Új Néplap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-28 / 277. szám
12. OLDAL MEGYEI TŰKOR 2003. November 28., péntek A sport szerelmese Túrkeve Bezárta a boltját a szódás Akadnak olyan vállalkozók, akik gyűjtik a pénzüket, gyarapítják a vagyonukat és az égvilágon senkit nem támogatnak. Mások iskolákat, jól tanuló gyerekeket segítenek. Megint mások a művészetek: a zene, tánc, festők mecénásai. Fórizs Sándor — akinek vágóhídja egy várossal távolabb, Mezőtúron üzemel — a sportolókat, csapatokat támogatja, nem is akármilyen szinten. Hogy miért éppen őket, írásunkban erre keressük a válaszokat. Fórizs Sándor ízig-vérig túrkevi. Itt született, cseperedett, nőtt fel, idekötik a gyökerek. Az ember lakóhelye meghatározza a választott sportágat is. Birkózott, mint ebben a városban sokan mások is. A ma már nem éppen balerina alkatú, most száz-százkét kilós űr akkoriban bő tíz évig jó, ha ütötte a hatvanhat kilót. Mivel igen-igen szegények voltak, a nap úgy telt el, hogy végigmelózta a délelőttöt, délutánt, majd irány a tornaterem. Olyan, hogy szabad nap, véletlenül sem akadt. A munka, a sport kitöltötte az idejét, így is többszörös megyei bajnok, területi versenyeken dobogós volt. Lehet, többre is vihette volna, dehát aki végigrobotol egy műszakot, estére a szőnyegen nem kimondottan fitt és friss. Ekkor határozta el, ha valamikor tehetősebb ember lesz, a tehetségeket segíti, sportoljanak bármit. A tehetségek pedig a fiai személyében jöttek szépen sorban, egymás után. Sándor az idősebb, természetesen édesapja nyomdokait követve ő is a birkózószőnyeget választotta. Uttörőolimpiát nyert, de győzött és magyar bajnok volt súlycsoportjában a serdülők, juniorok, ifik között is. A felnőtt mezőnyben is többszörös dobogós. Az öccse, Jani négy évvel fiatalabb, ő többszörös felnőtt magyar bajnok, Európa- bajnokságon negyedik, világbajnokságon ötödik, és részt vett az atlantai olimpián 1 is. Természetesen apjuk főleg ezt a sportot, a birkózást támogatta, így vendégül látta az egész magyar válogatottat is. Azóta a srácok visszavonultak, az idősebbik ' * vele dolgozik, az öccse a fővárosban vállalkozó. Fórizs úr ennek ellenére imádja a sportot, szereti és mindkét városban igenigen segíti. Fórizs Sándor munka, azaz telefonálás közben fotó: bakos Ma is állítja, a birkózástól kitartást, erőt kapott, azt, hogy még a reménytelen helyzetben is helyt kell állni. Erre kéri sportolóit is, akik nem kevesen vannak. Keviben támogatja a focistákat, a kézis lányokat, a birkózókat, crossosokat. Mindezeken kívül szinte minden jótékonysági rendezvényen jelen van, segít. Mezőtúron is meglehetősen sokat áldoz a sportra. Miért, miért? Mert a sport a hobbija, az álma, a mindene - a vállalkozásán, családján kívül. Ahová már négy unoka is tartozik: két fiú, két lány és egy ötéves kislegény, aki valószínű, a szőnyegen folytatja, amit apja, nagybátyja, nagyapja valamikor elkezdett. Fórizs úr boldog embernek tartja magát, mert sok tehetséges sportolót tud segíteni. Mert a maga példájából tudja, a tehetség, alkalom, lehetőség önmagában kevés, hiszen a minőségi eredményekhez sok verejtékezés, lemondás - és pénz kell. Szereti a munkáját, vállalkozását is, mert így, ezzel kerek az élete. Noha rengeteget talpal, dolgozik még ötvenkilenc évesen is, az orvosokat általában csak az utcán köszönti. A diétás ételektől borsózik a háta, és egy kiadós magyaros vacsora után gyógyszerként a villányi vörösre, esetleg egy kupica kisüsti szilvára esküszik. Természetesen olyanra, amelyik a pálinkafőzőben csurgott le, és nem aromával, különböző adalékokkal adták meg az ízét. d. szabó miklós Noha még kitűnő állapotban robotolhatna, ezen a héten végleg nyugállományba vonul a 100 esztendős Wagner-féle szik- vízkészítő gömbgép. Gazdái, a 77 éves Godó József és neje bezárták a település egyetlen, Halász úti szódavízgyárát. Szajol — Évekkel ezelőtt még naponta 60 darab 25 literes ballonnal vitték udvarunkról a szódát, ezen a nyáron már csak egyetlen palacknyi fogyott el belőle - sajnálkozik Godó úr az si- só épületben, ahol a 100 éves masina áll. Méretes kerekéről lerí, egykoron kézi hajtány- nak készült, s csak évtizedekkel később villamosították a gépet. — Tiszapüspökiből 1969-ben hoztuk el a szikvízgyártót, az akkori gazdája is kiöregedett a szakmából - emlékezik vissza Godó- né vállalkozásuk kezdetére, majd újra az ura mesél a történtekről: — Különösebb tanfolyam nem kellett a kezeléséhez, csak a tisztiorvos engedélyét szereztük be. Eleinte nagy volt a forgalmunk, a sportegyesület, illetve számos, a településen működő üzem frissítőként vitte tőlünk munkásainak a szódát. Manapság már elvétve veszik az üveges szikvizet, ezért pedig nem érdemes nekünk üzemelni — tárja szét a kezét Godó úr. A vállalkozás befejezése okán az Országos és Budapesti Szikvízkészítő Ipartestü- iet elnökségének tagja ajándékkal kedveskedett ottjártunkkor az idős házaspárnak. Varga Lajos a szakmáról is szót ejtett: — Szomorúan konstatálom, hogy egyik iparostársunk feladja munkáját jelentős forgalomkiesésének következtében. A statisztikai adatok alapján ugyan nőtt hazánkban a szikvíz fogyasztás, csakhogy elkényelme- sedtek az emberek. Az üveges szódát nehéz hazacipelni, az élelmiszerboltokban pedig más áru mellett nyíltszívű nyugdíjasok. A nyíltság, a nyitottság, az egymás iránti tisztelet és egymás munkájának megbecsülése tette naggyá egyesületünket - ezekkel a szavakkal köszöntötte Deák Jánosáé, a Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesületének elnöke a szervezet minapi közgyűlésének résztvevőit. A szervezethez, amely 2000 februárjában alakult, jelenleg húsz nyugdíjas klub tartozik. A gyűlésen ezen klubok vezetői, valamint egyéni tagok részvételével értékelték az elmúlt közel négy év tevékenységeit. Az elnök hangsúlyozta, fontos számukra a Városi Művelődési és Zenei Központ munkatársaival való együttműködés. Számos program szervezésében részt vesznek az egyesületi tagok, valamint a művelődési központban megrendezett kiállítások felügyeletét is magukra vállalják, de természetesen szórakoztató rendezvényeket, utazásokat is szerveznek, rimóczi Agnes megtalálható immár a ’91-ben szabadalmaztatott könnyebb, műanyag flakonos változat is. Egyébiránt elfogytak az üvegek is, szinte teljesen megszűnt a szódásüvegek hazai gyártása. A legsajnálatosabb, hogy megváltozott Magyarországon a szénsavas frissítők fogyasztásának kultúrája. A lúgos hatású ásványvizet isz- szuk, amely az ásványi anyagok összetételében nem feltétlenül elő- ~ f i nyös az emberi szervezet számára. A / f széndioxidból és vízből álló „savas vi- f zet” pedig szinte kiiktattuk italren dünkből, eléggé elítélendő mó dón. Vegyünk néhány példát: a jó bor kissé savas, és savas a tömény gyümölcsszörp is. Sokan mégis az ízhatást és egyéb tulajdonságot semlegesítő lúgos ásványvizekkel dúsítják ezeket a nedűket. Más aspektusból viszont azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy a dinamó feltalálásáról elhíresült Jedlik Ányosnak további száz találmánya közül az egyik éppen a szódavíz volt. Az első szikvízgyá- ros is ő volt Pesten 1846- ban. Már csak Jedlik emlékének megőrzéséért, vagy csak egy kis identitástu- , datból, esetleg a gaszt- / ronómiai ismereteink J bővülésével talán / visszaállunk a szikvizek fogyasztására, mégha a szódát nem is üvegből, hanem műanyag flakonból spriccelik a poharunkba - mosolyodik el Varga Lajos. — Bizony, bizony nagyon igaza van — bólogat Godó József a kollégája szavaira. — í Régmúlt idők történelmi ereklyéje Godó József kezében: Nem, Nem, Soha feliiatú szódásüveg a ’20-as évekből fotó: mészáros jános Ennél egészségesebb ital valóban aligha létezik. Hát akkor talán..., egészségünkre! mészáros céza A leggyengébb láncszem Az életképes ipari parkokért Megyei információ Kiemelt szerepet szán az ipari parkoknak a gazdaság fejlesztésében a szaktárca. A létesítmények tipikusan infrastrukturális területek, amelyek az elérhető támogatások tekintetében kedvező helyzetben vannak. Legalább ötven százalékos támogatási aránnyal számol a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) az ipari parkok támogatása terén. Ez azt jelenti, hogy 50 százalékos magánrészhez társulna egy másik 50 százalékos kormányzati finanszírozás. Ez utóbbi két részre bomlik: hazai és uniós társfinanszírozásra. Ha a program eléri az „utazósebességet” - a tárca úgy számol, ez a jövő év derekára, végére tehető -, akkor évente nyolcmilliárd forintnyi beruházással lehet számolni az ipari parkokban országosan. Minthogy infrastruktúráról van szó, és az unió is érdekelt a felzárkózásunkban, nem lehetetlen az sem, hogy a fele-fele finanszírozási arány eltolódik, és az unió közösségi támogatási kerete több forrást biztosít - fejtette ki minap a megyei kereskedelmi és iparkamara ipari parkokról szóló rendezvényén dr. Nikodémus Antal. A GKM főosztályvezető helyettese a célokat illetően úgy fogalmazott, hogy továbbra is nagy hangsúllyal esik latba a logisztikai szolgáltatások ipari parkokon belüli fejlesztése. A szakemberek úgy számolnak, logisztikai vonalon további felfutás várható. Már csak azért is, mert az uniós csatlakozás után a sokat emlegetett határmen- tiség újfajta logisztikai szerepkört igényel az országtól. A tárca ezenkívül a kisebb vállalkozások betelepülését szolgáló infrastrukturális igény kielégítésén fáradozik, és ennek igyekszik elébe menni. Stratégiai programelemként szeretnék megvalósítani azt, hogy az ipari parkok minél nagyobb részt vállalhassanak a kutatás- fejlesztésben. Az előadó aláhúzta, akkor lehet nemzetközileg is életképes egy ipari park, ha — szaknyelven fogalmazva - eléri a kritikus tömeget, vagyis minél több beruházásnak ad helyet. Ilyen park még nagyon kevés van hazánkban. A tárca arra törekszik iparipark-fejlesztési politikája megvalósítása nyomán, hogy jó értelemben vett koncentráció menjen végbe a parkok terén. Megemlítette még az előadó a közlekedés kihatását az ipari parkokra. Dr. Nikodémus a közlekedési infrastruktúra fejlesztését az ipari parkok valódi táma- szának tartja. ___ tóth andrás Könyvtárosok körében általános vélemény szerint a könyvtári rendszer leggyengébb láncszemét a kistelepülések könyvtárai alkotják. Megyénkben az elmúlt két évben negyven településen végeztek vizsgálatot szakemberek a minisztérium megrendelésére. Az eredményről Bertalanné Kovács Piroskát, a Verseghy Ferenc megyei könyvtár igazgatóját kérdeztük.- Elsősorban a kétezer lakosnál kevesebbet számláló településeken gond a könyvtár szakszerű működtetése és fejlesztése. Ehhez ugyanis könyvtárosra, állandó megfelelő helyiségre, rendszeres állományfejlesztésre és információtechnikai felszerelések beszerzésére volna szükség. Az internet- hozzáférés ugyan még nem követelmény ezekben a könyvtárakban, de stratégiai célként meg kell határozni. Az internettel ugyanis megnyílik az összes magyar könyvtár állománya, elérhetők egyéb szolgáltatások, így például a katalógusok, ami megkönnyíti a könyvtárközi kölcsönzést.- A megye települései közül mindegyikben van könyvtár?- Igen, a 78 település közül mindegyikben. A mi megyénk települései viszonylag nagyok, alig néhánynak a lakossága kevesebb 500 főnél. Az önállóvá válók is létrehozták a könyvtárukat. A csataszögieknek például szerencséjük volt, a vízügyi igazgatóság megszüntetett szakszervezeti könyvtárából csinálták meg. Az önkormányzatoknak sok találékonyságra van szükségük, hogy fenntarthassák a könyvtárukat, amely a kistelepüléseken szinte a művelődés utolsó bástyájának számít.- Milyen ezeknek a kis könyvtáraknak az állománya?- A kistelepüléseken is többnyire tízezer fölött van a könyvtári könyvek száma. Ez a helyi hagyományos olvasási igényeket általában kielégíti. Persze vannak érdektelen kiadványok is, sok helyen nem ártana az állománytisztítás. Ezeken a helyeken évente legalább kétszáz kötettel kellene gyarapítani az állományt, hogy ne maradjanak el túlságosan a könyvkiadástól. Sajnos a könyvárak olyan meredeken emelkednek, hogy nem könnyű lépést tartani velük. Jellemző adat, hogy 1989-ben a megye könyvtárai 5 millió 707 ezer forintot költöttek gyarapításra, és ebből 70 390 úgynevezett könyvtári egységet vásároltak. 2001- ben 71 millió 446 forintból 47 999 egységre futotta. Gyakori eset, hogy a könyvtárak egy könyvből csak egyetlen példányt tudnak vásárolni, és azt nem köl- csönzrk, csak helyben lehet olvasni. Részben ez is oka, hogy míg a kölcsönzések száma csökken, nő a könyvtárlátogatásoké. A másik ok az információtechnikai felszerelések használata. Tizennégy településen a megyei ellátó rendszer keretében cseréljük a könyveket, és szeretnénk húszra kiterjeszteni. így bizonyos keresett könyveket eljuttathatunk oda is, ahol nem tudják megvenni őket.- A kisebb településeken valamikor 60-as évek végén, a 70- esek elején a lakosok 20-22 százaléka beiratkozott könyvtári tag volt: Jelenleg milyenek az arányok a megyében?- Most ez a szám 10-12 százalék, ami országosan ma már jó eredménynek számít. Általában jellemző, hogy az Alföldön még mindig többet olvasnak az emberek, mint a Dunántúlon. Ám sok minden elvonja őket az olvasástól... BISTEY ANDRÁS Pályaválasztási segítség A karcagi Déryné Művelődési Központ és a munkaügyi központ helyi kirendeltsége a nyolcadikosok részére ismét megrendezte a térségi középiskolák börzéjét és a pályaválasztási kiállítást. A rendezők a nyolcadikosok mellett várták a felnőtt munkanélkülieket és átképzés előtt állókat is. A két nap alatt 17 középiskola, hat munkáltató, öt képzőintézmény és egy főiskola mutatkozott be, valamint a munkaügyi központ állásajánlatait is megismerhetik a látogatók. A kiállítást rengetegen keresték fel, amint az a képen is látható.
