Új Néplap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-29 / 278. szám

4. OLDAL 2003. November 29., szombat fl MEGYEI TÜKÖR A szőlők és fák megmentő je Az új találmány megelőzi a növények fagykárosodását Élnek közöttünk olyan emberek, akik voltaképpen ugyan­olyanok mint mi, de állandóan pörög az agyuk, szüntelenül hajtja őket az új iránti vágy, a felfedezés öröme. Kálmán Dáni­el nem először rukkol ki meghökkentő találmányokkal, ame­lyekkel sikerrel szerepel nemzetközi seregszemléken. A Kert- • város „géniusza” a minap Brüsszelben ezüstérmet nyert új ké­szítményével, amely megvédi a növényeket a fagykároktól. Szolnok Dániel is olvasta, s rögtön úgy---------- döntött: ezt nem hagyhatja any­Cs upán az idén több milliárd fo- nyiban. Kizárólag természetes rintra rúgott az a kár, amit a ke- anyagokkal addig kísérletezett Kálmán Dániel, a Kertváros „géniusza' mény mínuszok okoztak a sző­lőkben és gyümölcsösökben. Az erről szóló híradásokat Kálmán „laboratóriumában”, míg el nem készült az ideális vegyület. Az az anyag, amely kijuttatva a fákra és más növényekre, tartósan megvé­di a szöveteket a fagy okozta sú­lyos károsodástól. A kertvárosi feltaláló tudta, hogy a termesztett kultúrák mí­nusz 18-20 fokon szenvednek ko­molyabb károkat, azaz ha 8-10 fokkal sikerül korrigálni a hő- mérsékleti hatást, „nyert ügye van”. Az első kísérleteket klíma­kamarában végezte, majd követ­kezett a puding próbája, kinn a kertben. Feltevése beigazolódott, a bármilyen permetezővel kijut­tatható speciális anyag olyan ré­teget hozott létre a növényeken, ami akár három hétig is megvéd­te azokat a fagy pusztításától. A gyakorlatban kiderült, hogy a po­rózus anyag nem károsítja a nö­vényt, s nem akadályozza a gáz­cserét. Miután pedig elvégezte feladatát, lényegében lehámlik a növényről, s a talajbaktériumok nyomtalanul lebontják. Az újabb kísérletek azt mutat­ták, hogy e természetes fagyvédő anyag virágzásban, rügypattanás állapotában lévő kultúráknál is eredményesen használható, te­hát az őszi, téli és tavaszi fagy­csúcsok hatásainak mérséklésé­re egyaránt alkalmas. Mindezt legutóbb Brüsszelben, a több mint hatszáz feltaláló részvételé­vel megrendezett Eureka-kiállí- táson ezüstéremmel jutalmazta a zsűri. Kálmán Dániel úgy tudja, a vi­lágon nincs ehhez fogható, ezért szabadalmaztatja a növények „fagyállóját”. Hogy mikor lesz mindebből közkincs? A feltaláló szerint várhatóan jövőre már le­het majd kapni a szaküzletek­ben. Addig pedig, ahogy a Kertváros „géniuszát” ismerjük, valószínű­leg még újabb találmánnyal is ki­rukkol. .. LACZI ZOLTÁN Danyi Fotó: Fujival a legjobbak között Idén először jutalmazta emlékplakettel az ország legered­ményesebb Fuji Fotó centrumait a világhírű japán cég ha­zai márkaképviselete. Az elismerések egyikét nemrégiben a Fuji magyar leányvállalatának elnöke személyesen nyúj­tott át a hálózat egyik meghatározó hídfőállásaként szá­mon tartott szolnoki Danyi Fotó tulajdonosának. A közel­múltban a vállalkozás tulajdonába került, évtizedes ha­gyományokra visszatekintő Árkád-sori műterem bemuta­tójával egyidőben rendezett ünnepségen a japán vezetővel: Ito Kazuyával beszélgettünk.- Mivel érdemelte ki a Danyi Fo­tó a legjobbaknak járó tíz emlék­plakett egyikét?- A vállalkozás hosszú évek óta meghatározó tagja a Fuji Fo­tó Centrumok magyarországi hálózatának. Nem csupán érté­kesítési eredményei figyelemre méltóak, hanem a profizmusá­ról és elérhető árairól közismert japán márka arculatát, minősé­gét és filozófiáját is markánsan képviselik. Mindez természete­sen a vásárlókban is bizalmat ébreszt. Vitathatatlan: a cég en­nek köszönheti az ország ha­sonló üzleteinek sorában elfog­lalt előkelő pozícióját. — Mit jelképez és ebben a for­mában mióta létezik a Fuji imént átnyújtott elismerése?- A díjakat ebben az eszten­dőben ítéltük oda először azok­nak a vezetőknek, akik cégük te­vékenysége nyomán ezt kiérde­melték. A mérce éppenezért DANYI 1 FOTO 19 8 9 meglehetősen magas, nagy di­csőség tehát, hogy a Danyi Fotó a hálózat 130 tagja közül kivívta helyét az „elit csapatban”. Rá­adásul egyszerre tette ezt a ha­gyományos és a digitális fotó­szolgáltatás kategóriájában, így sikere különösen tiszteletet pa­rancsoló.- A látogatás megerősítette, avagy átformálta a szolnoki vál­lalkozásról alkotott személyes véleményét?- Tudtam, hogy az üzlet a ma létező egyik legfejlettebb, Fuji technológiával dolgozik, ám a labor és a mostanában megúju­ló Árkád-sori műterem igényes és sokoldalú kínálata még en­gem is lenyűgözött. A márka Fi- nepix sorozatához tartozó digi­tális fényképezőgépek választé­ka pedig meggyőzött arról: meg­felelő üzletpolitikával egy vidé­ki megyeszékhelyen is lehet fő­városi árukészlettel dolgozni. Tudomásom szerint egyébként idén éppen ezek a kamerák bi­zonyultak a Danyi Fotó legnép­szerűbb termékeinek.- Ezek szerint magánember­ként Ön is igénybe venné a Da­nyi Péter vezette Fuji Fotó Cent­rum szolgáltatásait?- A kérdés már csak azért is jogos, mert egy Fuji kompakt di­gitális géppel magam is elősze­retettel megörökítek egy-egy szép tájat, emlékezetes pillana­tot, vagy éppen hangulatos épü­letet. Amennyiben lesz rá lehe­tőségem, bizonyára Szolnokon is találok majd ilyen fotótémát. Márpedig ez esetben akkor érez- ném felvételeimet a legjobb ke­zekben, ha a Danyi Fotó munka­társai készítenének belőle em­lékképeket. (PR) Végveszélyben a kékvércsetelep? Abony Egy helyi természetvédelmi szervezet vezetője a közel­múltban megkongatta a vészharangot a város határá­ban található, nemzetközi jelentőségű kékvércsetelep felett. Az ok: állítása szerint újra fatolvajok tizedelték meg a ritka ragadozó mada­rak élőhelyéül szolgáló Ka­száló-erdőt és ismeretlenek a fokozottan védett állomány fészkei, fiókái között is van­dál pusztítást végeztek. Amióta Abonyba költözött, Belső László rendszeresen figyelemmel kíséri a terület sorsát. A Termé­szetért Alapítvány elnöke saját bevallása szerint az utóbbi három évben átfogó felmérést készített a város nyugati határában található — egykoron 11 hektár kiterjedésű, ma már alig öthektárnyira zsugo­rodott - Kaszáló-erdő flórájáról és faunájáról. Dokumentációiból kiderül: az országos természetvé­delem alá nem eső, ám az Abonyi Önkormányzat és az Európai Unió Natura 2000 élőhelyvédelmi programjának oltalmát élvező te­rület számos különösen értékes állatfaj otthona. A telepített akácos ezek szerint 460 pár védett veté­si varjú (eszmei értéke egyedenként 10 ezer fo­rint), 43 pár védett erdei fülesbagoly (eszmei érté­ke 50 ezer forint) és 16 pár védett vörösvércse (esz­mei értéke 50 ezer forint) otthona. Sőt az elnök sze­rint az egész világon ez az egyetlen hely, ahol fellel­hető a föld legkisebb - mindösz- sze 0,1 milliméteres - rovarfaja: a szárnyatlan darázs. A jellegzetes alföldi ligeterdő ennek ellenére egy másik lakójá­ról, a kékvércséről nevezetes. A hazánkban fokozottan védett ra­gadozó madárból ugyanis Belső László szerint eddig 46 pár fész­kelt ezen a vidéken. A földrész egyik legnagyobbjaként számon tartott telep léte azonban idén végveszélybe került — hangsú­lyozta a környezetvédő. A tüze­lőtolvajok ugyanis, fittyet hány­va az ellenőrzésekre, folyamato­san tizedelik az erdőt. Ráadásul az alapítvány vezetője a fák tövé­ben a ritka szárnyasok kirepülé­sét követő időszakban jó néhány elhullott fióka tetemére, össze­zúzott fészekre és töltényhüvely­re bukkant, amelyekből arra kö­Fokozottan védett madár vetkeztetett: vandálok is garáz­dálkodtak a környéken. Nem így vélekedik a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) regionális szervezetének vezetője. Az abo­nyi Kaszáló-erdőt tizenöt éve is­merő Urbán Sándor ugyanis több ponton eltérően ítéli meg a látottakat. A szakember egy pil­lanatig sem vitatta, az illegális fa­vágók és az orwadászok tevé­kenysége folyamatosan károsítja a messze földön páratlan élőhe­lyet. Meggyőződése azonban, hogy az általa is számba vett, föl­dön heverő' fészkek és tetemek túlnyomó többsége nem emberi beavatkozás műve. Évtizedes megfigyelések tapasztalataira hi­vatkozva állítja: mindez egy-egy heves, nyári vihar következmé­nye, amely korántsem fenyegeti kihalással az egészséges madár­populációt. Véleményével nincsen egye­dül, hiszen a város polgármeste­re is a Jászkun Természetvédel­mi Szervezet vezetőjének állás­pontján osztozik. Gajdos István­tól ezen kívül azt is megtudtuk, bár az élőhely Abony közigazga­tási határain belül fekszik, nem a település, hanem az állam tu­lajdona, és egy helyi mezőgaz­dasági részvénytársaság haszno­sítja. Nem kizárólag az önkor­mányzat kötelezettsége tehát megóvni a területet és élővilágát a pusztulástól. Persze ha másként állna a helyzet, a szűkös költségvetésből akkor sem tudna a jelen­leg is eredményes lovas rendőri és közterület-fel­ügyelői razziáknál szigo­rúbb őrizetet finanszí­rozni a képviselő-testület - érvelt a vezető. Gajdos István nem rejtette véka alá: a témában számára egyedül a madártani egyesület szakmai hitele meg­kérdőjelezhetetlen, amelynek térségi megbízottjával az általa irányított helyhatóság is hosszú évek óta együttműködik. Ám Belső László ennek ellené­re hajthatatlan. Eltökélt szándéka menteni a menthetőt. Ezért aztán a napokban petíciót nyújtott be a városházán, amelyben három természetvédelmi őr állandó fog­lalkoztatását követeli. Ezen kívül tervei szerint a vércsék hazatéré­séig önkéntesek segítségével he­lyezi vissza a fákra a leesett fész­keket, sőt mesterséges költőhe­lyekkel pótolja a hiányzókat. Vé­gül, de nem utolsósorban egy ala­pítvány életre hívásával szeretné anyagilag is támogathatóvá tenni a Kaszáló-erdő védelmében indí­tandó programokat. BUGÁNY JÁNOS A kékvércse térségünk egyetlen telepesen elő­forduló ragadozó madara. A sík, füves területe­ket kedveli. Saját fészket nem épít, általában a ligeterdők elhagyott vetésivarjú-fészkeiben költ. Elsősorban rovarokkal: sáskákkal, szöcskékkel táplálkozik. Vonuló, a telet Afrika középső és dé­li területein tölti. Két évvel ezelőtti adatok szerint hazai populációját 6-700 párra becsülték a szakemberek. Csökkenő száma miatt fokozot­tan védett, eszmei értéke 500 ezer forint. ___________________TV-notesz____________________ Me gasztárok kerestetnek! Megasztárok kerestetnek! Méghozzá a könnyűze­nében! A TV2-ben ugyanis elhatározták, hogy megkeresik 2004 legjobb hangját. És ha egyszer elhatározták, akkor meg is találják. Különben odalenne a műsor sikere. Talán már meg is van az a hang, csak még titokban tartják. Addig azonban végig kell hallgatnunk mintegy ötven jelöltet, sőt megasztárjelöltet, mert ha lúd, ugyebár legyen az csak kövér. Igen rosszul indult ez a tehetségkutatás, mely némileg hasonlít a hajdani Ki mit tud?-hoz, pél­dául itt is működik zsűri, más kérdés, milyen. A selejtezők láttán úgy tűnt, fiaskó, azaz bukás lesz a vége. Hisz boldog, boldogtalan odakerült a képernyőre, akár volt hangja, akár nem, akár ki tudott állni, akár nem. Talán csak azért jöt­tek, hogy megmutassák magukat, lássák őket otthon a barátok, az ismerősök. Ám többnyire megszégyenítve kellett távozniuk a porondról. A zsűri nem kímélte őket, mondhatni durván kicikizte, s ebben a szerepelni szerető Soma járt az élen, aki nemtetszését bántóan mutatta ki egy-egy elítélő gesztussal, ferde pillantással. Itt vetődik fel a kérdés: a szervezőknek nem kel­lett volna-e megakadályozni udvariasan, a kép­ernyőn kívül, hogy ezek a jó szándékú emberek erre a megalázó sorsra jussanak. A nyilvános­ság ugyanis nemcsak felemelni tud, de agyon is tud ütni valakit. Hol marad tehát a szerkesztői felelősség? Egyébként is szólóban énekelni, bi­zony nem könnyű. Nem véletlen, hogy aki a fel­méréskor szintén csak gyengén szerepelt, a kö­zépdöntőben zenei kísérettel már egészen jól festett. Szóval szánalmas, kiábrándító volt a vá­logatás. A középdöntőre változott valami. Kedd este volt az első, most már produkciókat is hallhat­tunk, köztük színvonalasat, a műsorvezető is ele­gánsabb lett, és a zsűri is kezd felnőni kötelező feladatához. Komolyabb azonban nemigen lett. Elfogta ugyan tagjait a közlésvágy, de közben mindegyre olvadoztak a gyönyörűségtől, s az iga­zán szakszerű véleményre, úgy látszik, még min­dig várnunk kell — tisztelet a kivétel —, mert mit lehet kezdeni azzal, ha valakiről értékelésként az hangzik el, hogy szexuális élmény, vagy csupán annyi, hogy szexis, avagy hogy vicces fazon. Még mindig sok az efféle üres, semmitmondó zsűribe­széd. Más kérdés: ha nem tudnánk, hogy itt most egy magyar televízióban magyar dalosok versen­genek, akár azt is hihetnénk, hogy valahol a szi­getországban vagy netán Amerikában vagyunk, ahol eredetileg is angolul hangzik a nóta. Túlzás — úgy vélem — ez az „anglománia” a könnyűze­nélésben. Több kellenék, sokkal több a magyar nyelvű produkciókból! — jegyezte meg joggal a zsűri legbölcsebb, legavatottabb tagja, Presser Gábor. Még csak az első tíz mutatkozott be az öt- venből, de elmondható, hogy van közöttük sztár­gyanús. Persze, hogy kiből lesz végül is sztár, plá­ne mega, ahhoz kell még az ügyes média, hogy az „égre dobja” csillagként! Mert a sztár nem szü­letik, azt bizony csinálják, és olykor manapság még tehetség sem kelletik hozzá. valkó mihály ____________-JH FO TÓ: CSABAI I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom