Új Néplap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-28 / 277. szám

6. OLDAL AHOL 2003. November 28., péntek RIDEGEN. A településre érkezőket fogadja gyakran ez a kép. A falu határában békésen legelésző marhacsorda igencsak hangulatos élet­képekkel ajándékozza meg a vidék szépségeit kutató embereket. A ~ állatok ilyetén tartását „ridegnek” nevezik, azt viszont aligha állít; io juk, hogy az erre tévedőket is ridegen érintené1' ' aL ___^ JÁ SZDŐZSA AZ ÚJ ÉVEZREDBEN S lön világosság... A településen rengeteg gond volt a közvilágítással. Szinte naponta érkezik jelzés, hogy épp melyik utcában nem világítanak az izzók. A korszerűsítés halaszthatat­lanná vált, s úgy tűnik, ked­vező lehetőséget talált az önkormányzat a problémák kiküszöbölésére. Palotai Lászlóné polgármester asszony elmondta, hogy hosszas tárgyalások eredményeként szá­mukra kedvező megoldás szüle­tett. Az önkormányzatnak egyet­len fillér plusz ráfordításába sem kerül a 14 millió forintos költség­gel megvalósuló munka. A tele­pülés hitelt vett fel az összegre. A részletfizetést úgy oldják meg, Az új lámpatesteket rövidesen a település egész területén fel­szerelik Palotai Lászlóné hogy a korszerű lámpatestek, iz­zók felszerelése, üzemeltetése nyomán keletkező megtakarítást az adósság törleszté­sére forgathatják vissza. Az eddig megszokottnak is nevezhető történet­ben az a szép, hogy a hitel visszafizeté­sét követően a kor­szerűsített közvilá­gítási rendszer nem kerül az üzemelte­tő tulajdonába, hisz egy „külsős” céget bíztak meg a felújítás kivitelezé­sével. A munkákat a jövő héten fejezik be. A kistelepülé­sen jelenleg már ar­ról tárgyalnak, hogy kivel kösse­nek szerződést az új rendszer karban­tartására. ■ Jászok Kincse Hosszas vizsgálódást követően, a napokban már hivatalossá vált, hogy a több mint 200 méter mélyről felhozott, és a települé­sen palackozott víz igazi ásvány­víz. Sármány Ferencéknél nagy volt az öröm, hiszen az általuk palackozott frissítőt eddig csak úgy nevezhették, hogy szénsav­val dúsított „Dósai ivóvíz”, mára már nyugodtan kiírhatják: Já­szok Kincse ásványvíz. Az elvég­zett vizsgálatok kimutatták, hogy sok más ásványi anyag mellett az átlagosnál jóval több jód van a dózsai ásványvízben. _________■ A Nagy Tavaktól a Tárnához „Visszahívta” a nagymama szülőföldje — Soha nem kutattam az okát, egyszerűen visszavágytam ide. Most már úgy érzem, lete­lepedtem, itt szeretnék megállapodni — Steve Ferencsik, vagyis Ferencsik István mondta mindezt, aki Kanadából, a Nagy Tavak vidé­kéről érkezett Jászdózsára két és fél évvel ez­előtt. Szülei, nagyszülei magyarok, ő mégis angol anyanyelvű kanadai állampolgárként született és élt a közelmúltig. Édesapja családja még 1956-ban vándorolt ki Ka­nadába, édesanyja pedig 1974-ben. Anyai nagy­„Steve-et” gyorsan elfogadták a gyerekek. Különleges számukra, hisz eddig csak óvónénikkel találkoztak, ráadásul ő még angolul is beszél szülei azonban itthon maradtak. A nagymama, László Józsefné Marika néni, azóta is Jászdózsán él. A fiatalember többször járt nála. Legutolsó, majd egy évig tartó „vakációja” meghatározó volt. Egy év után hazaérve Kanadába, már tudta, hogy ismét — most már hosszabb ideig — Ma­gyarországra kell jönnie. Nem akart mást, csak egyszerű életet, s mindezt úgy tűnik a nagyma­ma dózsai házában találta meg. Végzettsége sze­rint pedagógus asszisztens, az észak-amerikai or­szágban sérült gyermekekkel foglalkozott. Ha­zánkban munkát keresve számos dolgot kipró­bált, végül mégis „visszatalált” tanult szakmájá­hoz. Immár a második tanévet kezdte meg Jász­berényben a Maci Alapítvány óvodájában, ahol angol nyelven tart foglalkozásokat az apróságok­nak.-Mi a legnagyobb különbség a kanadaiak és a magyarok között?- Nem nagyon lehet ilyet találni. Itt is élnek ilyen és olyan emberek. Magyarországon minden megvan, ami Kanadában, legfeljebb a pénzből van kevesebb. Azt viszont senki ne higgye, hogy ott kolbászból van a kerítés. A boldoguláshoz ott is keményen kell dolgozni.- Úgy tudom, iskolába jár!- Ez így van, de nem újabb képesítést akarok szerezni. Egyszerűen csak a nyelvet szeretném minél jobban elsajátítatni. Igaz, a szüleim ma­gyarok. Kanadában beszéltünk ugyan egy keve­set magyarul is, de mivel nem volt szükségem er­re a nyelvre, nem is éreztem fontosnak, hogy jól tudjam. Mostanra persze megváltozott a helyzet.- Végleg kikötött az országban?- Úgy érzem, igen, szeretnék nagyszüleim ha­zájában letelepedni. ________________________■ Sz ociális gondoskodással „fertőzve” Újabb célok körvonalazódnak Gondoskodni az idős, gyakran egyedül élő emberekről és ma­radandót alkotni ezen a világon. E kettősség vezette majd egy évtizeden át a jászdózsai Kovács Istvánt, aki Erdős Istvánnal, a dózsai születésű svájci állampolgárral összefogva hozta lét­re a Szociális Otthont Létesítő Alapítványt 1990-ben. Sok év keserves szervezőmunkájának és áldozatvállalásának ered­ményeként otthon felépült, s eredeti céljának megfelelően emberhez méltó környezetet teremt az ellátottak számára. A megyei közgyűlés nemrégiben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szociális Díjban részesítette Ko­vács Istvánt, ezzel is elismerve szociális gondoskodás színvona­lának javításáért végzett munká­ját. Erdős Istvánnal közösen 100 ezer forinttal hozta létre az alapít­ványt, az idősek otthona pedig közel 100 millió forintos költség­gel készült el úgy, hogy a telepü­lés önkormányzatának 10 millió forintos kiadást jelentett a beru­házás. — Az egymást követő élmé­nyek sora erősítette bennem az eltökéltséget. Egyrészt megértet­tem Erdős Pista bácsi érzéseit, akinek egész családját deportál­ták 1944-ben. Az akkor 17 éves fi­atal fiúnak egyedül sikerült túlél­nie a borzalmakat és eljutnia Svájcba. Ezt meg akarta köszönni a mindenhatónak. Másrészt épp abban az időben voltam tanúja egy idős, magányos asszony halá­Kovács István Iának. Talán akkor sem lehetett volna megmenteni, ha van mel­lette valaki, de ezt már soha nem tudjuk meg... Harmadrészt akko­riban sikerült kijutnom Svájcba, ahol módomban állt megtetónte- ni néhány idős otthont. Akkortól tudtam igazán, hogy mi is az, amiért dolgozni szeretnék.- Nem volt egyszerű az indu­lás!- Majd másfél évtizeddel ez­előtt, még nem volt teljesen egy­értelmű, hogy mi is az az idősek otthona. Ha pedig volt is elképze­lése az emberelmek minderről, nehezen értették meg, hogy an­nak mi keresnivalója van épp Jászdózsán. Nehéz volt megnyer­ni a támogatókat addig, amíg tető alá nem került az épület.- Hogyan maradt meg a lelke­sedés?- Soha nem egyszerre voltunk elkeseredve, így valamelyikünk mindig tudta biztatni a másikat.- Újabb célok?- Korábban nem hittem volna, de tényleg igaz. Akit egyszer a szociális munka „megfertőz”, az nehezen tud nyugton maradni. Megváltozik az egész élete. A Tar- namenü 2000 Rt. vezetőjeként lá­tom az élet pénz diktálta, gyakran személytelen, idegőrlő oldalát. Az otthon létrehozása kapcsán pedig megtapasztalhattam, hogy számos sokkal fontosabb dolog is van a pénznél. Most egy újabb alapítványt hoztunk létre, amely­nek célja egy pihenőpark megépí­tése az otthon közvetlen szom­szédságában. Vezető nélkül Sorokban ÖSSZEOMOLHAT. Gyors be avatkozás hiányában akár ösz- sze is omolhat a polgármesteri hivatal épülete. A falu első há­zán az idén több alkalommal is érzékelhető, jelentősebb nagyságú földrengések okoz­tak maradandó károsodást. Az idős épület mennyezetén, illet­ve homlokzatán először csak egy-egy hajszálrepedés jelent meg. A dolognak nem is tulaj­donítottak nagyobb jelentősé­get addig, mígnem ezek a repe­dések napról napra szélesedni kezdtek (képünkön). A hét ele­jén egy statikai szakértő vizs­gálta meg az épületet. Megálla­pította, hogy egy újabb rengés után összerogyhat a tetőszer- kezet. A szükséges felújítási munkákra egyenlőre nincs fe­dezet. ÖNHIKI. A település az önhi­báján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok közé tartozik. Ennek ellenére az el­múlt évben beadott pályázatai­val összességében mintegy 67,2 millió forintot sikerül a faluba hozni a legkülönfélébb célkitű­zések teljesítésére. Harmadik alkalommal írták ki a Jászdózsai Gondozási Központ ve­zetői pályázatát. Az idősek napközijét, a házi szociális gondosko­dást, a családsegítő és gyermekjóléü szolgálatot (s a jövőben talán az idősek otthonát is) magában foglaló, és munkájukat helyi szinten ko­ordináló központ irányítására eddig nem jelentkezett olyan személy, aki maradéktalanul teljesíteni tudta volna a törvény által előírt felté­teleket. A település képviselő-testülete reménykedik abban, hogy a harmadik kiírás már eredménnyel járhat. Jászárokszállás Város Önkormányzata az alábbi épületeket és építési telkeket ajánlja megvételre: Szolnok, Tenyősziget 21 db összközmőves üdülőtelek 600.000 Ft/db Pázmány P. u. 11. (volt óvoda) 140 m! (1026 hrsz.) telek 714 m! 8.371.000 Ft Móczár A. tér 1. (fogadó) emeleti rész 513 m! (2755/2A/3 hrsz.) Iroda 9.670.000 Ft + áfa 1.350.000 Ft Alkotmány u. 26. építési telek 755 m* (3161 hrsz.) 453.000 Ft Szent István tp. 82. építési telek 1012 m! (612 hrsz.) 404.800 Ft Szent István tp. 73. építési telek 1086 m! (603 hrsz.) 434.400 Ft Kenyérvári u. 8. építési telek 1576 m! (574/5 hrsz.) 472.800 Ft Piac tér 3.2760 hrsz.-ú területből 115 m1 + a lakóházas felépítmény 4.700.000 Ft Széchenyi u. 93. (volt óvoda) 206.73 m! (4539/1/A-2 hrsz.) 12.463.000 Ft Kossuth u. Iparterületi telek 14.092 m* (3280/6. hrsz.) 14.009.000 Ft Dobó utca 16. (lakóház + udvar) 522 m! (1937/1 hrsz) 3.900.000 Ft Érdeklődni az 57/531 -050-es telefonszámon, vagy személyesen a Jászárokszállás Város Polgármesteri Hivatalban lehet. A befogadott ajánlatokról a 2003. december 11 -ei képviselő-testületi ülés dönt. Foglaló az ajánlati ár 10 %-a, melyet 2003. december 11-én 12 óráig lehet befizetni a Jászárokszállás! Polgármesteri Hivatal pénztárába. Az oldalt írta és szerkesztette: Banka Csaba A fotókat készítette: Sárközi János Nem dönthető i vágása, magas építmén kattanta " Bátori Károly Jászdózsa, Szent Mihály tér 9. Telefon: 06-20/9157-384

Next

/
Oldalképek
Tartalom