenveze­tőnk — a több évtize­de ott élő Gönczy Er­zsiké - lelkiismeretes munkájának köszön­hetően szinte minden híres épületet, látvá­nyosságot módunk­ban állt megtekintem. Felejthetetlen órákat töltöttünk Vatikánvá- ros képtárában, a Szent Péter-ba zilikában, valamint megcsodál hattuk Michelangelo mennyezet falfestményeit a Sixtusi Kápolná E csodás embert, művészt kevesen ismerik. Az alkotót, az örökifjú embert, ki képzeletét, belső látását tekintve ma is fiatal, ám éveit számlálva már a hatvanon is túl van. Nem vágyott rangra, dicsőségre, tehetségét nem váltotta sohasem A szerelmespár ülő szobra (beküldött fotó) FAJÁTÉKOK. A szolnoki Árnyas Úti Óvoda - képviselői támo­gatással - nemrég udvari fajátékait bővíthette. Az új játékot a gyer­mekek nagy örömmel vették birtokba, (beküldött fotói ________ ___________MÉRI ÉVA, SZOLNOK ÉR ETTSÉGI TALÁLKOZÓ. A szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasá­gi Szakközépiskola 1978-ban érettségizett IV. A osztályának 25 éves érettségi találkozóján az egykori diákok nagy szeretettel köszöntöt­ték osztályfőnöküket, Baranyi György tanár urat, aki 50 évi tanítás után idén vonult nyugállományba. A találkozón megjelentek ugyan­csak üdvözlik egykori tanáraikat és azokat az osztálytársaikat, akik nem tudtak részt venni az eseményen.____________(beküldött fotó) Ha tvanéves találkozó a százéves iskolában Az 1943-ban végzett tanulók találkozóra gyűltek össze nemrég az egykori török­szentmiklósi Polgári Fiúis­kola, ma Petőfi Sándor Álta­lános Iskola egyik tantermé­ben. Az iskolát éppen száz éve alapí­tották, épülete idén 75 éves. A kettős évforduló kapcsán számos rendezvényen emlékeztek a régi eseményekre, az egykori diákok­ra, tanárokra. Ezek között különleges volt a hatvan éve végzettek találkozója. A „véndiákok” közül többen alig j ismertek egykori tanulótársaik­ra, meghatottan szorongatták egymás kezét, egymás szavába vágva sorolták a tanítóik, tanára­ik, valamint a régebben s a kö­zelmúltban eltávozott osztálytár­sak nevét. Az iskola jelenlegi ta­nulói verssel, tánccal, kedves műsOTral köszöntötték elődei­ket. Érdekességként elmondta az igazgató, hogy a mostani nevelő- testület minden tagja később született, mint amikor a találko­zó résztvevői a tanulmányaikat itt befejezték. Tájékoztatást adott a neves iskola pedagógiai programjáról, tanulmányi, kul­turális és sporteredményeiről, az itt folyó művészeti nevelésről, a szép tervekről. A tizennégy egykori polgáris - mára már háromnegyed-száza­dos úr - örömmel hallgatta a mai diákok életét bemutató beszámo­lót, jóízű kacagással idézték fel, milyen csínytevések tarkították akkor az iskolai életet. Reméljük, jó egészségben és még sok hasonló, meleg hangula­tú találkozóban lesz része az egy­kori polgárisoknak. SOÓS KÁLMÁN IGAZGATÓ, __________TÖRÖKSZENTMIKLÓS A magyar tudomány ünnepe Ki a múlt tapasztalatai alap­ján a jelenben helyesen cse­lekszik, az biztos jövőnek néz elébe — tartja a bölcs la­tin mondás. A tudomány tör­ténetében a múlt és a jelen szorosan összekapcsolódik, és segít, hogy az elgépiese- dett világunkban megőriz­zük humán gondolkodásun­kat. Magyarországnak a trianoni in­farktus után nem maradt más nyersanyaga csak a szürkeállo­mánya. Elvették az ország terü­letének kétharmadát, arany-, ezüst- és sóbányákat, az erdők többségét, alapvető emberi jogo­kat, de az ember agyat nem lehe­tett elvenni. S éppen ez az, ami Magyarországot híressé tette! A történelem és a tapasztalatok is azt igazolják, hogy az emberi el­me jelenti minden gazdasági fej­lődés, minden nemzeti emelke­dés kulcstényezőjét. Széchenyi erről korábban a következőket írfa: „Magunkban hevernek a va­lódi arany- és ezüstbányák, munkátlan, megnyitatlan, sőt még a legjobb magyarok előtt is ismeretlenül.” A legjobb szolno­kiak előtt is ismeretlen kincs a városhoz kötődő református püspök Geleji Katona István, a legtudósabb magyar prédikátor Szegedi Kis István, a közöttünk élő Jad Vasem Díjjal kitüntetett Dobos Károly, valamint a dízel­motorgyártás Oscar-díjasa, Ani- sits Ferenc élete és munkássága. A névsor természetesen nem tel­jes. Büszkén tekinthetünk Laki Kálmánra is, aki a vér egy isme­retlen alkotóelemét fedezte fel, amelynek hiánya végzetes kime­netelű vérzékenységet okoz. Egy kutató tudóst nem érhet nagyobb elismerés annál, minthogy felfe­dezése nyomán szerte a világon több százezer ember életét ment­heti meg. Laki Kálmán a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumba járt, és 1929-ben iratkozott be a Szegedi Tudomány Egyetemre. Másodéves hallgatóként már Szent-Györgyi Albert tanítványa és munkatársa volt, akivel élete utolsó napjáig együtt dolgozott. Az a kiemelkedő gondolkodó volt, aki előbbre és messzebbre látott mint többi pályatársa. Felis­merte, hogy csak a lehetetlen megostromlása vezethet valami merőben újhoz, ezért fordult az orvoslás megoldatlan problémái, a véralvadás és a rákkutatás felé. Elképzeléseit sokszor értetlenség fogadta, s csak néhány év múlva váltak a kétkedők az ő követőivé. Laki Kálmán példája arra késztet bennünket, hogy kezdjünk el újra megtanulni kételkedni és gondol­kodni. A mai kor emberével mindezt elfeledtették. Gyakran halljuk, hogy a túl­képzés helyett betanított munká­sokra volna most szükség, mert azok tudnák jól szolgálni az ide- oda vándorló nagytőkét. Ekkor jut eszembe, milyen ostobaságo­kat kellett az ’50-es években ta­nulnunk! Például, hogy az élet úgy alakult ki a szárazföldön, hogy az egysejtű ősemlős a vihar után kisodródott a partra, de életképes volt, és előbb-utóbb megkapaszkodott, s ebből let­tünk mi. Micsurin azt mondta, hogy az ember is megedződik; ezt a feladatot adta az almafák­nak, hogy azok előbb-utóbb te­remni fognak Szibériában is! Majd Lepisinszkája mestersége­sen előállította a fehérjét - azu­tán kiderült, hogy ilyen nevű nő nem is élt. Ezeket a szamárságo­kat tanultuk és feleltünk is belő­le! Ugyanakkor elhallgatták elő­lünk történelmünk, kultúránk legkiválóbbjait: nem ismerhettük meg a magyar Nobel-díjasokat és természetesen nem tanulhattunk Laki Kálmán életéről sem. A mai értékvesztő és a szellemi tevé­kenységet semmibe vevő világ­nak a gyökerei ebből a korszak­ból erednek. Tájékozódási pont és esz­mény lehetne Laki Kálmán, a Nobel-díjas nagyságrendű bio­kémikus, aki vállalta a XX. szá­zadi magyar sorsot, ember ma­radt az embertelenségben, ma­gyar maradt az Egyesült Álla­mokban is, s lételeme volt a segí­tés. AII. világháború nehéz éve­iben kötelességének érezte az ül­dözöttek mentését. Szent-Györ­gyivel együtt tevőlegesen is küz­dött az esztelen háború ellen. Ezért a német megszállás idején bujkálnia, a szovjet megszállás idején már menekülnie kellett az országból. Mindkét diktatúrát el­utasította. A ma is Szolnokon élő húga el­mondása szerint otthonát és dol­gozószobáját a szolnoki Tisza- partról festett képek díszítették. Washingtoni intézete mindig han­gos volt a magyar szótól, s több mint huszonöt fiatal magyar kuta­tónak biztosított ösztöndíjat az Egyesült Államokban. Ők ma a magyar orvostudomány vezető egyéniségei. Tiszteletére városunk tudomá­nyos díjat alapított, a Szolnokért Egyesület emléktáblát állított. A díszpolgári cím adományozásá­nak egy módosítandó helyi ön- kormányzati rendelet az akadá­lya. Csakúgy, mint Dancsi József ’56-os hős esetében, és várat az el­ismerésre a 100. életévét betöltő dr. Dobos Károly is. DR. NEMES ANDRÁS i(BEKÜLDÖTT FOTÓ) A „Római vakáció” elnevezésű kirándulás résztvevő és Gönczi Zsolt, akik közreműkö­désével jött létre a felejthetetlen, emlékekben gazdag kirándulás. _________________MOLNÁR GÉZÁMÉ, SZOLNOK ban . A program megszervezésé­ben és lebonyolításában segítsé­günkre volt Weinrauch Lajos és a két gépkocsivezető, Herceg Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom