Új Néplap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-27 / 276. szám

6. OLDAL 2003. November 27., csütörtök FELSŐ FOKON Kihívások előtt a Szolnoki Főiskola Dr. Törzsök Éva, a Szolnoki Főiskola fő­igazgatója szerint a magyar felsőokta­tás számára rendkívül komoly kihívás az európai felsőoktatási térhez történő csatlakozás. Ez pedig azt is jelenti, a megyeszékhely főiskolájának is idő­szerű válaszokat kell adnia az új hely­zetre.- Melyek a legfontosabb elemei a magyar felsőok­tatást érintő várható vál­tozásoknak?- A válaszhoz a Bolo­gnai nyilatkozat a vezér­fonal, amely kimondja, hogy 2010-ig valamennyi uniós felsőoktatási intéz­ménynek át kell térnie a lineáris képzésre — kezd­te a főigazgató asszony.- Vagyis a hallgatók egy, három év alatt megsze­rezhető, végzettséget és szakképzettséget nyújtó alapdiplomát kapnak. Ez a mostani egyetemi okle­vélnek megfelelő mester­diploma megszerzésére jogosít. Végül ezt követ­heti a doktori cím meg­szerzése. Kérdés tehát: Dr. Törzsök Éva miként tudnak az egyete­mek versenyképes első diplomát adni há­rom év alatt, másfelől a főiskolák hogyan biztosítják a második szint elvégzését. Utób­biak tudományos fokozatú oktatóikra építve maguk indíthatják el a második szintű kép­zést, esetleg több intézmény közösen akkre­ditáltathat egyetemi szakot, csatlakozhat­nak hazai egyetemekhez, vagy külföldiekkel alakíthatnak ki együttműködést.- A Szolnoki Főiskola számára fő kérdés az, milyen szakok maradnak meg?- Intézményünk talán az egyedüli állami főiskola, amely egy tudományterületen mű­ködik. A közgazdaságtudomány üzleti terü­letén találhatjuk meg a helyünket, itt öt-hat féle szak indítására lesz lehetőség. Jelenlegi formájában várhatóan egy szakunk sem maradhat meg, vagyis újra kell akkreditál­tatni a főiskolát. Sikeres működésünkhöz ezért külső tényezőknek is nagyobb szerep jut. Szolnoknak és a főiskolának együttesen kellene annyira vonzónak lennie, hogy ide­jöjjenek a hallgatók, ne pedig más városok­ba. A kétszintű képzés megvalósítása sem egyszerű. A lehetőségek közé tartozik az is, hogy más alföldi főiskolákkal szövetségre lépve, közösen akkreditáltassuk a második szintű képzést. Érdemes lesz újragondolni egyetemi szövetségi politikánkat, megoldást kínálhat egy angol egyetemmel kialakítandó kapcsolat, de nem mondhatunk le arról sem, hogy idővel önállóan folytassunk egye­temi képzést.- Milyen lépéseket kell a közeljövőben megtennie az intézménynek, ha meg akar felelni a változásoknak és az erősödő ver­senynek?- Növelnünk kell tudományos fokozattal rendelkező oktatóink számát. Amikor átvet­tem a főiskola vezetését, négyen ilyen kollé­ga dolgozott itt, ma tizennyolcán vagyunk, s közel ugyanennyien járnak doktori képzésre. Nagy súlyt helyezünk munkatársaink to­vábbképzésére. Valamennyi oktatónknak el kell végeznie egy EU-s képzést, a többiek­nek pedig kommunikációs tréningeket szerveztünk. Az uniós ismeretek átadására lét­rehoztuk az Európa Tanulmá­nyok Központját. A város és a megye nemzetközi kapcsola­tait is kihasználva bővítjük európai kapcsolatainkat. Dol­gozunk az ISO 9001-es minő­ségirányítási rendszer kialakí­tásán, ' és erősítjük kutató­munkánkat is. Örömmel ven­nénk, ha a város és a régió ve­zetői, illetve vállalatai kutatá­si problémákkal keresnének meg bennünket. Működik Felnőttképzési Igazgatósá­gunk, a szakirányú tovább­képzések és OKJ-s tanfolyam­ok mellett idén először felsőfokú szakkép­zést is indítottunk, önállóan, illetve együtt­működve a térség középiskoláival. Szeret­nénk folytatni fővárosi képzésünket, s a ti- szaligeti campus megvalósításáig bérelt épületekkel Szolnokon is növelni a hallga­tók és a munkatársak kényelemérzetét. Gondolkodunk a kollégium bővítésén, és új arculat kialakításán is dolgozunk. Meggyő­ződésem, hogy a régiónak is jó lenne, ha nemcsak helytállnánk az élesedő verseny­ben, de a Szolnoki Főiskola szolgáltatás- és tudáscentrummá válhatna a térségben. __■ Ba rátságos városba érkeztek A Szolnoki Főiskola részt vesz az európai uniós Eras­mus mobilitási programban, amely a partneregyetemek és főiskolák közötti oktatói és hallgatói cserét teszi lehe­tővé. Ennek köszönhetően Finnországból két fiatal ér­kezett Szolnokra, hogy ta­nulmányokat folytasson a főiskolán, megismerkedhes­sen a megyeszékhellyel, azon túl pedig egy másik nemzet kultúrájával, hagyo­mányaival. Elina Kajama és Halil Peci Helsin­kiből érkezett Szolnokra, így né­miképp mindketten kicsinek ér­zik a várost. Viszont nagyon ba­rátságosnak, segítőkésznek tart­ják az itteni embereket, főként a fiatalokat. Amikor az iskolában vannak, úgy érzik, mintha egy nagy családban lennének, s ez se­Malil Peci (balra) ás Elina Kujama szerint egy nagy családot alkotnak a főiskola hallgatói gíti az alkalmazkodást itteni éle­tükhöz. Mert bizony akad néhány kü­lönbség a finn és a magyar életvi­a diákok többsége tanulmányai mellett dolgozik, nálunk azonban a fiataloknál ez sokkal kisebb arányban van így. Itt nagyobb szórakozás. Ehhez pedig - saját bevallásuk szerint - meglepő gyorsasággal sikerült alkalmaz­kodniuk a finn vendégeknek. A két nemzet közötti másik fontos eltérésnek azt tartják, hogy az északi országban az emberek ki­lencven százaléka beszél angolul, míg Magyarországon ez a szám lé­nyegesen alacsonyabb. így időn­ként magyar hallgató társaik segít­ségét kell kérniük, ha vásárolni szeretnének. Persze azért próbál­koznak nyelvünk elsajátításával. Elina például már megtanulta a következő, igen lényeges monda­tot: „Beszélek nem magyarul”. A finn fiatalok még nagyjából egy hónapig lesznek a főiskola vendégei. De talán később, fel­nőttként is visszatérnek még ha­zánkba. Feltéve, hogy sikerül elég pénzt összegyűjteniük az utazás­hoz. tel között. Finnországban például hangsúlyt kap az együttes bulizás, Képzések keresztfélévben A Szolnoki Főiskola jövő feb­ruárban a kereskedelmi és a külgazdasági szakon, illetve az idegenforgalom és szállo­da, valamint a vendéglátás­szálloda szakpáron is megin­dítja távoktatásos, keresztfél­éves képzéseit. A költségtérí­téses formában végezhető ta­nulmányokra január 15-ig le­het majd jelentkezni. Mint Nagy Andrásáé, a tanul­mányi hivatal vezetője elmondta, ez a távoktatásos képzés hasonló a levelezős tanulmányokhoz, de a hallgatóknak ritkábban, akkor is a hét végén, pénteken és szom­baton kell konzultációkra járni­uk. Az iskola ugyanis igyekszik minél inkább alkalmazkodni a hallgatói igényekhez. Mivel az ilyen típusú képzésekre többnyi­re nem a frissen érettségizettek jelentkeznek, így az érintettek­nek kevesebbet kell távol marad­niuk munkahelyüktől. A konzultációkra - amelye­ken a részvétel ugyan nem köte­lező, de ajánlott - az előre ki­adott irodalomjegyzék és a ki­mondottan otthoni tanulásra szánt speciális jegyeztek segítsé­gével kell felkészülniük a hallga­tóknak. Ezeken mód nyílik arra, hogy kérdéseket tegyenek fel, s megvitathassák a tananyag elsa­játítása közben felmerült problé­mákat. Természetesen abból sem származik nagy hátránya senki­nek, ha nem tud valamennyi nek záróvizsgázni. A diploma megszerzéséhez azonban már nélkülözhetetlen a nyelvtudást igazoló bizonyítvány. Kereske­delmi, idegenforgalmi és vendég­látó szakokon egy szakmai anyaggal bővített, legalább kö­zépfokú C típusú, míg a külgaz­dasági szakon két ugyanilyen nyelvvizsga szükséges. A Szolnoki Főiskola igyekszik megkönnyíteni az intézménybe felvételizni szándékozók helyze­tét, ezért minden esztendőben egy tájékoztató rendezvényt tarta­Nagy Andrásáé nak, főként középiskolai diákok­nak. Ezt az eseményt idén decem­ber 10-én rendezik a Városi Műve­lődési és Zenei Központban, ahol egyebek között szó lesz az iskolá­ról, a képzésekről, valamint a je­lentkezés feltételeiről. Az iskola oktatási főigazgató-helyettesének tájékoztatója után dr. Princzinger SZOLNOKI FŐISKOLA^ A Szolnoki Főiskola hamarosan keresztféléves képzésekkel is várja leendő hallgatóit konzultáción részt venni. Ha va­laki megakad az otthoni tanulás­ban, úgynevezett segítő tanárok­hoz fordulhat, akik segítenek a tananyag értelmezésében. A kredit rendszerben zajló képzé­sek nyolc félévesek, s az egyes szemesztereket a vizsgaidőszak­ban teljesítendő számonkérések zárják. Mindazok, akik eleget tet­tek tanulmányi kötelezettségeik­nek, nyelvvizsga nélkül mehet­Péter, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda igazgatója ad átfo­gó képet a felsőoktatásról, majd ezt követően Nagy Andrásné a fő­iskola felvételi követelményeivel ismerteti meg az érdeklődőket. A program végén pedig lehetőség nyílik arra, hogy a résztvevők a hallgatói önkormányzat tagjainak kíséretében óralátogatáson vegye­nek részt, és megismerkedhesse- nek az intézménnyel. _________■ GÓ LYABÁL. November 7-én zajlott a Hemóban a Szolnoki Főiskola legnagyobb kulturális eseménye, a nagy hagyományokkal rendelkező gólyabál. A programok között évek óta nagy sikerrel szerepelnek or­szágos és világhírű művészek. Idén a hallgatói önkormányzat szervo- ^aben a Ladánybene 27 szórakoz­tatta nemcsak a hallgatókat, hanem a szolnoki közönséget is. Képú. z elsőévesek nyitótáncát örökítet- te meg._________________________________________________________________________________■ Vizsgaközpont lett a főiskola Az intézmény nemrég szerezte meg a jogot, hogy ECDL-vizsgákat bonyolíthasson, tudtuk meg Dúl Imrétől, a Táv­oktatási Központ veze­tőjétől. Ezzel a lehető­séggel nem csupán a fő­iskola hallgatói, hanem a térség lakói is élhet­nek. 24-én tartották, a következő decem­ber 8-án lesz. A már meglévő ECDL-bi- zonyítványt egyéb­ként a főiskola két kreditpontot érően maga is beszámítja. A Szolnoki Főisko­lán azonban nem ki­zárólag a tudásukról adhatnak számot a megméretésre je­lentkezők. A követ­kező félévben ugyanis már nem­csak vizsgázni lehet, hanem arra felkészítő tanfolya­mokat is szervezni fognak, rész­ben távoktatásos, részben nappa­lis képzés keretében. Ezeken pe­dig a főiskola hallgatóin kívül bár­ki részt vehet, aki szívesen sze­rezne magának komolyabb szá- mítástechnikai jártasságot. ■ Dúl Imre elmondta, az ECDL, azaz az Európai Számítógép-használói Jo­gosítvány megszerzése Dúl Imri szabványosított vizsgafo­lyamat, ez szerte a kontinensen hasonló előírások szerint műkö­dik. Megszerzése igazolja, hogy a vizsgázó a számítógépek kezelé­sében alapvető jártasságot szer­zett. Mivel az intézményben az első éveseknek tartott számítás­technikai képzés tartalma csak­Az ' u iUiSKola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli. nem azonos az ECDL-tematiká- val, ezért elhatározták, ECDL- vizsgaközponttá akkreditáltatják a főiskolát. Ehhez mind a szemé­lyi, mind a tárgyi feltételek adot­tak voltak, így a közelmúltban megkapták a szükséges enge­délyt. Az első vizsgát november

Next

/
Oldalképek
Tartalom